HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter: „Itt nem kicsit kell megverni a Fideszt, hanem nagyon” – A TISZA-elnök Szegeden vágott vissza Lázárnak, hidat és a BYD-szerződés nyilvánosságát ígérte

A Tisza Párt elnöke lázasan is a színpadra állt, ahol a miniszternek üzent Strompová Viktória miatt. A párt bemutatta Csongrád-Csanád megyei jelöltjeit is.


Az Ismerős Arcok Nélküled című számára vonult be Magyar Péter szombat kora délután a Tisza Párt szegedi nagygyűlésére, egy székely zászlót tartva, két felvidéki származású jelölt kíséretében. A Széchenyi téren tartott eseményen a pártelnök egyszerre ígért új hidat, egyetemi autonómiát és a BYD-szerződés teljes nyilvánosságát, miközben a színpadon elhangzott beszédek éles bírálatot fogalmaztak meg a kormányzat határon túli politikájával és Lázár János közelmúltbeli kijelentéseivel szemben.

A Tisza Párt elnöke, aki saját bevallása szerint lázasan lépett a színpadra, a tavaszi EP-választások eredményére emlékeztetett, amikor pártja éppen Szegeden aratta legnagyobb arányú győzelmét a Fidesszel szemben. „Itt nem kicsit kell megverni a Fideszt, hanem nagyon” – jelentette ki a tömeg előtt.

Beszédében élesen kritizálta a miniszterelnököt, amiért szerinte elzárkózik a nyilvános vitáktól és az emberektől. „Egy kicsit sajnálom a Fidesz-szavazókat, hogy a politikai vezetőjük nemcsak egy élő vitától fél 20 éve, hanem már az emberektől is. Orbán már csak temus országjárást tud tartani, kordonok és TEK-esek mögött érzi jól magát” – fogalmazott Magyar. Ezt követően feltette a kérdést: „Hogy hihet el bárki, bármit annak az Orbán Viktornak, akinek a propagandájának papírja van arról, hogy hazudik éjjel, hazudik nappal?”

A politikai üzenetek mellett konkrét ígéretek is elhangzottak. Magyar Péter kormányra kerülésük esetére ígéretet tett a régóta várt új szegedi híd megépítésére és a Szegedi Tudományegyetem autonómiájának visszaadására. Kitért az iparpolitikára is: országos hatáskörű akkumulátoripari hatóság felállítását és a környezetvédelmi szabályok szigorú betartatását ígérte. „Nem összeszerelő-üzemekre és nem akkumulátorgyárakra van szükség, hanem arra, hogy Szeged tudásközponttá váljon” – mondta a politikus a Telex tudósítása szerint, majd ígéretet tett arra is, hogy nyilvánosságra hozzák a kormány és a kínai BYD közötti, általa titkosnak nevezett megállapodás részleteit.

A rendezvény egyik központi témája a nemzeti identitás és a határon túli magyarok helyzete lett, miután Lázár János építési és közlekedési miniszter a napokban „szlovák asszonynak” nevezte a párt sárvári jelöltjét, a felvidéki származású Strompová Viktóriát. Magyar Péter szerint a miniszter ezzel több millió magyart alázott meg, és hiába reagált Lázár később egy kommentben, a pártelnök ezt nem fogadta el bocsánatkérésként.

A színpadon felszólaló Strompová közvetlenül a miniszternek üzent: „Kedves János, milyen szép lenne most ha úgy beszélhetnénk, hogy egymás szemébe nézhetnénk, mint magyar a magyarral.” A jelölt hangsúlyozta: „Igen, magyar vagyok, így születtem, így gondolkodom, így álmodom.” Egy álmát felidézve hozzátette: „Miniszter úr, János, képzelje el, amikor felébredtem nem haragudtam önre, mosolyogtam, mert tudtam, hogy egy nemzetet nem azok tartanak össze, akik megaláznak, hanem akik csendben, emelt fővel maradnak önmaguk.”

Szintén felszólalt Borbély Alexandra színésznő, aki elmondta, hogy hivatalos neve Alexandra Borbélyova. Felidézte küzdelmét a befogadásért, és reflektált a közéleti vitára: „Itt születtek a gyerekeim, otthon vagyok és végre elhittem, hogy igazi magyar vagyok. És akkor jön egy János, aki ezt az egészet megpróbálja lerombolni, de én tudom, Lázár János nem Magyarország, Magyarország nekem a Tisza.”

A nagygyűlésen bemutatkoztak a párt Csongrád-Csanád vármegyei jelöltjei, köztük Stumpf Péter, Gajda Attila, Bárkányi Bence és Ferenczi Gábor. Miközben a Tisza Párt a Széchenyi téren demonstrált, a városban egy másik politikai esemény is zajlott: a Fidesz által támogatott digitális polgári körök a Pick Arénában tartottak zárt körű, „háborúellenes gyűlésként” hirdetett rendezvényt.

A Strompová-ügy előzménye, hogy Lázár János egy interjúban használta a „szlovák asszony” kifejezést a jelöltre, aki Bodrogszentmárián nőtt fel, 16 éve él Sárváron, és novemberben tette le a magyar állampolgársági esküt. A miniszter később egy kommentben reagált, amelyben azt írta, sajnálja „a rossz fogalmazást”, és a félreértés tisztázódott. A kampányhangulatot tovább élezte, hogy a Fővárosi Törvényszék pénteken ideiglenes intézkedéssel megtiltotta a Bors című lap Tisza Pártról szóló különszámának terjesztését, amit a kiadó vitat, és közölte, hogy folytatják a terjesztést. A szegedi közéletet pedig továbbra is a BYD elektromosautó-gyár építése foglalkoztatja, amelynek kapcsán a termelés kezdetének időpontja és a környezetvédelmi engedélyek átláthatósága körül alakult ki vita az elmúlt hónapokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Milliós fizetésért keresnek embereket diploma nélkül – 1600 jelentkezőből csak 40 felelt meg
A HungaroControl a rendkívül szigorú kiválasztáson olyan jelölteket keres, akiknek kiváló a térlátásuk és a multitasking képességük. A bejutók már a képzés alatt is jelentős fizetést kapnak.


Diploma sem kell hozzá, kiemelkedően jól fizet, mégis alig akad rá megfelelő jelentkező:

a légiforgalmi irányítás világszerte súlyos munkaerőválságba sodródott. Miközben a repülőgépek száma folyamatosan nő, egyre kevesebben vannak azok a szakemberek, akik biztonságosan tudják irányítani a forgalmat.

A becslések szerint Európában jelenleg 700-1000 irányító hiányzik, de a probléma az Egyesült Államokat is érinti. A Szövetségi Légügyi Hivatal évek óta küzd a toborzással, 2024-ben az amerikai irányítóközpontok 40 százaléka létszámhiánnyal küzdött – írta a Pénzcentrumot szemlézve az Economx. A CAE globális előrejelzése szerint 2034-ig 71 ezer új légiforgalmi irányítóra lesz szükség világszerte. A kapacitáshiány hatásait az utazók is érzik: 2024 nyarán az irányítási késések 53 százalékát a személyzethiány okozta, ami egyetlen hét alatt közel 700 ezer percnyi késést eredményezett.

A hiány egyik oka a nyugdíjba vonuló szakemberek pótlásának elmaradása, a másik pedig a rendkívül magas belépési küszöb.

A jelentkezőknek csupán a töredéke alkalmas a munkára, a nemzetközi kiválasztási rendszerek ugyanis olyan kognitív készségeket mérnek – térlátás, multitasking, gyors döntéshozatal –, amelyekkel csak nagyon kevesen rendelkeznek a biztonságkritikus környezetben elvárt szinten.

A növekvő európai légiforgalom miatt a HungaroControl is nagyszabású létszámbővítést tervez. A szakma sajátossága a hosszú és rendkívül intenzív képzés, így a szeptemberben induló tanfolyamra jelentkezők legkorábban 2028-ban szerezhetik meg a szakszolgálati engedélyt. A hallgatók már a képzés alatt is fizetést kapnak: az alapképzés idején bruttó 535 ezer forint jár, amely a tanulmányok előrehaladtával nő. Ezt cafeteriával és albérleti támogatással egészítik ki. A támogatás az albérleti díj 80 százalékát fedezi, legfeljebb havi nettó 150 ezer forintig.

A belépési feltételek között érettségi, középfokú angol nyelvtudás, büntetlen előélet és anyanyelvi szintű magyar nyelvtudás szerepel. A kiválasztás azonban rendkívül szigorú: tavaly közel 1600 jelentkezőből mindössze 40-en kezdhették meg a képzést. Öt év tapasztalattal már stabil, hétszámjegyű nettó fizetés érhető el, de a HungaroControl hangsúlyozza, nem szeretnék, ha kizárólag a pénz motiválná a jelentkezőket. A cég tudatosan foglalkozik a kiégés megelőzésével, több szabadsággal, 0-24 órás pszichológiai szolgáltatással, magánegészségügyi ellátással és sportprogramokkal támogatja a dolgozókat.

A mesterséges intelligencia szerepéről Bárány Ákos, a HungaroControl kommunikációs és marketing igazgatója egyértelműen fogalmazott. „Az AI támogathatja a döntéshozatalt, de soha nem válthatja ki az irányítókat, a humán tényező ugyanis a légiközlekedésben nem helyettesíthető” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Takács Péter szerint önként hagyta ott a kórházat nyílt állkapocstöréssel a beteg, az érintett szerint ez nettó hazugság
A sérült férfi szerint a zárójelentése is bizonyítja, hogy a kórház küldte el. Egy szakértő szerint ha önként megy el, arról papírt kellett volna aláírnia.


„Nettó hazugság” – így reagált az a férfi, akiről Takács Péter egészségügyi államtitkár azt állította, hogy önként hagyta el a veszprémi kórházat nyílt állkapocstöréssel. Az államtitkár szerint egyszerű orvosi döntésről volt szó, a beteg papírjai azonban egészen mást mutatnak: azokon az szerepel, hogy a műtétet nem tartották szükségesnek, ezért otthonába bocsátották – számolt be róla szombat este az RTL Híradó.

Az eset Szenteste kezdődött, amikor egy családi vita verekedésig fajult. A Kutyapárt aktivistájaként is ismert férfi súlyos arccsontsérülésekkel és nyílt állkapocstöréssel került a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházba. Elmondása szerint az ügyeletes orvos közölte vele, hogy a műtét elkerülhetetlen. „Éjszakára a traumatológiára helyeztek, és azt mondták, mivel a szájsebészeten nem volt ügyelet, reggel átvisznek, amikor megérkezik az ügyeletes orvos” – mesélte a férfi.

Másnap reggel azonban orvosi vizit helyett egy ápoló közölte vele, hogy menjen haza. Ezt követően a férfi Ausztriába utazott, ahol dolgozik. Először a bécsújhelyi kórházba ment, ahonnan azonnal egy másik intézménybe küldték, és állapota súlyossága miatt másnap reggel megműtötték.

Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint az ügyet nem kell túlbonyolítani.

„Egyszerű orvosi döntés volt, ezt nem kell túlbonyolítani, nem kell túlragozni”

– jelentette ki. Hozzátette: „A szájsebész kolléga ellátta, a beteg kapott antibiotikum-profilaxist, és tervezett műtétben operálták volna meg, ami szerintem helyes döntés. A beteg úgy döntött, hogy elmegy a kórházból, és Ausztriában láttatta el magát. Ehhez joga van, a kockázatokkal pedig tisztában volt. Ennyi.”

Az érintett férfi telefonon reagált az államtitkár szavaira.

„Amit Takács Péter mondott, az nettó hazugság. Semmi ilyen nem történt, amit ő állít. Az igaz, hogy a sebeimet tamponálták és összevarrták, illetve egy adag antibiotikumot valóban kaptam. A zárójelentésemen tisztán, világosan ott van, hogy a műtétet nem tartották szükségesnek, ezért otthonomba bocsátottak”

– szögezte le. A férfi december 29-én kelt zárójelentésén valóban az szerepel, hogy „műtétet nem tartottak szükségesnek” és „Otthonába bocsátjuk”.

Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakértő szerint ha egy beteg saját akaratából megy el, annak nyoma kell, hogy legyen. „Ha tényleg el akart menni, a beteggel alá kellett volna íratni, hogy saját felelősségére távozik” – magyarázta. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy egy ápolónak nincs joga hazaküldeni a betegeket.

A Csolnoky Ferenc Kórház az ügyben belső vizsgálatot indított, amely kiterjed a betegdokumentáció teljes körű ellenőrzésére és az ellátásban résztvevők meghallgatására is.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A Rákóczi úton még semmi sem történt, a Jászberényi úton már tömik a kátyúkat – Karácsony Gergely elárulta, mi a prioritás
A főpolgármester a buszos utak javítását ígérte első körben. Kőbányán már dolgoznak, a belvárosban viszont még mindig kerülgetni kell a gödröket.


A főpolgármester a kátyúzás kapcsán a közösségi közlekedéssel terhelt főutak elsőbbségéről beszélt. Ugyanakkor például a forgalmas Rákóczi úton még nyoma sincs a munkának. Kőbányán viszont már gőzerővel tömik a lyukakat – számolt be róla szombat esti riportjában az RTL Híradó. A fővárosban az elmúlt hetekben elszabadult a kátyúpokol, miután január 27. és február 2. között 6020 új úthibát rögzítettek, február 2-án pedig egyetlen nap alatt 1966 bejelentés érkezett, ami abszolút rekord.

Az RTL Híradó stábja azt tapasztalta, hogy míg a tucatnyi buszjárat által használt Rákóczi úton az autósok és a buszok továbbra is a gödröket kerülgetik, addig Kőbányán, a Jászberényi úton már talicskával hordták a gőzölgő aszfaltot. A munkások negyed óra alatt nagyjából 4-5 kátyúval végeztek. A Budapest Közút a híradó kérdésére közölte: idén már több mint 11 ezer úthibát javítottak ki.

Karácsony Gergely főpolgármester a kialakult helyzetre reagálva

„megfeszített munkát” és napi ezer kátyú betömését ígérte a jövő héttől, nagyjából egy hónapon keresztül. Azt is bejelentette, hogy mivel már nincs fagy, a tartósabb, melegaszfaltos technológiára állnak át, a munkálatokat pedig hétvégén és éjszaka is folytatják.

A bejelentés vegyes fogadtatásra talált az autósok körében.

„Az ezer az soknak tűnik, de reménykedjünk, hogy minél gyorsabban kész lesz” – mondta az RTL-nek egy autós. Egy másik sofőr ennél borúlátóbb volt: „Nagyon várom, hogy megvalósuljon. Egyszerűen nem értem. Napok óta rengeteget közlekedek a városban, és nagyon veszélyes.” Volt, aki egyenesen bizonyítékot vár a városvezetéstől. „Azt mondják, hogy ezret kátyúznak, akkor bizonyítsák!” – jelentette ki.

Vitézy Dávid fővárosi képviselő szerint ő kérte a főpolgármestert a kátyú-vészhelyzet kezelésére, de a jelenlegi módszereket elavultnak tartja.

„Azt gondolom, hogy ennél hosszabb távú tanulságokat is le kell vonni. Technológiailag Budapest egy száz évvel ezelőtti szinten van: az, hogy hideg aszfaltot zsákból beleszórnak egy kátyúba, lábbal beletapossák, és az első teherautó kiszedi onnan – még ha fagy is van –, ez nem megoldás” – fogalmazott Vitézy.

Karácsony Gergely a prioritásokról is beszélt, hangsúlyozva, hogy a közösségi közlekedés által érintett útvonalak élveznek elsőbbséget.

„Kiemelt prioritása van azoknak az utaknak, ahol közösségi közlekedés is jár – és ilyen a fővárosi utak nagyon jelentős része. A kollégáknak azt is meg kell nézniük, mely útszakaszok annyira rosszak, hogy tulajdonképpen újra kell szőnyegezni a teljes utat, és hol elegendő a kátyúzás. Nagyjából a forgalommal arányosan haladunk” – magyarázta a főpolgármester.

A Budapest Közút korábbi becslése szerint az első negyedévben 10–12 ezer úthibát kell majd kijavítaniuk. A helyzetet a rendkívüli téli időjárás, a gyakori fagyás-olvadás ciklusok okozták, a tartós javításhoz pedig legalább 5 Celsius-fok feletti hőmérsékletre van szükség.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Radikális agrárfordulat a TISZA Párttól: olcsóbb élelmiszer és a családi gazdaságok megmentése a cél
A párt a gazdatársadalom elöregedését a birtokátadási támogatások erősítésével orvosolná. Emellett visszaállítanák a szakhatóságok függetlenségét és csökkentenék a gazdák adminisztratív terheit.


„Az egészséges élelmiszerhez való hozzájutás nem luxus, hanem alapjog” – ezzel a kijelentéssel vázolta fel agrárprogramját a TISZA Párt. Szerintük a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar válságról válságra bukdácsol. A párt helyzetértékelése szerint a termelékenység alacsony, a gazdatársadalom elöregszik, a fiatalok pedig nehezen jutnak földhöz, miközben a piacot elárasztják a rossz minőségű külföldi termékek és az Unión kívülről beáramló, ellenőrizetlen termények. Bóna Szabolcs, a párt szakértője ismertette az elképzeléseiket.

A TISZA Párt egy minőségre, fenntarthatóságra és tudásra épülő agráriumot képzel el, ahol a föld nem kizsákmányolás tárgya, hanem a megújuló élet alapja. A jövő agrárpolitikája szerintük az önálló, tudásalapú gazdálkodásról szól, ahol a természeti erőforrásokra nem politikai zsákmányként, hanem közös nemzeti értékként tekintenek – írják a párt hivatalos programjában. Ennek egyik legfontosabb eszközének az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését tartják, amivel szerintük a termelők versenyképesebbé válnak, a magyar családok pedig könnyebben juthatnak hozzá a hazai termékekhez.

A program

kiemelten támogatná a családi gazdálkodókat, a fiatal gazdákat és a kis- és középvállalkozásokat, miközben „életet lehelnének” a zöldség-gyümölcs termesztésbe és a kertészeti ágazatba. Ösztönöznék a környezetkímélő állattartást, a magasabb hozzáadott értékű termelést és a biotermékek arányának növelését is.

Támogatnák a rövid helyi ellátási láncok kialakítását és egyszerűsítenék a házi feldolgozás engedélyezését. Ezzel párhuzamosan csökkentenék a gazdálkodókra nehezedő adminisztratív terheket, de szigorú minőségi ellenőrzést biztosítanának.

Az intézményrendszert is átalakítanák:

visszaállítanák a növény-, állat- és élelmiszer-egészségügyi szakhatóságok függetlenségét, és garantálnák a hatóságok szemléletváltását. A céljuk, hogy a hatóságok „a gazdálkodókat nem büntetni, zaklatni fogják, hanem segíteni és szolgálni”.

Felülvizsgálnák a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését és a kamarai tagdíjak rendszerét is. A generációváltás érdekében felerősítenék a birtok- és gazdaságátadási támogatások szerepét. A finanszírozást a szaktanácsadási rendszer megerősítésével, az állami hitelgarancia mellett a nem állami hitelezés fokozásával, valamint a természeti károkra és járványhelyzetekre köthető, kedvezményes biztosítási konstrukciókkal javítanák.

A kormány ezzel szemben azt kommunikálja, hogy a magyar élelmiszeripar a válságok ellenére is növekedési pályán tudott maradni és „átment a stresszteszten”. A TISZA Párt adópolitikai csomagjában szereplő élelmiszeráfa-csökkentést a kormányoldal jelentős költségvetési kockázatnak tartja. Politikai vita bontakozott ki az uniós agrártámogatások kérdésében is: Magyar Péter az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában októberben az aránytalan támogatáselosztást bírálta, jelezve, hogy a területalapú támogatást meg kell tartani, de a túlzott birtokkoncentrációt kezelni kell.


Link másolása
KÖVESS MINKET: