HÍREK
A Rovatból

Videó: Elindult az Artemis-1, Amerika újra meghódíthatja a Holdat

A program célja, hogy ötven év után újra ember utazhasson a Holdra. A tesztrepülés is több rekordot megdönthet.

Link másolása

Újra űrhajó keringhet a Hold körül, útnak indult az amerikai űrügynökség (NASA) Artemis-programjának Orion űrhajója – írja a Qubit.

Magyar idő szerint reggel 7:48-kor indult útnak a floridai Cape Canaveral űrközpontból a valaha épített egyik legnagyobb rakéta, a Space Launch System (SLS), tetején a még legénység nélküli Orion űrhajóval.

A mostani feladat közben 2 millió kilométert tesz meg. A program célja, hogy ötven év után újra ember utazhasson a Holdra.

VIDEÓ: Az indulásról

A rakéta kilövését eredetileg augusztusra tervezték, de több technikai gond is fellépett, majd a hurrikán csapott le a vidékre. De most sikerült útjára indítani az űreszközt a tesztrepülésre.

Nagy a tét, hiszen újra embert küldenének a Holdra, és a visszetérés főpróbájának tartják a mostani repülést. A küldetés során az Orion legalább egy hetet repül Hold körüli pályán. A tervek szerint az embert is szállító űrhajók történetében az eddigi legtávolabbi pontra is eljut és a leghosszabb ideig marad távol a Földtől.

Ha a teszt sikeres lesz, akkor a tervek szerint két év múlva indulhat az Artemis–2 űrutazás, akkor már űrhajósokkal. Az Orion a Hold közelébe jutna el, majd 2025-ben az Artemis–3 misszió már leszállna a Holdra.

Az Orion hat űrhajóst tud a fedélzetén szállítani és három hétig képes a Föld körüli pályán túl tartózkodni. Az űrbe jutásáról a 98 méter magas Space Launch System hordozórakéta gondoskodik. Bár a NASA korábbi vezetője gondolkozott a rakéta lecserélésén, de végül a kongresszus kiállt a - több tízezer munkahely megvédése érdekében is - a program mellett. A tesztküldetéssel a NASA azt is szeretné bizonyítani, hogy rendben működnek az Orion rendszerei és képes űrhajósokat biztonságosan elszállítani a Holdra és vissza a Földre.

VIDEÓ: A rakétáról


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videó: Élőben tudósított egy török tévéstáb, amikor összedőlt mögöttük egy épület
A riporter és az operatőr is pánikszerűen futásnak eredt, miközben a ház hatalmas robajjal összedőlt mögöttük.

Link másolása

Éppen élőben tudósított egy török tévéstáb földrengésekről, az ország délkeleti részén fekvő Malatyából, amikor egy utórengést követően összedőlt mögöttük egy épület - írja a BBC.

A döbbenetes felvételen látható, ahogy a riporter a kamerába beszél, majd

ő és a stáb is futásnak ered, miközben a háttérben hatalmas robajjal össze dől az épület.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, több erős földrengés volt Törökország déli és Szíria északi részén. Eddig 1121 halálos áldozatot jelentettek Törökországból, 780-at pedig Szíriából. Körülbelül 5400-an sérültek meg Törökországban, kétezren Szíriában - írja a BBC.

Rengeteg épület összedőlt, a hatóságok jelenleg is túlélőket keresnek a romok között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Elképesztő pusztítást végeztek a földrengések Szíriában és Törökországban
A katasztrófának már közel kétezer halálos áldozata van. Több ezer épület dőlt össze mindkét országban, jelenleg is keresik a túlélőket a romok között.

Link másolása

Ahogy arról már több cikkben is beszámoltunk, több erős földrengés volt Törökország déli és Szíria északi részén.

A török katasztrófavédelem, az AFAD adatai szerint helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében 7,8-as erősségű földrengés következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű rengés követett. Órákkal később Kahramanmaraş tartományt egy újabb 7,5-ös erősségű földrengés rázta meg Elbistan közelében.

Eddig 1121 halálos áldozatot jelentettek Törökországból, 780-at pedig Szíriából.

Körülbelül 5400-an sérültek meg Törökországban, kétezren Szíriában - írja a BBC.

Rengeteg épület összedőlt, a hatóságok jelenleg is túlélőket keresnek a romok között.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint a mostani a legsúlyosabb természeti katasztrófa az 1939-es erzincani földrengés óta,

amelyben tízezrek vesztették életüket Kelet-Törökországban. A rengések következtében legalább 2818 épület omlott össze, miközben eddig 2470 embert már kiszabadítottak a romok alól. A mentési munkálatokban mintegy 9 ezer ember vesz részt, de számuk folyamatosan növekszik.

Rengeteg ország ajánlotta fel a segítségét: többek között Németország, Csehország, Románia, Szerbia és az Egyesült Királyság is mentőegységekkel, illetve eszközökkel segítik a két országot.

Szijjártó Péter bejelentette, hogy még hétfőn elindul Törökországba az az ötven fős, hat orvost is soraiban tudó kutató-mentő alakulat, amely az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinálásában jött létre. A külügyminisztériumnak egy olyan magyarról van tudomása, aki katasztrófa sújtotta területen tartózkodik, vele tartják a kapcsolatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Nem nagyon szeretjük, hogyha palira vesznek minket” – visszavágott az államtitkárnak az orvosi kamara alelnöke
A kamara hétvégén jelentette be, hogy tiltakozásba kezdenek. Takács Péter államtitkár szerint viszont „ez méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen”.

Link másolása

Ahogy arról korábban beszámoltunk, közel egyhangúan szavazta meg a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli Országos Küldöttközgyűlése azt a követelést, melyben megfogalmazták, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.

Erre Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára vasárnap úgy reagált: „Méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen”.

Takács szavaira a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, Álmos Péter válaszolt:

„Kommunikációs fogásokkal nem lehet érdemi vitát folytatni.”

A MOK egyenlő a magyar orvosokkal - idézte a Spirit FM Álmos Pétert, aki emlékeztetett rá, hogy az államtitkár korábban volt a MOK titkára is, így pontosan tudja ezt. Szerinte a MOK döntései tükrözik az orvosok véleményét.

„Államtitkár úr maga mondta, hogy az orvosok jellemzően okos emberek. Nem nagyon szeretjük, hogyha palira vesznek minket”

– tette hozzá, kiemelve, hogy a lépésük egy nyomásgyakorlás arra, hogy az állam lássa el rendesen a feladatát.

Az orvosok már nem tudják vállalni a sok önkéntes munkaórát, nincs garancia arra, hogy a betegek jó ellátást kapjanak. A sztrájkot éppen azért nem választják, mert az nagyon befolyásolná az egészségügyi ellátást.

Sértőnek nevezte, hogy a Fidesz szerint a DK áll az orvoskamara döntése mögött.

Ezt kikéri azoknak a kollégáinak a nevében is, akik jobboldali elköteleződésűek. Ráadásul egyik fő követelésük, hogy depolitizálják a szakmai döntéseket, az egészségügyben nincs helye pártpolitikai nézeteknek. Egy orvos nem úgy nézi a betegét, hogy jobb- vagy baloldali értékeket vall-e, azt nézi, hogy áll éppen az infarktusa.

Forrás: Spiritfm.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Újabb négy tanár mondott fel, mert úgy érzik, hiába tiltakoznak, nem foglalkoznak a problémáikkal
Közülük hárman rendszeresen részt vettek a tiltakozó akciókban, de mégsem rúgták ki őket. A Belügyminisztérium szerint „nem felel meg a valóságnak”, hogy ne egyeztetnének a pedagógusokkal.

Link másolása

Felmondott négy tanár, akik közül hárman csaknem 2 hónapon keresztül vettek részt polgári engedetlenségi akciókban. Az RTL Híradónak azt mondták a távozásukról: úgy érzik, hiába a tiltakozás, nem foglalkoznak a problémáikkal.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint év végéig 200 tanár hagyhatja el ugyanezért a pályát.

Mező Csaba, Weszely Kinga, Chikán Katalin és Imre Szilvia azután adták be a felmondásukat, miután elegük lett az oktatási rendszer igazságtalanságaiból.

Weszely Kinga, a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium médiaszakos tanára, 23 év után döntött a pályaelhagyás mellett. Őt több mint száz meg nem tartott óra után nemhogy nem rúgták ki, de még csak figyelmeztetést sem kapott az iskolát fenntartó Külső-Pesti Tankerületi Központtól. Pedig korábban volt, aki ennek töredékéért veszítette el a munkáját.

A Híradónak azt mondta:

nehéz volt meghoznia a döntést, és azt sem tudja, mit csinál ezután. Az oktatási rendszert viszont olyan igazságtalannak érzi, hogy nem tudott tovább maradni.

Imre Szilvia az Illyés Gyula Gimnázium angoltanára volt. Korábban ő is részt vett a tiltakozásokban, mert szerinte nem maradt más békés eszközük arra, hogy kifejezzék, gyakorlatilag 2011 óta próbálnak változásokat elérni az oktatás területén.

Szintén felmondott Chickán Katalin, a Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium matematika-angol szakos tanára.

„Elhagyjuk a szakmát, mert itt sem az érdekeinket nem tudjuk érvényesíteni, sem a véleményünket kinyilvánítani hatékonyan”

- mondta a pedagógus a Híradónak.

Az RTL kereste az ügyben Tankerületi Központokat is, de nem kaptak választ.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint nagyon is nevezhető tendenciának ami történik, „mert olyanok is jelzik a lemondási szándékukat, akik eddig nem is beszéltek róla”. A szakszervezet közel 200 olyan pedagógusról tud, akik év végéig beadhatják a felmondását, ha nem történik érdemi előrelépés az oktatásban.

A közoktatásért is felelős Belügyminisztérium szerint azonban „nem felel meg a valóságnak”, hogy ne egyeztetnének a pedagógusokkal.

A tárca azt írta, hogy az elmúlt fél évben két alkalommal kérdőíves felmérés formájában kérdezték őket, a szakszervezetekkel pedig 15 egyeztetés volt. Arra a kérdésre nem válaszoltak, hogy pontosan mi alapján bocsátanak el tiltakozó tanárokat, miközben másokat nem.


Link másolása
KÖVESS MINKET: