HÍREK
A Rovatból

Washington Post: Amerika orbanizációja - Hogy kell foglyul ejteni egy demokráciát?

A cikk szerzője szerint az amerikai jobboldal egyre inkább támogatja és követné Orbán Viktor politikáját.


Háromrészes cikksorozatot készített a Washington Post "Amerika orbanizációja" címmel, amelynek első részében arról írtak, hogy az amerikai jobboldal egyre inkább követi a magyar jobboldal útját, a másodikban pedig azt fejtegették, hogy Florida vezetése is hasonló módon kezeli az LMBTQ-ügyet, mint az Orbán-kormány. A harmadik cikk alcíme így szól: "Hogy kell foglyul ejteni egy demokráciát?"

A szerző, Ishaan Tharoor azzal kezdi a cikket, hogy miután a Fidesz áprilisban fölényesen nyert a parlamenti választásokon, Orbán Viktor okkal jelenthette ki, hogy olyan nagy győzelmet arattak, hogy a "Holdról és Brüsszelből is lehet látni". Hiszen igaza volt: kétharmados többséggel nyertek, az egyesült ellenzék pedig hiába reménykedett abban, hogy az ellenük irányuló propagandagépezet ellenére is legalább gyengíteni tudják a jobboldali nacionalista pártot, ezek a remények szertefoszlottak.

Az amerikai jobboldal ünnepelte Orbánék sikerét. Marjorie Taylor Green szélsőjobboldali képviselő gratulált a miniszterelnöknek a szerinte megérdemelt győzelemhez, és azt is hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államokban folytatni kell Orbán LMBTQ-ellenes politikáját. "Jó úton vezeti Magyarországot, erre van szükségünk Amerikában" - jelentette ki.

A szerző azt is megemlíti, hogy Donald Trump volt amerikai elnök "szokatlanul" támogatta Orbánt a választások előtt. Egy januári nyilatkozatában úgy írt a kormányfőről, mint aki "igazán szereti a hazáját, és biztonságot akar a népe számára." Egy hónappal később pedig felröppent a hír, hogy Orbán Magyarországra hívta Trumpot az amerikai jobboldal budapesti konferenciájára, a CPAC-re, amely éppen most zajlik. Noha Trump nem vesz részt az eseményen, számos más amerikai és európai szélsőjobboldali politikus és szakértő ott lesz.

A Washington Post újságírója szerint nem valószínű, hogy a jelenlévők közül bárki is elítélné azokat az antidemokratikus politikai manővereket, amelyek hozzásegítették Orbánt ahhoz, hogy legyőzhetetlennek tűnjön. A konferencián valójában megünnepelhetik a miniszterelnök "stratégiai könyörtelenségét" - jegyzi meg.

Úgy fogalmaz, amióta Orbán és a Fidesz 2010-ben Magyarország élére került, folyamatosan erősíti a hatalmát. Az ország médiaökosztisztémáját a kormányhoz hű médiumok uralják, az igazságszolgáltatás függetlensége pedig erodálódott az évek során. És bár a magyarországi választások szabadok, nehéz őket igazságosnak nevezni - véli.

Mindennek részben az az oka a szerző szerint, hogy Orbán kormánya arra használta elsöprő parlamenti hatalmát, hogy módosítsa az alkotmányt, és átalakítsa a választási rendszert. Mint írja, az olyan parlamenti rendszert, amilyen a magyar is, sok politológus csodálatra méltónak tartja, de Magyarország esetében ez "elvetemült". A választási "játéktér" ugyanis erősen lejt, és nem az ellenzék felé. Orbán 2010-ben úgy módosította az alkotmányt, hogy körülbelül felére csökkentette a parlament létszámát, majd átrajzolta a választókerületek határait az egész országban, és a kétfordulós szavazást is megszüntették. E változtatások pedig aránytalanul nagy hatalmat biztosítottak a Fidesznek. "A magyarok akaratát már egyáltalán nem képviselte a választások eredménye" - mondta Szelényi Zsuzsanna volt magyar országgyűlési képviselő a lapnak a 2014-es választásokról.

A cikk szerzője szerint most a határozatlan idejű többségi uralom programja zajlik Magyarországon: a miniszterelnök figyelmen kívül hagyja nemzete elkötelezettségét az európai uniós alapelvek iránt, és a pártfogás és a cimborakapitalizmus erőteljes hálózatát építi ki, hogy megerősítse uralmát. Orbán és szövetségesei pedig mindig elhitetik, hogy minden, amit tesznek, a törvényi kereteken belül van Magyarországon.

Az olyan erős, megválasztott emberek, mint Orbán, "fokozatosan, belülről ürítik ki a demokráciát"

- írta Szegedy-Maszak Marianne magyar származású író, újságíró.

Sok szakértő pedig attól tart, hogy az Egyesült Államok "alvajárva" közeledik egy ilyen helyzethez - írja a cikk szerzője. Minden új választási ciklusban egyre több szélsőséges republikánus jelölt bukkan fel, akik nem ismerik el Joe Biden 2020-as győzelmét, és olyan módon változtatnának a választási szabályokon egyes államokban, hogy az intézkedések a republikánus jelöltnek kedvezzenek.

Lee Drutman, a New America Foundation munkatársa szerint ahogy az orbáni Fidesz, úgy az amerikai republikánusok is megváltoztatták a választási szabályokat, hogy aránytalanul sok mandátumot szerezhessenek. Ennek módja ugyan eltérő a két ország politikai rendszere miatt, de van egy közös logika abban, ahogy a választási kampányt látják.

"A demokrácia az intézményes keretektől és a kulturális háttértől függ: a demokratikus normák elfogadásától. Magyarországon formálisan még megvannak az intézményi keretek, de Orbán kormánya feladta a demokratikus normákat, és a kormányzati hatalmat felhasználva ejtette foglyul azokat az intézményeket, amelyek nem töltik be a fékek és ellensúlyok szerepét"

- véli Szelényi.

Hamarosan ugyanez elmondható az Egyesült Államokról is Thomas B. Edsall, a New York Times újságírója szerint.

"A demokrácia - amely minden állampolgár egyenlő képviseletét és a többségi uralmat jelenti - valójában a kortárs Republikánus Párt ellenségévé vált"

- fogalmazott egy tavaly decemberben megjelent véleménycikkében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Az operatív törzs szerint a Békemeneten 80 ezren voltak, míg Magyar Péter beszédét mindössze 45 ezren hallgatták
A mobilszolgáltatók adatai alapján mérték a tömeget. Szabó Andrea szociológus ezzel szemben a Békemenetre 85–92 ezret, a Tisza-rendezvényre 160–170 ezret becsült.


A Kormányzati Tájékoztatási Központ pénteken összefoglalta, hányan vettek részt az október 23-i programokon, írja a 24.hu. Az operatív törzs szerint „cellainformációk alapján” a beszédek idején

a Kossuth téren – ahová a Békemenet érkezett, és ahol Orbán Viktor szólt a tömeghez – több mint 80 ezren, a Tisza Párt Hősök terei rendezvényén pedig 45 ezren voltak.

A kormányzati számok összhangban vannak azzal, amit Orbán Viktor már csütörtökön, Magyar Péter felszólalása előtt jelzett: a Békemeneten nagyjából kétszer annyian lehettek, mint a Tisza menetén. A miniszterelnök ehhez egy olyan fotót mellékelt, amely még a Tisza Párt elnökének beszéde előtt készült a Hősök terén.

Más becslést tett közzé Szabó Andrea szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Szerinte a Békemeneten körülbelül 85–92 ezren, a Tisza rendezvényén viszont nagyjából 160–170 ezren lehettek.

A Kossuth térre megadott 80 ezres adat azért is érdekes, mert a miniszterelnök és a kormánypárti sajtó napközben azt hangsúlyozta, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete. Ezzel szemben korábban, az első – 2012. januári – Békemenet után a Belügyminisztérium közel 400 ezer résztvevőről írt, a 2014. márciusi felvonulás után pedig 440–460 ezres hallgatóságról adott ki közleményt.

Az online közvetítések nézettségénél október 23-án Magyar Péter vezetett: a streamjét nagyjából négyszer annyian követték, mint a miniszterelnökét.

A KTK a többi ünnepi eseményről is közölt létszámokat. Október 22-én a Műegyetem épületében tartott megemlékezésen 250 fő jelent meg, az ’56-os hősök műegyetemi emlékművénél tartott koszorúzáson, a fáklyás felvonuláson és a Bem téri ünnepségen 3000-en voltak. Október 23-án a reggeli zászlófelvonáson 250-en vettek részt, az esti díszünnepségen a Müpában több mint 1200-an. A Nyitott Parlament program keretében 15 és 20 óra között közel 2700 látogató nézte meg a Kupolacsarnokot, a Díszlépcsőházat és a Szent Koronát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ez szégyen” – Dobrev Klára kezdeményezi Nagy Feró Kossuth-díjának visszavonását
A politikus a Szőlő utcai emberkereskedelmi ügy kapcsán tett nyilatkozat miatt lépne, miután a zenész az áldozatokról szerinte elfogadhatatlanul beszélt.


Dobrev Klára a közösségi oldalán jelezte, hogy kezdeményezi Nagy Feró Kossuth-díjának visszavonását, vette észre az Ellenszél. A DK elnökének indoklása szerint a zenész mondatai a javítóintézeti igazgatóval kapcsolatos emberkereskedelmi ügy kapcsán elfogadhatatlanok.

A Beatrice frontembere az Alap nevű TikTok-csatornának beszélt a Szőlő utcai esetről: „Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?”

Dobrev Facebook-bejegyzésében így fogalmazott:

„Erre egyszerűen nincsen mentség. A Szőlő utcai borzalmakról beszélt így. Arról az ügyről, ahol a javítóintézet igazgatóját azzal gyanúsítják, hogy lányokat futtatott, miközben az intézményben alkalmazta őket.

Emberkereskedelemről és kényszermunkáról van szó, fiatal lányok kiszolgáltatottságáról – és erre egy Kossuth-díjas művész ennyit tud mondani? Ez szégyen.”

Hozzátette: „Aki így beszél az áldozatokról, az nem méltó sem a Kossuth-díjra, sem arra, hogy példaként állítsák bárki elé. Ezért kezdeményezem a Kossuth-díj visszavonását.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Letarolja a Benjamin-ciklon az országot: sokfelé nincs áram, fák dőltek az utakra, épületek teteje rongálódott meg
A tűzoltókat kora délutánig már 300 káresethez riasztották. Derecskén egy kétszáz négyzetméteres rendezvénysátrat kapott fel a szél.


Viharos széllel vonul át az országon a Benjamin elnevezésű ciklon, amely már most sok kárt okozott. A Blikk arról számolt be, hogy

több Pest vármegyei településen, például Halásztelken, Ócsán, Kistarcsán és Maglódon is áramkimaradás van.

Egy halásztelki lakos azt a választ kapta az E.ON-tól, hogy egyelőre nem is tudják megjósolni, mikor állhat helyre az áramszolgáltatás.

A tűzoltók kora délutánig országosan 300 káresetet számoltak fel – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-vel.

A komoly széllökések sok helyen fákat döntöttek az utakra, méretes ágakat szakítottak le, és nem egy esetben épületek tetejét rongálták meg.

A Hajdú-Bihar vármegyei Derecskén egy kétszáz négyzetméteres rendezvénysátrat kapott fel a szél, amit a tűzoltók rögzítettek, majd visszabontanak. A rendezvény nagyjából félezer résztvevőjét biztonságos helyre irányították.

A Hungaromet előrejelzése szerint az ország északkeleti felén még délután erős lökések kísérhetik a nyugatias szelet (45-65 km/h), de fokozatosan veszít erejéből a légmozgás, este inkább már csak élénk lökések fordulhatnak elő ezeken a területeken is. Baranya, Somogy és Vas vármegyében előfordulhat egy-egy zivatar, melyet átmeneti szélerősödés, jégdara kísérhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Csőgör Pétert bilincsbe verve vitték el a Kossuth térről, szerinte hamis tanúvallomások alapján hallgatták ki
Bejegyzése szerint barátjával és egy magyar zászlóval várakozott Orbán Viktor beszédére, amikor a biztonsági cég munkatársai minden ok nélkül kiemelték, majd a kiérkező rendőrök előállították. Hét órával később engedték el.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 24.



Csőgör Péter arról posztolt, hogy ismét összetűzésbe keveredett a rendfenntartókkal a Fidesz október 23-i rendezvényén. A bejegyzés szerint a volt rendőrtiszt az Orbán Viktor beszédére váró tömegben állt barátjával, amikor erőszakkal kiemelték a sorból, majd előállították.

Azt írta, először a biztonsági cég alkalmazottai léptek fel vele szemben.

„A tömegből erőszakkal kiemeltek, majd a kerítéselemhez löktek oda, hogy az ráborult a mögötte álló mentőgépkocsira.”

Szerinte erre nem volt semmi okuk, mindössze egy magyaz zászlót tartott a kezében. Igaz, a korábbi tüntetésekről már tudhatták, hogy „nem a rendszer barátja.”

Tavaly október 23-án is elvitték a rendőrök, akkor a Millenáris Parkból, mert egy tiltakozó táblát csempészett be, aminek a fedőlapját állítása szerint egy sniccerrel akarta levágni. Ezt azonban megtalálták nála, és eljárást indítottak ellene. 2023-ban is előállították, akkor egy Karmelita előtti tüntetésről, ahol átlépett egy kordonon. Az egész éjjelt a rendőrségi fogdán töltötte, majd kihallgatás nélkül elengedték, mondván nincs elég bizonyíték ellene.

Csőgör 2022 augusztusáig gazdasági főnyomozó volt, akkor kirúgták, többek közt arra hivatkozva, hogy magáncélra is használta a hivatali netet. Ő azonban úgy gondolja, valójában a Magyar Triatlon Szövetségben végzett munkája miatt küldték el, ahol az ellenőrző testület elnökeként több gyanús ügyre bukkant, és feljelentette a szövetség akkori elnökét, Orbán Viktor fogorvosát. A feljelentésből azonban semmi sem lett, Csőgört pedig jó hírnév megsértése miatt elmarasztalta a bíróság.

A friss bejegyzés szerint a mostani ünnepen több biztonsági ember visszatartotta őt és a társát. „Utána az engem körülvevő 6 fő secus testi kényszerrel „marasztalt” (csakúgy, mint barátomat) egészen addig, amíg rendőri segítségért nem kiáltottam.”

Csőgör azt írja, a rendőrök megérkeztek, de nem neki segítettek, hanem előállították.

Csőgőr elhurcolásáról Lőcsei Lajos, a Momentum országgyűlési képviselője is videót posztolt. Ezen az látszik, hogy a volt rendőrtisztet 6-7 rendőr és bíztonsági őr közösen cipeli a kezénél és a lábánál fogva. Lőcsei Lajos a művelet közben arról érdeklődik, hogy miért viszik el Csőgört, a férfit cipelők azonban nem válaszolnak. Csőgör azt mondja a felvételen, nem érti, miért emelték ki a tömegből, és nyomták oda a falhoz.

A videó alapján az V. kerületi rendőrkapitányságra vitték. A bejegyzésből az is kiderül, hogy nem működött együtt a rendőrökkel.

„Az előállításban természetesen nem működtem együtt, mivel az teljesen törvénytelen volt.” Azt írja, hét óra fogda után meghallgatták, majd rendzavarás szabálysértés gyanújával eljárást indítottak ellene, szerinte egy hamis tanúvallomás és egy „hamis rendőri jelentés” alapján.

Csőgör válaszul több feljelentést is tett.

„Meghallgatásomon öt feljelentést tettem hivatali visszaélés, bántalmazás hivatalos eljárásban, személyi szabadság megsértése és csoportos garázdaság bűntett elkövetése miatt, de kétség nem fér hozzá, hogy ezekből semmi nem lesz.”

Az ügyben kerestük a rendőrséget, amint válaszolnak, a cikkünket frissítjük.


Link másolása
KÖVESS MINKET: