Zacher Gábor az RTL Klubnak elmondta, ismét kötelezővé tenné a maszkviselést, de hozzátette, hogy a távolságtartásnak, a felületek rendszeres fertőtlenítésének, valamint a kézmosásnak is nagy szerepe van a megelőzésben.
A hatvani kórház sürgősségi osztályának főorvosa azt is elmondta, hogy az egész országban, „nyugattól keletig, déltől északig intenzív osztályokon, sürgősségi osztályokon” dolgozó kollégáival gyakran beszélnek az aktuális helyzetről, és minden ismerőse arról számolt be, hogy
emelkedik a koronavírus miatt kórházban kezeltek száma, akinek a 95 százaléka a nem oltottak közül tevődik ki. És, hát ez gáz
– mondta Zacher.
Zacher Gábor az RTL Klubnak elmondta, ismét kötelezővé tenné a maszkviselést, de hozzátette, hogy a távolságtartásnak, a felületek rendszeres fertőtlenítésének, valamint a kézmosásnak is nagy szerepe van a megelőzésben.
A hatvani kórház sürgősségi osztályának főorvosa azt is elmondta, hogy az egész országban, „nyugattól keletig, déltől északig intenzív osztályokon, sürgősségi osztályokon” dolgozó kollégáival gyakran beszélnek az aktuális helyzetről, és minden ismerőse arról számolt be, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fehér Ház szerint a közeljövőben nincs napirenden Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója, írja a BBC.
A héten Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter előkészítő megbeszélést tartott volna.
A Fehér Ház szerint a felek „eredményes” telefonbeszélgetést folytattak, ezért a személyes egyeztetés most nem „szükséges”. További részleteket a halasztás okáról nem közöltek.
Múlt csütörtökön Trump azt mondta, hogy két héten belül Budapesten tárgyalnának az ukrajnai háborúról. Hétfőn Trump a jelenlegi frontvonal mentén történő befagyasztást támogatta, a Donbászra utalva így fogalmazott: „Legyen elvágva úgy, ahogy van.”
Oroszország többször elutasította a jelenlegi érintkezési vonal befagyasztását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva csak „hosszú távú, fenntartható békében” érdekelt.
Közben európai országok Ukrajnával együtt egy 12 pontos béketerven dolgoznak. A javaslat tűzszünetet és a frontvonalak befagyasztását, a hadifoglyok és elhurcolt gyermekek cseréjét, biztonsági garanciákat, újjáépítési támogatást, valamint gyorsított uniós csatlakozást ír elő. A csomag az orosz szankciók fokozatos feloldásával számol, és a végrehajtást Donald Trump amerikai elnök vezette nemzetközi békebizottság felügyelné.
A mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon felszabadítása csak akkor történne meg, ha Moszkva részt vállalna Ukrajna háború utáni helyreállításában. A terv a tervezett budapesti békecsúcsra készült, és a jelenlegi frontvonalak mentén állítaná le a harcokat, amit Oroszország eddig elutasított. Az európai diplomaták a héten Washingtonban egyeztetnek az Egyesült Államokkal.
Török Gábor a megyei lapok Magyar Pétert gúnyoló AI-képes akciójáról: Régen biztosan távozott volna legalább a fél szerkesztőség
A politológus szerint ha a közpénzekből működő állami sajtó terjeszt ilyen tartalmat, jogosan merül fel a kérdés, hogy nevezhetőek-e ezek a lapok újságnak és az ott dolgozók újságírónak.
Mint azt megírtuk, a minap a fideszes médiabirodalomhoz tartozó megyei lapokban egy időpontban jelent meg egy olyan mesterséges intelligencia által generált kép, amelyen Magyar Pétert gyakorlatilag kutyaként ábrázolják. A TISZA Párt elnöke négykézláb látható pórázra kötve, nyakörvvel a nyakán, a póráz végét Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője tartja, mögötte pedig ukrán zászlókat lobogtató emberek. A kép bal oldalán ezzel szemben Orbán Viktor szerepel magyar zászlókat lengető tömeg előtt.
Magyar Péter erre így reagált kedden: „Orbán Viktor a legrosszabb náci és kommunista propagandát is túlszárnyaló gyűlölet- és dehumanizáló kampányt folytat a valódi kihívói ellen. Ezzel a minden részletében hamis fotóval férfiként, apaként, politikusként és emberként akarnak megalázni”.
Török Gábor politológus sem hagyta szó nélkül a megyei lapok összehangolt akcióját. Facebook-bejegyzésében azt írta, ha egy politikai szereplő saját oldalára kitesz egy ilyen képet, azzal magát minősíti, a politikai kockázat és a felelősség az övé. Más a helyzet azonban, ha egy médiumnál fordul ez elő:
„Voltak már bunkó és színvonaltalan képek, posztok, mondatok sokfelé, lelkük és persze támogatottságuk rajta.
Ha azonban egy megyei napilap vagy éppen a közpénzekből működő állami sajtó mutatja, hirdeti, terjeszti tovább, ott bizony jogosan merül fel a kérdés, hogy nevezhető-e még újságnak és az ott dolgozók újságírónak. Fiatalon három-négy évig dolgoztam egy megyei napilapnál, azt biztosan tudom mondani,
ha akkor egy ilyen megjelent volna az újságban mondjuk Antall Józsefről, Orbán Viktorról vagy akár Horn Gyuláról, pártállástól függetlenül biztosan távozott volna legalább a fél szerkesztőség”.
A politológus végül egy latin mondással zárta sorait: „Tempora mutantur, et nos mutamur in illis [Az idő változik, és vele változunk mi is – a szerk.] Sajnos”.
Mint azt megírtuk, a minap a fideszes médiabirodalomhoz tartozó megyei lapokban egy időpontban jelent meg egy olyan mesterséges intelligencia által generált kép, amelyen Magyar Pétert gyakorlatilag kutyaként ábrázolják. A TISZA Párt elnöke négykézláb látható pórázra kötve, nyakörvvel a nyakán, a póráz végét Manfred Weber, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője tartja, mögötte pedig ukrán zászlókat lobogtató emberek. A kép bal oldalán ezzel szemben Orbán Viktor szerepel magyar zászlókat lengető tömeg előtt.
Magyar Péter erre így reagált kedden: „Orbán Viktor a legrosszabb náci és kommunista propagandát is túlszárnyaló gyűlölet- és dehumanizáló kampányt folytat a valódi kihívói ellen. Ezzel a minden részletében hamis fotóval férfiként, apaként, politikusként és emberként akarnak megalázni”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Eurostat friss, korosztályos korrekciói szerint 2019–2024 között a KSH jelentősen alulmérte a gyerekszegénységi rátát, miközben a hivatal október elején még kisebb kiigazításokról beszélt – írta a Válasz Online.
A legnagyobb ugrás a 0–17 éveseknél látszik. 2019-ben 11,5% helyett 18,0% lett a mutató, 2020-ban 9,5% helyett 20,9%. A további években az alulmérés mértéke 2021-ben +40,3%, 2022-ben +56,4%, 2023-ban +0,6%, 2024-ben +21,7%.
A KSH szeptember végén sajtótájékoztatón jelentette be a revíziót. Az országos jövedelmi szegénységi ráta 2018-ban +1,7 százalékponttal emelkedett, ami mintegy 150 ezer fővel növelte a szegénységben élők számát. 2019-ben +1,6, 2021-ben +1,4 százalékpont volt a változás.
Más korcsoportoknál ellenkező irányt mutattak az adatok. A 18–64 éveseknél és a 65 év felettieknél a KSH korábban a ténylegesnél magasabb rátákat közölt. Az időseknél 2019-ben a revízió 43,2%-kal csökkentette a szegények arányát.
Az Eurostat szerint a magyar adatok megbízhatósága és hitelessége korábban is biztosított volt. A mostani módosítások oka módszertani probléma, nem pedig adatmanipuláció.
Kutatók már 2014-ben jelezték a gondot az EU‑SILC magyar jövedelmi statisztikáiban. Az uniós korrekciók viszont csak 2019-től léptek életbe, ami az idősorban törést okoz. A friss revíziók egyes korcsoportokban akkora változást hoztak, hogy a kutatók újabb kérdéseket tettek fel, és nem zárható ki további korrekció. Ezek a mutatók befolyásolhatják, hogy a döntéshozók a gyerekek vagy az idősek javára hoznak-e intézkedéseket.
Az Eurostat friss, korosztályos korrekciói szerint 2019–2024 között a KSH jelentősen alulmérte a gyerekszegénységi rátát, miközben a hivatal október elején még kisebb kiigazításokról beszélt – írta a Válasz Online.
A legnagyobb ugrás a 0–17 éveseknél látszik. 2019-ben 11,5% helyett 18,0% lett a mutató, 2020-ban 9,5% helyett 20,9%. A további években az alulmérés mértéke 2021-ben +40,3%, 2022-ben +56,4%, 2023-ban +0,6%, 2024-ben +21,7%.
A KSH szeptember végén sajtótájékoztatón jelentette be a revíziót. Az országos jövedelmi szegénységi ráta 2018-ban +1,7 százalékponttal emelkedett, ami mintegy 150 ezer fővel növelte a szegénységben élők számát. 2019-ben +1,6, 2021-ben +1,4 százalékpont volt a változás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mindenki tenni akart” - megszólalt a százhalombattai oltásban résztvevő egyik tűzoltó, aki szerint szabadnapos társaik is beálltak
A szervezet szerint több anyag esetében még hiányoznak az adatok, közben a MOL egysége váltásokban dolgozott, a beavatkozás több mint 13 óráig tartott. A tűz okát vizsgálják, a helyszín a finomító desztillációs üzeme volt.
A százhalombattai Dunai Finomító desztillációs üzemében lobbantak fel a lángok hétfő éjjel. A MOL délelőtti sajtótájékoztatóján elhangzott: ez az a részleg, ahol a kőolajat forráspont szerint szétválasztják, majd a komponenseket továbbküldik feldolgozásra.
Elsőként a vállalat saját, speciális tűzoltóegysége érkezett a helyszínre. Az egység operatív vezetője, Szabó István az RTL Híradónak beszélt arról, hogy sok szabadnapos kolléga is beállt, így több mint 13 órán át, váltásokban dolgoztak. Rendszeresen gyakorolnak, mert ilyen környezetben másképp kell oltani: a kőolajat nagy nyomáson és hőfokon kezelik, és ha az anyag a szabad levegőre kerül, önmagától is meggyulladhat.
„Igazából nagyon nagy számban jelentek meg szabadnapos tűzoltó kollégák is kint a helyszínen, és számomra nagyon pozitív. Nagyon jó volt azt látni, hogy mindenki tenni akart, mindenki szerette volna, és ki is vette a részét ebből a beavatkozásból és így sokkal könnyebben tudtuk menedzselni ezt a beavatkozást.
Gyakrabban tudtuk váltani a tűzoltást végző kollégákat, pihentetni őket közben is, mivel ugye gyakorlatilag egy elhúzódó káresetről van szó, több mint 13 órán keresztül voltak kint voltunk kint a kollégákkal együtt” - mondta Szabó István.
A Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint riasztó, ha egy ilyen üzem kigyullad, de a mostani mérések alapján a vizsgált komponenseknél nem találtak kimagasló egészségkárosító mennyiséget, a legtöbb szennyező alacsony koncentrációban volt. Ugyanakkor vannak anyagok – például rák kockázatú vegyületek vagy policiklusos aromás szénhidrogének –, amelyeket egyelőre nem mértek, ezért ezekről nincs adat. A szervezet azt is jelezte: tudomásuk szerint kicsivel több mint egy év alatt ez már a negyedik, olajszennyezéssel járó baleset a MOL-nál.
A baleset idején nagyjából húsz ember dolgozott az üzemben. Egy korábbi dolgozó az RTL Híradónak azt mondta: a folyamatirányítás számítógépes, ezért zavarok hiányában a területen általában nem tartózkodik senki, így nem történt sérülés. A tűz okát még vizsgálják.
Korábban is voltak fennakadások a finomítóban: júliusban sűrű füstöt észleltek egy technológiai berendezés hibája miatt, 2022 novemberében pedig egy nagy karbantartás utáni meghibásodás miatt csak hatvan százalékon működött az üzem, és a vállalat egy ideig nem szállított üzemanyagot mintegy 200 kisebb benzinkútra.
A százhalombattai Dunai Finomító desztillációs üzemében lobbantak fel a lángok hétfő éjjel. A MOL délelőtti sajtótájékoztatóján elhangzott: ez az a részleg, ahol a kőolajat forráspont szerint szétválasztják, majd a komponenseket továbbküldik feldolgozásra.
Elsőként a vállalat saját, speciális tűzoltóegysége érkezett a helyszínre. Az egység operatív vezetője, Szabó István az RTL Híradónak beszélt arról, hogy sok szabadnapos kolléga is beállt, így több mint 13 órán át, váltásokban dolgoztak. Rendszeresen gyakorolnak, mert ilyen környezetben másképp kell oltani: a kőolajat nagy nyomáson és hőfokon kezelik, és ha az anyag a szabad levegőre kerül, önmagától is meggyulladhat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
