Vitézy 5 pontja mini-Dubajról: Úgy adja oda verseny nélkül egy arab befektetőnek a 130 hektáros területet a kormány, hogy semmit nem ír elő
A beruházást kiemelt nemzetstratégiai érdeknek nyilvánították, magyarul kifogásokon kívül hathatós lépéseket még a regnáló fővárosi vezetés sem tud tenni ellene.
Bár Vitézy tévesen Semjén Zsolt helyett Lázár Jánost említi meg a most benyújtott törvénytervezet beadójaként, ez nem változtat azon, hogy a törvény lehetővé tenné, hogy a kormány szándékai szerint épülhessen meg a közkeletűen „Mini-Dubaj” névvel illetett városnegyed, melynek a főpolgármesterjelölt a „maxi” előtagot adta a mini helyett.
Azonban Vitézy, Karácsony Gergelyhez hasonlóan nem támogatja a beruházást. Bár a megépülés ellen sem ő, sem a jelenlegi főpolgármester nem tud tenni, mivel
a kormány, szokásához híven, kiemelt nemzetstratégiai beruházásnak minősítette a projektet, azaz innentől kezdve gyakorlatilag azt csinál és épít Budapest ezen részére, amit csak akar,
a volt államtitkár, illetve BKK-elnök öt pontba szedte össze, miért nem jó nekünk, ha megépül az arab befektetők által finanszírozott üzleti negyed.
* „Úgy adja oda verseny nélkül egy arab befektetőnek a 130 hektáros, fél kerületnyi területet a kormány, hogy semmit nem ír elő, semmit nem vár el, semmit nem rögzít arról, mi épülne oda. Pedig Budapestnek nem újabb luxusbevásárlóközpontra és luxuslakónegyedekre van szükséges, hanem megfizethető új lakónegyedre, új városi jelentőségű közparkra”
* Minden létező építési előírás alól kiemeli nemzetgazdaságilag a beruházást, így sem az épületek magasságára, sem a tömbök méretére és funkciójára vonatkozóan nem marad befolyása a kerületi és fővárosi önkormányzatoknak.
* „A szükséges közlekedési beruházásokra nincsenek garanciák: nem szerepel a szerződésben a 3-as villamos átvezetése az új Szegedi úti felüljárón (csak közúti felüljáróról szól a dokumentum), nem rendelkezik a Kisföldalatti szükséges felújításáról” és járműcseréjéről sem.
* A repülőtéri vasutat a belváros és a Nyugati helyett Rákosrendezőre vinnék, márpedig szerinte ennek közlekedéspolitikai és városfejlesztési szempontból az égvilágon semmi értelme.
* Nem számolt egy hatalmas közparkkal. „Zöldfelületet csak a vasúti vágányok befedésével akarnak csinálni – ennek semmi értelme, egy teherforgalmat is bonyolító vasúti fővonalat befedni méregdrága és nem is lesz teljes értékű zöldfelület.”
A fenti pontokon felül részletesebb véleményét bejegyzése kommentjében írta le.
Bár Vitézy tévesen Semjén Zsolt helyett Lázár Jánost említi meg a most benyújtott törvénytervezet beadójaként, ez nem változtat azon, hogy a törvény lehetővé tenné, hogy a kormány szándékai szerint épülhessen meg a közkeletűen „Mini-Dubaj” névvel illetett városnegyed, melynek a főpolgármesterjelölt a „maxi” előtagot adta a mini helyett.
Azonban Vitézy, Karácsony Gergelyhez hasonlóan nem támogatja a beruházást. Bár a megépülés ellen sem ő, sem a jelenlegi főpolgármester nem tud tenni, mivel
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tényleg nem viszik el kukát október 1-től, ha papír, vagy műanyag van benne? Mutatjuk az új szabály részleteit
Több ponton is fontos változások jönnek: nem mindegy, hogy hova dobjuk a papírt és a műanyagot, 2026 januárjától pedig a túlcsordult kukáért külön díjat kell fizetni.
Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az
(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy
(b) Vegyes Hulladékkal vagy más Hulladékkal összetapadt vagy összeragadt.”
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tiszta csomagolási karton, az újságpapír vagy a műanyag zacskó nem mehet a vegyes kukába.
De például a felvágottak csomagolópapírját vagy a tömlős sajt műanyag héját nem kell elmosni attól tartva, majd nem viszik el a kukát. És a tejfölös doboz miatt sem marad a ház előtt a teli kuka, ugyanis az ezekben lévő ételmaradék biológiailag lebomló hulladéknak számít.
Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az
(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Máris dőlnek be a munkáshitelek, fiatalok százai kerültek bajba
A Bank360 szerint a munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.
Az MNB friss jelentése szerint 2025. II. negyedévben a háztartási hitelek állománya összességében tovább nőtt, a késedelmes ügyletek aránya csökkent, ugyanakkor a frissen bevezetett munkáshitelek komoly problémákat mutatnak - írja a Bank360. Bár a konstrukció még csak az év elején indult, már több száz adós került 30 napon túli késedelembe. A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025. II. negyedévre vonatkozó Háztartások hitelállományának alakulása című jelentése. A kiadvány szerint a tárgyidőszak végén 11 968 milliárd forint volt a hazai háztartási hitelállomány, ami 3,2%-os bővülést jelent az I. negyedév végén regisztrált 11 592 milliárd forinthoz képest. Ugyanezen időszakban nőtt a 90 napon túli, de egy éven belüli késedelmes ügyletek összege (+1,4%), míg az 1 éven túl késedelmes ügyleteké jelentősen csökkent (-15,2%). Ugyancsak elmondható, hogy a 90 napon túl késedelmes ügyletek teljes állományon belüli aránya 1,1%-ra olvadt. Rossz hír ugyanakkor, hogy a 2025. I. félévben felvett munkáshitelek közül közel 700 már 30 napon túli késedelembe esett.
Az év elején indult munkáshitelek állománya az I. negyedév végi 58 milliárd forintról június végére 105 milliárd forintra nőtt (+80,1%). A II. negyedévben közel 2,7 milliárd forintnyi munkáshitel került 30–90 napos késedelembe (az állomány 2,6%-a), további 87 millió forint pedig 90 napon túli késedelembe.
A jegybank havi adatai szerint az átlagos hitelösszeg 3,9 millió forint körül alakult, így nagyjából 688 adós lépett 30 napon túli késedelembe, ami az I. negyedévben megkötött 27 637 szerződés 2,5%-a.
A munkáshitel a nem továbbtanuló fiataloknak szól, legfeljebb 4 millió forint, kamatmentes és szabad felhasználású formában. Szakértők már az induláskor figyelmeztettek a visszafizetési kockázatokra, több bank pedig feltételekkel szűrte az ügyfélkört.
A piaci kamatozású és egyéb lakáskölcsönök aránya a teljes állományon belül 40,5% volt június végén (az I. negyedév végén 40,3%). Az új folyósításokon belül a piaci lakáshitelek részaránya 33,4% lett az előző negyedévi 32,9% után. A forint alapú személyi hitelek a tárgynegyedévi folyósítások 28,5%-át adták. Az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek – a babaváróval és a munkáshitellel együtt – 12,8%-ot tettek ki, a folyószámlahitelek aránya 9,6%, a támogatott forint lakáshiteleké 8,7% volt.
A negyedévben 586 milliárd forintnyi tőketörlesztés történt. Ennek 32,9%-a személyi hitelekhez, 27,7%-a piaci lakáshitelekhez, 12,4%-a folyószámlahitelekhez, 11%-a pedig áruvásárlási és egyéb hitelekhez kapcsolódott. Az előtörlesztések összege 272 milliárd forint volt, ami a teljes tőketörlesztés 46,3%-a.
Június végén közel 132 milliárd forintnyi hitel állt 90 napon túli késedelemben, ez a teljes állomány 1,1%-a, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévinél. A 90 napon túli késedelem aránya hiteltípusonként eltér: gépjárműhiteleknél 2,2%, személyi hiteleknél 3%.
Az átstrukturált hitelek összege 2024 végén 264 milliárd forint volt, 2025 I. negyedévében 194 milliárd forintra, a II. negyedévben 180 milliárd forintra csökkent.
A teljes állományon belüli részarányuk 1,7%-ról 1,5%-ra mérséklődött. Az átstrukturált hiteleken belül a 90 napon túl késedelmes állomány aránya 14,9%-ról 14,4%-ra csökkent.
A babaváró hitelek állománya június végén 2 342 milliárd forint volt, ami 0,6%-os emelkedés a március végi 2 329 milliárd forinthoz képest. Ennél a hiteltípusnál a 90 napon túli késedelmes állomány aránya 0,5%, az átstrukturált hitelek aránya 0,2% volt, érdemi változás nélkül az előző negyedévhez képest. Az MNB májusi Pénzügyi stabilitási jelentése körülbelül 32 ezer olyan adóst azonosított, akinél a vállalás ellenére még nem született gyerek; ezzel a körrel a bajban lévő babaváró szerződések aránya 22% körül lett volna, ha nem kapnak két év haladékot a teljesítésre.
Az MNB friss jelentése szerint 2025. II. negyedévben a háztartási hitelek állománya összességében tovább nőtt, a késedelmes ügyletek aránya csökkent, ugyanakkor a frissen bevezetett munkáshitelek komoly problémákat mutatnak - írja a Bank360. Bár a konstrukció még csak az év elején indult, már több száz adós került 30 napon túli késedelembe. A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025. II. negyedévre vonatkozó Háztartások hitelállományának alakulása című jelentése. A kiadvány szerint a tárgyidőszak végén 11 968 milliárd forint volt a hazai háztartási hitelállomány, ami 3,2%-os bővülést jelent az I. negyedév végén regisztrált 11 592 milliárd forinthoz képest. Ugyanezen időszakban nőtt a 90 napon túli, de egy éven belüli késedelmes ügyletek összege (+1,4%), míg az 1 éven túl késedelmes ügyleteké jelentősen csökkent (-15,2%). Ugyancsak elmondható, hogy a 90 napon túl késedelmes ügyletek teljes állományon belüli aránya 1,1%-ra olvadt. Rossz hír ugyanakkor, hogy a 2025. I. félévben felvett munkáshitelek közül közel 700 már 30 napon túli késedelembe esett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter péntek délelőtti Facebook-posztjában arról írt, hogy szerinte „az utóbbi napokban végképp megreccsent az embertelen orbáni hatalom. Kapkodás, pánik és egymásnak ellentmondó hazugságok tömkelege tapasztalható a kormányzati megszólalásokban.”
A pártvezér bejegyzésében kiemelte, hogy „ma már a fideszes szavazók többsége is azt üzeni: eddig és ne tovább! A gyerekeink támogatása és a nehézsorsú, család nélkül felnövő gyerekek védelme nem pártpolitikai kérdés, hanem emberi és nemzeti minimum.”
„Ami az orbáni hatalmasok alatt a súlyosan traumatizált gyerekekkel történt és történik arra nincs bocsánat, nincs pardon. A mértéktelen lopás, cinizmus és gyűlöletkeltés mellett a bicskei kegyelmi botrány és a Szőlő utcai Javítóintézetben történtek eltussolása, tagadása mutatta meg leginkább az orbáni hatalom embertelen és romlott arcát”
– emelte ki Magyar. Hozzátette, hogy „jómagam immár másfél éve, folyamatosan járom a magyar vidéket. TEK-esek és golyóálló mellény nélkül. A saját szememmel és fülemmel érzékelem az utóbbi napokban a minden eddiginél nagyobb felháborodást.”
„Itt az ideje, hogy ezt a embertelen korszakot végképp lezárjuk és új fejezetet nyissunk. Fogjuk meg egymás kezét, emeljük fel a fejünket és induljunk! Csak előre!”
Magyar Péter péntek délelőtti Facebook-posztjában arról írt, hogy szerinte „az utóbbi napokban végképp megreccsent az embertelen orbáni hatalom. Kapkodás, pánik és egymásnak ellentmondó hazugságok tömkelege tapasztalható a kormányzati megszólalásokban.”
A pártvezér bejegyzésében kiemelte, hogy „ma már a fideszes szavazók többsége is azt üzeni: eddig és ne tovább! A gyerekeink támogatása és a nehézsorsú, család nélkül felnövő gyerekek védelme nem pártpolitikai kérdés, hanem emberi és nemzeti minimum.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kocsis Máté: Charlie Kirköt ólommal ölték meg, Semjén Zsoltot pedig ezzel a váddal akarták
A Fidesz frakcióvezetője szerint „olyan dolog történt, aminek következtében megbénulhatott volna az állam cselekvőképessége, stabilitása”. Azt is elmondta, hogy emberileg megérti Semjén Zsoltot a parlamenti felszólalása miatt.
Kocsis Máté az Indexnek adott hosszú interjút, melyben javarészt a Szőlő utcai javítóintézet ügyéről beszélt.
Kocsis Máté korábban azt mondta, hogy „a magyar politikában eddig nem látott megtorlásnak kell következnie” a Zsolti bácsi-ügy kapcsán.
„Tekintettel arra, hogy itt nemcsak személyek rágalmazásáról van szó, hanem az államszervezet megbénítására irányuló cselekvésről is, minden létező jogi eszközt fel kell használni”.
- felelte az interjúban arra a kérdésre, hogy pontosan milyen megtorlásra gondolt.
„Olyan dolog történt, aminek következtében megbénulhatott volna az állam cselekvőképessége, stabilitása, és ne legyen kétsége senkinek, ez minden magyar állampolgárt hátrányosan érintene. Az álhírek terjesztői ráadásul erőfeszítéseket tettek arra is, hogy megsemmisítsék a rendőrségbe és a titkosszolgálatokba vetett állampolgári bizalmat, aminek további beláthatatlan következményei lennének, ezért megengedhetetlen” - tette hozzá
„A megtorlás azokat érintheti, akik kitalálták, megtervezték és végrehajtották ezt a lejárató akciót”
- mondta Kocsis.
A Fidesz frakcióvezetőjét arról is kérdezték, hogy szerinte Semjén Zsolt parlamenti felszólalására szükség volt-e.
„Emberileg megértem, mert piszkos és méltánytalan vád érte. Ráadásul előbb-utóbb mindenképpen megszólaltatták volna, mert köztudottan az ő személye ellen irányult a rágalomhadjárat. Beszédes, hogy azok, akik a vádat fenn akarták tartani, a felszólalása után is tovább provokálták. Charlie Kirköt ólommal ölték meg, Semjén Zsoltot pedig ezzel a váddal akarták”
- válaszolta Kocsis.
A politikustól azt is megkérdezték, kire gondolt, amikor korábban azt mondta: az ügyet befolyásos és gazdag ellenzéki család egy tagja indította el.
„Ha ez most nyilvánosságra kerülne, az veszélyeztetné a hálózat pontos és alapos feltérképezését”
