Változhat a nyugdíjszámítás magyarok tízezreinél az új munkaügyi szabályok miatt
2023. január 1-től bővült a részmunkaidő igénylésének lehetősége, mert a munkavállaló gyermeke nyolc éves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló a munkaviszony első hat hónapját kivéve kérheti részmunkaidőben történő foglalkoztatását - írja az Adó.hu. Hozzáteszik: A kérelem esetleges elutasítása esetén a munkáltató a döntést köteles megindokolni, jogellenes elutasítás esetén a bíróság pótolja a hozzájárulást. Az új szabályt a Mt. 61.§ (4) és (6) bekezdése tartalmazza.
A portál annak nézett utána, hogy a részmunkaidőben töltött idő hogyan számít majd be a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, illetve a nyugdíj összegének meghatározásához.
Az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultsághoz elegendő húsz év szolgálati idő, de a nyugdíj összegénél fontos tényező a szolgálati idő hossza is. Ezért komoly jelentősége van annak, hogy hány év szolgálati idő alapján kerül sor a nyugdíj összegének kiszámítására.
Példát is mutatnak:
Ha a nyugdíjkorhatárt betöltött személy pont húsz év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkereset ötvenhárom százaléka lesz. De ha például negyven év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkeresetnek már nyolcvan százaléka lesz. Minden további szolgálati idő év után újabb két százalékkal nő ez a mérték. A növekedés a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset száz százalékáig terjedhet.
A minimálbérnek is hatása van. Ha a részmunkaidőben történő foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.
A nyugdíj jogosultsághoz az adott időszak teljes egészében szolgálati időnek számít.
Példán is megmagyarázzák:
Húsz éven át részmunkaidőben töltött időszak akkor is húsz év szolgálati időt fog jelenteni a nyugdíj jogosultságnál, ha a kereset mindig kevesebb volt a minimálbérnél. A részmunkaidő teljes munkaidőhöz viszonyított hosszához igazodóan ugyanis a kereset is csak időarányos része volt a minimálbérnek.
A nyugdíj összegénél számítani fog, hogy a megszerzett szolgálati idő alatt nem a minimálbér teljes összege után történt meg a nyugdíj járulék fizetés, hanem az alacsonyabb kereset miatt annak csak egy része után.
Ebben az esetben ugyanis, azaz a nyugdíj összegéhez a szolgálati időt a nyugdíj járulék alapul szolgáló kereset és a mindenkori minimálbér aránya alapján kell kiszámítani. Ezért a nyugdíj mértékénél rövidebb lesz az adott időszak alatt elismerhető szolgálati idő hossza, mint az adott biztosításban töltött naptári időszak hossza. Így például a nyugdíj összege nem húsz év, hanem annál mindenképpen rövidebb szolgálati idő alapján kerül kiszámításra, azaz a húsz év szolgálati időnél alkalmazandó ötvenhárom százalékos mértéknél kisebben.
