Világszínvonalú műtétek elvégzésére alkalmas robotsebészeti eszközt kapott a Semmelweis Egyetem

2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unió bértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.

Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.

Lovász Tibor, az ICT Europa HR-vezetője szerint a változás érzékenyen érintheti a cégeket: „A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat.”

Hozzátette:

A szabályozás másik fontos eleme, hogy ha valaki bérdiszkrimináció miatt perel, nem neki kell bizonyítania az igazát, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a különbség nem nemi megkülönböztetésből ered. Ez sok adminisztrációt jelent majd a cégeknek, akiknek újra kell gondolniuk teljes bér- és juttatási rendszerüket.

A fizetés átláthatósága nemcsak az alapbérről szól: számítanak a bónuszok, cafeteria, lakhatási vagy utazási támogatások, sőt még a céges autó is – ha nem munkaeszközként használják.

Bár Magyarországon még nem ültették át a szabályokat, a törvényi változások a Munka Törvénykönyvében jelenhetnek meg. Jelenleg hazánkban körülbelül 17%-os a nemek közötti bérszakadék. A szakértők szerint sok vállalat bízik abban, hogy később is lesz idejük reagálni, de a rendszer kialakítása akár egy évig is eltarthat. Aki az utolsó pillanatra hagyja, az nemcsak bírságot kockáztat, hanem a legjobb munkatársait is elveszítheti.

A vezetők szerepe kulcsfontosságú lesz: a HR-nek kell támogatnia őket abban, hogy őszintén, adatokra támaszkodva beszéljenek a fizetésekről a teljesítményértékelések során. Lovász Tibor szerint

„az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki.”

A 100 főnél nagyobb cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A szabályok be nem tartása súlyos következményekkel járhat. A munkáltatóknak akár évekre visszamenőleg is kártérítést kell fizetniük, és kizárhatják őket az állami támogatásokból, pályázatokból vagy közbeszerzésekből is.

Ahogy arról korábban írtunk, Semjén Zsolt indulatos parlamenti felszólalása – melyben vérváddal és alaptalan vádaskodással illette az ellenzéket – és ATV-s interjúja után posztot tett közzé Junghausz Rajmund. Újbuda fideszes képviselője a Facebookon többek között azt írta: sosem kedvelte Semjén Zsoltot, és megdöbbentette, hogy egyes politikusoknak – így a miniszterelnök-helyettesnek is – mennyire nem számítanak az elesettek. Semjén ugyanis elmondta: sosem járt még gyermekvédelmi intézményben.

Később már arról számolt be, hogy a miniszterelnök-helyettes meghívta egy beszélgetésre, kedden pedig délutáni posztjában arról írt, hogy megtörtént a találkozó. Ahogy az várható volt, a téma a gyermekvédelem volt. Junhgausz a Facebook-on azt írta: „Azzal hívtak fel a Karmelitából, hogy a miniszterelnök-helyettes személyesen szeretne velem beszélni. Úgy olvasható a hírekből, hogy a kormányzat pozitív lépéseket tervez tenni a gyermekvédelem területén, ezért örömmel mentem el a találkozóra” – írta Junghausz.

Azt is elismerte, hogy volt benne némi bizonytalanság, mivel korábban elég egyértelműen megfogalmazta a véleményét Semjén Zsoltról. „Amiatt volt csak bennem némi bizonytalanság, hogy miként tudunk feszültségektől mentesen beszélni egymással annak ellenére, hogy korábban nem finomkodtam, amikor a gondolataimat megfogalmaztam vele kapcsolatban.”

A képviselő szerint azonban az aggodalom feleslegesnek bizonyult: „Aggodalmam alaptalannak bizonyult, érdemben tudtunk beszélni az igazán fontos kérdésekről.”

A beszélgetésen Semjén Zsolt megerősítette, hogy még az idén 17 milliárd forint többletforrás érkezik az állami szociális intézményrendszerhez. Junghausz szerint azon dolgoznak, hogy ebből a pénzből minél több a gyermekvédelembe kerüljön. „Így jelentősen növelhető a gyerekek étkeztetésére szánt összeg és bérkiegészítésre is sor kerülhet a szférában” – fogalmazott a képviselő.

A poszt szerint Semjén Zsolt azt is megkérdezte Junghausztól, hogyan osztaná fel ezt a többlettámogatást:

Junghausz arról is írt, hogy szerdán találkozik Fülöp Attilával, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárral, akivel elsősorban az Őrmezei Gyermekotthonban élő gyerekek helyzetének javításáról akar beszélni. Bízik abban, hogy ez a megbeszélés is nyitott hangulatban zajlik majd.

A bejegyzés végén személyesebb hangvételre váltott, és két tanulságot is megfogalmazott:

„Van abban erő, ha egy ember a saját sérelmeit hátrahagyva tud nyíltan beszélni az őt kritizáló féllel a személyüket meghaladó fontosságú ügyekről.”

Hozzátette:

A képviselő a poszt végén azt ígérte, a további részletekről is be fog számolni.

Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint komoly megszorításokra lehet számítani jövő nyáron, ha a Fidesz marad hatalmon. Erről a Forbes Money Summit konferencián beszélt. Úgy fogalmazott: „hogy a megszorítást szilvás gombócnak fogják nevezni, az lényegtelen, megszorítás lesz”.

Emlékeztetett arra is, hogy 2022-ben a választások után hasonló történt: a kormány emelte a bankadót, a kiskereskedelmi adókat és más terheket, miközben kerülte a „megszorítás” szót.

Surányi úgy véli, ha például a Tisza Párt alakítana kormányt, nem lenne feltétlenül szükség megszorításokra.

Ezekkel komoly összegeket lehetne átcsoportosítani.

Arról is beszélt, hogy egy új kormány valószínűleg könnyebben hozzáférhetne az uniós forrásokhoz is, amelyeket jelenleg visszatart az Európai Bizottság. Ez nagyobb mozgásteret adhatna a gazdasági döntésekben.

Ugyanakkor figyelmeztetett: bárki is lesz hatalmon április után, szembe kell néznie azzal, hogy az államháztartás szinte minden alrendszere – az élsport kivételével – alulfinanszírozott, és belső reformokra van szükség. Ezeket pusztán költségvetési átrendezéssel nem lehet megoldani – idézi a közgazdászt a Telex.

Surányi szerint kétféle nézet van arról, milyen állapotban van a magyar gazdaság: az egyik szerint válságban van, a másik szerint repülőrajtban. Ő úgy látja, egyik sem igaz. Szerinte a gazdaság nem válságos, de növekedési csapdában van. A mostani szerkezet mellett nem lehet elérni évi 3-4 százalékos növekedést. Azt is mondta, hogy az idei növekedés 1 százalék alatt maradhat.

Ennek oka szerinte az, hogy már most is komoly megszorítások vannak, így a kormány nem tudja érdemben támogatni a növekedést. Különösen akkor, amikor az exportkereslet – ami eddig húzta a gazdaságot – most nem tudja betölteni ezt a szerepet.

A forint árfolyamáról is beszélt. Szerinte a korábbi, 400 forint körüli euróárfolyam nem volt összhangban a gazdaság alapjaival. Most először hosszú idő után pozitív a külkereskedelmi egyenleg és a reálkamat is, ezeknek pedig erősíteniük kellene a forintot. Most ez végre meg is történik.

Úgy látja, ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak, amely Varga Mihály vezetésével egyértelművé tette, hogy célja a forint árfolyamának stabilizálása.

Bóka János a Heteknek adott interjúban beszélt arról, hogy hamarosan egyeztetni fog Varga Judittal. A volt igazságügyi miniszter visszatérésének lehetősége is szóba került a beszélgetés során.

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter az interjúban arról beszélt, hogy számít Varga Juditra, akivel hosszú éveken át dolgozott együtt európai ügyekben. Mint fogalmazott:

Bóka szerint Varga Judit ezt a támogatást eddig is „nagyon sokféleképpen kifejezésre juttatta”, és meglátása szerint a jövőben is képes lesz erre. A volt igazságügyi miniszterről úgy fogalmazott: „Mind emberi, mind szakmai, mind erkölcsi, mind politikai értelemben csak a legjobbakat tudom róla mondani.”

Mint mondta, ez a döntés kizárólag Varga Juditon múlik.

„Ennek a határait csak ő tudja megítélni, tekintettel az ő személyes integritására, a családjának, a szeretteinek az integritására” – tette hozzá Bóka János.

via Blikk