Felfedeztek egy kifejezetten egyszerű módzsert arra, hogy hogyan lehet eltávolítani a vízből a mikroműanyagokat – írja a LadBible. A módszer lényege, amiről kínai kutatók számoltak be az American Chemical Society szakfolyóiratában, mindössze ennyi:
A tanulmány szerint a forralástól a műanyag részecskék körül vízkő burok alakul ki, majd a létrejött darabkák leülepszenek az edény aljára. A kutatóknak a víz egyszerű felforralásával 80 százalékkal sikerült csökkentenie az abban úszó mikroműanyag-darabok számát.
Nemrég ausztrál kutatók mutatták ki, hogy az ivóvízzel és ételekkel átlagosan hetente egy bankkártyányi adag mikroműanyag kerül az emberek szervezetébe. A szennyezés összefüggésbe hozható a rák kialakulásával, vagy a születési rendellenességek magasabb kockázatával.
Cserni István verőcei háziorvos egy informatikussal 2013-ban fejlesztette le a mindennapi munkát egyszerűsítő, hatékonyabbá tevő és betegbarát rendszert, az Erodiumot. A fejlesztésért Cserni tavaly Richter Érdemrendet kapott, de állami támogatás nincs az orvosi betegirányító rendszer bevezetésére, a praxisoknak maguknak kell kigazdálkodniuk a költségeit – írja a hvg.
Cserni István húsz éve látja el háziorvosi feladatait Verőcén. Sokszor tapasztalta, hogy a bizonytalan várakozási idő után a páciensek olyan pszichés állapotban kerülnek az orvos elé, ami nem optimális egy orvos-beteg találkozásra. „Ilyen esetekben a rendelőben mért vérnyomásérték gyakorlatilag értékelhetetlen.”
Azt is tapasztalta, hogy sok rendelőben nem feszültségmentes a várakozás. Például ha valaki megszegi az érkezési sorrendben várakozók szabályát, elszabadulhatnak az indulatok. És hiába vannak olyan háziorvosok, akik ragaszkodtak az előzetes időpontkéréshez, jogszabályi kötelesség, hogy a sürgősebb eseteket előre vegyék, ami szintén szülhet feszültségeket.
Cserni szerint ráadásul nemcsak a várakozó betegeknek megterhelő, a háziorvosnak és az asszisztensnek is túl sok energiája megy el a betegellátás mellett a várakozó betegek rangsorolására.
Az Erodium ezt hidalja át. Egy informatikussal 2013-ban kezdte el fejleszteni az online előjegyző és betegirányító rendszert, amelyre sem állami, sem pályázati, sem egyéb magántőke bevonását nem vették igénybe.
Lényege, hogy a páciensek kapnak egy QR-kóddal ellátott bejelentkező kártyát, amit a váróban lévő terminálon tudnak leolvasni, ezzel jelzik az orvosnak, hogy megérkeztek. A kártyához tartozik egy személyes webfiók is, ahol a betegek felvihetik a tüneteket, panaszokat.
„Mindent el tudok intézni a webfiókon keresztül, továbbá egy helyen látom a rendelési időt, de azt is, hogy az orvosom mikor lesz szabadságon, és ez idő alatt ki fogja helyettesíteni. Átlátható az időpontfoglaló is, van receptkérési és leletértékelési funkció is. Emellett visszahívást is lehet kérni” – mondja erről az egyik beteg.
Ha most valaki üzembe akarja helyezni a rendszert, akkor a bekerülési költsége nagyjából kilencszázezer forint körül van, ebben benne van a terminál, a rendszer testre szabása, helyszíni telepítése, beüzemelése és 1000 db bejelentkező kártya. Ezenfelül havonta 17 ezer forint körüli összegbe kerül az Erodium üzemeltetése, de erre nem jár semmilyen támogatás. A praxisnak ki kell gazdálkodni a szükséges forrást.
Vannak olyan települések, ahol az önkormányzat részben vagy egészben átvállalta a praxisok helyett a költségeket, Dunakeszin például az önkormányzat az összes háziorvos számára megvásárolta a rendszert, csak a havi működési költséget kell állniuk a praxisoknak.
A ketogén étrend vagy az időszakos böjt is gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését
Népszerű diéták, például a ketogén étrend vagy az időszakos böjt és a velük járó kalória- és tápanyag-korlátozás, illetve a behatárolt étkezési időtartam gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését, derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából. Az étrend és a bevitt tápanyagok vizsgálata új lehetőségeket nyit a rákterápiában, ám a diéták vizsgálatában résztvevők alacsony együttműködési hajlandósága és elegendő klinikai vizsgálat híján egyértelmű ajánlások még nem léteznek.
– mondja dr. Menyhárt Otilia, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusa, a tanulmány első szerzője.
„Ami közös, az a tumorsejtek óriási energiaigénye, ami akár többszöröse lehet a normál sejtekének.”
Daganattípustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, mint például glükózból (pl. vastagbél-, méhnyak- és több emlődaganat esetében), fruktózból (pl. prosztatarák), zsírokból és aminosavakból (például a nem kissejtes tüdőrák, hasnyálmirigyrák, és különféle agydaganatok esetén a glutamin egy fontos energiaforrás).
Ezekből a tápanyagokból a sejtek számos építőelemet hoznak létre, mellyel gyors ütemű növekedésüket és szaporodásukat is biztosítják.
– magyarázza dr. Menyhárt Otilia.
A böjt hatására az egészséges sejtek osztódása lelassul és ún. javító/regeneráló fázisba kerülnek, mely megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint a kemoterápia vagy a sugárzás.
A tumorsejtek viszont kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere feltételekhez. Felgyorsult növekedésük miatt az egészséges sejtekkel ellentétben nem kerülnek regeneráló/javító fázisba, és kalória-deficit esetén sokkal kiszolgáltatottabbak a DNS-károsításán alapuló kemoterápiás kezeléseknek – számolt be az adjunktus.
„A keletkező ketontestek hatására eltérő folyamatok indulnak be az egészséges és daganatos sejtekben, például a rákos sejtekben fokozódik a szabad gyökök képződése, mely fokozza a kemoterápia hatását” – magyarázza dr. Menyhárt Otilia.
A böjt, melynek ideje 1-5 nap között változhat, egyes esetekben a kezeléssel járó mellékhatásokat is csökkenti – összeségében hatékonyabb a terápia, kevesebb mellékhatással, teszi hozzá az adjunktus.
A laboratóriumi és állatkísérletek többsége megerősíti a ketogén diéta kedvező hatását: egy 2017-es áttekintés állatkísérletek 72%-nál számolt be tumorellenes hatásról.
Ezért a kutatások további, az összkalória-bevitelt fenntarthatóbb formában korlátozó, rugalmasabb étrenddel kísérleteznek. Ilyenek például az időszakos böjtölés (IF), mely során eltérő hosszúságú böjt és étkezési szakaszok váltják egymást, a nap során az étkezés idejét korlátozó diéta, vagy a böjtöt imitáló étrend (Fasting Mimicking Diet). Az eredmények itt is ígéretesek: egy böjtöt és táplálást váltakozó napokon alkalmazó állatkísérlet során az egerek élettartama átlagosan 12%-27%-al nőtt, a rosszindulatú elváltozások pedig később alakultak ki.
Bár az eredmények ígéretesek, többségük laboratóriumi és állatkísérletekből származik, melyek nem tükrözik pontosan az emberi szervezetben lezajló változásokat. „Ahhoz, hogy egyértelmű ajánlásokat tudjunk megfogalmazni, kellő számú klinikai vizsgálatra van szükség” – mondja dr. Menyhárt Otilia.
A betegek együttműködési hajlandósága a böjt, étrend típusától is függ, ezért olyan protokollokat kell alkotni, melyet többen végig tudnak csinálni
– teszi hozzá.
„A tanulmány fő üzenete, hogy ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse le a napi kalóriabevitelét 25-30%-al” – mondja dr. Menyhárt Otilia.
Új felfedezés: a Covid-vakcinák csökkenthetik a vírussal kapcsolatos szívelégtelenség és vérrögök kockázatát - állapítja meg a tanulmány
Több mint 20 millió ember egészségügyi adatait elemezték az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Észtországban, és bizonyítékot találtak arra, hogy az oltások védelmet nyújtanak a betegség súlyos kardiovaszkuláris szövődményeivel szemben, adja hírül a theguardian.com.
A Covid-vakcinák, köztük az Oxford-AstraZeneca, a Pfizer és a Moderna rendkívül hatékonynak bizonyultak a súlyos betegségek megelőzésében a járványban, de ritka esetekben a véralvadási állapot növekedését is regisztrálták, hasonlóan más vakcinákhoz, például az influenza elleni oltásokhoz.
A legújabb tanulmány a Covid-oltás általános hatását kívánta megvizsgálni, tekintettel arra, hogy
„Ebben a nagyon nagy tanulmányban azt mutatjuk ki, hogy
– mondta Daniel Prieto-Alhambra, az Oxfordi Egyetem farmako- és eszközepidemiológia professzora, a tanulmány vezető szerzője.
A Heart folyóiratban a kutatók leírják, hogy az Oxford-AstraZeneca és a Janssen által gyártott adenovírus-alapú Covid-vakcinák, valamint a Pfizer és a Moderna mRNS-alapú vakcinái a vírusfertőzés után leginkább első hónapban védtek a Coviddal kapcsolatos szívelégtelenség és vérrögök ellen.
Ebben az időszakban a szívelégtelenség kockázata
Míg a vakcinák védő hatása hosszabb távon csökkent, azoknál, akik Covid-oltást kaptak, akár egy évig is alacsonyabb maradt a Coviddal összefüggő szívelégtelenség és vérrögök kockázata, mint a be nem oltottaknál – állapították meg a kutatók.
Három-hat hónappal a fertőzés után a szívelégtelenség kockázata a beoltott embereknél még mindig 39% -kal alacsonyabb volt, mint a be nem oltott embereknél, a vénákban és az artériákban a vérrögök kockázata 47% -kal, illetve 28% -kal csökkent. A fertőzés után hat és 12 hónap között ugyanazon szövődmények kockázata 48%, 50% és 38% -kal alacsonyabb volt a beoltott emberek esetében.
„Az üzenet összességében az, hogy ha be van oltva, a poszt-Covid kardiovaszkuláris és tromboembóliás szövődmények kockázata drámaian csökken” - mondta Prieto-Alhambra. „Különösen azok számára jó hír ez, akik nagy kockázatnak vannak kitéve, vagy félnek a szív- és érrendszeri szövődményektől vagy vérrögöktől.”