Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője vasárnapi posztjában azt írta, szerint Karácsony Gergely főpolgármester súlyosan megszegte a közbeszerzésekkel kapcsolatos titoktartási szabályokat, és kivitte a Bubi-tender körüli zárt közgyűlési vitát a nyilvánosság elé.
A frakcióvezető szerint a főpolgármester arról beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában, hogy a Közgyűlésen vita alakult ki az egyik ajánlattevő Helsinkiből hozott referenciájának érvényességéről, mivel a finn rendszer télen nem működik, miközben Budapestre a folyamatos üzem volt az előírás. Vitézy szerint ezzel Karácsony törvényt sértett, és megszegte az általa is aláírt titoktartási nyilatkozatot.
„Lenne mit reagálnom tartalmilag is, de ha megtenném, ugyanolyan törvényszegést követnék el, mint Karácsony – ugyanis egy még le nem zárt közbeszerzésben egyes ajánlattevők referenciájának érvényességéről nem beszélhetek nyilvánosan, erre szigorú eljárási szabályok vonatkoznak”
– magyarázta.
Vitézy azt is kifogásolta, hogy a főpolgármester azért bírálta a közgyűlést, mert az politikai testületként akar dönteni egy közbeszerzésről. Szerinte a döntés ma is a szakembereké, a tender lezárása a Budapesti Közlekedési Központ igazgatóságának hatásköre lenne. A cég azonban – Vitézy szerint érezve, hogy „necces az ügy” – nem élt a jogkörével, hanem az alapító döntését kérte, ezzel feltolta a politikai felelősséget a Közgyűlésre.
„Innentől viszont a Közgyűlés politikai felelőssége, hogy alkalmas szállítót választunk-e a következő Bubi-generációra. Erről pedig lehet és kell legitim vitát folytatni – a jogszabályok szerint azonban az eljárás lezárásáig ezt tilos a nyilvánosságban megtenni”
– írta Vitézy.
A közbeszerzés körüli bizonytalanság a felhasználók számára is egyre kézzelfoghatóbb. A jelenlegi szolgáltatói szerződés december 23-án lejár. A Budapesti Közlekedési Központ a napokban bejelentette, hogy az átmeneti időszak megkönnyítésére egy 500 forintos „téli MOL Bubi-bérletet” vezet be, amely a vásárlás napjától függetlenül december 23-ig érvényes.
A cég korábban azt közölte: „van nyertese a pályázatnak, csak még folyik az ellenőrzése”, és azon dolgoznak, hogy az esetleges üzemszünet a lehető legrövidebb legyen.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője vasárnapi posztjában azt írta, szerint Karácsony Gergely főpolgármester súlyosan megszegte a közbeszerzésekkel kapcsolatos titoktartási szabályokat, és kivitte a Bubi-tender körüli zárt közgyűlési vitát a nyilvánosság elé.
A frakcióvezető szerint a főpolgármester arról beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában, hogy a Közgyűlésen vita alakult ki az egyik ajánlattevő Helsinkiből hozott referenciájának érvényességéről, mivel a finn rendszer télen nem működik, miközben Budapestre a folyamatos üzem volt az előírás. Vitézy szerint ezzel Karácsony törvényt sértett, és megszegte az általa is aláírt titoktartási nyilatkozatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kérdezett egyet Szijjártótól, már nem dolgozik az ATV-nél
Lőrincz Dorothy riporter egy lakossági fórumon kérdezett a külügyminisztertől a kormány harcairól. Az ATV a professzionális távolságtartás megsértésére hivatkozva azonnal elbocsátotta.
Azonnali hatállyal távoznia kellett az ATV-től Lőrincz Dorothy riporter-műsorvezetőnek, miután egy lakossági fórumon a közönség soraiból tett fel kérdéseket Szijjártó Péternek. Az esetről maga a külgazdasági és külügyminiszter tett közzé videót a Facebook-oldalán. A történtekről és a riporter elbocsátásáról a Telex számolt be.
Lőrincz a felvételen azzal kezdte mondandóját, hogy ATV-s riporterként ő is jelen volt, amikor Szijjártó Péter március 5-én hazaérkezett Oroszországból két, hadifogságból szabadon engedett férfival. A riporter felidézte, hogy szerinte a miniszter tekintete a repülőtéri sajtótájékoztatón „egy kicsit homályos volt”, amiben ő az embert vélte felfedezni. Ezt követően
arról kérdezte a minisztert, volt-e olyan pillanat, amikor felmerült, hogy esetleg nem jól csináltak valamit,
majd így folytatta: „hogy van egyáltalán önökben, illetve a csapatának, mert nyilván egy csapat áll ön mögött, hogy ezt a harcot tizenegy és fél éve, a kormányzat nyilván tizenhat éve vívja Brüsszellel, illetve a nagypolitika szereplőivel, meg a belpolitika szereplőivel is?”
Szijjártó válaszában azt mondta, távol állna a valóságtól, ha azt állítaná, hogy nem születtek olyan döntések, amiket később másként csináltak volna.
Hozzátette, szerinte sem magukon, sem másokon nem szabad a mai tudásanyaggal számon kérni korábbi döntéseket. A külügyminiszter ezután kifejtette, isteni kegynek tekinti, hogy egy ezeréves államisággal rendelkező országot képviselhet, és arról is beszélt, hogy miután 1995-ben bencés gimnazistaként először találkozott Orbán Viktorral, arról álmodott, hogy egyszer vele dolgozhasson.
Az ATV PR-osztálya megerősítette, hogy Lőrincz Dorothy már nem dolgozik a csatornánál. Bár az általa vezetett Hazahúzó című műsor legújabb epizódja március 14-én került ki az ATV Youtube-csatornájára, a tévé közlése szerint ez az adás még a riporter távozása előtt készült.
A tévécsatorna azt is elismerte, hogy Lőrincz távozása összefügg a fórumon elhangzottakkal. Mint írták, az ATV vezetése minden szerkesztőjétől és riporterétől elvárja a professzionális attitűdöt, és minden politikai erőtől a korrekt, szakmai távolságot,
amit a cégcsoport etikai kódexe is rögzít.
A kérdés apropóját adó, március 5-i hadifogoly-hazahozatal komoly diplomáciai visszhangot váltott ki. Az ukrán külügyminisztérium magyarázatot kért a magyar féltől, amiért a két ukrán-magyar állampolgár átadása Kijev megkerülésével történt. Szakértők emellett vitatták Szijjártó Péter azon állítását, hogy az orosz fél semmit sem kért cserébe a gesztusért, rámutatva, hogy egy ilyen magas szintű találkozó és a magyar-orosz energiaügyi kapcsolatok kontextusában ez kevéssé életszerű.
Azonnali hatállyal távoznia kellett az ATV-től Lőrincz Dorothy riporter-műsorvezetőnek, miután egy lakossági fórumon a közönség soraiból tett fel kérdéseket Szijjártó Péternek. Az esetről maga a külgazdasági és külügyminiszter tett közzé videót a Facebook-oldalán. A történtekről és a riporter elbocsátásáról a Telex számolt be.
Lőrincz a felvételen azzal kezdte mondandóját, hogy ATV-s riporterként ő is jelen volt, amikor Szijjártó Péter március 5-én hazaérkezett Oroszországból két, hadifogságból szabadon engedett férfival. A riporter felidézte, hogy szerinte a miniszter tekintete a repülőtéri sajtótájékoztatón „egy kicsit homályos volt”, amiben ő az embert vélte felfedezni. Ezt követően
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor válaszolt a volt ukrán elnöknek: Hálát adok Istennek, hogy az ország, amellyel háborúban álltok, nem Magyarország ellensége
A miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésben vádolta meg az ukrán elnököt az Északi Áramlat felrobbantásával. A poszt utóiratában menedéket ajánlott Viktor Juscsenkónak és családjának.
„Ezt a hagyományt ma is folytatjuk” – ezzel az üzenettel reagált Orbán Viktor szombaton arra, hogy Viktor Juscsenko volt ukrán elnök nyilvánosan felszólította, „álljon meg, és emlékezzen arra, hogy ki volt”. A magyar miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésében
a magyarok szabadságharcos múltjára hivatkozva figyelmeztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és megerősítette, hogy Magyarország nem küld sem pénzt, sem fegyvereket a háborúba.
Orbán Viktor a bejegyzésben emlékeztette Juscsenkót, hogy a magyarok szabadságharcos nép, amely félelem nélkül harcolt a törökök, a Habsburgok, a Wehrmacht vagy a Vörös Hadsereg ellen. Ezt követően közvetlenül az ukrán vezetésnek üzent. „Kérlek, győzd meg elnöködet, hogy ne zsarolja az én hazámat, és ne fenyegesse vezetőit!” – írta, majd egy súlyos vádat is megfogalmazott.
„Kérlek, tedd világossá az elnököd számára, hogy az állami terrorizmus, amellyel felrobbantotta a németek Északi áramlat gázvezetékét, Magyarország ellen nem fog működni”.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy Magyarország a háború kitörésekor tömegével fogadta be az ukrajnai menekülteket, ételt és tetőt adott a fejük fölé, sőt, ukrán nyelvű iskolákat indított a gyerekek számára. Ezzel szembeállította a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét, akik szerinte „utóbbiról nem is álmodhatnak”, és szégyenletesnek nevezte, hogy az Ukrajnában élő magyarok jogai ma korlátozottabbak, mint „a régi rossz időkben”.
Orbán megerősítette a magyar kormány álláspontját a háborúval kapcsolatban.
„Hálát adok Istennek, hogy az az ország, amellyel jelenleg háborúban álltok, nem Magyarország és a magyar nép ellensége, és nem áll szándékunkban ezen változtatni.
Ezért kérem, fogadjátok el, hogy sem pénzt, sem fegyvereket, sem katonákat nem küldünk a háborútokba” – fogalmazott. Bejegyzését egy személyes utóirattal zárta, amelyben menedéket ajánlott a volt ukrán elnöknek.
„Ha úgy alakulna, hogy Juscsenko vagy a családja életére bármelyik külföldi hatalom veszélyt jelentene, Magyarországon mindig lesz számukra hely,
„Ezt a hagyományt ma is folytatjuk” – ezzel az üzenettel reagált Orbán Viktor szombaton arra, hogy Viktor Juscsenko volt ukrán elnök nyilvánosan felszólította, „álljon meg, és emlékezzen arra, hogy ki volt”. A magyar miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésében
a magyarok szabadságharcos múltjára hivatkozva figyelmeztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és megerősítette, hogy Magyarország nem küld sem pénzt, sem fegyvereket a háborúba.
Orbán Viktor a bejegyzésben emlékeztette Juscsenkót, hogy a magyarok szabadságharcos nép, amely félelem nélkül harcolt a törökök, a Habsburgok, a Wehrmacht vagy a Vörös Hadsereg ellen. Ezt követően közvetlenül az ukrán vezetésnek üzent. „Kérlek, győzd meg elnöködet, hogy ne zsarolja az én hazámat, és ne fenyegesse vezetőit!” – írta, majd egy súlyos vádat is megfogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter szerint elérte a célját az Ukrajnába küldött magyar delegáció
A külgazdasági és külügyminiszter úgy gondolja: az ukránok szándékosan nem javítják meg a Barátság kőolajvezetéket. A kormány ezt a Tisza Pártot segítő, április 12-i választási beavatkozásnak tekinti.
Szijjártó Péterszerint elérte a célját az Ukrajnába küldött magyar delegáció, miután az ukrán rendszerüzemeltető kénytelen volt megszólalni a Barátság kőolajvezeték ügyében. A külügyminiszter azt állítja, az ukrán fél ismételten nem engedte, hogy külföldi szakértők a helyszínen vizsgálódjanak, és arról beszélnek, hogy »most nagyjából egy hónapnyi helyreállítási munkáról« van szó.
A miniszter szerint ezzel az ukránok lebuktak, az egész ügy valójában egy »olajblokád«, ami egyértelmű beavatkozás a magyarországi választásba.
»Nyilvánvalóan kilóg a lóláb, sőt az egész istálló gyakorlatilag« – fogalmazott Szijjártó, aki szerint Ukrajna Brüsszellel egyeztetve azon dolgozik, hogy a Tisza Párt nyerje az április 12-i választást.
»Határozottan felszólítjuk Zelenszkij elnököt és az ukránokat, hogy fejezzék be a beavatkozást a magyar választási kampányba,
teljesen egyértelmű, hogy ez a vezeték üzemképes, teljesen egyértelmű, hogy ezt a vezetéket egy perc alatt újra lehetne indítani« – jelentette ki, követelve a forgalom azonnali újraindítását.
Az ukrán fél álláspontja szerint a leállás hátterében egy január 27-i orosz dróntámadás áll, amely megrongálta a vezetékrendszert. A javítási munkákat a folyamatos támadások kockázata is lassítja. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban jelezte, politikai okokból nem szívesen állítaná helyre a vezetéket. Az Európai Bizottság mindeközben a javítások felgyorsítását kérte Kijevtől, de a döntés ütemezését Ukrajnára bízta.
A kieső olajmennyiséget Magyarország és Szlovákia egyelőre stratégiai készletekből pótolhatja, alternatív útvonalként pedig a horvátországi Adria-vezeték jöhet szóba, ennek kapacitása azonban korlátozott.
Szijjártó Péterszerint elérte a célját az Ukrajnába küldött magyar delegáció, miután az ukrán rendszerüzemeltető kénytelen volt megszólalni a Barátság kőolajvezeték ügyében. A külügyminiszter azt állítja, az ukrán fél ismételten nem engedte, hogy külföldi szakértők a helyszínen vizsgálódjanak, és arról beszélnek, hogy »most nagyjából egy hónapnyi helyreállítási munkáról« van szó.
A miniszter szerint ezzel az ukránok lebuktak, az egész ügy valójában egy »olajblokád«, ami egyértelmű beavatkozás a magyarországi választásba.
»Nyilvánvalóan kilóg a lóláb, sőt az egész istálló gyakorlatilag« – fogalmazott Szijjártó, aki szerint Ukrajna Brüsszellel egyeztetve azon dolgozik, hogy a Tisza Párt nyerje az április 12-i választást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már 4 milliárd forinttal tartozik a MÁV a mozdonyvezetőknek, de a jogerős ítéletek ellenére sem fizet
A Mozdonyvezetők Szakszervezete szerint a MÁV több száz jogerős ítéletet hagy figyelmen kívül. A több mint ezer perben felhalmozódott tartozás a vasúti közlekedés biztonságát is veszélyezteti.
Országszerte több mint ezer pert indítottak mozdonyvezetők, hogy hozzájussanak elmaradt pihenőidejükért járó bérpótlékukhoz, a követelések összege pedig eléri a 4 milliárd forintot – írja a Telex.
Eddig háromszáznál is több elsőfokú és több mint harminc jogerős ítéletben adtak igazat nekik.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete szerint a MÁV Személyszállítási Zrt. ennek ellenére „továbbra is jogellenesen foglalkoztatja a mozdonyvezetőket, és a bíróság által megítélt bérpótlékot sem fizetik ki nekik”.
A MÁV-csoport ezzel szemben azt állítja, hogy az uniós irányelvnél jóval kedvezőbb a pihenőidőkre vonatkozó hazai gyakorlat.
Az állami vasúttársaság szerint az uniós rendelkezések alkalmazásával „a munkavállalók összességében rosszabbul járnának, amitől a bírósági ítéletek ellenében is szeretnék megóvni a munkavállalóikat”. Csakhogy
a szakszervezeti vezető szerint a magyar bíróságok nem az uniós jog, hanem a magyar jog alapján hozzák sorra a vasúttársaságot elmarasztaló ítéleteiket, így a MÁV-csoport közleményét nem tudják másnak tekinteni, mint „riogatásnak Brüsszellel”.
A vita jogi alapját egy 2020-as alkotmánybírósági döntés teremtette meg, amely kimondta, hogy a napi és a heti pihenőidő önálló jogcímek, és nem adhatók ki egy időben. Ezt az értelmezést erősítette meg 2023 márciusában az Európai Unió Bírósága is egy MÁV-START-ot érintő ügyben: a testület rögzítette, hogy a heti 24 órás minimális pihenőidőn felül külön jár a 11 órás napi pihenőidő. A Kúria 2024-ben és 2025-ben több döntésében is követte ezt az álláspontot, és kiemelte, hogy a napi pihenőt közvetlenül a munkavégzés után kell kiadni, ennek elmaradása pedig a rendes munkaidőn túli, ellentételezendő munkavégzésnek minősül.
A Mozdonyvezetők Szakszervezetének vezetője, Barsi Balázs szerint
a nem megfelelő regeneráció nemcsak egyéni probléma, hanem közvetve felveti a vasúti közlekedés biztonságának kockázatát is.
Bár a perek évek óta húzódnak, a szakszervezet közlése szerint 2025 októberében az első jogerősen megítélt bérpótlék összege már megérkezett egy érintett mozdonyvezető számlájára.
Országszerte több mint ezer pert indítottak mozdonyvezetők, hogy hozzájussanak elmaradt pihenőidejükért járó bérpótlékukhoz, a követelések összege pedig eléri a 4 milliárd forintot – írja a Telex.
Eddig háromszáznál is több elsőfokú és több mint harminc jogerős ítéletben adtak igazat nekik.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete szerint a MÁV Személyszállítási Zrt. ennek ellenére „továbbra is jogellenesen foglalkoztatja a mozdonyvezetőket, és a bíróság által megítélt bérpótlékot sem fizetik ki nekik”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
