Üzent a Kreml: Moszkva kész a párbeszédre az új vezetéssel
Dmitrij Peszkov kedden arról beszélt, hogy orosz részről megvan a hajlandóság a pragmatikus egyeztetésre. A szóvivő Magyar Péternek azt a kijelentését is kommentálta, hogy Oroszország és Magyarország soha nem lesznek barátok.
Oroszország kölcsönösen hajlandó a párbeszédre Magyarországgal – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden Moszkvában.
Peszkov Magyar Péternek, Tisza párt miniszterelnök-jelöltjének arra a kijelentésére reagált, miszerint ha Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívná, válaszolna a hívásra, de ő maga nem szándékozik telefonálni, írja az MTI.
„Egyelőre megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy, amennyire értjük, van hajlandóság a pragmatikus párbeszéd folytatására. Ebben az esetben bennünk megvan erre a kölcsönös hajlandóság”
– mondta.
Magyarnak azt a kijelentését, miszerint Oroszország és Magyarország sohasem lesznek barátok, a Kreml szóvivője a Vesztyi hírszolgálatnak nyilatkozva így kommentálta:
„Különböző nyilatkozatokat hallottunk. Ő már korábban is kijelentette, hogy hajlandó tárgyalni Putyinnal, de (Oroszország és Magyarország) soha nem lesznek barátok. A politikában egy dolog, amikor még nem ülsz az ország vezetői székében, és tehetsz nyilatkozatokat. Amikor beleülsz abba a székbe, ott már más, mondjuk így, pragmatikusabb megközelítések jönnek.”
A sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, hogy a Kreml hogyan fogadta a magyarországi választás győztesének első nyilatkozatait arról, hogy Magyarországon népszavazást tarthatnak Ukrajna uniós felvételéről, Peszkov a sajtótájékoztatón így fogalmazott: „Várjuk meg, amíg megalakul az új magyar kormány, várjuk meg az első konkrét lépéseket.”
Oroszország kölcsönösen hajlandó a párbeszédre Magyarországgal – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden Moszkvában.
Peszkov Magyar Péternek, Tisza párt miniszterelnök-jelöltjének arra a kijelentésére reagált, miszerint ha Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívná, válaszolna a hívásra, de ő maga nem szándékozik telefonálni, írja az MTI.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Reagált a Külügyminisztérium Szijjártóék állítólagos iratmegsemmisítésére
A több forrásból származó információk alapján merült fel a gyanú, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumban iratokat semmisítenek meg. A tárca szerint csupán feleslegessé vált, papíralapú másolatokat dobtak ki.
Nonszensznek és felháborítónak nevezte a Külgazdasági és Külügyminisztérium azokat a vádakat, amelyek szerint a vasárnapi választás után iratmegsemmisítésbe kezdtek a tárcánál. Kedden a Tisza Párt külpolitikai szakértője, Orbán Anita több forrásra hivatkozva megerősítette a gyanút, és felszólította a minisztériumot, hogy hagyjanak fel a dokumentumok ledarálásával.
Az ügy azután robbant ki, hogy Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján jelezte, információi szerint a minisztériumban éppen szankciós anyagokat semmisítenek meg.
Közben a Telex birtokába került egy videófelvétel, amely állításuk szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium 523-as és 524-es szobájában zajló iratmegsemmisítést rögzítette. Információik szerint az eseményen jelen volt Szijjártó Péter, valamint Balajthy Henrietta politikai igazgató és Gyarmati Eszter közigazgatási államtitkár. A laphoz egy olyan felvétel is eljutott, amelyen a minisztérium melletti, ledarált papírokkal teli szemeteskukák láthatók.
A minisztérium a vádakra küldött válaszában a lapnak nem csupán a megnevezett vezetők jelenlétét tagadta, de az eseményeket is más megvilágításba helyezte. A tárca szerint a híresztelés minden határon túlmegy.
„Ilyen felvétel nem létezhet, mivel Szijjártó Péter és Gyarmati Eszter nem jártak azokban az irodákban.”
Közleményükben azt írták, mindösszesen annyi történt, hogy Balajthy Henrietta titkársága „az elektronikus formában korábban eltárolt és így majd átadásra kerülő dokumentumok korábban kinyomtatott és így feleslegessé vált papíralapú verzióit dobták ki”.
A Tisza Párt külpolitikai szakértője, Orbán Anita kedden egyértelmű felszólítást intézett a tárcához.
„Tegnap és ma több forrásból is súlyos hírek érkeztek a Külgazdasági és Külügyminisztériumból: elkezdték ledarálni a szankciós anyagokhoz köthető és egyéb dokumentumokat.”
A párt nevében hozzátette: „Nyomatékosan felszólítjuk Szijjártó Péter minisztert és kollégáit, hogy azonnal hagyjanak fel minden iratmegsemmisítéssel. Emellett semmilyen elektronikus adatnyilvántartó rendszerből ne töröljenek adatokat, dokumentumokat.”
Az iratmegsemmisítés gyanúja először Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján merült fel nyilvánosan, a vasárnapi országgyűlési választást követő napon, amikor az átadás-átvétel és a kormányzati iratkezelés kérdése különösen fontossá válik.
Nonszensznek és felháborítónak nevezte a Külgazdasági és Külügyminisztérium azokat a vádakat, amelyek szerint a vasárnapi választás után iratmegsemmisítésbe kezdtek a tárcánál. Kedden a Tisza Párt külpolitikai szakértője, Orbán Anita több forrásra hivatkozva megerősítette a gyanút, és felszólította a minisztériumot, hogy hagyjanak fel a dokumentumok ledarálásával.
Az ügy azután robbant ki, hogy Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján jelezte, információi szerint a minisztériumban éppen szankciós anyagokat semmisítenek meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A barátom volt” – Trump először szólalt meg Orbán Viktor választási vereségéről
Donald Trump egy olasz lapnak adott interjúban kommentálta először Orbán Viktor vasárnapi választási vereségét. Az amerikai elnök a volt szövetségesét dicsérte, miközben Olaszország bevándorlási politikáját élesen bírálta.
„A barátom volt” – ezzel a mondattal reagált Donald Trump először Orbán Viktor vasárnapi választási vereségére. Az amerikai elnök egy olasz lapnak adott keddi interjújában nemcsak a leköszönő miniszterelnököt méltatta, de egyúttal odaszúrt Olaszországnak is.
Amikor arról kérdezték, csalódott-e Orbán bukása miatt, Trump így felelt:
„A barátom volt; ez nem az én választásom volt, de (Orbán) a barátom volt, jó ember.”
Hozzátette, hogy a magyar kormányfő jól kezelte a bevándorlás kérdését.
„Nem engedte, hogy az emberek bejöjjenek és tönkretegyék az országát, ahogy ez Olaszországban történt”
– idézte az elnököt az olasz ANSA hírügynökség a Corriere della Serának adott nyilatkozata alapján.
Trump keddi nyilatkozata egy nappal azután érkezett, hogy hétfőn a Fehér Ház udvarán még kitért az újságírói kérdés elől, és nem kommentálta szövetségese vereségét.
Az amerikai elnök a választási kampány során többször is nyíltan kiállt Orbán Viktor mellett, egy alkalommal nyilvános felhívásban buzdított a támogatására, egy másik esetben pedig telefonon kapcsolódott be abba a kampányrendezvénybe, ahol alelnöke, JD Vance érvelt a közönségnek Orbán mellett.
„A barátom volt” – ezzel a mondattal reagált Donald Trump először Orbán Viktor vasárnapi választási vereségére. Az amerikai elnök egy olasz lapnak adott keddi interjújában nemcsak a leköszönő miniszterelnököt méltatta, de egyúttal odaszúrt Olaszországnak is.
Amikor arról kérdezték, csalódott-e Orbán bukása miatt, Trump így felelt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kert Attila reagált a hírre, hogy őt neveznék ki az MTVA élére
Az Euronews magyar irodájának vezetője cáfolta, hogy felkérték volna az MTVA vezérigazgatói posztjára. A szakember szerint a Tiszánál nem pozíciókat osztogatnak, hanem a feladathoz keresnek embert.
Bár a neve felmerült az MTVA lehetséges új vezetőjeként, Kert Attila a hvg.hu-nak cáfolta, hogy tárgyalt volna a pozícióról. Mindeközben a közmédia láthatóan fordulatot vett a választásokon győztes Tisza Párt elnöke felé: Magyar Pétert másfél év után szerda reggel élő adásban kérdezik a Kossuth Rádióban, majd az M1-en is.
A szakember, aki jelenleg az Euronews magyar irodájának vezetője, kijelentette, a Tiszával semmilyen állásról nem egyeztetett.
„Mástól is hallottam már a hírt, hogy én lehetek a közmédia új vezetője, de mindenkinek ugyanazt tudom csak válaszolni: engem még nem kért fel senki ilyesmire”
– mondta Kert.
Úgy tudja, a pártnál azt az elvet követik, hogy nem osztogatnak pozíciókat, hanem a feladathoz keresnek embert. A jó közmédia működéséről viszont bárkinek szívesen elmondja a véleményét, és ezt az utóbbi időben többen ki is kérték tőle.
A vasárnapi választáson kétharmados felhatalmazást szerző Tisza Párt programja szerint kormányra kerülésük után felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását, amíg megteremtik az objektív tájékoztatás feltételeit, új médiatörvényt alkotnának, és moratóriumot vezetnének be az állami hirdetésekre.
Kert Attila egy korábbi, a 24.hu-nak adott interjúban szakmailag nehezen kivitelezhetőnek nevezte a hírszolgáltatás azonnali leállítását, és hangsúlyozta, hogy
a közmédia „teljes, érdemi átalakítása csak kétharmados többséggel lehetséges, a sima többség ehhez kevés”.
Magyar Péter korábban többször is élesen bírálta a közmédiát, 2024 szeptemberében azzal vádolta meg őket, hogy göbbelsi propagandát nyomatnak. A Duna Médiaszolgáltató ezzel szemben visszautasítja a politikai elfogultság vádját, és kommunikációjuk szerint a törvényeknek megfelelően, az államtól függetlenül működnek.
A mostani meghívásra Magyar a Facebookon úgy reagált: „Semmi sem tart örökké. A szemünk előtt hullik darabjaira a pártállam.” A tervek szerint szerdán reggel fél 8 után a Kossuth Rádióban, majd 8 óra 10 perckor az M1-en lesz a Tisza Párt elnökének élő interjúja.
Bár a neve felmerült az MTVA lehetséges új vezetőjeként, Kert Attila a hvg.hu-nak cáfolta, hogy tárgyalt volna a pozícióról. Mindeközben a közmédia láthatóan fordulatot vett a választásokon győztes Tisza Párt elnöke felé: Magyar Pétert másfél év után szerda reggel élő adásban kérdezik a Kossuth Rádióban, majd az M1-en is.
A szakember, aki jelenleg az Euronews magyar irodájának vezetője, kijelentette, a Tiszával semmilyen állásról nem egyeztetett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tisza győzelme után új nagybank érkezhet Magyarországra, pedig Nagy Márton pár hete még épp az ellenkezőjét akarta
A PKO Bank Polski a Tisza Párt győzelme után jelezte belépési szándékát a magyar piacra. A lépés szembemegy Nagy Márton korábbi tervével, aki öt nagybankra szűkítette volna a szektort.
Alig egy nappal a Tisza Párt földcsuszamlásszerű győzelme után Lengyelország legnagyobb bankja, a PKO Bank Polski máris bejelentette, hogy felgyorsítja a magyarországi fióknyitás lehetőségének vizsgálatát. Ezzel rögtön élesbe fordult a kérdés, hogy a leköszönő kormány által szorgalmazott bankpiaci konszolidáció helyett egy új, erős szereplő érkezhet-e az országba.
A varsói tőzsdén jegyzett pénzintézet vezérigazgatója, Szymon Midera egy konferencián hétfőn arról beszélt, hogy a választások utáni magyarországi helyzetet kedvezőnek látják.
„Reméljük, a választásokat követően kiszámíthatóbb szabályozási környezet alakul ki”
– mondta a Bloombergnek a bankvezér, akinek szavait a Haszon is idézte. A magyar piac eddig nem szerepelt a hitelintézet terjeszkedési tervei között, noha a PKO már februárban jelezte, hogy megduplázná európai vállalati fiókhálózatát. A banknak már most is több olyan nagy lengyel ügyfele van, amely aktív Magyarországon, köztük az LPP és a Modivo divatcégek, az élelmiszergyártó Grupa Maspex és a szoftverfejlesztő Asseco Poland.
A lengyel bank érdeklődése éles ellentétben áll a leköszönő Orbán-kormány gazdaságpolitikájával. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban többször is arról beszélt, hogy kevesebb, de tőkeerősebb szereplőre lenne szükség a piacon, és a szektort jelentős extraprofit-adóval is sújtotta. Még februárban is azt írta:
„A bankok még mindig túl drágák és túl sokan vannak. A bankrendszer konszolidációja tovább nem halogatható. Öt nagy bank maradhat!”
A választás eredménye a jelek szerint megnyugtatta a befektetőket: hétfőn a forint erősödött, a tőzsde pedig emelkedett. A kampány utolsó heteiben a felmérések már a Tisza Párt előretörését és rekordmagas részvételt jeleztek előre, ami megalapozta a piaci várakozásokat a politikai váltásra.
A PKO Bank Polski Lengyelország piacvezető hitelintézete, amelynek legnagyobb, több mint 31 százalékos részvényese a lengyel állam.
A bank már most is működtet vállalati fiókokat Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában, így a magyar piacra lépés logikus folytatása lenne a regionális terjeszkedésnek. A belépés többféleképpen történhet. Egy vállalati fiók létrehozása gyorsabb, míg egy önálló leánybank alapítása hosszadalmasabb és tőkeigényesebb folyamat. A PKO hálózatduplázási tervei miatt egy esetleges felvásárlás sem zárható ki a jövőben.
A bank belépésének legnagyobb kérdőjele, hogy az új kormány milyen konkrét gazdaságpolitikát folytat majd a bankszektorral szemben, például az adóterhek vagy a díjszabályozás terén. Az is nyitott kérdés, hogy a PKO a vállalati ügyfelek kiszolgálása után a lakossági piac felé is nyitna-e, ami tovább élesítené a versenyt a magyar bankok között.
Alig egy nappal a Tisza Párt földcsuszamlásszerű győzelme után Lengyelország legnagyobb bankja, a PKO Bank Polski máris bejelentette, hogy felgyorsítja a magyarországi fióknyitás lehetőségének vizsgálatát. Ezzel rögtön élesbe fordult a kérdés, hogy a leköszönő kormány által szorgalmazott bankpiaci konszolidáció helyett egy új, erős szereplő érkezhet-e az országba.
A varsói tőzsdén jegyzett pénzintézet vezérigazgatója, Szymon Midera egy konferencián hétfőn arról beszélt, hogy a választások utáni magyarországi helyzetet kedvezőnek látják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
