HÍREK
A Rovatból

Vajon mi várható a budapesti temetőkben idén mindenszentekkor?

És mennyire tartják veszélyesnek a temetői gyertyagyújtást az olvasóink? Erre szerettünk volna választ kapni.
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. október 17.



Több ismerősöm is úgy döntött, hogy idén nem megy ki a temetőbe mindenszentek napján, elhunyt szerettei sírjához mécsest gyújtani. Mindegyikük 70 év körüli. Félnek. Akad, aki a lépcsőházban is maszkot visel. Amennyire csak lehet, kerülik a találkozást más emberekkel, fél éve hallgatják azt, hogy ők a legveszélyeztetettebb korosztály tagjai.

Nem szeretnék vállalni a kockázatot, hogy megfertőződnek a koronavírussal.

Egyiküknek sincsen saját autója, a budapesti tömegközlekedést pedig nem szeretnék igénybe venni, mert tapasztalataik szerint mindenszentek és halottak napja környékén zsúfoltak a járatok. De van, aki akkor sem menne ki, ha rokon vagy ismerős autóval elvinné, mert most „zavarná a tolongás a temető bejáratánál”.

Bennem is felmerült a kérdés, hogy mi lesz idén a temetői gyertyagyújtással.

Részben azért, mert a szomszédos Szlovákiában, az emelkedő esetszámok miatt – mint arról az Új Szó beszámolt – október első heteiben felmerült az a lehetőség is, hogy mindenszentek idején ismét kijárási tilalmat rendelhetnek el. Igor Matovič szlovák miniszterelnök akkor azt mondta: „A hozzátartozóink emlékére gyertyát gyújtani természetesen fontos dolog, de kicsit gondolkodjunk el. Az elhunytak lennének az utolsók, akik ebben a helyzetben a szemünkre hánynák, hogy egy vagy két hónappal később mentünk ki a sírhoz, vagy esetleg otthon gyújtottunk gyertyát.”

A bejelentés hatalmas felzúdulást keltett a lap Facebook oldalának követői között, nagyon sokan írták azt, hogy őket semmilyen intézkedés nem érdekli, ők akkor is kimennek a szeretteik sírjához. Szlovákiában október 15-én a járványstáb, a válságstáb és a kormány szigorúbb intézkedéseket vezetett be, ám a jelek szerint sokaknak már elegük van ezekből. Ezzel kapcsolatban Martin Vančo publicista azt írta: „A lezárás és az országosan egyformán érvényes korlátozások érthetőek voltak a járvány első hulláma alatt, tavasszal semmit sem tudtunk a koronavírusról és nem is lehettünk felkészülve semmire. De a második hullám alatt már kicsit másképp működhetnének a dolgok. Az intézkedések sok ember egzisztenciáját veszélyeztetik, ezért az országos tiszti főorvostól többet várnánk annál, hogy a sajtótájékoztatóján felsorolja a tiltásokat. Ahhoz, hogy elfogadja ezt a lakosság, alaposan, érhetően el kell magyarázni, számokkal alátámasztani, miért van minderre szükség, miért elkerülhetetlen mindez, miért nem létezik más megoldás.”

Mivel nálunk is emelkedett a fertőzöttek száma, sőt, a halálozások negatív rekordokat értek el az utóbbi hetekben, különösen az utóbbi napokban, szerettük volna megtudni, hogy a mi olvasóinknak mi a véleménye az esetleges újabb korlátozásokról. Arról, ha szükség esetén például azt kérik az emberektől, hogy idén mindenszentekkor inkább maradjanak otthon és úgy emlékezzenek meg az elhunytakról? A Szeretlek Magyarország és a I love Budapest oldalunkon egy-egy posztban kértük az olvasókat, mondják meg, mit gondolnak erről.

Többen is azt írták, hogy a temetők a szabadban vannak, megfelelő távolságot lehet tartani egymástól, a családtagok utazhatnak együtt, egy autóban. Volt, aki hozzátette, hogy ott is maradhat a maszkhasználat, sőt, egy hozzászóló felvetette, hogy a temetők készülhetnének hosszabb nyitvatartási idővel az ünnepet megelőző és követő héten.

„Akik eddig kimentek, most is kimennek. Aki eddig otthon gyújtott egy mécsest, most is otthon fog. Aki nagyon tart a vírustól, majd maszkban lesz. Nem gondolom, hogy erről lemondanak az emberek.”

„Én mindenképpen kimegyek a temetőbe. Ha már boltba mehetek, akkor a temetőbe is.”

„Mindenkinek joga van kimenni a temetőbe megemlékezni, függetlenül attól, hogy idős-e vagy sem. Aki idős és fél, az ne menjen. Szerintem mindenki el tudja dönteni, hogy kimegy-e vagy sem, az idősebb korosztály is.”

„Nyugodtan ki lehet menni csak ne várjuk meg a tömeget, bármelyik nap ki lehet menni.”

Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy hiába van lehetőség a távolságtartásra a temetőben, ha tömegközlekedéssel utazik oda, és sorban áll virágért.

„Mivel nagyon messzire kellene utaznom, ezért én itthon fogok gyertyát gyújtani.”

„Ėn gondoltam rá, mivel idősek vagyunk. Otthon is lehet rájuk gondolni minden nap, és gyertyát gyújtani.”

„Évente többször szoktam vinni virágot, mécsest, így nekem nem csak egy nap a megemlékezés az elhunyt szeretteimről, és kifejezetten nem is szoktam menni ilyenkor.”

„A szívben gyászolsz, nem a temetőben.”

„Szerintem ha rendszeresen megemlékezünk róluk, gondolunk rájuk, teljesen mindegy, hogy ezt helyileg hol tesszük. Azt se értem, hogy miért kell mindenkinek az év ugyanazon napján megrohamoznia a temetőket. Miért nem a megholt születése/névnapján megy? És akkor nem lenne egyszerre több száz ember egy helyen.”

Szerettük volna megtudni, hogy a budapesti temetők hogyan készülnek idén a kialakult helyzetre való tekintettel a november elsejei eseményre.

A temetkezések rendjéről, a ravatalozó használatáról találtunk rendelkezést a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapján egy felugró ablakban, de cikkünk elkészültéig külön a mindenszentekről és halottak napjáról nem. Ezért a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. számára az alábbi kérdéseket küldtük el:

- Miként készülnek fel most, a koronavírus-járvány idején a budapesti temetők a várható növekvő látogatószámra?

- Milyen óvintézkedéseket készülnek bevezetni az október 31-november 1-november 2-i hétvégére?

- Sem a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapján, sem az Intézet Facebook-oldalán nem találtam kifejezetten a mindenszentekre-halottak napjára vonatkozó, óvintézkedésekről szóló lakossági tájékoztatást. Milyen tájékoztatást tesznek közzé?

- Mivel Mindenszentekkor, halottak napján rengeteg idős ember indul el a temetőbe a szeretteik sírjához, és magam is úgy tapasztaltam, hogy ilyenkor zsúfolásig megtelnek például a Farkasréti temetőt érintő villamosok, nem tartanak-e attól, hogy éppen a legveszélyeztetettebb korosztály körében berobban a járvány a halottak napja után?

- Tervezik-e esetleg a tavaszi hullám alatt a kereskedelmi egységekben már használt életkori idősávok bevezetését erre az időszakra a budapesti temetőkben?

- Hogyan lehet elkerülni a zsúfoltságot halottak napja környékén a budapesti temetőkben?

- Szükség esetén Önök gondoskodnak-e kézfertőtlenítők, eldobható maszkok, eldobható kesztyűk biztosításáról a budapesti temetők bejáratánál?

- Tekintettel a járvány erősödésére, terveik közt szerepel-e adott esetben a budapesti temetők lezárása a halottak napi időszakra?

A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. válaszlevelében ez állt:

„Társaságunk az idei évben még Halottak napját megelőzően (várhatóan a jövő héten) MTI közleményt szándékozik kiadni, így kérdéseire választ fog kapni. Azzal a megjegyzéssel, hogy olyan rendelkezések bevezetésére válik lehetőség, mely szinkronban van a mindenkori operatív törzs, illetve a kormány által kiadottakkal.

Kérjük, kísérje figyelemmel a híradásokat!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Két nagyon magas rangú politikust emlegetnek, az egyiknek állítólag a fiúkat vitték, a másiknak a lányokat” – kitálalt a gyerekvédelmi szakember
Kuslits Gábor szerint a magyar gyermekvédelem rendszerszintű problémákkal küzd. Közben a Szőlő utcai javítóintézet ügye még mindig árnyékot vet a gyermekvédelemre: a volt intézményvezető orgiákat is szervezhetett.


Májusban robbant ki a Szőlő utcai javítóintézet botránya, amikor a vezetőt, Juhász Péter Pált és társát azzal gyanúsították meg, hogy a gyermekvédelemben nevelkedő lányokat prostitúcióra kényszerítették.

A Rendészeti Államtitkárság a letartóztatás után azt közölte, hogy a gyanú szerint a javítóintézet igazgatója és a beosztottjaként dolgozó élettársa először pártfogolt, majd prostituáltként futtatott két, korábban gyermekotthonban felnőtt, nehéz sorsú lányt. Ez az eset azonban csak az egyik lehetett a sok közül.

Kuslits Gábor, aki 2013 és 2021 között vezette a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot (TEGYESZ), most a Válasz Online-nak adott interjúban kitálalt a gyermekvédelem legkényesebb ügyeiről, amelyek a regnálása alatt a tudomására jutottak.

A furcsa körülmények közt elbocsátott vezető azt mondta: a valószínűleg rendkívül jó politikai kapcsolatokkal rendelkező Juhász azon kevesek közé tartozott, akiket azonnal el akart távolítani, de nem tudta megoldani, pedig már 2014-től érkeztek róla aggasztó hírek.

A Zirzen Janka Gyermekotthon vezetője például arról számolt be neki, hogy autók álltak meg az intézmény előtt, lányokat vittek el, és ezt nem tudták megakadályozni. A rendőröket is kihívták, de nem történt érdemi lépés.

„A gyermekvédelmi gyámok elmondták, mi történt a gyámoltjukkal, a rendőr pedig azt mondta, írjunk alá egy titoktartási nyilatkozatot és nyugodjunk meg, tudnak Juhász tevékenységéről, fedett nyomozás folyik ellene. Ez 2015-ben történt és mi nagyon-nagyon örültünk neki, hogy ezt meg mertük lépni. Aztán nem történt semmi tíz évig” – vezette le Kuslits.

A volt TEGYESZ-vezető szerint két magas rangú politikus védte Juhászt. „Az egyiknek állítólag a fiúkat vitték, a másiknak a lányokat. Úgy tudjuk, hogy Juhász igazgatói irodájában konkrétan orgiák voltak, és volt egy bérelt ház is, nem messze a Szőlő utcai gyermekotthontól, ahol szintén orgiákat rendeztek.”

Hozzátette: „Ha azok a pletykák, amiket a szakmában beszélnek, igazak, akkor Juhász Péter Pál kézben tartja az egész kormányt.” Kuslits szerint a férfi csak akkor beszélne, ha életveszélyben érezné magát. Amúgy a kapcsolatainak köszönhetően szerinte legfeljebb hat évet kaphat.

Rendszerszintű problémák a gyermekvédelemben

Kuslits arról is beszélt az interjúban, hogy a gyermekotthonok állapota egyenesen siralmas. Példaként említette, hogy a Kossuth Gyermekotthon egyik csoportszobájából hiányzott az ablak, mert a gyerekek a nagy meleg miatt korábban kidobták, és senki nem pótolta.

Egy másik történethez fotót is mutatott. Elmondása szerint ez „egy olyan gyermekotthonban készült, ahová, úgy volt, tavaly karácsony előtt elmegy Orbán Viktor. Kiment előtte a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság munkatársa, és azzal szembesült, hogy az otthon be van ázva.

Úgy oldotta meg, hogy a hulló vakolatfoltra feltetetett egy műanyag fenyőgirlandot. Ez a magyar gyermekvédelem. Elég metál, nem?”

Amikor a TEGYESZ-t 2021-ben megszüntették, Kuslits a Kossuth Gyermekotthon élére került, de rövid idő után leváltották. „Egy éve sem vezettem a Kossuthot, amikor egy szombati napon pittyegett a telefonom, hogy az ügyfélkapura új küldemény érkezett. A munkáltatómtól, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról kaptam egy dokumentumot, amely szerint visszavonták a vezetői megbízásomat.”

Hozzátette: sem a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, sem a helyettes államtitkár nem tudott válaszolni rá, hogy miért menesztették. Kuslits szerint az utasítás Fülöp Attilától vagy Pintér Sándortól érkezhetett.

A szakember azóta a hajléktalanellátásban dolgozik, de szavai szerint, ha tehetné, ismét a gyermekvédelemben folytatná munkáját.

Mondja ezt annak ellenére, hogy szerinte nincs annyi pénz a világon, amennyiből a magyar gyermekotthonokat élhetővé lehetne tenni. Szerinte a központosítás célja csupán az uniós források megszerzése volt.

Elmondta, hogy drága, rossz minőségű felújítások zajlottak, és előfordult, hogy feleslegesen is végeztek munkálatokat. Egy esetben például egy teljesen újonnan hőszigetelt intézményt ismét leszigeteltek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Drónbalhé Kötcsén: légtérzár volt a település felett, Deák Dániel mégis légifotót osztott meg a Tisza rendezvényéről
Vasárnap feszült volt a hangulat Kötcsén, ahol egymás közelében tartott rendezvényt a Fidesz és a Tisza Párt. A rendőrség egy embert előállított, és drónügyben eljárás indult.


A teljes kormánypárti média, köztük a Magyar Nemzet, a Mandiner, a BorsOnline és a Tények is megosztotta Deák Dániel Facebook-posztját egy drónfotóról, ami állítólag 11:38 perckor készült Kötcsén, a TISZA Párt rendezvényén. A fideszes véleményvezér összehasonlító képeket osztott meg, azt sugallva, hogy a tiszások AI-jal módosított fotót terjesztenek, és jóval nagyobb a tömeget mutatnak, mint amekkora valójában volt az eseményen.

A poszt már csak azért is kérdéseket vet fel, mert valószínűtlen, hogy bármelyik kép a TISZA megbízásából készült. Magyar Péter ugyanis vasárnap délelőtt előre jelezte a Facebookon, hogy ezen az eseményen nem tudnak drónozni, lévén a „TEK lezárta a légteret”.

A 24.hu a Terrorelhárítási Központnál (TEK) érdeklődött a légtérzárról, és azt a választ kapták, hogy nézzék meg a HungaroControl Zrt. légtérfelhasználási tervét. Ebből kiderült, hogy reggel héttől este hétig légtérkorlátozás volt Kötcse felett, 9500 láb, vagyis szűk három kilométeres magasságig.

A drónfotó készítője tehát – ha valóban ebben az időszakban készített képet – teljesen biztos, hogy tilosban járt.

A rendőrség a Telexszel közölte, hogy a kötcsei rendezvény biztosítása közben intézkedni is kellett. „Kollégáim egy személyt állítottak elő, továbbá szabálytalan drónhasználat miatt közigazgatási eljárás indult a Siófoki Rendőrkapitányságon” – nyilatkozta Orbán Zoltán, a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A portál megkeresésére Deák Dániel azt mondta, nem kapott értesítést a hatóságoktól, és nem kíván nyilatkozni az ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hiába kérte Bayer Zsolt, hogy ne jöjjön, Fábry Sándor ott volt Kötcsén
Korábban a publicista felkapta a vizet Fábry kormánykritikus mondatain. Akkor megkérte a humoristát, hogy ne jöjjön a Polgári Piknikre, és más rendezvényre sem.


Fábry Sándor idén is megjelent Kötcsén, a Fidesz találkozóján. A jelenlétéről Skrabski Fruzsina facebookos galériája árulkodik, az egyik képen a humoristával szelfizett. A galériát a 24.hu szúrta ki. De Fábry látható volt Orbán Viktor beszédének élő közvetítésén is (címlapképünkön).

Tavaly januárban Fábry Sándor azért panaszkodott, mert még mindig nem kapta meg a Kossuth-díjat, és hiányolta a pénzben is mérhető tiszteletet a közmédiától. Korábban egy interjúban arról beszélt, Kossuth-díjat szeretne, de „ezektől semmit” nem vár.

Bayer Zsolt akkor ezt írta: „Ön, Fábry úr, minden évben ott púposkodik közöttünk Kötcsén, beb…va hülyeségeket beszél, végtelenül nagyképű és arrogáns, miközben a teljesítménye úgy tíz éve egyenlő a nullával. De legalább amióta kormányzunk, egyetlen egyszer sem állt ki egyetlen egy ügyben sem mellettünk. Biztos nem volt rá ideje, mert lássuk be, nem kis elfoglaltság azt a két és fél milliárdocskát felvenni és elkölteni.”

Bayer – akit a kormány korábban lovagkereszttel ismert el – ezt is üzente:

„S ha megkérhetném, ezentúl kíméljen meg bennünket az egyre kellemetlenebb társaságától Kötcsén is és mindenhol máshol.”

„Leginkább vonuljon szépen nyugdíjba, és várja a jó szerencsét, amikor majd valaki mások, majd „azok” Kossuth-díjat is adnak önnek. Igaz, ahhoz még sokszor kell ilyen aljas szarembernek lennie, de biztos lehet benne, a hála nem fog elmaradni” – tette hozzá a kormánypárti publicista.

Arról nincs információ, hogy idén a pikniken összefutott-e Bayer és Fábry.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hónapokig nem segítettek a daganatos anyán – meghalt, mert nem kapta meg a kezelést
Az 59 évesen elhunyt nő lánya perre ment. A kórház végül elismerte a hibát és bocsánatot kért.


Hónapokon át hiába várt a kezelésére az 59 éves rákbeteg Erzsébet, akinek az állapota súlyosan leromlott, olyannyira, hogy mire kiderült a hiba, már nem tudták megmenteni az életét. A tragédia történetét a Társaság a Szabadságjogokért közleménye alapján a 444.hu tette közzé, megváltoztatva a szereplők neveit.

Az elhunyt lánya, Ildikó pert indított a klinika ellen, amely végül elismerte a mulasztást, majd megegyezett vele.

Erzsébetnél 2021 februárjában diagnosztizáltak rosszindulatú daganatot. Március közepén találkozott a kezelőorvosával, aki azt mondta, az onkoteam fog dönteni a kezelésekről. A javaslat elkészült, de a szakszavakat és a latin kifejezéseket a család nem értette, szóban pedig annyit közöltek velük, hogy kemoterápia vagy kísérleti gyógyszer jöhet szóba.

Szövettani vizsgálatra is szükség volt, ezért a család minden megtakarítását arra fordította, hogy minél előbb, vagyis magánszolgáltatónál szerezzék be a szükséges eredményeket.

Április közepén Erzsébet a lelettel visszament a kórházba, de továbbra sem kapott kezelést.

Az állapota romlott, az orvosa közben szabadságra ment, és április végétől kezdve többször is megjelent a szakrendelésen, bekerült a kórházba, de rosszulléteivel állítólag senki sem foglalkozott. A hozzátartozóknak pedig azt mondták, nem tudják, mi a kezelőorvos terve.

A család emailben kereste meg az orvost, aki közölte: elfogadhatatlan, hogy az ő szabadságára hivatkozva nem látják el a betegét.

Az onkoteam elnöke közben azt jelezte, hogy félreértés történt, a dokumentációban nem szerepelt műtét, ezért azt tanácsolták, hogy egyeztessen a kezelőorvossal.

Május 10-én a munkacsoport elnöke azt ajánlotta, hogy másnap telefonon megbeszélik a kemoterápiát. Eddigre viszont Erzsébet állapota annyira rosszra fordult, hogy mentőt kellett hívni hozzá, aztán két nappal később elhunyt.

A zárójelentés szerint a diagnózis és a halál között nem történt kezelés, de a dokumentum azt rögzítette, hogy „a páciens a megajánlott kezeléstípusok mellett nem hozott döntést, a terápiát nem kezdte el.”

Ildikó elmondása szerint még évek elteltével is tisztán emlékszik „minden beszélgetésre, a tehetetlen dühre, reményvesztettségre”.

Anyja halálának másnapján bement a kórházba, ahol a főnővér azt mondta neki: „ez nagyon rapid volt”. „Akkor arra gondoltam, persze, hogy az volt, hiszen azóta, hogy kiderült a betegség, a haláláig egyetlen szem gyógyszert, fájdalomcsillapítást, palliatív kezelést nem kapott.”

Ildikó bírósághoz fordult, és azt kérte, állapítsák meg, hogy a kórház megsértette a magánszférához és a teljes családban éléshez való jogát. A klinikai központ elismerte a hibát, és megegyezett vele.

Az első ajánlatukban az szerepelt, hogy azért hajlanak a megegyezésre, mert a család nem több millió forintot követel. Ildikó szerint valószínűleg azt feltételezhették, hogy 500 ezer forinttal és egy zárt ajtók mögötti bocsánatkéréssel és egy titoktartási nyilatkozattal megússzák az ügyet.

„Ez nekem csak egy üres gesztusnak tűnt: az elejétől az volt a célom, hogy a bíróság kimondja, hogy hibáztak, és nem a pénz érdekelt, hanem hogy ezt írásban is elismerjék.”

Ildikó végül megkapta az írásos bocsánatkérést, és a klinika vezetése személyesen fogadta. Azt is vállalták, hogy belső képzést tartanak az orvosok közötti kommunikáció javítására.

Ildikó szerint a daganatos betegek kezelése futószalagon zajlik. „Bízom benne, hogy elértem, hogy Anyukám ne csak egy statisztikai adat legyen náluk, hanem megjegyezzék a nevét” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: