HÍREK
A Rovatból

Népszámlálás: Először kerültek többségbe a nem vallásosak Magyarországon

Annak ellenére csökkent a magukat valamelyik vallási közösséghez tartozók száma, hogy az állam évek óta bőkezű támogatást nyújt a felekezeteknek.


2011-hez képest egymillió hívőt veszített a római katolikus egyház, a reformátusok közel 300 ezret, ami at jelenti, hogy először kerültek többségbe a nem vallásosak Magyarországon, írja a Válasz Online a 2022-es népszámlálás vallási közösségekre vonatkozó adatai alapján.

A tavalyi népszámlálás során sokkal többen nem válaszoltak a vallási, felekezeti hovatartozást firtató kérdésre, mint 2011-ben. Összességében 12 százalékkal kevesebben vallották magukat valamelyik vallási közösséghez tartozónak, mint legutóbb: a 2011-es 55 százalékhoz képest most csak 43 százalék volt ezek aránya. Ez pedig a cikk szerzője, Máté-Tóth András valláskutató szerint azt jelenti, hogy először kerültek többségbe Magyarországon azok, akik nem tartják vallásosnak magukat.

2011-ben még 3,9 millió ember jelölte magát a római katolikus egyházhoz tartozónak, 2022-ben azonban már csak 2,6 millió. A református egyház taglétszáma a 2011-es 1,2 millióról 928 ezerre esett. Egyedül a Hit Gyülekezete tudott növekedést produkálni: ők már a 20 ezer fő fölötti sávba kerültek.

Az egyházhoz nem tartozók számának alakulása és a két nagy történelmi egyház visszaesése nem tér el a környező országok trendjétől. Nálunk ennek súlya azért nagyobb, mert Magyarország 1992-ben még a térség második legvallásosabb országának látszott a népszámlálási adatok alapján Horvátország után, megelőzve Ausztriát, Szlovákiát és Csehországot. A lap öt országra vonatkozó összehasonlításából kiderült, hogy 2001-re viszont már olyan jelentős volt a visszaesés, hogy csak a cseheknél vallották magukat kevesebben valamelyik egyház tagjának, mint nálunk.

A valláskutató megjegyzi, hogy mindez a kormány bőkezű támogatásai ellenére történt. Az állam 2013-tól kötelezővé tette az iskolai hit- és erkölcstan oktatását, 2002 és 2019 között megduplázta az egyházi fenntartású gimnáziumok, és négyszeresére növelte általános iskolák számát. Óriási összegek jelentek meg az ingatlanok renoválásától kezdve a zöldmezős beruházásokig, és a szociális ellátásban is hatványozottan megnövekedett az egyházak fenntartói szerepe.

Máté-Tóth András valláskutató szerint „a mostani népszámlálási adatokat politikai szempontból tehát úgy is lehet értékelni, hogy kár volt a nagy támogatásokért, mert nemhogy nem hoztak látható növekedést az egyházak és a többi vallási közösség tagságában, de még a csökkenést sem tudták megállítani”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Csak az 5 éves fiát védte a bántalmazó apától: most halálra ítélték a 25 éves Golit
Az írástudatlan nővel ügyvéd nélkül, nyomás alatt íratták alá a vallomását. Az áldozat családja a „szemet szemért” elv alapján most pénzt vagy a halálát követeli.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2025. november 03.



Drámai küzdelem zajlik egy fiatal iráni anya életéért. A 25 éves Goli Kouhkant kivégzés fenyegeti, miután 18 éves korában halálra ítélték bántalmazó férje meggyilkolásában való részvételért. A nőnek csupán decemberig van ideje, hogy összegyűjtsön 35 millió forintnyi vérdíjat, különben végrehajtják rajta az ítéletet. Az áldozat családja ugyanis az iszlám törvények szerint dönthetett: a halál helyett elfogadják a pénzt is.

Goli az észak-iráni Gorgan börtönében már hét éve várja a sorsát - írta a Guardian. Az élete maga volt a pokol. A beludzs kisebbséghez tartozó lányt, akinek még személyi igazolványa sem volt, 12 évesen adták feleségül az unokatestvéréhez, 13 évesen pedig már meg is szülte a fiát. Éveken át kellett elviselnie a fizikai és érzelmi bántalmazást. Amikor egyszer megpróbált hazaszökni, a saját apja küldte vissza a legkegyetlenebb szavakkal.

„Fehér ruhában adtam oda a lányomat, csak ugyanígy (halotti lepelben) térhetsz vissza” – mondta neki az apja.

A végzetes napon Goli rajtakapta a férjét, amint éppen az akkor ötéves kisfiukat verte. A kétségbeesett anya segítségért hívta az unokatestvérét. A két férfi összeverekedett, a dulakodás pedig a bántalmazó férj halálával végződött. Goli maga hívott mentőt, és mindent elmondott a hatóságoknak, mégis letartóztatták. A kihallgatáson az írástudatlan nőt nyomás alatt, ügyvéd nélkül kényszerítették egy vallomás aláírására.

Egy norvégiai emberi jogi szervezet szerint Goli esete tökéletesen megmutatja a nők és a kisebbségek helyzetét Iránban. „Kouhkan egy etnikai kisebbséghez tartozik, nő és szegény. Valószínűleg ő a leggyengébb az iráni társadalomban” – nyilatkozta a képviselőjük. A börtön végül alkut kötött az áldozat családjával: ha Goli kifizeti a 35 millió forintot és elhagyja a várost, életben maradhat.

2024-ben 31 nőt végeztek ki Iránban, ami 2008 óta a legmagasabb szám. Az Iran Human Rights nevű civil szervezet adatai szerint 2010 és 2024 között legalább 241 nőt végeztek ki, 114-et emberölés, 107-et pedig kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt.

Via: Telex.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára a Szőlő utcai ügyről: Kizárt, hogy egy egyszerű osztályvezető-helyettes döntése miatt feljelentések tömege tűnik el valahol egy papírkosárban
Dobrev Klára a TISZA Párttal való viszonyáról és a Zsolti bácsi-ügyről is nyilatkozott. Röviden válaszolt arra is, hogy köze volt-e Magyar Péter politikai felemelkedésének Gyurcsány Ferenc visszavonulásához.


Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke a Blikknek adott interjújában fejtette ki véleményét az aktuális politikai helyzetről, amelyben kitért a TISZA Párthoz fűződő viszonyára, a Szőlő utcai botrányra és volt férje, Gyurcsány Ferenc visszavonulására is. Az ellenzéki politikus szerint pártja nem változtat az irányvonalán, de nyitott az együttműködésre, még ha más pártoktól erre egyelőre nem is lát fogadókészséget.

Az ellenzéki térfél legaktuálisabb kérdése az új szereplővel, Magyar Péterrel való viszonya volt. Dobrev szerint a TISZA Pártra és annak vezetőjére is szükség van a kormányváltáshoz, és ő maga nyitott lenne a közös munkára.

„Én mindenkivel együttműködök, aki Orbán rendszerét akarja leváltani, és demokrata, azaz elismeri, hogy nem egypárti teljhatalmat szeretnénk” – hangsúlyozta. Hozzátette viszont: úgy érzi, a TISZA Párt részéről ez az ajtó egyelőre zárva van, mégis, ő „örök optimista” a kérdésben.

Kiemelte, hogy létezik egy jelentős szavazói réteg, amely elutasítja a jelenlegi kormányt, de különböző okokból nem tud a TISZA-ra szavazni, és őket is képviselni kell.

A DK által napirenden tartott Szőlő utcai üggyel kapcsolatban Dobrev Klára továbbra is kitart amellett, hogy a botrányban magas rangú politikai érintettség sejthető. Meggyőződését egyszerű logikai érvvel támasztotta alá.

„Józan paraszti ésszel kizárt, hogy egy egyszerű osztályvezető-helyettes döntése miatt feljelentések tömege tűnik el valahol egy papírkosárban”. Szerinte az ellenzék feladata, hogy ne hagyja annyiban az ügyet, amíg a kormány „sunnyog”, és nem ad érdemi válaszokat.

Az interjúban szóba került volt férje, Gyurcsány Ferenc lemondása is a DK elnöki pozíciójáról, és felmerült a kérdés, hogy ehhez köze volt-e Magyar Péter politikai felemelkedésének. Dobrev Klára erre röviden, de egyértelműen válaszolt.

„Ez Gyurcsány Ferenc döntése volt. A politika közrejátszott, az biztos, de ez az ő döntése volt, úgyhogy tiszteletben kell tartani azt.”

A volt kormányfő 2025 májusában jelentette be, hogy lemond a Demokratikus Koalíció elnöki tisztségéről, frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, és visszavonul a közélettől. Ezzel egyidejűleg Dobrev Klára közölte, hogy hosszú éveken át tartó házasságuk is véget ért. A sajtóban ezután felmerültek híresztelések Gyurcsány Ferenc állítólagos viszonyáról, mire Dobrev személyes hangvételű bejegyzésében csalódottságát fejezte ki a sajtó hozzáállása miatt, és hangsúlyozta, hogy politikusként hozzászokott a támadásokhoz, de a családját érintő ügyek különösen érzékenyen érintik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Döbbenet a stúdióban: Trump élőben állította, hogy fogalma sincs, ki az a kriptomilliárdos, akinek elnöki kegyelmet adott, pedig a fiai üzlettársa volt
A kegyelmet kapott milliárdos cégei az elnök fiaival is partnerségre léptek. A közös vállalkozás székhelye ráadásul pont a híres Trump Towerben van.


Donald Trump amerikai elnök a CBS News 60 Minutes című műsorában beszélt arról, hogy fogalma sincs, ki az a kriptomilliárdos, akinek korábban kegyelmet adott. A meglepő kijelentés azután hangzott el, hogy Norah O'Donnell műsorvezető arról próbálta faggatni, miért kegyelmezett meg Changpeng Zhaónak, a Binance kriptotőzsde társalapítójának.

Zhao, akit a kriptovilágban csak „CZ”-ként emlegetnek, 2023-ban vallotta magát bűnösnek egy ügyben, amely szerint pénzmosáshoz nyújtott segítséget. Emiatt négy hónapot ült börtönben, és le kellett mondania az általa alapított cég vezetéséről is.

Amikor a riporter rákérdezett, miért segített egy olyan emberen, aki az ügyészek szerint komoly nemzetbiztonsági kárt okozott, Trump így felelt: „Rendben, készen áll? Fogalmam sincs, ki ő.” Később hozzátette, nem emlékszik, hogy valaha találkozott volna vele, csak annyit hallott róla, hogy a Biden-kormányzat „boszorkányüldözésének” áldozata lett.

Az ügyet az teszi igazán pikánssá, hogy Zhao cégei közös kriptovaluta-projektekben működnek együtt Trumphoz köthető vállalatokkal.

Ilyen például a Dominari Holdings, amelynek tanácsadó testületében az elnök fiai is ott ülnek, a cég székhelye pedig az elnöki család tulajdonában álló Trump Towerben van.

A Fehér Ház álláspontja szerint Zhao eljárása a „kriptovaluták elleni háború” része volt, és egy „túlzottan keményen kezelt ügyről” van szó, amit az elnök az alkotmányos jogkörével élve korrigált. A kegyelem feloldja azokat a korlátozásokat, amelyek eddig akadályozták Zhaót, hogy pénzügyi vállalkozásokat vezessen.

Nem ez az első eset, hogy Trump segít a kriptovilág szereplőin. Korábban leállítottak egy csalási ügyet Justin Sun kriptovállalkozó ellen, miután az befektetett a Trump család cégébe, és kegyelmet adott a BitMEX tőzsde pénzmosással vádolt alapítóinak, valamint a Silk Road nevű, darkweben működő drogpiac létrehozójának, Ross Ulbrichtnak is.

(BBC)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Elszakadt a cérna Lázár Jánosnál, törvénymódosítással vágna vissza a Strabagnak a megsüllyedt autópálya miatt
A miniszter megelégelte, hogy a cég nem javítja ki a több mint 50 milliárdért épült, de megsüllyedt autópálya-szakaszt. A jövőben mindenkit kizárna, aki megkárosítja az adófizetőket.


Egy használhatatlan autópálya-szakasz miatt forrnak az indulatok Borsodban, és az ügyben most Lázár János építési és közlekedési miniszter is lépéseket sürget. A tárcavezető hétfői Facebook-posztjában kijelentette: olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely alapjaiban változtathatja meg a jövőbeli állami építkezések szabályait.

A vita középpontjában az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti, több mint 50 milliárd forintból épült 10 kilométeres szakasza áll. Az út a miniszter posztja szerint „az átadást követően rövid időn belül megsüllyedt, használhatatlanná és életveszélyessé vált”.

A kivitelező Strabag 10 hónapot kért a javításra, de a határidő lejárt, a munka nem készült el, és az út azóta is használhatatlan.

Lázár megelégelte a helyzetet, és a közbeszerzési törvény módosításával zárná ki a jövőben azokat a cégeket az állami megbízásokból, amelyek a rosszul elvégzett munkájukkal megkárosítják a magyar adófizetőket, illetve „hátráltatták a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlásához fűződő alapvető jogainkat”. A miniszter a Facebookon azt írja, „a folyamatban lévő eljárásokat is felülvizsgáljuk”.

„Az osztrák cég ahelyett, hogy bocsánatot kérne azoktól a borsodiaktól, akiknek lassan egy éve keseríti meg az életét nap mint nap az általa okozott közlekedési káosszal, a sajtóban vitatkozik a Kormánnyal, miközben arra az egyszerű kérdésre sem tud választ adni, hogy mikor készülhet el végre az út” - fogalmazott a tárcavezető.

A 444.hu emlékeztet: a Lázár–Strabag konfliktus nem állt meg a hibás útnál, hiszen a miniszter korábban politikai síkra is terelte az ügyet. Azt állította, hogy az osztrák cég „pénzzel és közvélemény-kutatások megrendelésével” támogatta a TISZA Pártot, ezzel pedig „beszállt a magyarországi választási kampányba”.

Az osztrák építőipari cég közleményben tagadta a vádakat. „Leszögezzük, hogy vállalatunk nem finanszíroz semmilyen politikai pártot Magyarországon, nem készít és nem támogat semmilyen közvélemény-kutatást, valamint nem áll semmilyen kapcsolatban a Tisza Párttal” – írták közleményben. Azt is hozzátették, hogy Lázár politikai véleményét nem kommentálják, de továbbra is közösen keresik a megoldást a minisztériummal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk