HÍREK
A Rovatból

Visszatért Donáth Anna: „Le kell szállni a régi ellenzéki vonatról, ami csak újabb kétharmadokhoz vezet”

A gyermeke születése után újra nyilvánosság elé álló politikus arról beszélt jövőértékelő beszédében, szerinte mi kell ahhoz, hogy a mostani rendszer után egy jobb élet legyen Magyarországon.
Fotó: Momentum - szmo.hu
2023. február 04.



"Jövőértékelő" beszédet tartott Donáth Anna szombat délután, amivel visszatért a politikai életben. A Momentum korábbi elnöke tavaly azért vonult háttérbe, mert gyereke született, az elmúlt hetekben azonban a párt plakátkampánnyal harangozta be a visszatérését.

A politikus elmondta, hogy bár az elmúlt hónapokban az anyaságra koncentrált, de azért valamennyire követte, mi történik az országban. Mint mondta, most azért állt újra a nyilvánosság elé, mert "másként nem tehet".

„Mert valahányszor a kisfiam szemébe nézek, az jut eszembe, hogy ő is itt fog felnőni. Magyarországon. Az jut eszembe, hogy milyen jövő vár rá. 10, 20 vagy 30 év múlva. Ha csak abból indulok ki, hogy mi történt 12 évig ebben az országban, hogy milyen keserű folyamatok zajlanak a világban – akkor végtelenül szomorú leszek. A kiábrándultságot, a szorongást én is napi szinten érzem. És a gyermekem születése óta ez minden eddiginél jobban felkavar. Szorongunk. A szorongásunk pedig április harmadikán és hát azóta is, csak tovább nőtt”

- mondta.

Felidézte azt az estét, amikor a Fidesz újabb kétharmaddal nyerte meg a választást. Donáth Anna akkor társaival együtt "lefagyott", mégis felment a színpadra, mert az emberek "szemébe kellett néznie". Újra elmondta azt, amit akkor: „Túlságosan fiatalok vagyunk ahhoz, hogy engedjük, hogy ellopják a jövőnket”. Szerinte az új generáció feladata, hogy megállítsák az ámokfutást. Úgy érzi, most a szorongás évtizedeit éljük, egyre reménytelenebbnek látjuk a jelent, és egyre kilátástalanabbnak a jövőt. Szerinte ahhoz, hogy ez változzon, teljesen mást kell csinálni, mint az elmúlt évtizedekben.

„Ehhez le kell szállnunk a régi ellenzéki vonatról. Magunk mögött kell hagynunk azokat a berögzött mintákat, amik máshoz nem vezetnek, mint újabb és újabb kétharmadhoz.Ha felismertük, hogy Magyarország azért tart itt, mert szemfényvesztők hazugsággal etettek és etetnek minket, akkor azt is fel kell ismernünk, hogy a megszokott politikai beidegződésekkel, manírokkal, mi, az ellenzék is csak a probléma része maradunk.

Még azokat az alapigazságokat sem merjük néha kimondani, amik mindenki számára nyilvánvalóak. Miért nem? Mert félünk, hogy elveszítjük a szavazóinkat? Az igazsággal és az őszinteséggel nem a szavazóinkat veszítjük el, hanem a hitelességünket szerezhetnénk vissza. Nem holnap, nem rövidtávon, de a maratont… így lehet megnyerni. Ki kell mondani, hogy azzal, amit az ellenzék 2010 óta csinál, nemhogy nem fogjuk leváltani a Fideszt, nem fogjuk befejezni a rendszerváltást, a végén még mi magunk sem fogunk tudni kitörni az Orbán-rendszer logikájából”.

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy csodát se tőle, se más politikusoktól ne várjanak az emberek, inkább munkát, őszinteséget, várjanak.

„Aki ma ellenzéki szereplőként azonnali nagy eredményeket ígér, az nem őszinte veletek. Aki pedig a magyar kormány idő előtti leváltását ígérgeti: az hazudik. Reggel, éjjel meg este”.

Elismerte, hogy a momentumosok se csináltak jól mindent a választási kampányban, az ellenzéki egység megőrzését sokszor fontosabbnak tartották az igazságaiknál. De belátták, hogy „ezt a rendszert egy színtelen-szagtalan, legkisebb közös nevezőre építő, sokszereplős összefogással nem lehet leváltani”.

Donáth Anna szerint egyszer ennek a rendszernek is vége lesz, mert hazugságokra épült. Hazugságnak tartja például az árstopot, a rezsicsökkentést és az ország megvédését is. Úgy véli, nekik most arra kell készülniük, hogy mi legyen a rendszer bukása után.

Három fő feladatot irányzott elő:

• másképp kell bánnunk egymással, másképp kell viszonyulnunk egymáshoz;

• egy új szövetséget, egy igazi, bizalommal és tartalommal teli szövetséget kell kötniük a politikusoknak és a civileknek;

• közösen kell megtervezni azt a Magyarországot, ahol a jövőben élni szeretnénk.

„A legfontosabb: erős vezető helyett erős demokráciára és erős demokratikus szervezetekre van szükség Magyarországon. Új útra kell vezetnünk Magyarországot. Ehhez pedig ki kell lépnünk abból az ellenzéki hazugságspirálból, hogy mindent a kormányhoz és annak bukásához mérünk. Ki kell lépnünk abból, hogy a jövő kérdéseivel majd akkor foglalkozunk, ha kormányra kerültünk. Nem! A jövő kérdéseivel most kell foglalkoznunk”

- jelentette ki.

Több jelenlegi problémára is kitért, például az oktatás helyzetére. Azt mondta, szeretné, hogy a fia olyan országban élhessen, amelyben a tanár a társadalom egyik legmegbecsültebb tagja anyagi értelemben is. A gazdaságról szólva azt mondta: munkaalapú gazdaság helyett emberközpontú gazdaságra van szükség, hogy Magyarország ne a rossz munkák és a rossz fizetések hazája legyen, hanem a megbecsülésé, a tudásé. A klímaváltozásról is szót ejtett, amely szerinte olyan kihívás, amely megköveteli, hogy köré szervezzék a politikát. Úgy véli, klímavédelem nélkül nincs jó oktatás, nincs működő gazdaság, nincs semmi, ezért ez a generációnk legnagyobb kihívása. Az orosz-ukrán háború kapcsán pedig kijelentette, hogy létfontosságú országunk számára, hogy a szomszédunkban béke legyen, és hogy Ukrajna nyerjen.

Beszédét végül azzal zárta, hogy nem ígér könnyű megfejtéseket, gyors győzelmeket, és azt sem, hogy holnapra megforgatják a világot és kormányt váltanak. De azt megígéri, hogy őszinte lesz, még akkor is, ha ez nem szerez mindig örömet és népszerűséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot
A Trump-kormány Hálaadásig adott időt Zelenszkijnek, hogy rábólintson a megállapodásra. A tervet az elnök veje és egy korábbi üzlettársa készítette, a nyomás pedig óriási.


Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.

„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”

– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.

A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.

A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, a szövetség pedig nem telepíthetne csapatokat az országba. Hadseregének létszámát 600 ezer főben korlátoznák, és megtiltanák a nukleáris fegyverkezést is.

A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.

A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.

Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij drámai beszéde: Történelmünk legnehezebb pillanata, vagy a méltóságunkat veszítjük el vagy egy kulcsfontosságú szövetségest
Az ukrán elnököt sarokba szorították, a nép pedig retteg a következményektől. Donald Trump hálaadásig adott időt a fájdalmas válaszra.


Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.

„Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk egy kulcsfontosságú partner elvesztését. Vagy ez a 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél, az eddigi legnehezebb”

– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.

„Az ukrán nemzeti érdekeket figyelembe kell venni. Nem teszünk hangzatos nyilatkozatokat. Nyugodtan fogunk együtt dolgozni Amerikával és minden partnerünkkel, konstruktívan fogjuk keresni a megoldást.

Érveket fogok felhozni, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, és éppen ő akadályozza a folyamatot” – mondta az ukrán elnök.

A sajtóhoz kiszivárgott részletek szerint a javaslatcsomag előírná Ukrajnának, hogy területeket adjon át az ország keleti részén, és nagyjából a felére csökkentse hadseregének létszámát.

A terv tartalmazza Ukrajna NATO-tagságának alkotmányos tiltását, egy 600 ezer fős haderőplafont, demilitarizált övezet létrehozását keleten, a Donbász teljes orosz ellenőrzését, valamint a Herszon és Zaporizzsja menti frontvonalak befagyasztását. A megállapodás egy biztonsági garanciát is ígér, amely a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló közös reagálási kötelezettséget jelentene, de több pontja feltételes. Emellett gazdasági csomag is szerepel benne: egy újjáépítési alap, az orosz befagyasztott vagyon egy részének felhasználása és a szankciók fokozatos feloldása.

A Guardian arról ír, hogy Donald Trump azt szeretné, ha az ukránok hálaadásig, vagyis jövő csütörtökig (november 27-ig) elfogadnák a megállapodást. Zelenszkij a jelek szerint attól tart, hogy ha ezt nem teszik meg, az Egyesült Államok felhagy az ország támogatásával. A Kreml szóvivője ehhez képest úgy nyilatkozott, nincs „új” békefolyamat, és Oroszország feltételei változatlanok, amelyek magukban foglalják Ukrajna NATO-céljainak feladását és a négy elcsatolt régióból való kivonulását. Mindeközben több európai fővárosban aggodalmukat fejezték ki egy „rossz béke” destabilizáló hatása miatt.

Zelenszkij beszédében utalt arra is, hogy az ukrán nép fáradt. „Népünk minden éjjel ágyúzásokat, rakétatámadásokat, ballisztikus csapásokat, drónok támadásait éli át.

Az embereink nap mint nap elveszítenek valakit a szeretteik közül. A népünk nagyon, nagyon szeretné, ha véget érne a háború” – zárta beszédét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ne biztosítsanak számukra élelmet” – felhívást adott ki a BudaPart lakópark az ott felbukkanó hajléktalanokkal kapcsolatban
A luxuslakópark üzemeltetője szerint a jó szándék csak bajt okoz. Azt mondják, a hajléktalanok bejutnak a házakba, ezért inkább ne adjanak enni nekik a lakók.


Különös kéréssel fordult a BudaPart üzemeltetője a lakókhoz: arra kérik őket, ne segítsenek a lakópark környékén tartózkodó hajléktalan embereknek. A felhívást a budapesti Kopaszi-gátnál lévő lakópark zárt Facebook-csoportjában tették közzé – írta meg a Telex.

A posztban azzal indokolják a kérést, hogy

a lakók korábban jelezték: hajléktalan emberek proxy kártyával jutottak be a társasházakba, és a belépőkódokat is sokan megismerték. Bár az üzemeltető szerint ez nem az ő hatáskörük, annyit tettek, hogy megerősítették az őrszolgálatot.

A bejegyzésben ezután a segítségnyújtásról írnak.

„Szeretnénk kérni minden lakót, hogy bármennyire is együttérzést vált ki belőlünk a rászorulók helyzete – különösen az ünnepek közeledtével –, lehetőleg ne biztosítsanak számukra élelmet vagy egyéb támogatást a közös területeken.”

Az üzemeltető elismeri, hogy „a segítségnyújtás szándéka önmagában tiszteletre méltó”, de szerintük a közvetlen adakozás azt eredményezi, hogy a rászorulók rendszeresen visszatérnek a környékre.

Ez pedig szerintük „hosszú távon nehezen kezelhető helyzetet teremt a lakóközösség számára”. Azt javasolják, hogy aki segíteni szeretne, azt hivatalos szervezeteken vagy adománygyűjtő pontokon keresztül tegye meg.

A BudaPart névre hallgató városnegyed Garancsi István projektje volt, de egy ponton Hernádi Zsolt és Tiborcz István is beszállt a Kopaszi-gátnál épülő beruházásba.

Az életvitelszerű közterületi tartózkodást 2018 óta tiltja a törvény.

A kormányzati megközelítés a közterületek rendjének védelmét és a szociális ellátórendszer igénybevételének ösztönzését hangsúlyozza. Ezzel szemben civil és jogvédő szervezetek a hajléktalanság kriminalizálását bírálják, szerintük a megoldást a lakhatási és szociális szolgáltatások megerősítése jelentené.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nekem annyit nem tudnának fizetni, hogy én ezt kivigyem bárkinek” - megszólalt az újságkihordó, aki megtagadta az atomháborúval riogató Bors-melléklet kézbesítését
A somogyi nőnél 850 példány maradt a riogató lapból, ami szerinte hazugságokkal hergeli az embereket. Úgy érezte, ezt már nem tűrheti el, és inkább a botrányt is vállalta.
F. O. / Fotó: RTL - szmo.hu
2025. november 21.



Megtagadta a kormánypárti Bors atomháborúval fenyegető különszámának kézbesítését egy somogyi újságkihordó, aki szerint az ő munkája nem az, hogy propaganda szórólapokat vigyen ki az embereknek – számolt be az esetről az RTL Híradó. A nőnél mintegy 800-850 példány maradt a Mediaworks által kiadott, „Háború vagy béke?” alcímű ingyenes kiadványból.

„Nekem annyit nem tudnának fizetni, hogy én ezt kivigyem bárkinek is”

– mondta Matisáné Szabó Márta, aki elvi okokból döntött a terjesztés leállítása mellett. A Népszava által először bemutatott történet szerint a nő beleolvasott a 16 oldalas újságba, amelynek címlapján egy gombafelhő látható, és olyan szalagcímek szerepelnek benne, mint hogy „12705 atombomba fenyegeti a világot”, vagy hogy „Horvátországban már sorozzák a 18 éveseket”.

Az újságkihordó szerint a kiadvány azzal kampányol, hogy az ellenzék háborút akar, ami már nem fért bele az elveibe.

„Nem arra szerződtem, hogy bármelyik párt szórólapját kivigyem; ez propaganda, és nem tartozik a munkakörömbe” – tette hozzá.

A lapot több vármegyében, főleg falvakban terjesztik, és vegyes fogadtatásra talált. A Békés megyei Mezőgyánon egy 87 éves asszony felháborodottan nyilatkozott.

„Hiányzik nekem, hogy ilyen hülyeségekkel tömjék az embert? Örülök, hogy levegőt tudok venni”

– fogalmazott Deli Sándorné. Egy helyi férfi szerint a 2026-os választás miatt hergelik az embereket.

„Szerintem ez felháborító! Ez már az atomháborúval ijesztgetés netovábbja”

– jelentette ki. Ugyanakkor volt olyan lakos is, akit megrémítettek az olvasottak. „A szórólapban arról tájékoztattak, hogy lehet-e háború, viszik-e a fiatalokat katonának, sorozás lesz-e. Mi ezt nem szeretnénk, ezt elkerülnénk” – mondta.

A kiadvány üzenetei egybecsengenek a kormányzati kommunikációval.

Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt hétvégén Győrben hasonlóan fogalmazott. „Nem érdekli őket az sem, hogy minden, a háborúval eltelt nap óriási kockázatot jelent mindannyiunk számára: a harmadik világháború kitörésének kockázatát. Látva a fegyverkezést és a nukleáris fegyverekre való nyílt hivatkozást, ez nem lehet más, mint egy egész bolygónkat elpusztító atomháború” – mondta a tárcavezető.

Urbán Ágnes médiakutató szerint a Bors különszáma a kormány üzeneteit közvetíti.

„Tulajdonképpen államilag támogatott dezinformációt látunk. Őszintén remélem, hogy ennek megvannak a korlátai, és hatékonyságban már inkább árt, mint használ:

egyre többen jönnek rá, hogy propagandával és dezinformációval van dolguk” – értékelte a helyzetet a szakértő.

A Policy Solutions egy kutatása szerint a magyarok többsége jelenleg nem tart attól, hogy az ország belesodródhat az orosz–ukrán háborúba. A felmérésből az is kiderül, hogy csökken azok aránya, akik pénzügyi és humanitárius segítséget nyújtanának Ukrajnának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk