Van lakásuk, mégis fáznak: százezrek drámája a fűtésszegénység a mínusz 10 fokos magyar télben
A hófúvásban álló borsodi ház udvarán egy asszony a család régi disznóólának maradék furnérlemezeit szedte le, hogy legyen mit a tűzre tenni. A fa elfogyott, a hideg pedig bekúszott a falak közé, ahol több kisgyerek is volt. „Fázunk” – mondta a másfél hónapja megszűnt szabadeuropa.hu-nak még tavaly télen a Szendrőn élő Ruszó Barnabásné Zsuzsanna. Fia, Barna a maga módján oldotta meg a helyzetet:
Az ő történetük csupán egy a sok százezerből, amelyet a mostani, rendkívüli hideghullám újra a felszínre hozott:
A HungaroMet napok óta ad ki figyelmeztetéseket havazás, hófúvás és a szél erősödése miatt; a hőmérséklet országszerte fagypont alatt marad, a derült, szélcsendes éjszakákon pedig a mínusz 15, helyenként a mínusz 20 Celsius-fokot is megközelítheti. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint nincsenek elzárt települések és a közműszolgáltatások is működnek, de az elmúlt napokban több száz műszaki mentést hajtottak végre a közúti elakadások és kidőlt fák miatt. A hatóságok külön felhívták a figyelmet az idős és kiszolgáltatott emberek fokozott veszélyeztetettségére.
A legfrissebb, uniós szinten összehasonlítható Eurostat adatok szerint az Európai Unió lakosságának 9,2 százaléka nem tudta a lakását kellően melegen tartani a legutóbbi felméréskor, ami ugyan javulás az egy évvel korábbi 10,6 százalékhoz képest, de még mindig több tízmillió embert jelent. Magyarországon 2023-ban a lakosság 7,2 százaléka, azaz közel 700 ezer ember élt olyan otthonban, amit nem tudott megfelelően kifűteni.
A fűtési módok palettája széles, de a legszegényebbek számára a lehetőségek korlátozottak. A háztartások mintegy 15 százaléka kizárólag fával fűt, további 17 százalék pedig vegyesen használja a fát és a gázt. A tűzifa ára és elérhetősége azonban folyamatos bizonytalansági tényező. Az állami erdőgazdaságoknál a kemény lombos tűzifa erdei köbmétere jellemzően 33 és 38 ezer forint között mozog, de ez az ár a szállítást és a feldolgozást nem tartalmazza. A megnövekedett kereslet miatt a kiszolgálás hetekre, sőt, egyes helyeken akár 90 napnál is hosszabbra nyúlhat. A helyzetet kihasználják a csalók is: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal próbavásárlásai során a közösségi médiában hirdetők 80 százalékánál talált szabálytalanságot.
Egy átlagos, 2 kilowattos hősugárzó napi hat óra használattal havonta körülbelül 360 kilowattórát fogyaszt. Ez a kedvezményes, évi 2523 kilowattórás limit alatt havi 13 ezer forint körüli pluszköltséget jelent, a limit feletti, kilowattóránként nagyjából 70 forintos áron viszont már több mint 25 ezer forintot. A régi építésű házak gyenge elektromos hálózatait ezek a nagy teljesítményű eszközök könnyen túlterhelhetik, ami tűzveszélyt okoz.
A nem megfelelő tüzelőanyagok – például a nedves fa, a kezelt bútorlap vagy a hulladék – égetése jelentősen megnöveli a levegő szállópor-koncentrációját. A WWF Magyarország adatai szerint a nedves fa használata a szárazhoz képest akár háromszorosára is növelheti a károsanyag-kibocsátást. A téli szmog egyik fő forrása a lakossági fűtés, és
A helyzet kezelésére a kormány a rezsicsökkentés fenntartását és a szociális tűzifaprogramot hangsúlyozza. Egy államtitkár közlése szerint az elmúlt tizennégy évben a kormány csaknem 52 milliárd forintot fordított a programra, amellyel évente mintegy 200 ezer rászoruló otthon fűtését segítik. Civil szervezetek szerint azonban a támogatások nem elég célzottak. A Habitat for Humanity 2025-ös Lakhatási jelentése arra jutott, hogy
A szervezet szerint a megoldást a legrosszabb állapotú ingatlanokban élő, alacsony jövedelmű háztartásokat célzó, előfinanszírozott energetikai felújítási programok jelentenék.
Az extrém hideg idejére az állam úgynevezett „vörös kódot” léptethet életbe, ami arra kötelezi a szociális intézményeket, hogy a férőhelyektől függetlenül fogadjanak be mindenkit, aki segítségre szorul. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy ha fűtetlen lakásban élő vagy utcán bajba jutott emberrel találkoznak, azonnal jelezzék azt a regionális diszpécserszolgálatoknak. Amíg a strukturális problémák nem oldódnak meg, addig