Faborotvát ragadnak a nők, korommal kennek be, rönkhöz kötnek: elszabadult a farsangi őrület Magyarországon
Aki unja a telet, annak a következő két hétben az ország több pontján is megmutatják, hogyan kell elűzni azt: a főszerepet a maszkok, a zajos mulatságok és az ősi rítusok veszik át. A húshagyókeddig tartó időszak a télbúcsúztatásé, amelynek hagyományai ma is élénken élnek. Mutatjuk azokat a farsangi eseményeket, amelyek hangulatát legalább egyszer mindenkinek érdemes átélni.
A programsorozat már most szombaton, február 7-én elindul Parádsasváron, a Mátra egyik legbájosabb falvában, ahol egy több mint százéves, egyedülálló hagyományt tartanak: a Borotválós Asszonyfarsangot.
A menetet jelmezesek hosszú sora követi, akik fazekakkal és fedőkkel csapnak zajt, miközben a felvonulás része a férfiak üldözése és a „legényfogás” is. Az élményt üstben főtt legényfogó levessel, koncertekkel és retró diszkóval teszik teljessé.
A következő héten egyszerre több helyszínen is felpörögnek az események. Nagykanizsán február 12. és 14. között a 18. Országos Farsangi Fánkfesztiválon a gasztronómiáé a főszerep, ahol
Ugyanezen a napon, február 12-én kezdődik és egészen 17-ig tart a mohácsi busójárás, amely 2009 óta szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökségének listáján, 2012 óta pedig hungarikumnak számít. A hatnapos rendezvényen több mint 140 program várja az érdeklődőket,
Alkonyatkor a busók az óriási máglya körül táncolva zárják a napot, de a mulatság ezzel nem ér véget: húshagyókedden, február 17-én újabb máglyát gyújtanak, amelyen a telet jelképező koporsót égetik el.
Aki a busók forgataga helyett egy másik, szintén a szellemi kulturális örökség részét képező hagyományra kíváncsi, annak február 14-én Szentgotthárd-Rábatótfalun a helye. A rábavidéki szlovének rönkhúzása 2015 óta szerepel a nemzeti jegyzéken. Ennek a játékos szokásnak a célja, hogy házasodásra ösztönözze a fiatalokat, ezért tréfás felvonulást rendeznek, amelynek során
A farsangi időszakot végül húshagyókedden, február 17-én a Székesfehérvár melletti Mohán zárják a tikverőzéssel. Ez a szokás 2011 óta szerepel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén. Ilyenkor 14–20 év közötti legények jellegzetes maskarákba – bohócnak, szalmatöröknek, kéményseprőnek – bújnak, és házról házra járva összegyűjtik a tojásokat.
Az összegyűjtött több száz tojásból az esti mulatságra rántotta készül, amellyel a falu népe búcsúzik a farsangtól.
