TECH
A Rovatból

A világ első, pilóta nélkül repülő, autonóm drónrajával a madarak viselkedését mintázzák magyar kutatók

Dr. Vásárhelyi Gáborral fizikussal, az ELTE tudományos főmunkatársával beszélgettünk. Felléptek II. Erzsébet előtt, a Buckingham-palota parkjában, de sokat dolgoznak természetvédelmi célokból is.


Az ELTE Biológiai Fizika tanszékének kutatói úttörők a drónrajok irányítási technológiájának fejlesztésében, amit állatrajok csoportos viselkedése inspirált. Több mint 10 éven keresztül vizsgálták azt, hogy az állatok miként kommunikálnak egymással, hogyan hoznak döntéseket, milyen hierarchia uralkodik csoportjaikban, és hogyan tudnak egyéni döntésekből egységes álláspontot kialakítani. 2014-ben a feltérképezett viselkedésmintákat átültették mesterséges egyedekre, így jött létre a világ első pilóta nélkül repülő, autonóm drónraja. Az izgalmas újdonságról Dr. Vásárhelyi Gáborral fizikussal, az ELTE tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

– Meséljen kicsit a biológiai fizikáról! Szerintem sokak előtt ismeretlen ez a terület.

– A kutatásaink az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén indultak. Ez egy nagyon izgalmas tanszék, úgynevezett interdiszciplináris, tehát tudományok közti. Vagyis tudományok együttműködésével kutatható dolgokkal foglalkozunk.

Jelen esetben a természet megértésével foglalkozó biológiai tudományok mellé társulnak a statisztikus fizika eszközei, módszerei. Például, amíg a biológusok önmagukban személyes megfigyeléssel, jegyzetekkel gyűjtenek adatot arról, hogy az állatok hogyan viselkednek, addig mi megpróbáljuk technologizálni és automatizálni ezt a folyamatot.

GPS vevőket fejlesztünk, ami madarakra szerelve tárolják, hogy az élőlények merre mennek, videokamerával veszünk fel állati viselkedést, és aztán mesterséges intelligenciával elemezzük nagy adathalmazon.

Ezáltal sokkal több adathoz juthatunk, és ezeknek a kiértékelése is statisztikai fizikai eszközökkel történik.

– Részben megválaszolta a következő kérdésemet is, hogy miként lehet megfigyelni madárrajokat. Ezek szerint GPS-szel.

– Több lehetőség is van. Az egyik módszert, amit mi nem, de például római kutatók seregélyekkel csinálnak, hogy felvételeket készítenek a madarakról több irányból, és a felvételek összevetéséből próbálják rekonstruálni a madarak helyzetét 3D-s térben.

Mi a GPS-es módszerrel elsősorban olyan madarakat tudtunk megfigyelni, amelyek valamilyen formában barátságban vannak az emberrel. A hortobágyi madárkórházban nevelt gólyákkal kezdtük. Ezek szelíd gólyák, akikhez oda lehet menni, rájuk lehet tenni az eszközt.

Postagalambokkal is dolgoztunk, amelyek szintén szelídített állatok, de nagyon nagy repülési teljesítményre képesek, és nagyon jó navigációs képességeik vannak.

– Az egy dolog, hogy meg tudják figyelni a madarak mozgását. De miként lehet tanulmányozni azt, hogy hogyan navigálnak és kommunikálnak? Leegyszerűsítve: hogyan beszélik meg egymással a madarak, hogy hova mennek?

– Sajnos a madarak beszédét nem értjük. Valószínűleg sokkal több mindenről, és sokkal részletesebben beszélnek, mint ahogy azt mi képzeljük. Ezért csak implicit, tehát nem direkt módon lehet az ő kommunikációjukkal foglalkozni.

Ennek az egyik módja a statisztikus adatelemzés. Ha van egy madárcsoportunk, és a csoport minden tagján van egy adatrögzítő, akkor mérni tudjuk, hogy ha a csoport egyik tagja jobbra fordul, akkor a többiek ezt a jobbra fordulást hozzá képest előbb vagy később kezdik meg. Ebből információ származik arról, hogy ezt az irányváltást ki kezdeményezte, mik a hierarchikus kommunikációs sorrendek.

Ezt nyilván nem egyetlen kanyarodásból vezetjük le, hanem sok-sok napon keresztüli adatgyűjtésből, statisztikus átlagokkal. Azt például már tudjuk ebből, hogy vannak jobb navigációs képességű madarak, akik inkább hoznak jó döntéseket, és vannak gyengébb képességűek.

Ők is hoznak döntéseket, de rájuk senki nem figyel.

– Hogy dől el, hogy ki navigál? Hasonló, mint az alfahím kiválasztása?

– Ez egy nagyon érdekes megfigyelésünk volt: az, hogy ki a navigátor, az független attól, hogy ki az alfahím. Tehát a földön van egyfajta dominancia, amit más állatoknál is ismerünk. De a levegőben lévő döntési hierarchia az ettől teljesen független.

Az emberek esetében ismerünk hasonlót. Ugyanaz a személy sokszor egészen máshol áll a hierarchiában a munkahelyén, mint a családjában, vagy mondjuk a kórusban, ahova jár.

– Tulajdonképpen miért nem tudunk a madarakkal kommunikálni? A mai technika mellett nyilván nem okoz gondot rögzíteni és analizálni a madarak által kibocsátott különböző hangokat. Nem lehetne ezeket a hangokat visszajátszani nekik, és a reakcióik alapján kikövetkeztetni, hogy melyik mit jelenthet számukra?

– Az állati kommunikáció feltérképezéséről inkább etológusokat kellene megkérdezni, nekem nem elég nagy a tudásom ezen a területen. De személyes érzésem az, hogy sokkal részletesebben beszélgetnek az állatok, mint azt mi hisszük, intelligenciájuk magasabb, mint gondoljuk, és talán pont azért nem gondoljuk őket elég intelligensnek, mert nem értjük a beszédüket.

Hasonló ez, mint amikor valaki egy idegen nyelvű országban él: az anyanyelvi beszélők sokszor kevésbé intelligensnek tekintik, mert nem tudja olyan jól kifejezni magát az ő nyelvükön.

Erre vannak kutatások is.

Például mostanra egyértelmű lett, hogy bizonyos bálnák és delfinek néven nevezik egymást.

Nyilván, hogyha tudják egymás nevét és rokoni viszonyaikat, akkor nagyon sok mást is tudnak, ami kontextus, és amiről lehet beszélgetni.

Nagyon várom a mesterséges intelligencia ilyen irányú alkalmazását, hogy megpróbáljuk nagy adathalmazon, valamilyen öntanuló rendszerrel, lényegesen részletesebben megismerni más fajok nyelvét. Ez nagyon izgalmas terület.

– Pilóta nélküli, autonóm drónrajokról beszélünk. Tehát nem távirányítóval, a földről irányítják őket, hanem egymással kommunikálva alakítják az útvonalukat.

– Igen. A kutatás első része az állati viselkedés megértése volt, a második része pedig ennek leutánozása ugyanolyan felépítésű rendszerben. A madarakat sem a földről irányítják, hanem minden egyes madár agyában működik egy döntési és környezetérzékelési mechanizmus. Ugyanígy a drónjaink is el vannak látva környezetérzékelőkkel, kommunikációs eszközökkel, amivel tudnak egymással egyeztetni, és rendelkeznek egy döntési algoritmusstruktúrával, amivel az egyéni és csoportos döntéseket meg tudják hozni.

– De azért gondolom, valamiféle kontrol mégiscsak van, elvégre nem repkedhetnek a drónok csak úgy a vakvilágba, amerre a kedvük tartja.

– Az irányítást raj szinten kell elképzelni. A „Mit?” kérdését az ember tudja megmondani, a „Hogyan?” kérdését pedig a drónok találják ki. Például meg tudom mondani a drónoknak, hogy menjetek egy adott pont fölé. Vagy keressetek egy ilyen és ilyen jellegű tárgyat.

Azt viszont a drónok egymás közt tudják „megbeszélni”, hogy ezt a feladatot hogyan végzik el.

Nyilván arra is van lehetőség, hogy egyénileg belenyúljunk egy-egy drón mozgásába, felülbírálva a döntéseit. A többieknek ilyenkor automatikusan alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy valami megváltozott.

– Mik a hasznosítási lehetőségei ennek a technológiának?

– A nemzetközi sikereken felbuzdulva 2015-ben alapítottuk a tanszéken a CollMot Kft-t azzal a céllal, hogy a drónrajok üzleti hasznosítását körbejárjuk. Az első lehetőség, amiben sok drónra volt szükség, az a szórakoztatóipar lett.

A hadászati alkalmazás mellett a mai napig ez az egyetlen felfutott üzletág, ahol nagyon sok drónt használnak egyszerre. Egyrészt nagyon látványos és a nagyközönséghez könnyen eljuttatható, másrészt viszonylag egyszerű dolog. A drónoknak nem kell semmilyen bonyolult méréstechnikai feladatot ellátniuk, „csak” világítaniuk.

– Mik voltak a legemlékezetesebb drónshow-k?

– Nagyon sok helyen jártunk a világban, és itthon is kezd egyre népszerűbbé és elérhetőbbé válni ez a fajta látványosság. Olyan helyekre juthattunk el, ahová átlagember be sem teheti a lábát. A pályafutásunk egyik csúcspontja a királynőnek adott drónshow volt a Buckingham-palota kertjében.

Mostanáig három alkalommal vettünk részt a budapesti, augusztus 20-i tűzijáték kiegészítő elemeként. Felemelő érzés, amikor 200-500 ezer ember nézi élőben a bemutatónkat.

– Felmerült az is, hogy a drónok hossztávon akár ki is válthatnák a tűzijátékot. Mik az előnyei?

– A tűzijátéknál az egyes világító részecskéknek az útját nem lehet programozni. Itt viszont minden egyes fénypont útját pontosan meghatározhatjuk térben és időben. Ez nagyon nagyfokú szabadságot ad és új művészeti kifejezési felületet jelent. Akár személyre szabott üzenetet is át lehet adni egy hatalmas, égi „kivetítőn”.

– Adja magát a kérdés, hogy költség szempontból a drónshow hogy viszonyul a tűzijátékhoz?

– Mindkét látványosság elég széles tartományban skálázható. Lehet kisebb méretű drónshow-kat rendelni kisebb költséggel, és lehet gigantikusat. A világrekord az valahol ötezer drónnál tart. Jelenleg a drónshowknak a belépési küszöbe valamivel magasabb, mint a tűzijátéknak, de a technológia automatizálásával mi is folyamatosan arra törekszünk, hogy minél szélesebb körben elérhető legyen.

– A tüzijátékkal kapcsolatban az egyik legfontosabb ellenérv, hogy megijeszti az állatokat. A drónoknak milyen negatív környezeti hatása van? Gondolok itt például a madarakkal, repülő rovarokkal való balesetekre.

– A drónok határozott előnye, hogy nem kell rakétákat fellőni a földről. Lehet a drónokra is tűzijáték elemeket szerelni, de azt sem kell kilőni, csak leszórni, annak pedig nincsen hangja. De ha csak a ledlámpákat használjuk, akkor a drón még káros anyagot sem bocsájt ki ott helyben.

Nyilván minden technikai eszköz használata valamilyen mértékű kompromisszummal, szennyezéssel jár, például a drónok akkumulátorokat használnak aminek előállítása során környezeti kár keletkezik.

De a lokális szennyezés elkerülhető.

A drónok valós veszélye, hogy forgó alkatrész van bennük. A gyorsan forgó propellerek a gyorsan haladó autókhoz hasonlóan a repülő kisrovarokra nézve jelenthetnek kockázatot, a helyzetet pedig némiképp ronthatja, hogy sok rovar vonzódik a fényes objektumokhoz az éjszakai sötétben, így talán a villogó drónokhoz is. De az általános emberi fényszennyezéshez képest elenyésző az az 5-10 perc és fénymennyiség, amíg egy ilyen drónshow lemegy.

A madarakra vonatkozóan vannak olyan jelentett balesetek, hogy azok a nagyobb testű ragadozómadarak, akiknek a fészke közelében elrepülnek a drónok, rátámadnak a gépekre, és azok lezuhannak. Ez viszonylag ritka, a hatóságok egyre inkább igyekeznek elzárni a védett költőhelyeket a drónozóktól.

Egyébként sokat dolgozunk a drónokkal természetvédelmi célból is, védett madarak fészkelőhelyeinek és állományának felmérését sokszor végezzük nemzeti parkokkal együttműködve drónnal. Az a tapasztalatunk, hogy viszonylag ritka a konfliktus. A madaraknak elég magas az ingerküszöbük. Ők a levegő urai és hamar felmérik, hogy egy repülő objektum jelent-e veszélyt számukra.

Olyan méretű drónoktól, amiket mi használunk, nem szoktak félni, inkább érdeklődően jönnek a közelükbe.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
125 milliárd forint kártérítést kell fizetnie a Teslának, mert az egyik autójuk miatt meghalt egy fiatal lány
Az áldozatot több mint húsz méterre repítette a hatalmas erejű ütközés. A bíróság szerint a Tesla felelőtlensége is hozzájárult a tragédiához.
Malinovszki András / Fotó: Josh/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. augusztus 01.



A Tesla 329 millió dollár kártérítést fizet az áldozatok családjainak – erről döntött a bíróság a Miamiban tartott tárgyaláson. A per egy 2019-es floridai autóbaleset miatt indult, amelyben egy 22 éves nő életét vesztette, egy másik ember pedig súlyosan megsérült – írja a CNBC.

A tragikus eset Key Largóban történt. George McGee egy részben önvezető funkcióval ellátott Tesla modellt vezetett, amikor elejtette a mobiltelefonját. Fel akarta venni az autó padlójáról, abban a hitben, hogy az Autopilot rendszer automatikusan megáll majd, ha akadályt észlel.

Ez azonban nem történt meg.

Az autó közel 100 km/órás sebességgel hajtott át egy kereszteződésen, majd egy parkoló autónak ütközött. A parkoló jármű mellett álló fiatal nő a helyszínen meghalt. Testét több mint húsz méterre találták meg.

A nő barátja túlélte a balesetet, de súlyos sérüléseket szenvedett: több csontja eltört, agysérülést kapott, és az eset mentálisan is megviselte.

„A Tesla az Autopilot-rendszert kizárólag autópályákra tervezte, mégsem korlátozta a kocsijaik felhasználóit abban, hogy máshol is használják azt, sőt Elon Musk azt mondta, hogy az önvezető modelljeik jobbak az embereknél. A Tesla a hibás technológiájával tesztpályát csinált a közutakból” – fogalmazott az áldozatok családját képviselő ügyvéd, Brett Schreiber.

A Tesla eddig nem reagált a bíróság ítéletére.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
3 leggyakoribb digitális csalási kísérlet 2025-ben, amiről azt hiszed, veled nem történhet meg
Ha már veled is előfordult, hogy valamire kattintottál, amire nem kellett volna, akkor azért, ha még eddig sosem vertek át az online csalók, akkor azért - olvasd el cikkünket, hogy mindig résen lehess!


Egy kamu SMS, egy ismerősnek tűnő Marketplace-hirdetés, egy gyanús telefonhívás – mindenki hallott már ezekről. Mégis, a Mastercard friss kutatása szerint

a magyar lakosság 46%-a nem tudja biztosan megkülönböztetni a csaló üzeneteket a valódiaktól.

És ami még aggasztóbb: a legtöbben úgy gondolják, velük ez biztosan nem fordulhat elő. Pedig dehogynem. Nézzük, melyek most a leggyakoribb digitális átverési formák, és hogyan védekezhetünk ellenük!

1. Csomagküldős csalások – „Csomagja érkezett, kattintson ide!”

Te is találkoztál már olyan SMS-sel, amiben arról értesítenek, hogy csomagot kapsz, és egy linkre kell kattintanod, hogy megtudd a részleteket? Nos, sokszor pont ez a csapda. A csalók ilyenkor hamis oldalra irányítanak, ahol adatokat csalnak ki, vagy rosszindulatú programot telepítenek a telefonunkra.

Miért működik még mindig?

A gyorsaságra játszanak. Rohanunk, várunk egy csomagot – és már kattintunk is.

A Mastercard kutatása szerint a lakosság 60%-a találkozott már SMS-es adathalászattal, de a gyakorlatban sokan mégsem tudják kiszúrni a hamis üzeneteket.

Tipp: Ne kattintsunk automatikusan! Ha csomagot várunk, inkább az eredeti applikációban vagy a hivatalos weboldalon nézzünk utána. Ha mégis megnéznénk magunknak azt a felületet, ahová az SMS irányít, legyünk résen, mi a weboldal címe, nincs-e benne valami turpisság – például nem .hu-ra végződik a domainnév, vagy az adott szolgáltató nevétől kicsit eltér a cégnév.

2. Marketplace csalások – „Nagyon érdeklődöm, küldje a bankkártyaadatokat!”

Online piactereken is aktívak a csalók. Gyakori trükk, hogy vásárlást színlelnek, majd „a fizetéshez” kérnek kártyaadatokat, vagy hamis linket küldenek. Ugyanilyen veszélyes a fordított helyzet is: a csaló népszerű, valójában nem létező termékeket hirdet meg, és a gyanútlan vevőtől próbál pénzt vagy kártyaadatot kicsalni.

Pedig fontos tudni: aki fizetni akar nekünk, annak nincs szüksége a kártyaadatainkra – legfeljebb a bankszámlaszámunkra.

Vásárlóként pedig mindig legyünk óvatosak, ha valaki előre utalást kér, vagy gyanúsan nyomul.

Miért működik még mindig?

A bizalomra építenek. Ha valaki segítőkésznek, kedvesnek tűnik, kevésbé vagyunk óvatosak. A Mastercard adatai szerint a 18–29 évesek 90,5%-a tartja magát „nehezen átverhetőnek” – mégis ők teljesítettek a leggyengébben a biztonsági teszteken.

Tipp: Soha ne osszunk meg bankkártyaadatot chatben, és ne hagyjuk el a piactér hivatalos felületét. Vásárlóként is legyünk gyanakvóak, ha előre utalást kérnek, vagy ha túl olcsón kínálnak valamit: ilyenkor inkább kérjünk referenciát, értékeléseket, és ne féljünk visszalépni az üzlettől.

3. Telefonos csalások – „A banktól hívom, gyanús tranzakciót észleltünk”

A legijesztőbb talán, amikor „a banktól” hívnak, és azonnali adatellenőrzést kérnek. Sajnos sokan ilyenkor bepánikolnak és együttműködnek.

Miért működik még mindig?

A csalók a félelemre építenek. Ha azt halljuk, hogy a pénzünk veszélyben van, hajlamosak vagyunk gyorsan cselekedni.

A Mastercard kutatásában szereplők 70%-a tudta, hogy a bank sosem kér telefonon kártyaadatot – de a rendőrségi adatok szerint mégis sokan estek már ilyen csalás áldozatául.

Tipp: Tegyük le a telefont, és hívjuk vissza a bankot a hivatalos ügyfélszolgálat számán! Figyeljünk arra is, hogy a hívó fél száma sokszor hamisítva jelenik meg a kijelzőn, akár a bank hivatalos számának látszatát keltve. Ezért soha ne bízzunk meg egy bejövő hívás számában, hanem mindig mi kezdeményezzük a visszahívást a bank honlapján, kártyánkon vagy hivatalos applikációban található elérhetőségen keresztül.

Miért fontos erről beszélni?

A csalók egyre ügyesebbek, és egyre többen dolgoznak csapatban – miközben mi sokszor egyedül vagyunk az online térben. Ezért indult el a Mastercard által is támogatott KiberPajzs program, ami az állami és piaci szereplők összefogásával segíti az edukációt, frissíti a figyelmeztetéseket, és erősíti a közös védekezést.A Mastercard szakértői szerint az online biztonság nem csak technológia kérdése: a tudatosság a legfontosabb fegyverünk. Ha megtanuljuk felismerni a kockázatokat, sokkal kisebb eséllyel válunk áldozattá.A Mastercard friss kutatása a magyar fogyasztók és vállalkozások digitális biztonságtudatosságát vizsgálta. A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze, mennyire ismerjük fel a leggyakoribb online fenyegetéseket, és hol vannak a legnagyobb tudáshiányok. Az eredmények segítenek megérteni, mely területeken van szükség edukációra, és milyen megoldásokkal lehet hatékonyan erősíteni a védekezést.

További részletekért kattints ide.

+1 aranyszabály: Ha valami túl szép, hogy igaz legyen – az valószínűleg nem igaz

Legyen szó csomagról, vásárlásról vagy telefonhívásról: álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk végig, és ne féljünk utánajárni az információknak! A biztonság nem a technológiával kezdődik, hanem velünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Rúgott egyet a kispályásokon az Instagram: ezer követő alatt ugrik az élőzés lehetősége
A közösségi oldal szigorított a szabályain. Már csak nyilvános fiókkal lehet élőzni, de akinek nincs meg az 1000 követő, az is hiába próbálkozik, letiltja a rendszer.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. augusztus 04.



Az Instagram mostantól csak azoknak engedi az élőzést, akiknek legalább ezer követőjük van, és nyilvános a fiókjuk – írja a TechCrunch. Az oldal értesülését a Meta is megerősítette, így hivatalossá vált: bár korábban bárki élőzhetett, függetlenül attól, hogy hány követője volt, vagy hogy privát vagy nyilvános fiókot használt, mostantól nagyot fordul a világ azokkal, akik rendszeresen kihasználták ezt a lehetőséget.

A változás azokat a kisebb tartalomgyártókat érinti, akik nem érik el az 1000 követős határt, valamint azokat a felhasználókat, akik csak a barátaikkal élőztek, önmaguk szórakoztatására.

Aki úgy próbál élő adást indítani (mert a gomb persze látható marad), hogy nem teljesíti az új feltételeket, értesítést kap azzal a szöveggel, hogy: „A fiókod már nem jogosult a Live használatára. A funkció használatára vonatkozó követelményeket megváltoztattuk.”

A felhasználók körében valószínűleg nem túl népszerű a változás, aminek az okai egyelőre nem ismertek: a Meta csak annyit közölt, hogy „a cél az élő adások nézői élményének javítása”.

Az viszont tény, hogy ezzel a húzással az Instagram máris jobban hasonlít a TikTokra, ahol szintén legalább 1000 követő kell az élőzéshez. A YouTube egyébként ennél jóval szerényebb számmal is beéri: náluk elég 50 feliratkozó a Live funkció eléréséhez.

Ami pedig az élmény javítását illeti: a módosítás valóban korlátozza majd az alacsonyabb minőségű adásokat, hiszen a bővülő közönséggel rendelkező tartalomgyártók gondosabban készítenek videókat, mint a kezdők.

A TechCrunch hozzáfűzi: az élő közvetítések biztosítása sokba kerül a szolgáltatónak – a Meta ezért dönthetett úgy, hogy nem támogatja tovább azokat az adásokat, amelyeket csak kevesen néznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A világ designelitje újra Budapesten gyűlik össze – az OpenAI is itt lesz a második Point of View konferencián
A POV négynapos eseménye a Nemzeti Táncszínházban kap helyet, és olyan nevek sorakoznak a fellépők között, mint az Are.na, a Base Design, a Studio Dumbar/Dept, a Mouthwash Studio és David Rudnick grafikuslegenda.


Második alkalommal tér vissza a fővárosba a POV (Point Of View) Budapest, Magyarország nemzetközi szinten elismert designkonferenciája, amely ismét elhozza a kreatív szakma világszínvonalú szereplőit. Az esemény idén négynapos programsorozattal érkezik, és még magasabbra teszi a lécet: 2025 szeptemberében a Nemzeti Táncszínházban rendezett eseményen olyan világszínvonalú nevekkel találkozhatunk, mint az OpenAI, az Are.na, a Base Design, a Studio Dumbar/Dept, a Mouthwash Studio, vagy David Rudnick grafikus legenda.

Az eseményt két fiatal alapító saját hiányérzetéből eredően indította útjára tavaly, és már az első évben bebizonyították, hogy a Budapest méltó helyszíne egy nemzetközi kreatív találkozópontnak. 2024-ben Czél Mátyás és Mátyás Boldizsár mindenféle rendezvényszervezői tapasztalat nélkül, a nulláról belevágott egy hőn áhított cél megvalósításába: megszervezni az ország első designkonferenciáját. A POV Budapest mögött álló csapat egy olyan komplex, immerzív élményt álmodott meg, ami nemcsak a vizuális kultúra fontosságát hirdeti, hanem Budapest szépségeit is megmutatja a külföldi látogatóknak. Ennek jegyében vezetett design sétákat indítottak, és elkészült egy közel 150 helyszínt tartalmazó, egyedileg kurált Budapest-térkép is.

„A kezdetektől fogva az volt a célunk, hogy bekapcsoljuk Budapestet a nemzetközi design körforgásba azzal, hogy a városhoz méltó, annak kulturális örökségére reflektáló rendezvényt bonyolítunk le a fővárosban. Az, hogy már az első évben sikerült a nemzetközi designszcéna legjavát színpadra állítanunk, és ez 50 országból vonzott vendégeket Magyarországra, fontos visszajelzés volt számunkra – van itthon is igény designkonferenciára”

– emelte ki Mátyás Boldizsár, a POV Budapest társalapítója.

A tavalyi teltházas, kétnapos esemény 700 érdeklődőt vonzott. A látogatók hetven százaléka külföldről érkezett – ezzel feltéve Budapestet a globális designtérképre. Már az első évben olyan stúdiók mutatkoztak be a színpadon, akik többek között a Nike, az Apple, a Google, a Spotify, a Netflix és az Airbnb számára dolgoznak.

Az első POV fogadtatása rendkívül pozitív volt. Nemcsak a látogatók, hanem az előadók is – akik a legnagyobb nemzetközi konferenciákon is otthonosan mozognak – életük egyik legjobb designkonferenciájaként emlegették.

„Boldizsár, Mátyás és a teljes POV csapat egy elképesztően színvonalas eseményt hozott létre. A vizuális megjelenés, a meghívott előadók listája és a szervezés minden részlete átgondolt és igényes volt. Minden elismerésem. Miattatok lettünk Budapest-rajongók” – mondta el Kota Kobayashi a Wise-tól.

Az esemény X-en és YouTube-on is virálissá vált. Megjelent a Designisso oldalán, bekerült az osztrák *A Passion Thing* magazin őszi számába, valamint a német Grafikmagazin legfrissebb kiadásába is. A legnagyobb elismerést azonban a világ egyik legnagyobb online grafikai magazinja, a The Brand Identity cikke jelentette.

A konferencia idei tematikája, a Making Sense, arra keresi a választ, hogyan segíthet a design eszköztára értelmezni a világ komplexitását, és hogyan találhatunk egyensúlyt a racionalitás és az érzelmi megértés között.

A feltett kérdés mögött a közösségépítő küldetés is teret kap: a POV Budapest szervezői már az első évtől kezdve célul tűzték ki, hogy ne csupán egy rendezvényt hozzanak létre, hanem egy minőségi kreatív közösséget, amely platformot ad az értékes kapcsolódásoknak, együttműködéseknek és a tehetségek bemutatkozásának. Ennek része a POV Dinner Club eseménysorozat, amely a város kreatív szcénájának szereplőit ülteti egy asztalhoz, a POV Market, amely online designpiactérként is segíti a szakmát.

A POV Budapest 2025. szeptember 11-14. között tér vissza a fővárosba.


Link másolása
KÖVESS MINKET: