HÍREK
A Rovatból

Egy tenger felett átívelő és egy napi 100 ezres forgalmú német híd árával vetekszik a mohácsi Duna-híd költsége

Számítások szerint a mohácsi híd négyzetméterára 10,2 és 14,1 millió forint között mozoghat. Ehhez képest az A40-es Rajna-híd fajlagos költsége 5,2 millió forintra, a törökországi 1915 Çanakkale függőhídé pedig 7,4 millió forintra jön ki.


Nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas a mohácsi híd fajlagos költsége, amely várhatóan még több lesz, mint amennyivel a kormány számolt – írja a G7.

A kormány 389,3 milliárd forintos teljes költségvetési keretet biztosít a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére, ez egy 2024. augusztusi kormányhatározatból derült ki. A kivitelezésre a Duna Aszfalt nettó 295 milliárd forintos szerződést kötött, ám a kormány egy külön döntéssel további nettó 63 milliárd forintot biztosított arra, hogy az alföldi oldalon a tervezett kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg 19,5 kilométeren.

Ez a sávbővítés önmagában kilométerenként 3,2 milliárd forintos pluszköltséget jelent.

A beruházás keretében valójában három híd épül – egy mederhíd és két ártéri híd –, összesen 756 méter hosszan. A hídon kétszer két sáv mellett egy kerékpárút is helyet kap, a teljes szélessége pedig megközelíti a 23 métert. A nyugati, dunántúli oldalon 8,5 kilométeren épül új, kétszer kétsávos út az M6-os autópályáig, míg a keleti oldalon a már említett 19,5 kilométeres szakasz köti majd össze a hidat az 51-es főúttal.

A projekt fajlagos költsége nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas.

Számítások szerint a mohácsi híd négyzetméterára 10,2 és 14,1 millió forint között mozoghat, attól függően, hogy a kapcsolódó utak építésére mekkora költséget számolunk. Ezzel szemben a Németországban épülő, lényegében nyolcsávos, és napi százezres forgalmat bonyolító A40-es Rajna-híd (amely ráadásul háromszor olyan széles, mint a leendő mohácsi) fajlagos költsége átszámítva 5,2 millió forint, míg a Törökországban, földrengésveszélyes területen, tenger felett átívelő, kétszer háromsávos 1915 Çanakkale függőhídé (aminek a szélessége duplája a mohácsinak) 7,4 millió forint négyzetméterenként.

A beruházás indokoltsága körül komoly vita bontakozott ki a várható forgalom miatt. A kormány azzal érvel, hogy a Vajdaságban épülő új gyorsforgalmi út a balkáni tranzitforgalom egy részét Mohács felé tereli majd, tehermentesítve a röszkei határátkelőt és növelve az M6-os autópálya kihasználtságát. A kritikusok szerint azonban a jelenlegi forgalmi adatok alapján a kétszer kétsávos kapacitás teljesen felesleges.

A három déli határátkelő (Röszke, Tompa, Hercegszántó) teljes óránkénti forgalma jelenleg 1360 egységjármű. Még abban az irreális esetben is, ha ez a forgalom teljes egészében az új hídra terelődne,

sávonként akkor is csak 680 jármű haladna át rajta óránként, ami kevesebb mint a fele annak az 1400 jármű/órás kapacitásnak, amit a magyar útügyi előírások megfelelőnek tartanak.

A számítások szerint még a forgalom megduplázódása esetén is bőségesen elegendő lenne az irányonkénti egy sáv.

A kormányzat álláspontja szerint a mohácsi híd stratégiai beruházás, amely a déli országrész felzárkóztatását szolgálja, és a tranzitforgalom átterelésével jelentős útdíjbevételt is hozhat. A kritikusok ezzel szemben egy alacsony forgalmú területen megvalósuló, túlméretezett és túlárazott projektről beszélnek, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya nem nyilvános. A tenderen a Duna Aszfalt nyert, megelőzve a Strabag és a Swietelsky ajánlatát. A beruházás jövőbeli kihasználtságát nagyban befolyásolja a szerbiai gyorsforgalmi út megépülésének üteme, amely nélkül a kormányzati érvelés a tranzitforgalom áttereléséről nehezen tartható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Hang: 4,4 milliárd forintot tettek át Mészáros Lőrinc egyik cégéből a magántőkealapjába
Az Envirotis Holdingból kivett pénz a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba került. Közben a cégcsoportnál a vagyonelemek értékesítése is elindult, és a dolgozóktól a gépek felértékelését kérték.


A Magyar Hang információi szerint az elmúlt napokban mintegy 4,4 milliárd forintot vontak ki a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Envirotis Holding Zrt.-ből. A lap úgy tudja, az összeg a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba került, amely szintén Mészáros Lőrinc tulajdona.

A cikk szerint ez gyakorlatilag a cégcsoport szinte teljes likvid vagyona volt.

Egy informátor azt mondta a lapnak, az Envirotis számláin alig két-három havi bér kifizetésére elég pénz maradhatott.

Az Opten céginformációs rendszer adatai alapján a társaság az elmúlt években jelentős nyereséget termelt. A Magyar Hang azt írta, hogy 2021-ben 6,9 milliárd, 2022-ben 4,9 milliárd, 2023-ban pedig 6,5 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el a cég. Tavaly ez 690 millió forintra csökkent.

A lap szerint közben a cég vagyonelemeinek értékesítése is elindult. Úgy tudják, az elmúlt napokban a holding tatai és oroszlányi cégeitől 200-300 millió forint értékben vittek el gépeket, főként földmunkagépeket, valamint más berendezéseket. Azt is írták, hogy a dolgozóknak utasításba adták: becsüljék fel minden értékesíthetőnek tűnő gép értékét, hogy gyorsabban menjen egy későbbi eladás.

„Ezzel lenullázták az Envirotist, innentől ez már egy zombi-cég, idő kérdése, hogy mikor szűnik meg. Ha a holding minden tagja bedől, akár 200-250 ember is utcára kerülhet”

– mondta a lapnak egy volt dolgozó.

A Magyar Hang azt is írta, hogy a vagyonmentés a Mészáros-csoport tagjaiból már a választások előtt elkezdődött. Felidézték, hogy a G7 akkor arról számolt be: a vasútiparban érdekelt V-Híd Network Kft.-ből 4,5 milliárd forintot vontak ki.

Az Envirotis környezetvédelmi profilú cég, egyik leányvállalata pedig a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft., amely a Cicahomok bánya „rekultivációját” is végzi. A Magyar Hang szerint ennek során bizonyíthatóan veszélyes hulladékot is tartalmazó sittel és földdel töltik fel a természetvédelmi területen álló egykori bányát. A cikk azt is írja, hogy a gödörben az elmúlt évtizedekben egy tengerszem jött létre, benne védett állatokkal, például tarajos gőtével.

A lap arról is beszámolt, hogy munkatársaik nemrég a Greenpeace aktivistáival jártak a kft. Oroszlány melletti telephelyén. Azt írták, olyan információkat kaptak, amelyek szerint a szennyező anyagok már a telep területén kívül folyó Pénzes patakot is elérték. Hozzátették, hogy erről a helyszínen saját szemükkel is meggyőződtek, a Greenpeace pedig mintát vett. Ennek eredménye a cikk szerint hamarosan ismert lesz.

A Magyar Hang kereste az ügyben az Envirotist, de a társaság a cikk megjelenéséig nem válaszolt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Csepeli Fidesz-jelölt: Bocsánatot kérek az elmúlt évek, hónapok gyűlöletkampányáért
Király Nóra a párt elmúlt években folytatott kommunikációjáért kért bocsánatot egy Facebook-posztban. A politikus szerint a gyűlöletkeltés miatt családok mentek tönkre, és ez a választási vereség egyik fő oka.


Király Nóra, a Fidesz csepeli képviselő-jelöltje a párt belső viszonyait kritizálva kezdi pénteki bejegyzését, mely szerint „…és ha kell, egy külön egy példányszámos Pravdát nyomtatnak a főnöknek, hogy nyugodt legyen.” Király Nóra szerint komoly a baj, ha a Fideszt azok akarják megújítani, akik a jelenlegi helyzetért felelősek.

„Amennyiben kötelező feladatban kiadott uszítással, torz szembesítéssel, lejáratással, párton belüli fenyegetéssel és megfélemlítéssel megyünk tovább, akkor semmit nem tanultunk a vasárnapi csúfos vereségből.”

A politikus úgy látja, a pártvezetésben nincs jele annak a felismerésnek, hogy az ország a választás estéjén a gyógyulás útjára lépett. „Aki meg akarja gátolni ezt a folyamatot, hazánk és a magyar emberek lelki békéje ellen dolgozik. Sokan vagyunk a Fideszen belül, akik ezt nem akarjuk engedni.” Kifejtette, hogy a pártra szavazó közel 2,4 millió ember megfelelő képviselete hatalmas felelősség. „Ehhez teljes megújulás szükséges.” Álláspontja szerint „Választóink képviseletének alapja nem lehet gáncsoskodás és gyűlölködés.” Úgy véli, sokan azért pártoltak el tőlük, mert elegük lett a gyűlöletkeltő közbeszédből és a következmények nélküli országból. „Tökéletesen igazuk van abban, hogy ez a mi felelősségünk.”

„Az április 12-i választás eredménye megmutatta, hogy a gyűlöletkeltés nagyon nem jó irány, hiszen családok mentek tönkre, barátságok szűntek meg a kampány miatt és ez a legutolsó, amit egy keresztény, konzervatív, nemzeti érzelmű közéleti szereplő kívánhat az országnak.”

Hozzáteszi, a választás eredménye is igazolta, hogy a gyűlöletkeltés rossz stratégia volt. Elmondása szerint a párton belülről többen is jelezték, hogy másfajta kampányt szeretnének. „Sokan, sokszor könyörögtünk, hogy ne ilyen kampány legyen, de szokás szerint semmibe vették a kérésünket. A saját embereink, segítőink közül sem találtunk olyat, aki azonosulni tudott ezzel a bénító kampánnyal. Mit vártunk vajon a bizonytalanoktól?” Király Nóra szerint sajnálatos, hogy a vereségért még senki nem kért bocsánatot a szavazóktól, ezért ő maga teszi ezt meg: „bocsásson meg mindenki, akinek az elmúlt évek, hónapok gyűlölet kampányát el kellett viselnie.” Posztját egy felhívással zárja. „Az utolsó órájában vagyunk annak, hogy változtatni tudjunk a hozzáállásunkon. Teljesen új alapokra és fiatalításra van szükség, a parlamenten belül és kívül egyaránt!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nyírbátorban is fordítottak Magyar Péterék, megvan a Tisza 140. mandátuma
Dr. Barna-Szabó Tímea végül 24 831 szavazatot kapott. Ez 1118-cal több, mint a fideszes dr. Simon Miklós szavazatainak száma.


Ahogy korábban már megírtuk, pénteken elkezdték megszámolni az átjelentkező és a külföldi választók szavazatait. Ennek köszönhetően a Tisza Párt előbb Pakson, majd Dombóváron is megfordította az egyéni képviselőjelöltek versenyét.

PÉntek este kiderült: ugyanez történt Nyírbátorban is, ahol a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 6-os választókerületben jött össze a fordítás.

Barna-Szabó Tímea végül 24 831 szavazattal zárt, fideszes ellenfele, Simon Miklós pedig 23 713-mal.

Ez azt jelenti, hogy Barna-Szabóé lett a Tisza 140. országgyűlési mandátuma.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fordított a Tisza Párt Pakson, Cseh Tamás legyőzte Süli Jánost
Pénteken megszámolták az átjelentkezők és a külképviseleti szavazók voksait is a Tolna megye 3-as számú, Paks központú választókerületében. A múlt vasárnap közölt eredmények után még Süli János vezetett 138 szavazattal, végül azonban Cseh Tamás nyert.


Pénteken az átjelentkezők és a külképviseleti szavazók voksait is megszámolták Tolna megye 3-as számú, Paks központú választókerületében. Ez alapján a Tisza Párt jelöltje, Cseh Tamás nyerte a választást, vagyis a párt a múlt vasárnap közölt eredményekhez képest fordítani tudott ebben a körzetben, írja a Telex.

Akkor még Süli János vezetett 138 szavazattal Cseh előtt. A névjegyzékben 2037 átjelentkező és külképviseleten szavazó szerepelt, és ezeknek a voksoknak a döntő többsége a tiszás jelölthöz került.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint

100 százalékos feldolgozottságnál Cseh Tamás 47,42 százalékkal, 20 880 szavazattal nyert. Süli János a voksok 45,39 százalékát, 19 987 szavazatot kapott a Tolna megyei 3-as számú választókerületben. A Mi Hazánk jelöltje, Janecska Zoltán 6,05 százalékot szerzett.

A Tisza Pártnak így jelenleg 138 képviselői mandátuma van, de ez a szám még nőhet. Több olyan választókerület is van az országban, ahol az átjelentkezők és a külképviseleti szavazók voksai a Tisza Párt jelöltjét hozhatják ki győztesnek.

Süli János a Paksi Atomerőmű egykori igazgatója volt. Öt éven át miniszterként, majd néhány hónapig államtitkárként felelt az erőmű bővítéséért Orbán Viktor harmadik, negyedik és ötödik kormányában.


Link másolása
KÖVESS MINKET: