A Shell kutakon péntek óta a 95-ös benzinből piaci áron számolva legfeljebb 20 ezer forintért, hatósági áron nagyjából 14 500 forintért lehet tankolni - számolt be róla az RTL Híradó. A kis benzinkutaknak a jövő héten sem szállít üzemanyagot a Mol, mástól pedig nem tudnak vásárolni.
„Ez egy haldoklás”
- így jellemezte a helyzetet a Híradónak a Független Benzinkutak Szövetségének alelnöke. Gépész László szerint ha egy benzinkútas bevállalja, hogy külföldről hoz be benzint mondjuk 680 forintért, azért hogy utána eladja 480 forintért, akkor az „valószínűleg elmeorvosi kezelésre szorul”.
Azonban a nagy kúthálózatoknál is ellátási gondok vannak. A Shell a honlapján azt írta, hogy „az elmúlt napok csökkentett beszállítói kapacitásra vonatkozó bejelentései nyomán” november 25-től tankolásonként, a kútoszlopon feltüntetett piaci áron számolva
maximum bruttó 20.000 forint értékű Shell FuelSave 95 benzin, illetve
maximum bruttó 50.000 forint értékű Shell FuelSave Diesel üzemanyag vásárolható.
Az RTL azonban szombat délelőtt talált olyan Shell kutat is, ahol már nem volt üzemanyag.
A holtankoljak.hu tulajdonosa szerint ugyanis már a nagy töltőállomásoknak is csak korlátozottan szállít a Mol.
„Ők havi bontásban kapnak üzemanyagot, és ha ez a kvóta elfogy, akkor nem kapnak a következő hónap elsejéig”
- fejtette ki Bujdos Eszter.
A Mol a Híradó megkeresésére azt írta, hogy jelenleg a korlátozásokkal együtt is 15-20 százalékkal többet szállítanak a partnereiknek, mint amennyit normál időszakokban értékesítettek. A cég azt is hozzátette, hogy az ország ellátásbiztonságának érdekében már külföldről is vesznek üzemanyagot.
A Shell kutakon péntek óta a 95-ös benzinből piaci áron számolva legfeljebb 20 ezer forintért, hatósági áron nagyjából 14 500 forintért lehet tankolni - számolt be róla az RTL Híradó. A kis benzinkutaknak a jövő héten sem szállít üzemanyagot a Mol, mástól pedig nem tudnak vásárolni.
„Ez egy haldoklás”
- így jellemezte a helyzetet a Híradónak a Független Benzinkutak Szövetségének alelnöke. Gépész László szerint ha egy benzinkútas bevállalja, hogy külföldről hoz be benzint mondjuk 680 forintért, azért hogy utána eladja 480 forintért, akkor az „valószínűleg elmeorvosi kezelésre szorul”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.
A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.
Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.
Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.
A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.
„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.
Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.
Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.
A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Varga Judit két minőségben kerül az ember elé: az egyik nyilván egy nő, egy anya tragédiája, aki a férj által elkövetett erőszak és megaláztatás miatt éveket szenvedett minden valószínűség szerint, erről szóltak a hírek. Ezért nyilvánvalóan nagyon együttérzőek vagyunk, illetve sajnáljuk, ez kétségtelen. De a politikusi teljesítménye szerintem kételyeket hagy” - mondta Lázár János a volt igazságügyi miniszterről a kaposvári fórumán a 24.hu-nak.
„Én elég világosan és egyértelműen fogalmaztam: a kegyelmi ügyben betöltött szerepe szerintem kizárja annak a lehetőségét, hogy vezető politikai szerepet vállaljon Magyarországon most és a következő évtizedekben. Ha esetleg úgy dönt, hogy elindul a XII. kerületben fideszes színekben, és eltakarítja azt az embert, akit ő maga hozott a nyakunkra, azt a javára írnám”
- fogalmazott a közlekedési miniszter, aki aztán azt is elmondta, hogy szerinte a kegyelmi ügy nemcsak Magyar Péter előrelépését segítette, hanem a Fidesznek is nagyon sokat ártott.
„A kegyelmi ügyben szerintem még a köztársasági elnöknél is nagyobb hibát követett el az igazságügyi miniszter, aki a köztársasági elnök kegyelmi döntését ellenjegyezte, mondván, hogy a papírok összekeveredtek. Nekem magyar adófizetőként ne mondjon ilyet egy miniszter, hogy a papírok összekeveredtek, mert az full alkalmatlanság”
- mondta Lázár, aki azt is kiemelte, hogy szerinte az igazságügyi miniszter megmenthette volna a Fideszt ettől a bajtól.
„Azon túl, hogy a férjét rászabadította a Fideszre, másokkal együtt, ez a hiba együttesen az én szememben kizárja azt, hogy közbizalomra alkalmas és méltó legyen”
- jegyezte meg.
A miniszter azt is kifejtette, hogy szerinte „nem minden, ami rossz Magyar Péternek, jó a Fidesznek”, a párton belül ugyanakkor szinte mindenki máshogy gondolja ezt.
A minisztert azután kérdezték Varga Juditról, hogy az utóbbi időben a Fideszen belül egyre inkább felerősödtek azok a hangok, amelyek visszavárnák Varga Juditot a politika élvonalába.
„Varga Judit két minőségben kerül az ember elé: az egyik nyilván egy nő, egy anya tragédiája, aki a férj által elkövetett erőszak és megaláztatás miatt éveket szenvedett minden valószínűség szerint, erről szóltak a hírek. Ezért nyilvánvalóan nagyon együttérzőek vagyunk, illetve sajnáljuk, ez kétségtelen. De a politikusi teljesítménye szerintem kételyeket hagy” - mondta Lázár János a volt igazságügyi miniszterről a kaposvári fórumán a 24.hu-nak.
„Én elég világosan és egyértelműen fogalmaztam: a kegyelmi ügyben betöltött szerepe szerintem kizárja annak a lehetőségét, hogy vezető politikai szerepet vállaljon Magyarországon most és a következő évtizedekben. Ha esetleg úgy dönt, hogy elindul a XII. kerületben fideszes színekben, és eltakarítja azt az embert, akit ő maga hozott a nyakunkra, azt a javára írnám”
- fogalmazott a közlekedési miniszter, aki aztán azt is elmondta, hogy szerinte a kegyelmi ügy nemcsak Magyar Péter előrelépését segítette, hanem a Fidesznek is nagyon sokat ártott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.
Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:
„Nyilván nem emlékszem arra, hogy pontosan mi történt, mert rossz képességű ember vagyok, nem tudom pontosan felidézni, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazámat.”
„Ha netán azt tette volna a magyar hírszerzés, és összeszedve minden bátorságát és felkötve a gatyaszárát, hogy elment volna Brüsszelbe, és meg akarta volna tudni, hogy akarnak nekünk ártani, akkor kitüntetném őket, és nem lecseszném. Mert ez a dolguk, hogy megvédjék a hazájuk érdekeit. Ha ezt tették volna, akkor ezért dicséret és nem szidalom, meg nem botrány és újságcikk jár. Az a dolguk, hogy megvédjék az ország függetlenségét” - fogalmazott a politikus.
A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.
Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.
A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:
„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”
A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.
Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:
„Nyilván nem emlékszem arra, hogy pontosan mi történt, mert rossz képességű ember vagyok, nem tudom pontosan felidézni, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazámat.”
„Ha netán azt tette volna a magyar hírszerzés, és összeszedve minden bátorságát és felkötve a gatyaszárát, hogy elment volna Brüsszelbe, és meg akarta volna tudni, hogy akarnak nekünk ártani, akkor kitüntetném őket, és nem lecseszném. Mert ez a dolguk, hogy megvédjék a hazájuk érdekeit. Ha ezt tették volna, akkor ezért dicséret és nem szidalom, meg nem botrány és újságcikk jár. Az a dolguk, hogy megvédjék az ország függetlenségét” - fogalmazott a politikus.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Összesen 24 192 fő tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az idén őszi béremelésből, amely azt előző tanévben első alkalommal tartott teljesítményértékelés után járt – tudta meg a Népszava a tankerületi központok működéséért felelős Klebelsberg Központ (KK) adataiból.
A tankerületi fenntartású intézményekben 82 877 pedagógus dolgozott az előző tanévben. A KK tájékoztatása szerint
idén 58 685 pedagógus részesülhetett béremelésben a teljesítményük alapján.
A pedagógusok munkáját az iskolaigazgatók értékelték több szempont szerint. Mindenkinek három teljesítménycélt kellett kijelölnie a tanévre, ezek megvalósulását az igazgatók ellenőrizték. Összesen 100 pontot lehetett szerezni. Kiemelkedő teljesítményűnek a 80 pontot elérők számítottak, ők havi bruttó 20 és 60 ezer forint közötti összeget kaphattak. Az átlagos teljesítményűek (50–79 pont) maximum bruttó 20 ezer forintra számíthattak. Akik 50 százalék alatti eredményt értek el, azok a fejlesztendők közé kerültek.
A Népszava cikke szerint
3939 tanár kapott bruttó 10 ezer forint alatti, 9390 tanár bruttó 10–20 ezer forint közötti illetményemelést, 29 749-en bruttó 20–30 ezer forint közötti összeget, 8801 fő bruttó 30–40 ezer forintot, 3734 fő 40–50 ezer forintot, további 3063 fő 50–60 ezer forintot.
A fejlesztendő kategóriába 450 pedagógus került.
Vagyis a pedagógusok többsége csak alacsonyabb mértékű béremelést kapott, annak ellenére is, hogy a KK korábbi tájékoztatása szerint 45 357-en érték el a kiemelkedő teljesítményszintet.
Összesen 24 192 fő tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az idén őszi béremelésből, amely azt előző tanévben első alkalommal tartott teljesítményértékelés után járt – tudta meg a Népszava a tankerületi központok működéséért felelős Klebelsberg Központ (KK) adataiból.
A tankerületi fenntartású intézményekben 82 877 pedagógus dolgozott az előző tanévben. A KK tájékoztatása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
