HÍREK
A Rovatból

Varga Judit Schadl Györgyről a bíróságon: Néztem is mindig, hogy ki van gyúrva

Több mint két év hallgatás után tanúként hallgatták meg Varga Judit volt igazságügyi minisztert a Schadl–Völner-perben, amelynek középpontjában az áll, vajon tudott-e arról, hogy minisztériuma alá tartozó végrehajtók kenőpénzért kaptak kinevezést.


Több mint két év hallgatás után tanúként hallgatta meg a bíróság Varga Judit volt igazságügyi minisztert a Schadl–Völner-ügyben. A tárgyaláson kiderült többek között az is, amikor Völner Pált meggyanúsították, majd lemondott, bement Vargához, de nem a korrupciós ügyről beszéltek, hanem a gyerekeikről.

Varga elmondása szerint nem tudott arról, hogy a minisztérium felügyelete alá tartozó végrehajtók kenőpénzért kapták meg pozícióikat.

Azt viszont fájlalta, hogy a sajtó részletesen beszámolt a nyomozati anyagokról. Emiatt jogi lépések lehetőségét is vizsgáltatta a kollégáival. A volt miniszter neve egyébként több nyomozati dokumentumban is előkerült, hangfelvételeken is szerepel, és a bíróság előtt most először beszélt részletesen az ügyről. Korábban rendre elkerülte az erre vonatkozó kérdéseket.

A Völner–Schadl-ügy tárgyalásán új bizonyítékokat mutattak be, amelyeket Völner Pál és ügyvédje nyújtott be a bíróságnak. Papíralapú, kinyomtatott üzenetváltásokról van szó, amelyek szerintük azt mutatják, hogy Varga Judit igazságügyi miniszterként követhette a végrehajtói ügyeket. Az üzenetek között például az alábbi beszélgetés szerepel:

Varga: Szia, Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?

Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.

Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.

A per középpontjában az áll, hogy Völner Pál – aki korábban az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt – a vád szerint hosszabb időn keresztül kenőpénzeket fogadott el Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Az ügyészség szerint a több mint 80 millió forintos vesztegetési pénzért cserébe Völner segített a végrehajtói kinevezések elintézésében. Az ügyészség nyolc év börtönt kért rá.

A csütörtöki tárgyaláson Varga Judit azt mondta, hogy

csak miniszteri kinevezése után ismerte meg Schadl Györgyöt. Úgy fogalmazott: „Nem akarom megbántani a végrehajtó szakmát, de nem a prioritásaim közé tartozott, hogy a karuk vezetőjével találkozzak.” Azt is kijelentette, hogy ha találkozott Schadllal, akkor „ő mindig ott volt”, utalva Völner Pál jelenlétére.

Kiemelte továbbá azt is Schadllel kapcsolatban:

„Dinamikus ember volt, jól tudott érvelni, néztem is, mindig milyen jól ki van gyúrva”.

A nyomozati anyagok is tartalmaznak olyan üzeneteket, amelyek szerint Schadl időpontot próbált kérni Varga Judithoz Völneren keresztül. Az egyik ilyen üzenetben az áll: „valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?”

A volt miniszter szerint a végrehajtói terület nem tartozott a szakterületei közé, és ezért nem is érdekelte mélyebben. Elmondása szerint nagy önállóságot adott az államtitkárainak, így ebbe a területbe is csak annyira látott bele, „amennyire egy miniszter egy államtitkárra átruházott feladatkörre rá kell, hogy lásson.” Hozzátette:

„Megbíztam abban, hogy az emberek itt tudják a dolgukat. Nem is nagyon érdekelt, mert nem voltam specialistája a területnek.”

Varga Judit arról is beszélt, hogy kötelessége volt a hivatásrendek vezetőivel találkozni. Schadl például még a letartóztatása előtti napon is járt a minisztériumban. Bár akkor Varga nem volt bent, elmondása szerint nem sokkal korábban ő is találkozott vele. A bíróságon így fogalmazott:

„Arra emlékszem, hogy biztos, hogy ott volt a Völner Pál. Hogy mi volt a téma, azt nem tudom, de nekem kötelességem volt a hivatásrendek vezetőivel találkoznom. Majd ők biztosan elmondják, hogy konkrétan miről van szó.”

Azt is elmondta, hogy – Trócsányi Lászlóhoz hasonlóan – ő is a sajtóból értesült Schadl letartóztatásáról.

Korábban Varga Judit volt férje, Magyar Péter is megszólalt az ügyben. Azt állította, hogy Varga már a Schadl-ügy kirobbanása előtt le akarta váltani Völnert, de ezt Orbán Viktor megakadályozta. A volt miniszter korábban kevéssé kommentálta az ügyet. 2022 májusában úgy nyilatkozott, hogy szerinte annyi volt a felelőssége, hogy biztosítsa „a léket kapott hajó”, vagyis a minisztérium vezetését. Ugyanakkor hangsúlyozta: „a minisztériumban tisztességes és kiváló szakemberek dolgoznak.”

(via 444, Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter döntött: új vezető került a magyar kórházak élére
Dr. Tótth Árpádot nevezte ki a miniszterelnök az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjévé. Elődje, dr. Révész János a kormányváltás után, májusban mondott le tisztségéről.


Kedden este jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy Magyar Péter miniszterelnök, az egészségügyért felelős miniszter javaslatára, dr. Tótth Árpádot nevezte ki az Országos Kórházi Főigazgatóság élére. Az új országos kórház-főigazgató szerdától látja el feladatát – írta a Telex.

Ugyanebben a közlönyben jelent meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló rendelkezés és a polgármesterek javadalmazásának korlátozásáról szóló döntés is.

Dr. Tótth Árpád korábban több mint egy évtizedig mentőorvosként dolgozott, volt a veszprémi kórház orvosigazgatója és a zirci kórház főigazgatója is.

Később éveken át a norvég egészségügy tanácsadójaként és elemzőjeként szerzett nemzetközi tapasztalatot.

A kinevezett főigazgató elődje, dr. Révész János május 7-én jelentette be lemondását, munkaviszonya június végén szűnt meg. Döntését azzal indokolta, hogy a kormány- és miniszterváltás után etikusnak tartja, ha az ágazat új vezetése jelölheti ki az általa legalkalmasabbnak ítélt utódot.

Hegedűs Zsolt egészségügyért felelős miniszter már május elején jelezte a Parlamentben, hogy tudja, kit fog felkérni a feladatra, de a személyt akkor még nem nevezte meg.

A leköszönő főigazgató a távozásakor az egészségügyi tárca visszaállításának jelentőségét hangsúlyozta.

„A most beköszöntő kormányzati ciklusban az egészségügyi ágazat tizenhat év után ismét miniszteri szinten képviselteti magát.”

Hozzátette, ez nemcsak az állampolgárok, betegek, hanem az egészségügyi ágazat valamennyi munkatársa számára régóta várt, történelmi jelentőségű lehetőség. „A betegellátás ügye erős politikai támogatottságot kap, a lehetőségkörnyezet bővül. Ez az új keretrendszer – reményem szerint – a valódi strukturális reformok és fejlődés irányába tud hatni” – írta Révész János, aki 2024-től vezette a szervezetet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Eltűnik egy ismert arc az ATV képernyőjéről, több népszerű műsor is átalakul
Jegesy András riporter távozik az ATV-től, a csatorna pedig a Híradót, a Fórumot és az Aktuált is átalakítja. A megújulás során a képernyőre kerülő új műsorvezetők mind a csatornán belülről érkeznek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. július 01.



Júliustól több műsorában is új arcokkal frissít az ATV, miközben egy meghatározó riporterük a konkurenciához igazol. A Híradó új műsorvezetője Toró Nikolett lesz, aki eddig a Start és az Aktuál szerkesztőjeként, valamint a Heti Napló riportereként dolgozott a csatornánál. A Fórum című műsorhoz Nagy Angéla csatlakozik a hírszerkesztőségből, míg az Aktuál csapatát Papp Réka Kinga erősíti műsorvezetőként – írja a médiapiac.com.

A csapat átalakítása már júniusban megkezdődött, amikor Király Kata riporterként csatlakozott a Híradó szerkesztőségéhez. A mostani változásokkal egy időben a csatorna egyik ismert arca, Jegesy András távozik, aki az RTL-nél folytatja pályafutását híradós riporterként.

Az ATV egy közleményben búcsúzott tőle, amelyben ezt írták: „Sok sikert kíván új munkájához az ATV!”

Nemrég egy másik meghatározó riporter, L. Dézsi Zoltán is elhagyta a csatornát több mint másfél évtized után. A tévés elmondta, 56 évesen egy új, aktív korszakot kezd, és külön megköszönte Németh S. Szilárd vezérigazgatónak, hogy korrekt módon kezelte a távozását.

A magyar televíziós piacon nem egyedi a mostani mozgás, a konkurens TV2-nél is jelentős személyi átalakítások történtek nemrég: menesztették Szalai Vivien hírigazgatót, ami után a Tények két meghatározó arca, Gönczi Gábor és Marsi Anikó is eltűnt a képernyőről. A csatorna a lépéseket szervezeti átalakítással indokolta, és később belső vizsgálatot is indítottak a volt hírigazgató és köre ügyében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
246 millió forintba került Szijjártó Péter tavalyi amerikai magángépes útja
Közérdekű adatigénylésből derült ki, hogy a külügyminisztérium 245,9 millió forintot fizetett Szijjártó Péter tavaly februári, amerikai útjához bérelt magángépért. Az összeg jelentősen meghaladja a korábbi becsléseket, amelyek 100 és 200 millió forint közé tették a költséget.


Közel 246 millió forint közpénzbe, egészen pontosan 245 906 547 forintba került Szijjártó Péter akkori külügyminiszter tavaly februári amerikai útja. Egy a Külügyminisztériumhoz beadott közérdekű adatigénylésből derült ki a pontos összeg, amelyet a tárca egy magánrepülő bérlésére fordított – írta a 444.hu. Az utazás költségét korábban 100 és 200 millió forint közé becsülték, de a most nyilvánosságra került adat ezt jelentősen meghaladja.

Az út egyik legemlékezetesebb mozzanata az volt, amikor a miniszter New Yorkból Washingtonba vonattal utazott, amit a közösségi oldalán is megosztott.

„Nem titok, hogy vasutas családból származom, ahogy az sem, hogy mindig is nagyon szerettem a vonatokat” – írta a posztjában.

A miniszter a bejegyzésében azt is közölte, hogy „A helyzet pedig adta magát: New York és Washington között nincsen repülés, vonattal megyünk!”

Az Átlátszó azonban már négy hónappal az út után kiderítette, hogy miközben Szijjártó vonatozott, a neki bérelt luxusgép ugyanazon a napon követte őt, és átrepült Washingtonba.

A szóban forgó gép egy osztrák bejegyzésű, OE-IIS lajstromjelű, 16 férőhelyes Gulfstream G-V típusú magángép volt, amelyet az International Jet Management GmbH üzemeltet.

Ez a cég korábban a Mészáros Lőrincéket és Orbán Viktort is szállító magánrepülő üzembentartója volt.

Szijjártó Péter utazási szokásai korábban is a figyelem középpontjába kerültek. Előszeretettel használta a honvédség repülőit akár néhány száz kilométeres utakra is, például Bécsbe és Pozsonyba, a minisztérium szerint azért, hogy „minden munkalátogatás a lehető leghatékonyabb módon valósuljon meg.” A luxusgépes utazásokra korábban is százmilliókat költött a tárca: egy 2023-as út 264 millió forintba, egy délkelet-ázsiai villámlátogatás pedig 181 millió forintba került. Más esetekben a rendőrségi helikoptert is igénybe vette, a Dunakeszi és Záhony közötti útja például 8 millió forintba kerülhetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
444: Tanúk szerint Hajdu János Orbán Viktorral beszélhetett az aranykonvoj-rajtaütés közben
Több, egymástól független forrás szerint a TEK volt főigazgatója, Hajdu János, telefonon egyeztethetett Orbán Viktorral az ukrán pénzszállítók elfogásakor.


Tanúvallomások szerint Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatója az ukrán pénzszállítók elfogásának napján, az akció közben telefonon egyeztetett Orbán Viktorral – írja a 444.hu több, egymástól független forrásra hivatkozva. A lap úgy tudja, a beszélgetéseknek több fültanúja is volt, akik a Fővárosi Nyomozó Ügyészség nyomozásában már vallomást is tettek.

A nyomozás most arra is kiterjed, hogy pontosan milyen utasítások hangozhattak el a telefonbeszélgetések során.

A portál információit Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró korábbi beszámolója is alátámasztja, aki szerint a helyszínen tartózkodók úgy vélték, Hajdu folyamatosan kapcsolatban állt a politikai felső vezetéssel. Az ügyészség a volt TEK-főigazgató telefonját is vizsgálja, hogy kiderítsék, kivel és miről kommunikált.

Az aznapi események sorába illeszkedik az is, hogy Orbán Viktor a rajtaütés napján megjelent a Terrorelhárítási Központ Zách utcai központjában, ahol részt vett a Terrorellenes Koordinációs Bizottság ülésén. Később ugyanebbe az épületbe vitték be az elfogott ukrán pénzszállítók személyzetét is, bár a miniszterelnök ekkorra már elhagyta a helyszínt. Egy miniszterelnök és a terrorelhárítás vezetője közötti konzultáció egy politikailag érzékeny művelet során önmagában nem rendkívüli, az ügy jelentőségét az adja, hogy a nyomozás jelenlegi állása szerint az ukrán állampolgárok elfogása és fogva tartása jogellenes körülmények között történhetett.

Az ügyészség gyanúja szerint Hajdu János azt az utasítást adta, hogy az ukrán állampolgárokat bűncselekmény gyanújára hivatkozva fogják el, majd bilincsben és kámzsában állítsák elő. Emiatt a volt TEK-vezetőt hét rendbeli, sanyargatással elkövetett jogellenes fogva tartással gyanúsítják. A nyomozás egyik központi kérdése, hogy Hajdu János a saját döntése alapján járt-e el, vagy magasabb szintről érkező utasításokat hajtott végre. Míg az ügyészség a közleményeiben többször hangsúlyozta a szervezet függetlenségét és a politikai befolyás hiányát, oknyomozói források szerint a rajtaütés időpontjáról kormányzati szinten dönthettek.

Hétfőn gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, aki panaszt tett a gyanúsítás ellen és szabadlábon védekezik. A hírre reagálva Orbán Viktor kiállt a TEK volt vezetője mellett, az eljárást „hatósági zaklatásnak” nevezve, majd nem sokkal később a Fidesz biztonsági igazgatójává nevezte ki Hajdu Jánost

A volt miniszterelnök szerint „minden rendes országban ezért kitüntetés és elismerés járna”, és hozzátette: „Kiállunk melletted, tábornok úr!”.

A politikai feszültséget jelzi, hogy a pesti Srácok felelős szerkesztője nemrég arról írt, ha megpróbálnák elvinni Orbán Viktort, százezrek fognak fellázadni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk