HÍREK
A Rovatból

Washington Post: Amerika orbanizációja - Hogy kell foglyul ejteni egy demokráciát?

A cikk szerzője szerint az amerikai jobboldal egyre inkább támogatja és követné Orbán Viktor politikáját.


Háromrészes cikksorozatot készített a Washington Post "Amerika orbanizációja" címmel, amelynek első részében arról írtak, hogy az amerikai jobboldal egyre inkább követi a magyar jobboldal útját, a másodikban pedig azt fejtegették, hogy Florida vezetése is hasonló módon kezeli az LMBTQ-ügyet, mint az Orbán-kormány. A harmadik cikk alcíme így szól: "Hogy kell foglyul ejteni egy demokráciát?"

A szerző, Ishaan Tharoor azzal kezdi a cikket, hogy miután a Fidesz áprilisban fölényesen nyert a parlamenti választásokon, Orbán Viktor okkal jelenthette ki, hogy olyan nagy győzelmet arattak, hogy a "Holdról és Brüsszelből is lehet látni". Hiszen igaza volt: kétharmados többséggel nyertek, az egyesült ellenzék pedig hiába reménykedett abban, hogy az ellenük irányuló propagandagépezet ellenére is legalább gyengíteni tudják a jobboldali nacionalista pártot, ezek a remények szertefoszlottak.

Az amerikai jobboldal ünnepelte Orbánék sikerét. Marjorie Taylor Green szélsőjobboldali képviselő gratulált a miniszterelnöknek a szerinte megérdemelt győzelemhez, és azt is hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államokban folytatni kell Orbán LMBTQ-ellenes politikáját. "Jó úton vezeti Magyarországot, erre van szükségünk Amerikában" - jelentette ki.

A szerző azt is megemlíti, hogy Donald Trump volt amerikai elnök "szokatlanul" támogatta Orbánt a választások előtt. Egy januári nyilatkozatában úgy írt a kormányfőről, mint aki "igazán szereti a hazáját, és biztonságot akar a népe számára." Egy hónappal később pedig felröppent a hír, hogy Orbán Magyarországra hívta Trumpot az amerikai jobboldal budapesti konferenciájára, a CPAC-re, amely éppen most zajlik. Noha Trump nem vesz részt az eseményen, számos más amerikai és európai szélsőjobboldali politikus és szakértő ott lesz.

A Washington Post újságírója szerint nem valószínű, hogy a jelenlévők közül bárki is elítélné azokat az antidemokratikus politikai manővereket, amelyek hozzásegítették Orbánt ahhoz, hogy legyőzhetetlennek tűnjön. A konferencián valójában megünnepelhetik a miniszterelnök "stratégiai könyörtelenségét" - jegyzi meg.

Úgy fogalmaz, amióta Orbán és a Fidesz 2010-ben Magyarország élére került, folyamatosan erősíti a hatalmát. Az ország médiaökosztisztémáját a kormányhoz hű médiumok uralják, az igazságszolgáltatás függetlensége pedig erodálódott az évek során. És bár a magyarországi választások szabadok, nehéz őket igazságosnak nevezni - véli.

Mindennek részben az az oka a szerző szerint, hogy Orbán kormánya arra használta elsöprő parlamenti hatalmát, hogy módosítsa az alkotmányt, és átalakítsa a választási rendszert. Mint írja, az olyan parlamenti rendszert, amilyen a magyar is, sok politológus csodálatra méltónak tartja, de Magyarország esetében ez "elvetemült". A választási "játéktér" ugyanis erősen lejt, és nem az ellenzék felé. Orbán 2010-ben úgy módosította az alkotmányt, hogy körülbelül felére csökkentette a parlament létszámát, majd átrajzolta a választókerületek határait az egész országban, és a kétfordulós szavazást is megszüntették. E változtatások pedig aránytalanul nagy hatalmat biztosítottak a Fidesznek. "A magyarok akaratát már egyáltalán nem képviselte a választások eredménye" - mondta Szelényi Zsuzsanna volt magyar országgyűlési képviselő a lapnak a 2014-es választásokról.

A cikk szerzője szerint most a határozatlan idejű többségi uralom programja zajlik Magyarországon: a miniszterelnök figyelmen kívül hagyja nemzete elkötelezettségét az európai uniós alapelvek iránt, és a pártfogás és a cimborakapitalizmus erőteljes hálózatát építi ki, hogy megerősítse uralmát. Orbán és szövetségesei pedig mindig elhitetik, hogy minden, amit tesznek, a törvényi kereteken belül van Magyarországon.

Az olyan erős, megválasztott emberek, mint Orbán, "fokozatosan, belülről ürítik ki a demokráciát"

- írta Szegedy-Maszak Marianne magyar származású író, újságíró.

Sok szakértő pedig attól tart, hogy az Egyesült Államok "alvajárva" közeledik egy ilyen helyzethez - írja a cikk szerzője. Minden új választási ciklusban egyre több szélsőséges republikánus jelölt bukkan fel, akik nem ismerik el Joe Biden 2020-as győzelmét, és olyan módon változtatnának a választási szabályokon egyes államokban, hogy az intézkedések a republikánus jelöltnek kedvezzenek.

Lee Drutman, a New America Foundation munkatársa szerint ahogy az orbáni Fidesz, úgy az amerikai republikánusok is megváltoztatták a választási szabályokat, hogy aránytalanul sok mandátumot szerezhessenek. Ennek módja ugyan eltérő a két ország politikai rendszere miatt, de van egy közös logika abban, ahogy a választási kampányt látják.

"A demokrácia az intézményes keretektől és a kulturális háttértől függ: a demokratikus normák elfogadásától. Magyarországon formálisan még megvannak az intézményi keretek, de Orbán kormánya feladta a demokratikus normákat, és a kormányzati hatalmat felhasználva ejtette foglyul azokat az intézményeket, amelyek nem töltik be a fékek és ellensúlyok szerepét"

- véli Szelényi.

Hamarosan ugyanez elmondható az Egyesült Államokról is Thomas B. Edsall, a New York Times újságírója szerint.

"A demokrácia - amely minden állampolgár egyenlő képviseletét és a többségi uralmat jelenti - valójában a kortárs Republikánus Párt ellenségévé vált"

- fogalmazott egy tavaly decemberben megjelent véleménycikkében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Andrej Babiš után Spanyolország is lép: Európa-szerte kitilthatják a gyerekeket a közösségi médiából
Andrej Babiš cseh miniszterelnök a 15 éven aluliaknak tiltaná be a közösségi médiát. A trendet Ausztrália indította, ahol már törvény tiltja a 16 éven aluliak hozzáférését.


Ausztrália után újabb ország lépne fel a közösségi média ellen: Andrej Babiš cseh miniszterelnök bejelentette, hogy Csehország is betiltaná a közösségi oldalak használatát a 15 éven aluliaknak. A radikális javaslat újabb jele annak az Európa-szerte erősödő politikai trendnek, amely a fiatalok online jelenlétének szigorú korlátozásával lép fel a közösségi média káros hatásai ellen. „Támogatom a betiltást... Meg kell védenünk a gyermekeinket a virtuális világtól” – közölte Babiš a Reuters híre alapján.

A sort Ausztrália nyitotta, ahol 2025 decemberében törvény tiltotta meg a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát. A szabályozás szerint súlyos bírságra számíthatnak azok a platformok, amelyek nem tesznek „ésszerű lépéseket” a korhatár betartatására.

Az ausztrál példa nyomán Európában is egyre több ország készül hasonló intézkedésre.

Az Európai Unión belül Görögország lépett elsőként, amikor a kormány bejelentette, hogy betiltják a közösségi oldalak használatát a 16 éven aluliaknak. Hasonlóan határozott hangot ütött meg Dánia is, és Spanyolország szintén szigorításra készül.

Pedro Sánchez miniszterelnök tervei szerint a 16 éven aluliak nem férhetnének hozzá a közösségi médiához, a platformokat pedig köteleznék az életkor-ellenőrző rendszerek bevezetésére. A spanyol kormány szerint a jelenlegi önszabályozás nem elegendő a fiatalok védelméhez.

A közösségi média korlátozásának gondolata Közép-Európában is egyre nagyobb teret nyer. Andrej Babiš cseh miniszterelnök azzal indokolta a javaslatát, hogy számos szakértő figyelmeztet a platformok fiatalokra gyakorolt káros hatásaira.

Az ügy ugyanakkor politikai ellentmondásokat is felvet, hiszen a Babiš által vezetett ANO párt az egyik legaktívabb politikai erő a közösségi médiában,

maga a miniszterelnök pedig rendszeresen buzdítja az állampolgárokat online tartalmainak követésére.

A szigorításokat ellenzők és több technológiai cég is a végrehajtás nehézségeire hívja fel a figyelmet.

Ausztráliában a Snapchat a tilalom bevezetése óta több mint 400 ezer fiókot zárolt, de a cég elismerte, hogy az életkor-ellenőrzésben „jelentős rések” vannak.

A Google nehezen végrehajthatónak tartja a szabályozást, civil jogvédők pedig már bírósági eljárásra készülnek a törvény ellen. A spanyol tervet Elon Musk is élesen bírálta, a szólásszabadság korlátozására hivatkozva. Eközben az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet alapján szintén vizsgálja a nagy platformok kockázatkezelési gyakorlatát a kiskorúak védelmében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Egy fideszes államtitkár szerint bolsevik tempó, hogy Magyar Péter a kormányváltás után azonnal felfüggesztené a közmédia hírszolgáltatását
Dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára a TISZA Párt vezérének posztja alá kommentelt. Magyar Péter bejegyzésére ezidáig 59 ezer lájk érkezett.


„Ez igen, micsoda bolsevik tempó, Péter Magyar elvtárs!” – írta dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára és a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága (ICSD) elnöke az alá a poszt alá, ahol Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke szombat este a közösségi oldalán bejelentette pártja egyik legmarkánsabb vállalását. A pártelnök bejegyzésében akkor úgy fogalmazott:

„A kormányváltást követően azonnal felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását az objektív és pártatlan működés feltételeinek megteremtéséig.”

Magyar bejelentése olyannyira népszerűvé vált, hogy vasárnap délutánra 59 ezer lájk érkezett a bejegyzésére, és közel 4 ezer ember szólt hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trumpnak hónapjai lehetnek hátra és zsugorodik az agya, állítja egy egészségügyi szakértő
A gyógytornász szerint az elnök kezén látható véraláfutások intravénás injekciók nyomai. Nyilvános beszédeiben pedig már Grönlandot is összekeveri Izlanddal.


Donald Trumpnak talán négy hónapja van hátra, és zsugorodik az agya – állítja egy egészségügyi szakértő, miután az elnök kezén látható furcsa nyomok és nyilvános szereplései miatt ismét felerősödtek az egészségi állapotával kapcsolatos találgatások. Adam James gyógytornász David Pakman amerikai politikai kommentátor műsorában beszélt az elnök egészségével kapcsolatos pletykákról – írta a Daily Star.

James szerint Trump viselkedése és beszédei egyértelmű jeleket mutatnak.

„A homloklebenye zsugorodik a koponyáján belül, és az MR-vizsgálatok ezt meg is fogják mutatni. Ezért váltottak CT-vizsgálatokra, mert nem akarják, hogy lásd, zsugorodik az agya”

– állította a szakember, aki szerint Trump frontotemporális demenciában szenvedhet. „Ha frontotemporális demenciáról van szó, akkor a diagnózistól számított várható élettartam nagyjából hét–tizenkét év. Ezeket a tüneteket már a 2016-os megválasztása előtt is mutatta.”

A gyógytornász többek között a januárban, a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédét hozta fel példaként, ahol Trump összekeverte Grönlandot és Izlandot, gondolatmenete pedig gyakran megszakadt, mielőtt teljesen más témára váltott volna. Egy másik alkalommal egy titkos katonai eszközről beszélt, majd maga is elismerte: „Tudom, hogy nem lenne szabad erről beszélnem.” James szerint ez is a betegség jele. „Tudja, hogy nem kellene erről beszélnie. De az agya nem állítja meg abban, hogy beszéljen róla.”

James a Trump kezén látható véraláfutásokat is gyanúsnak tartja, szerinte a hivatalos magyarázat nem életszerű.

„Nézzék meg a kezein a nyomokat. A csapata azt mondja, a túl sok kézfogástól vannak. Badarság. Az egy intravénás injekció helye. Szerintem intravénás vízhajtót kap, hogy a felesleges folyadékot eltávolítsák a szervezetéből, és ne kerüljön kórházba.”

A frontotemporális demencia az agy homlok- és halántéklebenyének sejtjeit pusztítja, ami a viselkedés, a személyiség és a nyelvi képességek megváltozásához vezet. Fontos ugyanakkor, hogy a közszereplők távdiagnózisa – vagyis személyes vizsgálat nélküli, nyilvános felvételek alapján történő véleményalkotás – súlyos orvosetikai kérdéseket vet fel, és a szakmai irányelvek tiltják az ilyesmit. Adam James gyógytornász, nem pedig neurológus vagy pszichiáter. „A tipikus várható élettartamból és az ő tüneteiből indulok ki” – indokolta az egészségügyi szakember azt a kijelentését, hogy Trumpnak négy hónapja lehet hátra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Büntetőeljárás indult az eltűnt 1,7 milliárdos győri lakáspénz miatt, feljelentést tett a polgármester
Pintér Bence polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított. A kormánypárti többségű közgyűlés közben leszavazta a testület feloszlatását.


Büntetőeljárás indult a győri lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében, miután a város polgármestere feljelentést tett, írja a Népszava. A botrány a szerdai közgyűlésen csúcsosodott ki, ahol a pénzért felelős cég vezetője egy nokiás dobozból húzott elő egy banki igazolást, bizonyítandó, hogy az összeg megvan. A papír azonban nem oszlatta el a gyanút.

A győri önkormányzati lakáskassza pénze rászorulók lakhatását és az épületállomány karbantartását szolgálná. „Felháborító: a győriek pénzéről van szó, olyan összegről, amelyet rászorulók gyűjtöttek rászorulóknak” – mondta az ügyről Pintér Bence, és hozzátette: „A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól megérkezett a határozat: a feljelentésem nyomán büntetőeljárás indult” – közölte a Népszavával a polgármester.

Az ellenzéki városvezető a helyi Fideszt és az általuk felügyelt közszolgáltató céget, a Győr-Szolt vádolja azzal, hogy eltüntettek 1,7 milliárd forintot a kasszából. A helyi Fidesz szerint viszont nem a pénz sorsával van a probléma, hanem azzal, hogy a polgármester megsérti a zárt bizottsági ülések titkosságát, ezért fegyelmi eljárást is kezdeményeztek ellene.

Pintér szerint a Fidesz „másfél éve bénítja meg a város működését, és ellehetetleníti, hogy a győriek a városvezetéssel együtt megismerhessék az önkormányzati cégek működését és pénzköltéseit”. Az ügy miatt február 4-én kezdeményezte a közgyűlés feloszlatását, de a kormánypárti többség ezt leszavazta. A polgármester jelezte, újra próbálkozni fog.

A szerdai közgyűlési vitán a nokiás dobozból elővett papír ellenére sem lett tisztább a kép.

A Győr-Szol vezérigazgatója többszöri kérdésre sem volt hajlandó válaszolni arra, hogy az összeget hitelkeretből pótolták-e, és hová tűnt korábban a kimutatások szerint közel 2 milliárd forint. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a hiányzó összeget egy jelzáloghitelből pótolhatták, amelynek fedezete a Richter-terem épülete lehet.

A lakáskasszát 1993 óta gyűjtik, főként önkormányzati ingatlanok bérleti díjaiból, és a pénzt szerződés szerint csak lakásfelújításra, karbantartásra vagy építési-kivitelezési munkákra lehetne költeni. A polgármester által bemutatott számviteli adatok szerint a kassza egyenlege tavaly március 31-én még közel 1,35 milliárd forint volt, ami szeptember 30-ra 304 millió forintra apadt. „Most viszont, hogy az eljárás megindult, a rendőrség feladata kideríteni, pontosan kik és mire költhették el a kilenc hónap alatt eltüntetett lakáspénzt” – tette hozzá Pintér Bence.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk