HÍREK
A Rovatból

Áll a bál a tudósok között Zélandia miatt – most akkor hány kontinens van?

Mivel a területnek több mint 94 százaléka víz alatt van, így többen vitatkoznak azon, hogy minek minősül.


Mint azt megírtuk, az utóbbi időben készült műholdfelvételek és kőzetminták alapján arra következtettek a szakemberek, hogy Új-Zéland és Új-Kaledónia egy különálló kontinens része, amely körülbelül akkora, mint az Indiai szubkontinens.

A felfedezésnek, amely nagy vitát kavart, gazdasági és geopolitikai következményei is lehetnek.

Ausztrál és új-zélandi kutatók szerint Zélandia a Föld nyolcadik, legújabb kontinense, de nem ért velük egyet a tudomány összes képviselője. Vannak szakértők, akik szerint a víz alatti földterület nem felel meg néhány követelménynek, amelyek fontosak ahhoz, hogy kontinensnek nyilvánítsák.

zelandia1

A nagyrészt víz alatt lévő földterület 4,9 millió négyzetkilométeres alapterületével háromszor nagyobb Alaszkánál, de csak Új-Zéland és Új-Kaledónia emelkedik ki róla a tengerszint fölé.

Egyesek szerint megvan a Föld nyolcadik kontinense, de vannak tudósok, akik nem dobálóznának ilyen nagy szavakkal.

Kutatók korábban földkérgek kollázsaként határozták meg Zélandiát, de voltak olyanok is, akik mikrokontinensként tekintettek rá. Az utóbbi definíció alapja, hogy van kontinentális kéregzete, de földrajzilag nem kapcsolódik a legközelebb kontinenshez – jelen esetben Ausztráliához.

Ezt a kontinens-párti kutatók azzal cáfolják, hogy Zélandia jóval nagyobb más mikrokontinenseknél – Madagaszkárnál például hatszor. Szerintük ez már önmagában elég ahhoz, hogy elkülönítsék az előbbi kategóriától – ők egymillió négyzetkilométeres területet már kontinensnek nyilvánítanának.

„A [látható] partvonalak [hiánya] az egyik oka annak, hogy nem kontinensként tekintettünk rá” – mondta Bruce Luyendyk, a Kaliforniai Egyetem tengeri geofizikusa. „Az emberek úgy gondolnak a kontinensekre, mint élőhelyekre, de földrajzi szempontból kevésbé fontos a tengerszinthez viszonyított elhelyezkedése.”

Az elterjedt vélekedés szerint kontinens az a nagy földterület, amit víz vesz körül – és nem víz alatt van.

Christopher Scotese geológus, az ősi földrajz szakértője szerint sem számít kontinensnek Zélandia, mivel nem emelkedik a vízszint fölé. Ha felette lenne, akkor Ausztráliához hasonlíthatna. Erre az az ellenérv, hogy az Antarktisz nyugati partjának nagy része is víz alatt lenne, ha nem lenne jeges.

zelandia2
Kőzetmintákból derült ki, hogy Zélandia kérge vastagabb és közelebb van a tengerszinthez, mint a körülötte lévő óceáni kérgek. Egykoron Gondwanához, a nagy ősi kontinenshez tartozott, ami összefogta a mai Antarktiszt, Ausztráliát, Dél-Amerikát és Afrikát. Több mint 100 millió évvel ezelőtt kezdődött meg az ősi földtömeg felbomlása, Zélandia ennek során nyúlt és vékonyodott meg. Van, ahol mindössze 11 kilométer vastagságú. Folyamatosan egyre mélyebbre került az óceánban.

A kontinenspárti kutatók vezetője, Nick Mortimer szerint Zélandia pont attól különleges, hogy ilyen szakmai vitát váltott ki a létezése.

Scotese visszafogottabb a felfedezéssel kapcsolatban: „Értékelem a szerzők szándékát, de a definíciók lassan változnak” – mondja.

"
Nézzük például a bolygókat: ahogy a Pluto is csak majdnem bolygó, Zélandia is csak majdnem kontinens.
Zélandia

Zélandia nagyrészt a tengerszint alatt fekszik a Csendes-óceán délnyugati részén. Mintegy 60-85 millió éve szakadt el Ausztráliától, amellyel együtt kb. 85-130 millió éve vált külön Antarktikától. Egyes feltételezések szerint 23 millió éve teljes területét tenger boríthatta, és területének 93%-át ma is víz borítja. Zélandia területe nagyobb, mint Grönlandé vagy Indiáé, és majdnem a fele Ausztrália területének.

Forrás: National Geographic

Fotók forrása: wikipedia

Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria – Egy nappal az alakuló ülés előtt vette át megbízólevelét Szijjártó és Lázár
A hétfői parlamenti ünnepségről távol maradó politikusok a Nemzeti Választási Irodában vették át a dokumentumot. Az átvevők között volt Kocsis Máté és az új KDNP-frakcióvezető, Rétvári Bence is.


Közvetlenül a szombati alakuló ülés előtt, péntek délelőtt a Nemzeti Választási Irodában is átvették megbízólevelüket azok a listáról bejutott politikusok, akik nem vettek részt a hétfői, országházi ünnepségen. A távolmaradók között volt többek között Szijjártó Péter, Lázár János és Kocsis Máté is. Ezzel az országos listáról bejutott, hétfőn távol maradt politikusok közül többen is átvették a megbízólevelüket a szombati alakuló ülés előtt.

A pénteki átadón több ismert politikus is megjelent, akik az új, ellenzéki szerepben készülő Fidesz–KDNP-frakciókban kapnak feladatot.

Szijjártó Péter mellett ott volt Lázár János, aki még korábban jelezte, egy évre vállalja a parlamenti munkát, valamint Kocsis Máté, aki a frakcióvezetői poszt után frakcióvezető-helyettesként folytatja.

Mellettük Tuzson Bence, Hankó Balázs, Pócs János és Németh Balázs is pénteken kapta meg a képviselői munkához szükséges dokumentumot. Az átvevők között volt Rétvári Bence, aki a KDNP frakcióvezetője lesz, Vitályos Eszter, az Országgyűlés leendő fideszes alelnöke, valamint Latorcai Csaba, a KDNP alelnökjelöltje is. A Mi Hazánk Mozgalom részéről Szabadi István vette át megbízólevelét – írta az Index.hu.

Az új Országgyűlés szombaton 10 órakor tartja alakuló ülését,

ahol a képviselők eskütétele után megválasztják a Ház tisztségviselőit, és hivatalosan is megalakulnak a frakciók. Az Országgyűlés Hivatalának napirendi javaslata szerint az ülésen dél körül következik a házelnökválasztás és az alelnökök megválasztása, majd délután a miniszterelnök megválasztása.

Sasvári Róbert László, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a dokumentumok jelentőségéről beszélt: „A megbízólevél szimbolizálja a felhatalmazást arra, hogy a nemzet szolgálatába álljanak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Távozik a Tisza Párt sajtófőnöki posztjáról Tárkányi Zsolt
Azt egyelőre nem tudni, ki veszi át a helyét, de a Tisza parlamenti frakciójának sajtókommunikációs struktúrája rövidesen véglegessé válik. Tárkányi üzent a sajtó munkatársainak is.


Megszűnik Tárkányi Zsolt sajtófőnöki megbízása a Tisza Pártnál, miután a debreceni központú Hajdú-Bihar 01-es körzetből országgyűlési képviselői mandátumot szerzett. A politikus pénteken maga jelentette be a váltást.

„Országgyűlési képviselői megbízásommal a Tisza Pártnál betöltött munkaviszonyom és a sajtókapcsolati vezetői megbízásom a mai nappal megszűnik”

– közölte közösségi oldalán.

Azt egyelőre nem tudni, ki veszi át a helyét, de jelezte, hogy a Tisza parlamenti frakciójának sajtókommunikációs struktúrája rövidesen véglegessé válik.

Tárkányi üzent a sajtó munkatársainak is, és képviselői munkájának egyik céljaként a sajtószabadság helyreállítását jelölte meg.

„Jó munkát kívánok minden magyar szerkesztőségnek! Azon fogok dolgozni, hogy ez a munka sokkal szabadabb lehessen, mint az elmúlt években volt”

– zárta bejelentését.

A politikus 2025 júliusában lett a Tisza Párt sajtófőnöke, miután otthagyta az RTL Híradót, ahol politikai riporterként dolgozott. A váltásról akkor azt mondta, döntése egy hosszabb folyamat eredménye volt. Egy interjúban úgy fogalmazott”: „Nem az RTL-t hagytam ott, hanem az újságírást”.

Képviselőjelöltként aktívan foglalkozott a debreceni CATL akkumulátorgyár körüli ügyekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kert Attila megpályázná a közmédia elnöki posztját
Az Euronews magyar irodájának vezetője egy podcastben jelezte, hogy nyitott a közmédia vezetésére. Azt is elmondta, hogy egyelőre senki nem kereste meg őt ezzel kapcsolatban.
F O. - szmo.hu
2026. május 08.



Ha korrektnek tűnik a pályázat, versenybe száll a közmédia vezetéséért Kert Attila – erről ő maga beszélt egy podcastben, amit a Média1 vett észre.

Az Euronews magyar irodájának vezetője hozzátette, hogy őt senki nem kereste meg a feladattal.

Szerinte nincs is kinek megkeresnie, mivel az uniós szabályozás átlátható, nyílt és diszkriminációmentes eljárást ír elő a közmédia vezetőjének kiválasztására. Azt is elmondta, hogy a mostani munkáját akkor is szívesen végzi, ha végül nem kerül az állami médiumhoz.

Kert Attila korábban úgy nyilatkozott: „senkivel, semmiféle állásról nem egyeztettem a Tiszánál, sőt úgy hallottam, a pártnál azt az elvet követik, hogy nem osztogatnak pozíciókat, hanem a feladathoz keresnek embert”.

A szakember neve már korábban is felmerült az állami médium lehetséges új vezetőjeként. Kert 2006 és 2009 között a Magyar Televízió hírigazgatója volt.

Már februárban értékelte a Tisza Párt közmédiával kapcsolatos terveit. Akkor arról beszélt, hogy a közmédia „teljes, érdemi átalakítása csak kétharmados többséggel lehetséges, a sima többség ehhez kevés”. A hírszolgáltatás azonnali felfüggesztését pedig olyan politikai ígéretnek nevezte, amelyet szakmailag nehéz gyorsan kivitelezni.

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a választási győzelem után többször is megerősítette, hogy kormányalakításukat követően felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását, mert álláspontja szerint az intézmény propagandát folytat.

Az Európai Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Médiaszabadság Rendelet és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv több pontja miatt,

beleértve a közszolgálati médiával kapcsolatos követelmények megsértését is. A Bizottság felszólító levelet küldött, amelyre Magyarországnak két hónapja volt válaszolni; elégtelen válasz esetén a következő lépés egy indokolással ellátott vélemény lehet. A bírósági szakasz és az esetleges pénzbírság csak ezután következhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Izgulok, persze” – Győrfi Pál felkészült arra, hogy őt is leválthatják
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője bevallotta: az új kormányzat és egészségpolitika miatt sok ezer emberrel együtt ő is izgul a jövője miatt. Azt is elmondta, hogy a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő kritikákat is magára veszi.
DP - szmo.hu
2026. május 08.



„Benne van a pakliban”, hogy leváltják, és az sem kizárt, hogy egy nő lesz az utódja – mondta Győrfi Pál a László Lilla vezette Legyen az! című vacsora-talkshow-ban. A szóvivő, aki több mint két évtizede az Országos Mentőszolgálat kommunikációs arca nyíltan beszélt a jövőjével kapcsolatos bizonytalanságokról és a rá nehezedő felelősségről a műsorban, amit az nlc.hu szemlézett.

Győrfi a kormányváltás utáni helyzetet úgy értékelte, hogy az sok ezer egészségügyi dolgozó számára bizonytalanságot hoz.

„Teljesen új kormányzat, teljesen új egészségpolitika és teljesen új állami intézményrendszer alakul ki. Ebben mi lesz az irányvonal? Hát ez most szerintem velem együtt nagyon sok ezer embernek izgalom, úgyhogy izgulok, persze”

– mondta a szóvivő.

Azt sem zárta ki, hogy ha leváltják, női utódja is lehetne.

„Ez abszolút benne van a pakliban. Szerintem egy nő még lehet, hogy olyan szempontból jó választás is lenne, mert ugye, azért mégiscsak az egészségügyben meg az ilyen szolgáltatásokban azért fontos a női habitus, vagy ez a gondoskodó, érzelmes női típus”

– fogalmazott.

Bár elismerte, hogy egy esetleges váltás nem lenne számára könnyű, a józan eszére is hallgat. „Számolok ezzel a lehetőséggel, és valószínűleg túl fogom élni, nem biztos… De ugyanakkor meg a józan eszem azt mondja, hogy szükség van változásra.”

Arról is beszélt, hogy az évek alatt a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő vádakat és kritikákat személyes támadásként éli meg. „Nem tudom szétszedni a dolgot – ha valaki a mentőszolgálatra mond valami rosszat, vagy merül föl valami vád, az egyben Győrfi Pálra is vonatkozik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk