HÍREK
A Rovatból

Válasz Online: a Fidesz tényleg vizsgálja a határon túli választókörzetek kialakítását – így biztosítanák be a fölényüket

A lap értesülése szerint francia mintára hozhatják létre az új választókörzeteket. Állítólag hét ilyen lenne.


A Válasz Online értesülése szerint tényleg vizsgálja a Fidesz a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét. A lehetséges intézkedésről Magyar Péter beszélt először júliusban, az első Magyar Info nevű bejelentkezésében.

Az intézkedéssel biztosítani lehetne a fideszes fölényt akkor is, ha Magyarországon belül gyengülne a kormánypárt.

Erre utalt Magyar is, és a Válasz Online is arra jutott, hogy a választásokon elsősorban maguknak segíthetnek ezzel a kormánypártok. A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok 2014-ben szavazhattak először. Körükben azóta is rendre 90 százalék feletti a Fidesz–KDNP lista támogatottsága. 2014-ben a kétharmad múlt azon a plusz mandátumon, amit a Fidesz a levélszavazatoknak köszönhetően szerzett. 2018-ban a határon túli szavazatok nem befolyásolták a mandátumok kiosztását, 2022-ben viszont két képviselői hely is múlott rajta: egy a hatpárti ellenzéki összefogástól, egy pedig a Mi Hazánktól került a Fideszhez.

A mostani rendszerben a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők csak pártlistára szavazhatnak, és a voksaikat belekeverik a magyarországi szavazatok közé. A 199 parlamenti mandátumból a mostani rendszerben nagyjából 93 múlik a listás voksokon.

A Válasz Online szakértői munkát ismerő forrásra hivatkozva azt írja, alaposan vizsgálják a Fideszben a francia választási rendszer külhoniakra vonatkozó részét, amit mintaként használnának a magyar reformhoz.

A francia rendszerben a nem Franciaországban élő állampolgárok tizenegy képviselőt választhatnak az 577-ből, azaz a mandátumok 1,9 százalékáról dönthetnek, miközben a választókorú népesség mintegy 3,6 százalékát teszik ki. Tizenegy választókerületük van, létszám szerint nagyjából egyenlően elosztva. A határon túliak és az anyaországban élők szignifikánsan eltérő politikai preferenciái miatt Franciaországban is erősen vitatott a rendszer.

A franciával szemben a jelenlegi magyar rendszer különbséget tesz a külföldön tartózkodó és a külföldön élő választók között. A levélszavazatra jogosultak jelenleg 438 ezren vannak a választói névjegyzékben, de van további 156 ezer még nem elbírált regisztrációs kérelem is, azaz reális mintegy félmillió választásra jogosulttal számolni ebből a körből. A magyarországi egyéni körzetekben átlagosan mintegy 70 ezer ember él, és ha hasonló súlyt adna a határon túliaknak az új választójogi törvény, akkor hét új választókerületet alakíthatnak ki számukra, ahogy arról egyébként Magyar Péter értesült.

Amennyiben az új egyéni választókerületeket a most levélszavazatra jogosultak kapnák, nem lenne világos, hogy az egyes választókerületek fizikailag hol vannak. Szlovákia és Ukrajna ugyanis tiltja a kettős állampolgárságot. Kérdéses továbbá az is, hogy az új választókerületek növelnék-e az Országgyűlés 199 fős létszámát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rost Andrea kihagyta a 200 milliósra becsült házát a vagyonnyilatkozatából
Az operaénekes-kormánybiztos a hatályos szabályok szerint jogszerűen járt el. Aszerint ugyanis „nem kell feltüntetni azt az ingatlant, amelyet a nyilatkozatot adó, illetve családtagja életvitelszerűen vagy tartós jelleggel lakhatás céljából használ”.


Több százmilliós értékű lakás maradt ki Rost Andrea vagyonnyilatkozatából, a hatályos szabályok szerint viszont ez jogszerű. A hétfőn nyilvánosságra hozott képviselői vagyonnyilatkozatok közül az operaénekes, országgyűlési képviselő és a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztos dokumentumából hiányzik egy nagy értékű ingatlan – írja a Blikk.

A lapot egy olvasójuk értesítette arról, hogy a művész nem tüntette fel a solymári házat, amelyben él, és ahol korábban többször fogadott már tévéstábokat is. Az olvasó leírása szerint egy felújított, kétszintes egykori sváb parasztházról van szó.

„Tényleg csodálatos ház, amely méltó is egy ilyen szép karriert befutott művészhez. Éppen ezért nem értem, miért nem került bele a művésznő vagyonnyilatkozatába” – jegyezte meg.

A nyilvánosan elérhető tulajdoni lap szerint az ingatlan 2019 júliusa óta van Rost Andrea teljes tulajdonában. A lap által megkérdezett

ingatlanszakértő úgy becsülte, a ház most 200-220 millió forintot érhet.

A szakember szerint Solymár kiemelt terület, ahol a négyzetméterárak 650-700 ezer forinttól akár egymillióig is terjedhetnek.

Rost Andrea a hatályos szabályok szerint jogszerűen járt el, a parlament honlapján is elérhető útmutató ugyanis kimondja: „nem kell feltüntetni azt az ingatlant, amelyet a nyilatkozatot adó, illetve családtagja életvitelszerűen vagy tartós jelleggel lakhatás céljából használ”.

Ezzel a lehetőséggel azonban nem mindenki élt: többek között Csézy, Nagy Ervin, a fideszes Németh Balázs, valamint Orbán Viktor és Magyar Péter is feltüntette azt az ingatlant, amelyben él.

Az eset rávilágít a rendszer egyik sokat kritizált pontjára, ami miatt a politikusok vagyoni helyzetéről a nyilvánosság nem kap teljes képet. A rendszer hibáit már a legmagasabb szinten is elismerték. Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke a saját vagyonnyilatkozatában jelezte, hogy változásra van szükség.

A dokumentum „Egyéb közlendők” rovatába a következő megjegyzést írta: „A jelen vagyonnyilatkozatnak az Ogytvben korábban meghatározott adattartalmát alkalmatlannak tartom bárki vagyoni helyzetének vagy vagyongyarapodásának a megállapítására. Támogatni fogom az igényelt adatok körének átdolgozását.”

Forsthoffer Ágnes már a mostani ügy előtt is nyíltan bírálta a szabályozást, mondván, az elavult és „egy korrupcióban érdekelt hatalom érdekeit szolgálta”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Orbán apja visszavonta a beadványát, én a feljelentésemet nem fogom
A korábbi országgyűlési képviselő szerint Orbán Győző visszalépett az adatvédelmi hatóságnál tett beadványától, amit a hatvanpusztai birtokról készült felvételek miatt indított. Hadházy viszont a műemlékrombolás és költségvetési csalás gyanúja miatt tett feljelentéseit fenntartja.


Hadházy Ákos péntek reggel közzétett Facebook-posztjában arról írt, hogy Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző visszavonta az adatvédelmi hatóságnál (NAIH) tett beadványát. Ezt azért tette korábban, mert Hadházy képeket és videókat tett közzé a hatvanpusztai birtokról.

A korábbi országgyűlési képviselő szerint a beadvány végül hasznosnak bizonyult.

„Részletesen felsorolta benne a posztjaimat és ezzel megerősítette az ott közzétett fotók és videók hitelességét is.”

Azt írta, nem tudja, miért vonta vissza Orbán Győző a bejelentését. „Talán a fia veresége után már nem olyan magabiztos, már nem bízik Péterfalvi Attilában, vagy csak szeretne lapítani inkább.”

„Akárhogy is: én viszont természetesen nem vontam vissza a műemlékrombolás és az azt engedélyező hivatali visszaélés miatti feljelentést, illetve a héten az általam közzétett dokumentumok alapján a Transparency a túlárazott kőszállítások miatt is beadta a feljelentést” – fogalmazott.

Szerinte Orbán Győző ezekben az ügyekben „csak társtettes”, a főszereplő pedig az az ember, aki magabiztosan nyilatkozza, hogy nem fog börtönbe kerülni.

„De mindannyian tudjuk: teljes és valódi rendszerváltás EGYIK, de fontos és szimbolikus feltétele az, hogy Hatvanpusztától megszabadítsuk az Orbán klánt és végre szabadon bejárhassa mindenki a lerombolt műemlékek helyén az adófizetők pénzén felépített kastélykomplexumot”.

2025 szeptemberében a rendőrség elutasította Hadházy műemlékrombolás gyanújával tett feljelentését. A politikus június 2-án újabb feljelentést tett hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanújával a Dolomit Kft. és a V-Híd szerződéseire hivatkozva, miután márciusban kiderült, hogy Orbán Győző cége is része az M1-es autópálya bővítéséhez kapcsolódó kőbeszállítási láncnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Panyi Szabolcs: Leváltotta a polgári titkosszolgálatok vezetőit a Magyar-kormány
Az oknyomozó újságíró értesülése szerint minden polgári titkosszolgálat, így az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját is menesztették. Az új vezetőkről egyelőre nincs hír, a felmentésről szóló információkat sem erősítették meg hivatalosan.


A Magyar-kormány felmentette a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóit – írta Facebook-oldalán Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.

Állítása szerint értesüléseit több kormányzati és nemzetbiztonsági forrás is megerősítette.

Az utódokról egyelőre nem tud semmit.

Megemlíti, hogy tegnap vált ismertté, hogy Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt fogja ellátni Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó csapatában a titkosszolgálatok szakmai felügyeletét.

Panyi a hírszerzés vezetőjének (Információs Hivatal főigazgatójának) leváltásáról már hetekkel korábban is írt, őt viszont szerinte a többi főigazgatónál korábban, csendben menesztették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nehezebb időszak elé nézünk” – Orbán Balázs üzent az MCC jövőjéről
A Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke egy diplomaosztóról szóló posztban írt az intézmény előtt álló kihívásokról. Kijelentette, hogy „az MCC nem vagyon, hanem értékek, közösség, kiállás és egy különleges módszertan”.


„Soha nem adjuk fel az álmainkat!” – ezzel a felütéssel posztolt Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke az intézmény diplomaosztójáról.

Azt írta, a fiatalokat nem a jegyeik és a diploma minősítése határozzák meg, hanem az, hogy mit tesznek az álmaikért.

„Az MCC-ben végzett fiataloknak komoly álmaik vannak, és készek tenni értük: hisznek Magyarországban, a saját tehetségükben, a közösen vallott értékek erejében és a tudás hatalmában.”

Az intézmény hitvallását idézve kifejtette: „Hiszünk abban, hogy az oktatás nem intézményirányítási kérdés, hanem értékek és a tudás komplex és egyéni átadása – erre biztosít lehetőséget az MCC. Hiszünk abban, hogy a tanulás nem magányos, hanem közösségi élmény.” Hozzátette, az MCC ingyenes képzései 30 helyszínen érhetők el a Kárpát-medencében.

Orbán kitért arra is, hogy a „magyarnak lenni országhatáron átívelő felelősség”, ezért lehetőséget adnak a határon túli diákokkal való találkozásra. Az épített örökség védelme kapcsán megemlítette, hogy történelmi épületek tucatjait tették rendbe.

Büszkék az MCC és diákjai nemzetközi teljesítményére, melynek köszönhetően a világ legjobb egyetemein tanulhatnak a fiatalok, és az elmúlt években „egész nyugati világ megismerte az MCC intézményét”.

„Bár most nehezebb időszak elé nézünk, továbbra is kiállunk közösségünk és értékeink mellett.”

„Tudomásul vesszük, hogy vannak olyanok, akik szerint kevesebb támogatás jár ennek a munkának. Rengetegen vannak olyanok, akik másképpen gondolják” – fogalmazott.

„Az MCC nem vagyon, hanem értékek, közösség, kiállás és egy különleges módszertan.”

A posztot azzal zárta, hogy az MCC következő 30 éve is „hatalmas siker lesz”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk