Rövidesen nem lehet majd a Gyűrűk Ura-világból nevet adni a gyerekeknek Magyarországon
Az eddigi formájában megszűnik Magyarországon a névkérelmezés rendszere – erről beszélt Kósa Lajos, aki a közelmúltban az utónevekkel foglalkozó bizottság elnöke lett. A politikus elmondta: a kormány az ő javaslatára emelte a kulturális és innovációs miniszter hatáskörébe az utónevek gondozását, és Hankó Balázs miniszter őt bízta meg a testület vezetésével - írja a 24.hu.
A bizottság első feladata a jelenlegi utónévjegyzék felülvizsgálata lesz. A tagok többsége néprajzi, nevezéktani és nyelvész szakember, akik már elkezdték a lista átnézését. Kósa szerint novemberben már érdemi munka várható, és akár még idén elkészülhet az új, szűkített névjegyzék. Mint fogalmazott:
A politikus hangsúlyozta:
A jelenlegi névviselőket ez nem érinti, nekik nem kell nevet változtatniuk, a rendelet ugyanis nem visszamenőleges hatályú.
A Nyelvtudományi Kutatóközpont korábban azt közölte, hogy „a minisztérium kérésére az eddig elfogadott férfi és női utónevek átmenetileg lezárt listáját át kellett adnunk, amit július 31-ig teljesítettünk. További utasításig nem fogadunk el új utóneveket.”
A változásokkal a névkérelmezés folyamata is jóval bonyolultabbá válik. Kósa erről így nyilatkozott: „Ha valakinek olyan ingerenciája van, hogy új nevet javasolna, akkor az anyakönyvvezetőnél kell jeleznie, aki a főispánhoz továbbítja a kérést, ő a közigazgatási miniszterhez küldi el, és onnan kapjuk meg mi. De lehet, hogy mi azt mondjuk, erre nincs lehetőség. Nincs kötelezettségünk arra, hogyha valakinek eszébe jut valami, azt elfogadjuk. Ha például kitalálja, hogy a gyerekét Sparrow-nak nevezné el a Karib-tenger kalózaiból.”
Kósa arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel véget érhet az a gyakorlat, amikor évente 50–100 új keresztnevet fogadtak el. A Nyelvtudományi Kutatóközpont korábban rendszeresen, havonta közölte a választható nevek listáját, azonban az új rendszerben erre már nincs kötelező előírás. Elméletileg akár egy év is eltelhet, mire új névjegyzék készül.
A bizottságnak jogalkotási feladata is lesz. Kósa elmondta:
A bizottság ezt a felvetést elfogadta, és a kérdés az őszi ülésszakban a parlament elé kerülhet. „Kétharmados törvény, de szerintem elfogadjuk” – fogalmazott Kósa.
A bizottság tagjai közül Kósa megemlítette Lipp Veronikát, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettesét is. Amikor arról kérdezték, miért nem Prószéky Gábor főigazgató került a testületbe, azt válaszolta: Prószéky megbízatása az év végén lejár, és „életkorából adódóan távozik”, ezért új pályázatot írtak ki a pozícióra.
