TUDOMÁNY

Világszerte terjed a hepatitisz a gyerekeknél, még mindig rejtély, hogy mi okozza

A véreredmények szerint a most terjedő májgyulladást nem az eddig ismert hepatitisz A, B, C, D és E vírusok okozzák. A szakemberek szerint akár a koronavírus-fertőzéshez is lehet köze.

Link másolása

2021 októbere óta már több mint 600 hepatitiszes esetet regisztráltak a világban, amely elsősorban a gyerekek körében terjed. Az Egyesült Királyságban jelentették a legtöbb májgyulladásos beteget, 197-et, az Egyesült Államokban pedig 180 esetről tudni. A betegek többségét kórházban kellett kezelni, és korábban teljesen egészséges gyerekeknél is súlyossá vált a betegség. A szakemberek viszont egyelőre tanácstalanok, hogy miért terjedt el most a gyerekek körében - írja a Guardian.

Jason Kindrachuk, a Manitoba Egyetem professzora szerint apró lépésekben haladnak ugyan, de még mindig nincs meg a kirakós minden darabja ahhoz, hogy el tudjanak indulni valamilyen úton.

Azért rejtély az orvosok és a tudósok számára a jelenlegi helyzet, mert egyrészt a gyerekeknél ritka a súlyos májgyulladás, másrészt a véreredmények szerint a most terjedő hepatitiszt nem az eddig ismert hepatitisz A, B, C, D és E vírusok okozzák.

Lehetséges, hogy egy új, eddig nem azonosított vírusról van szó, de az is elképzelhető, hogy egy már létező vírus, vagy több vírus együttesen okoz újfajta tüneteket. Vizsgálják például azt is, hogy adenovírus-fertőzés áll-e a háttérben, ám az eddig vizsgált májszövetekben nem látták adenovírus jeleit, és egyébként is szokatlan, hogy az ilyen fajta vírus hepatitiszt okoz.

Azt is számításba vették a szakemberek, hogy a koronavírus hosszú távú hatásaként alakulhat-e ki a gyerekeknél májgyulladás. Egyes esetekben ugyanis a beteg gyerekek Covid-tesztje pozitív lett, mások viszont úgy betegedtek meg, hogy korábban nem estek át a koronavíruson.

Az már kiderült, hogy van összefüggés a Covid és a májproblémák között: mind gyerekek, mind felnőttek esetében volt példa arra, hogy a fertőzés megzavarta a májműködést. Olasz kutatók már egy évvel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a koronavírus hepatitiszt okozhat, miután egy 10 éves kisfiúnál májproblémák léptek fel a Covid-fertőzése során. Brazíliai kutatók pedig 2021 szeptemberében dokumentáltak egy esetet, amikor egy immunhiányos gyereknél hepatitisz alakult ki a Covid miatt.

A kutatók már 2020-ban megfigyelték, hogy a gyerekeknél a koronavírus többszervi gyulladásos szindrómát (MIS-C) vált ki, amely a májat is érintheti. Az akut hepatitisz pedig a MIS-C egyik legfőbb tünete. Ezt egy új tanulmány is igazolta, amelyben egy 3 éves, korábban egészséges kislányról írtak, aki enyhe Covidban szenvedett, három héttel később viszont hepatitisz és akut májelégtelenség alakult ki nála.

Egy indiai kutatás is megerősíti, hogy a gyerekeknél akár tünetmentes koronavírus-fertőzés után is jelentkezhet májgyulladás. A tanulmány előzetes publikációjából kiderült, hogy 475 pozitív tesztet produkáló gyerek közül 37-nél állapították meg a hepatitisz tüneteit, ők megfelelő kezeléssel meggyógyultak.

Egy másik, még nem publikált tanulmányban pedig koronavíruson átesett és más légúti betegségben szenvedő gyerekek májműködését hasonlították össze, és azt találták, hogy a Covid növeli a rendellenes májműködés kockázatát a gyerekeknél, amely ráadásul legalább fél évig tarthat.

Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy a most terjedő hepatitisz a koronavírushoz köthető, ez csak a lánc egyik szeme - jelezték a szakértők.

Azt is kiemelték, a jó hír az, hogy már tudjuk, hogyan előzhetjük meg az ilyen és sok más vírus terjedését: maszkhasználattal, sok szellőztetéssel, kézmosással, karanténnal, oltással, stb.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: