KULT
A Rovatból

Schwarzenegger megoldja az életünket, végre együtt főzhetünk Julia Childdal, és Kovácsné nagyon kivan – Adjunk könyvet karácsonyra!

Még nem késő megrohamozni a könyvesboltokat. A legszemélyesebb és legjobb utolsó pillanatos ajándék a könyv. Ötleteket adunk a választáshoz.


Még nincs késő beszerezni a legjobb fajta ajándékot, amit adhatunk, és azzal személyes emléket, élményt, kultúrát/kikapcsolódást. Most azonban ahelyett, hogy folytatnám az ódák zengését a könyvről mint megunhatatlan és varázslatos médiumról, inkább jöjjenek azok a művek, amik idén, ha a karácsonyfáink alá kerülnek, minden korosztályt felcsigázhatnak. A teljesség igénye nélkül válogattunk a könyvesboltok kínálatából.

Rácz Zsuzsa: Kovácsné kivan

Én még az a generáció vagyok, akit megérintett Terézanyu szele is, és a Rácz Zsuzsa-jelenség, aminek hatása a magyar nőkre eltagadhatatlan. Szerintem az a Kovácsnéval is így lesz, akinek nagyon drukkolok, mert kivan, és mint minden "né", aki megházasodott, de korábban szabad lelkű szingli nő volt, és aztán szül, majd nehezen találja a helyét az anyaszerepben, miközben szeretne jó anya lenni – univerzális problémát kommunikál. A szokásosan megérintő, elgondolkodtató, megmosolyogtató Rácz Zsuzsa-nyelven. Gyanús, hogy kötelező olvasmány lesz a lányainknak is, ha rongyosra olvastuk és elhittük: nem csak mi félünk, hogy elcsesszük, hanem az összes többi Kovácsné is ettől tart.

Felhő Café Könyvek

Arnold Schwarzenegger: Tedd magad hasznossá

Sosem gondoltam volna, hogy épp Schwarzi lesz az, akitől meg szeretném tanulni, hogyan tegyem magam hasznossá, ha éppen nem tudom, de ennek a könyvnek a fülszövege azt ígéri, hogy minimum ezt fogom tenni, ha elolvastam, ráadásul a mindenkori Terninátor és egykori kormányzó legutóbbi édességzabálós videóját nem tudom feledni – ezt – , és jó ideje azt gondolom, hogy sokkal jobb fej annál, minthogy a lejárt akcióhérosz skatulyájában hagyjuk bennragadni. Schwarzenegger szerint hét szabálya van az életnek, ha a célunkat meg akarjuk találni és el is érni – egy olvasást megér, valamit biztosan tudhat...

Szekér Nóra: Fedőneve: Marslakó - Világhírű magyar tudósok állambiztonsági megfigyelése

A ​Kádár-korszak titkosszolgálata szerint csak az amerikai egyetemeken legalább ötszáz magyar származású tudós tanított vagy kutatott. A magyar állambiztonság munkájának eredményképpen dossziék sokasága halmozódott fel a külföldön alkotó magyar kutatókról. Köztük is kiemelt figyelmet kaptak a Manhattan-tervben, majd a hidrogénbomba készítésében nagy szerepet játszó zsenik, akiket furcsa nyelvük és különleges észjárásuk miatt tréfásan csak „marslakóknak” nevezett a korabeli tudósvilág. A kiszemelt személyeket fedőnéven, operatív tervben meghatározott iránymutatás szerint tartották szemmel.

A kötet az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó, majd a fegyverkezés kérdésében egymással élesen szemben álló Teller Ede ("Kárász") és Szilárd Leó ("Törő"), valamint két Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes ("Carter") és Szent-Györgyi Albert ("Bogarász") állambiztonsági megfigyelésére fókuszál. Nem csupán a titkosszolgálati munka módszereiről kaphatunk képet, de a „célszemélyek” életútjának politikai rendőrséget érzékenyen érintő részleteiről is. A szerző, Szekér Nóra az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze.

Jaffa Kiadó

Angela Murinai: Anya szív

A szerző – akivel első könyve, a megrázó és gyönyörűen megírt Amikor feltámad a szél kapcsán mi is interjúztunk – ezzel a kivételes kötettel az anyaság kínjaira hívja fel a figyelmet. Kérdőíves kutatása révén több mint 1700 magyar anya szenvedéseit hangosítja ki. Hogyan lehetséges, hogy nők tömegei szeretik gyerekeiket, de utálnak anyának lenni? Sorra veszi a férfiközpontú világ anyákra rótt terheit a „jó anya” hazug ideájától és a gyereknevelés irreális terheitől kezdve, a párkapcsolati magányon vagy a bántalmazó gyerekeken át a kiégésig, depresszióig, alkoholizmusig. Kezdjünk el beszélgetni végre őszintén arról, mik a nehézségek, és kössük össze magunkat a többiekkel ebben, sugallja a szerző.

Tea Kiadó

Hulej Emese: Unoka a Gerbeaud-házból – Edith története

Elischer ​Edith, a legendás cukrász, Gerbeaud Emil unokája jólétben, nagypolgári környezetben nőtt fel, majd tüzet oltott Budapest ostromának zűrzavarában, segített a legismertebb magyar zsidó családnak a német megszállás után, nyilasokkal hadakozott, és később nem törték meg az ÁVH kihallgatói sem. Kevés híján hat évet töltött a kommunisták börtöneiben, rettenetes körülmények között, elképzelhetetlenül messze kerülve a Gerbeaud fényes termeitől. A könyvhöz a szerző a Gerbeaud-leszármazottak családi archívumában és számos közgyűjteményben kutatott, többek között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, ahol periratok, kihallgatási jegyzőkönyvek és ügynöki jelentések is foglalkoznak Elischer Edith-tel és tudós férjével. A főhős élete vége felé emberi helytállásáért átvehette a francia Becsületrendet.

Jaffa Kiadó

Péterfy Gergely: Nagy Ervin – A király, a gróf és a tanár

Impozáns fotóról pillant ránk a színész a könyv címlapjáról. A király, a gróf vagy a tanár, és még egy csomó más szerep(körben) ismerhetjük évtizedek óta Nagy Ervint, akiről nekem nem jutott volna eszembe, hogy könyvet kéne írni, pedig remek ötlet, és még kíváncsi is lettem rá. Péterfy Gergelynek sem véletlenül jött az ötlet: a színész és az író több évtizedes barátsága és személyes beszélgetéseik ihlette-indította el. A könyv egy éveken és országokon át tartó baráti társalgás tömörített, szerkesztett változata. „Ha nagyon egyszerűen meg kell fogalmaznom magamról valamit, akkor azt mondhatom, hogy talán azt tudom jobban, mint mások, hogy férfiként el merek veszni totálisan érzelmileg. És azt meg is merem mutatni, hogy elvesztem, mert tudom, hogy mindig van visszatérés.”

Felhő Café Könyvek

Mörk Leonóra: A Hellinger-Madonna

Mörk Leonórának ez már a sokadik elkápráztatóan szép könyvborítójú regénye, amit kézbe venni is csoda, azonnal ki akarod nyitni. És meg is éri: A Hellinger-Madonna főhősével csupa olyasmi történik benne, ami elképzelhetetlennek tűnik első hallásra, pedig hasonlóan meredek dolgok történhetnek azzal, aki a Hellinger-módszeren alapuló családállítás misztikus folyamatába egyszer belekóstol. Vagyis inkább belemélyed, mert ott nem lehet nem mélyre menni. Ez történik a hősnővel is, és talán az író egyik legkomolyabb lélektani alapú és cizelláltságú műve született ezzel. Igazi bekuckózós, elmélyülős karácsonyi olvasmány.

Jaffa Könyvek

Géniusz kvízkönyv

A Géniusz kvízkönyv 4000 lebilincselő kérdése és a hozzájuk tartozó válaszok segítségével bárki átélheti otthonában a játék izgalmait, próbára teheti saját tudását, vagy családdal, baráti társasággal vívhatja meg kvízpárbajait, miközben sok új információval, ismerettel gazdagodik.

21. Század Kiadó

Alex T Smith: A Grumpusz és gátlástalanul galád karácsonyi terve

Már a cím is viccesen hívogató. A borító gyönyörű. A nagy sikerű Claude sorozat, és A kisegér, aki... könyvek alkotója most fantasztikus, ünnepi hangulatú karácsonyi kalandra hívja az olvasókat főhősével, egy rettentően morgós alakkal. A krampusz és a Grincs alakja ihlették ezt a szívmelengető történetet, amely a karácsony valódi értelméről szól, és ellenállhatatlan, színes illusztrációi teszik igazán tökéletes olvasmánnyá az egész család számára.

Manó Könyvek

Mentsük meg a vöröspandát!

Tilly rettentően szereti a kalandokat. Nagy kár, hogy még egyben sem volt része. Egészen mostanáig, amikor is felvételt nyert a Kalandklubba, és a nyári szünetben egy héten át Nepálban fogja megfigyelni a veszélyeztetett vörös pandákat. Igen ám, de orvvadászok nyomaira bukkannak. A Zseblámpás Könyvek aktuális, bájos darabja arra buzdítja kedves ötlettel a már olvasni tudó csemetéket, hogy bátran bújjanak a takaró alá és fedezzék fel először a titkos olvasás élményét.

Pagony Kiadó

Robin Stevens: Első osztályú gyilkosság

Daisy Wells és Hazel Wong vakációra indulnak a világhírű Orient Expresszel. Az első pillanattól kezdve világos számukra, hogy minden szomszédos utastársuknak van valami rejtegetnivalója. Aztán az egyik utast meggyilkolták, és a csodálatos, rubinköves nyaklánca is eltűnik. A fülkéjébe nyíló ajtók mind belülről voltak bezárva... lányok nyomozni kezdenek, ám nem ők az egyetlenek, akik szeretnék elkapni a tettest... Agatha Christie-utánérzés a műfajba belekóstolni vágyó nagyobb korosztály számára.

Manó Könyvek

Tömör Elisabeth: Érintés és karma

A kanadai származású terapeuta és szerző könyve nem tagadom, hogy nagyon közel áll a szívemhez. Méghozzá azért, mert még olvasni is gyógyító. Ez egy olyan könyv, amit mindenkinek érdemes elolvasnia, aki gyanítja, hogy a betegségeinek lelki tünetei lehetnek, de azoknak is, akik nem gyanítják. Az, hogy a test és a lélek elválaszthatatlanok, az ember évezredek óta tudja, más kérdés, hogy a pszichoszomatika mint működés csak az utóbbi időben kezd validitást kapni a tudományban és a köztudatban is. Ezen az úton jár ez a könyv is, amiben teljesen formabonontó gondolatokkal találkozhatunk lelki folyamataink és testi tüneteink összekapcsolásával.

Van Noortwijk Laurien: Funky kaják

A karácsonyi könyvajándékok közül nem hiányozhat egy vagány szakácskönyv sem, és a Funky kaják épp ilyen, Ráadásul a speciális diétákra "kárhoztatott" alanyokat megcélzó könyv, a kifejezetten glutén és hozzáadott cukor nélküli ételek receptjeit tartalmazó könyv gyönyörű, gusztusos fotókat fantáziadús, kreatív és olykor kifejezetten meglepő ízvilágot kommunikáló ötleteket tartogat. Ezeket az ételeket az is nyugodtan elkészítheti, aki nem glutén- vagy cukormentesen étkezik, tapasztalatból mondom: ugyanolyan finomak tudnak lenni, csak nélkülözik a finomított cukor és a glutén potenciális káros hatásait. Végül is, amiben mentás joghurt és lazac van, biztos nem olyan rossz...

Jaffa Kiadó

Julia Child: A francia konyha művészete

Igen, ez az a BIZONYOS szakácskönyv. Aki picit is szereti a főzést és egyszerre szereti a filmeket, az már találkozhatott a Julie és Julia című filmmel, amely valós történeten és az ez alapján készült könyvön alapul, a főszerepben Meryl Streeppel és Amy Adamsszel. Ez az a bizonyos, Julia Child által írt, kanonizálódott szakácskönyv tehát, amiből a filmbeli blogger saját kihívására főzni kezd, és amely most megérte ezt a gyönyörűszép kiadást. Vaskos, alapos, több mint 700 oldalas könyv, látszik, mennyire eszméletlen mennyiségű munka és tudás van benne. Olyan, mint egy lexikon, szakácsoknak és hobbiszakácsoknak. A konyhai könyvespolc éke és egyik legnagyobb kincse lehet. A Horváth Ilona-szakácskönyv mellett talán el is fér. Julia Child könyve epic, pont olyan, amilyennek a film alapján elképzeltem. Már a következő kiadásra vár itthon.

HVG Könyvek

Klímakönyv

Greta Thunberg állította össze ezt a gigantikus mennyiségű anyagot, melyben a legnagyobb szakértők értekeznek olyan témákról, mint a mikroműanyagok, a felhők, vagy bármi olyan aktuális téma, ami a klímaválságot érinti. Az átfogó és csodaszép kiadású kötet az On the Spot-páros ajánlásával jelent meg itthon, és nemcsak okos, edukáló és informatív szövegekkel van tele, de szemléletes ábrákkal és illusztrációkkal is. Ha egy picit is kisebb lesz a Földön hagyott nyomunk, miután elolvastuk, már megérte kiadni.

Open Books

L. Stipkovits Erika: Még közelebb önmagunkhoz

Miért nem tudok őszintén megnyílni? L. Stipkovits Erika, az ismert szakpszichológus-pszichoterapeuta a bátor szembenézés, az érzelmeink és a gondolataink megélése után a személyiségfejlődés tágabb összefüggéseit vizsgálja. Bemutatja a transzgenerációs traumák és felmenőink sorsának személyiségünk alakulására gyakorolt hatását, a boldogság, az intimitás és a spiritualitás valódi természetét. Ezúttal is hatékony módszereket és fejlődési feladatokat kínál, továbbá terápiás esetein keresztül és a legfrissebb kutatási eredmények felhasználásával segíti az önismereti úton járókat.

HVG Könyvek


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk