HÍREK
A Rovatból

Áll a bál a tudósok között Zélandia miatt – most akkor hány kontinens van?

Mivel a területnek több mint 94 százaléka víz alatt van, így többen vitatkoznak azon, hogy minek minősül.


Mint azt megírtuk, az utóbbi időben készült műholdfelvételek és kőzetminták alapján arra következtettek a szakemberek, hogy Új-Zéland és Új-Kaledónia egy különálló kontinens része, amely körülbelül akkora, mint az Indiai szubkontinens.

A felfedezésnek, amely nagy vitát kavart, gazdasági és geopolitikai következményei is lehetnek.

Ausztrál és új-zélandi kutatók szerint Zélandia a Föld nyolcadik, legújabb kontinense, de nem ért velük egyet a tudomány összes képviselője. Vannak szakértők, akik szerint a víz alatti földterület nem felel meg néhány követelménynek, amelyek fontosak ahhoz, hogy kontinensnek nyilvánítsák.

zelandia1

A nagyrészt víz alatt lévő földterület 4,9 millió négyzetkilométeres alapterületével háromszor nagyobb Alaszkánál, de csak Új-Zéland és Új-Kaledónia emelkedik ki róla a tengerszint fölé.

Egyesek szerint megvan a Föld nyolcadik kontinense, de vannak tudósok, akik nem dobálóznának ilyen nagy szavakkal.

Kutatók korábban földkérgek kollázsaként határozták meg Zélandiát, de voltak olyanok is, akik mikrokontinensként tekintettek rá. Az utóbbi definíció alapja, hogy van kontinentális kéregzete, de földrajzilag nem kapcsolódik a legközelebb kontinenshez – jelen esetben Ausztráliához.

Ezt a kontinens-párti kutatók azzal cáfolják, hogy Zélandia jóval nagyobb más mikrokontinenseknél – Madagaszkárnál például hatszor. Szerintük ez már önmagában elég ahhoz, hogy elkülönítsék az előbbi kategóriától – ők egymillió négyzetkilométeres területet már kontinensnek nyilvánítanának.

„A [látható] partvonalak [hiánya] az egyik oka annak, hogy nem kontinensként tekintettünk rá” – mondta Bruce Luyendyk, a Kaliforniai Egyetem tengeri geofizikusa. „Az emberek úgy gondolnak a kontinensekre, mint élőhelyekre, de földrajzi szempontból kevésbé fontos a tengerszinthez viszonyított elhelyezkedése.”

Az elterjedt vélekedés szerint kontinens az a nagy földterület, amit víz vesz körül – és nem víz alatt van.

Christopher Scotese geológus, az ősi földrajz szakértője szerint sem számít kontinensnek Zélandia, mivel nem emelkedik a vízszint fölé. Ha felette lenne, akkor Ausztráliához hasonlíthatna. Erre az az ellenérv, hogy az Antarktisz nyugati partjának nagy része is víz alatt lenne, ha nem lenne jeges.

zelandia2
Kőzetmintákból derült ki, hogy Zélandia kérge vastagabb és közelebb van a tengerszinthez, mint a körülötte lévő óceáni kérgek. Egykoron Gondwanához, a nagy ősi kontinenshez tartozott, ami összefogta a mai Antarktiszt, Ausztráliát, Dél-Amerikát és Afrikát. Több mint 100 millió évvel ezelőtt kezdődött meg az ősi földtömeg felbomlása, Zélandia ennek során nyúlt és vékonyodott meg. Van, ahol mindössze 11 kilométer vastagságú. Folyamatosan egyre mélyebbre került az óceánban.

A kontinenspárti kutatók vezetője, Nick Mortimer szerint Zélandia pont attól különleges, hogy ilyen szakmai vitát váltott ki a létezése.

Scotese visszafogottabb a felfedezéssel kapcsolatban: „Értékelem a szerzők szándékát, de a definíciók lassan változnak” – mondja.

"
Nézzük például a bolygókat: ahogy a Pluto is csak majdnem bolygó, Zélandia is csak majdnem kontinens.
Zélandia

Zélandia nagyrészt a tengerszint alatt fekszik a Csendes-óceán délnyugati részén. Mintegy 60-85 millió éve szakadt el Ausztráliától, amellyel együtt kb. 85-130 millió éve vált külön Antarktikától. Egyes feltételezések szerint 23 millió éve teljes területét tenger boríthatta, és területének 93%-át ma is víz borítja. Zélandia területe nagyobb, mint Grönlandé vagy Indiáé, és majdnem a fele Ausztrália területének.

Forrás: National Geographic

Fotók forrása: wikipedia

Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Érdekes dolgot szúrtak ki a kommentelők Orbán Viktor képe alatt – meggondolta magát a miniszterelnök?
A kormányfő a reggeli Kossuth rádiós szereplése előtt hívta fel Lázár Jánost, a körülmények pedig sokak fantáziáját megmozgatták.


Megejtette szokásos Kossuth rádiós látogatását Orbán Viktor. A miniszterelnök beszélt a magyar gazdaság romló adatairól, amiről azonban szerinte az Európai Unió Ukrajna-politikája a felelős. És szidta kicsit a Tisza-pártot is.

Oldalának kommentelői azonban felfigyeltek egy másik dologra is. A kormányfő nem sokkal az adás előtt kitett egy fotót, amin – állítólag – Lázár Jánossal beszélt. Ezt:

Ami az internet népének elsőre feltűnt, hogy Orbán kezében okostelefon van, holott közismert, hogy nem szereti azokat. A Telex 2022-ben arról írt, hogy egy – akkor – 15 éves Nokián intézi a hívásait. Ezzel többször le is fotózták:

Fotó: Marc Atkins/Getty Images
Fotó: Thierry Monasse/Getty Images

Sőt, 2024-ben még videó is megörökítette a miniszterelnök jó öreg távbeszélőjét:

@viktor_a_tiktokon Telefontéma #orbanviktor #miniszterelnok #follow #fyp #SzentkirályiAlexandra #KubatovGábor #DeutschTamás #SzijjártóPéter ♬ Happy Summer - Vin Music

A pénteki telefon azonban láthatóan nem a muzeális értékű Nokia – be is indult a találgatás, hogy vajon kölcsöntelefonon kereste miniszterét, vagy megadta magát a technikai haladásnak, és beszerzett egy okostelefont.

Volt aki a kommentek között azt kérdezte: „Hol a dealer teló?”

De más is megjegyezte: „Állítólag a nyomógombos telefon a Dunában van...” Míg más arra gyanakszik, hogy nem is új a telefon, hanem: „Kilapult a kis Nokia?? Ráült?”

Nem ez volt azonban az egyetlen rejtély a reggeli hívás kapcsán. Az is kérdés, hogy miről egyeztethetett a kormányfő Lázár Jánossal, miközben az interjúban egyetlen téma sem került szóba, ami az építésügyi és közlekedési miniszter hatásköre lett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbán Viktornak: Bármennyiszer is hivatkoznak magukra mint nemzeti kormányra, önök akkor is csak egy piti, korrupt és hazug bűnszervezet
A Tisza Párt elnöke részletesen felsorolta, hogy szerinte mi mindenben nem mondott igazat a miniszterelnök a péntek reggeli, Kossuth rádiós szereplése során.


Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt: nemcsak Magyarországon, hanem az egész unióban rosszak a gazdasági mutatók, míg okként elsősorban Ukrajna EU-s csatlakozását jelölte meg.

A beszélgetésre Facebookon már reagált is Magyar Péter, aki szerint a miniszterelnök több pontban nem mondott igazat. „STOP hazugság, STOP korrupció, STOP Orbán!” kezdetű posztjában azt írja: „A miniszterelnök ma az hazudta, hogy más európai országok gazdasága is zuhant. Ehhez képest a valóság az, hogy mindenhol nőtt a gazdaság. Csehországban például 2 %-kal, Litvániában 3,2 %-kal.”

Hozzátette: „Azt is mondta, hogy nem akar külső körülményekre hivatkozni a tragikus magyar adatok miatt, majd hosszú perceken keresztül fejtegette, hogy minden baj Európának köszönhető.”

Szerinte nem az a baj, hogy „a magyarok pénzét az európaiak talicskával hordják tolják ki Ukrajnába”, hanem hogy „Orbánék tudtával teherautóval hordták ki a magyarok százmilliárdjait a Nemzeti Bankból.”

„A miniszterelnök arról persze egy szót sem szólt, hogy a magyaroknak járó uniós ezermilliárdok az orbáni korrupció miatt nem érkeznek meg. Ehelyett odáig jutott a bukott a TSZ elnök, hogy a csillagot is lehazudta az égről. Azt hazudta, hogy a TISZA akadályozza az uniós pénzek megérkezését, miközben a TISZA soha (!) nem szavazott a magyarok uniós pénzeiről, azok három éve nem érkeznek Orbán miatt”

– fogalmazott az ellenzéki párt elnöke.

Posztja végén hozzátette:

„bármennyiszer is hivatkoznak magukra, mint nemzeti kormányra, önök akkor is csak egy piti, korrupt és hazug bűnszervezet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Ez a Kollár Kinga nevű nő egy gonosz dolgot csinál
Konkrétan a Tisza Párttal együtt visszatartja az uniós forrásokat, a miniszterelnök szerint. Aki arról is beszélt, hogy jövőre egy „brüsszeli bábkormány” irányítaná az országot.


Orbán Viktor a munkaszüneti napon is vendége volt péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának. A kormányfő többek között arról beszélt, hogy nemcsak Magyarországon, de az Európai Unió más országában is komoly gondok vannak a gazdasággal, amiért elsősorban az Unió Ukrajna-politikáját tette felelőssé.

Ugyanakkor láthatóan nem engedte el a kormány a Tisza Párt és Kollár Kinga felelősségét sem. Tőle korábban szokatlan módon a miniszterelnök a párt és a képviselő nevét is megemlítette, amikor arról beszélt: „Nem vitatkoznék a Tisza Párttal”, azt majd a kampányban kell megtenni. Majd hozzátette:

„Ez a Kollár Kinga nevű nő egy gonosz dolgot csinál”.

Orbán Viktor szerint a Tisza miatt nem érkeznek Magyarországra az európai uniós források, amit valójában az unió jogállami kifogásai miatt tartanak vissza.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy szerinte a Tisza Párttal egy „brüsszeli bábkormány” venné át a hatalmat Magyarországon, hiszen „van egy nagy nemzetközi erő brüsszeli központtal, egy nagy háborús hálózat”.

Magyar Péter egyébként már reagált is Orbán Viktor kora reggeli rádiós beszélgetésére.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Jöhet a fehér füst? Felhelyezték a Sixtus-kápolna tetejére a pápaválasztásról eredményt adó kéménycsövet
A kéményt kizárólag a pápaválasztások alatt szokták használni. A szavazás során fekete füsttel a sikertelen, fehér füsttel a sikeres szavazás eredményét jelzik a hívek és a nyilvánosság felé.


Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel – számolt be róla az MTI. A Szent Péter térről és környékéről jól lehetett látni, ahogy több munkás mozgott a Szent Péter-bazilika és az apostoli paloták között található kápolna cserepes tetején. A munkások elhelyezték azt a csövet, amely meghosszabbítja a Sixtus-kápolna kéményét, és amelyet kizárólag a pápaválasztások alatt szoktak használni.

A kémény azzal a kályhával van összekötve, amelyet a Sixtus-kápolnába „bezárt” bíborosok szavazócéduláinak elégetésére használnak. Sikertelen szavazási kör esetén fekete, sikeres választáskor fehér füst száll fel a kéményből.

Az egyszerű öntöttvas kályhát első alkalommal az 1939-es konklávén használták. 2005 óta a kéményhez egy másik kályhát is kapcsoltak, amely vegyi adalékanyaggal színezi a füstöt, hogy a választás eredménye jól látható legyen.

A nyolcvan évnél fiatalabb, pápaválasztó bíborosok május 7-én délután vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ahol megtartják az első szavazási kört, így

az első füst szerda este száll majd fel.

Május nyolcadikán a bíborosok délelőtt és délután is szavaznak: mindkét forduló után felszáll a füst, várhatóan a déli órákban és este hét óra körül, de az időpontot nem lehet előre megjósolni. Az azt követő napokban is ugyanezt az ütemezést követik.

I. János Pál pápát 1978 augusztusában egy délelőtti és egy délutáni szavazási fordulóval választották meg, a fehér füst 18 óra 24 perckor szállt fel. II. János Pál pápa megválasztásakor, 1978 októberében a konklávé majdnem három napig tartott, és a fehér füst este 18 óra 18 perckor szállt fel. XVI. Benedek megválasztásához elég volt egy délelőtti és egy délutáni szavazási kör 2005 áprilisában, a fehér füst 17 óra 50 perckor szállt fel. Ferenc pápa esetében, 2013 márciusában két nap kellett, és a fehér füst 19 óra 6 perckor szállt fel.

A fehér füst után az úgynevezett protodiakónus bíboros jelenti be a Szent Péter-bazilika lodzsájáról az örömhírt, hogy az egyháznak új pápája van („Habemus papam!”). A füst és a bejelentés között akár egy óra is eltelhet, de ez alkalmanként változik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: