HÍREK

Újabb adót vetett ki a kormány a lakosság megtakarításaira

Egy másik friss rendelet szerint a bankoknak kötelezően reklámozniuk kell az állampapírokon elérhető hozamokat, amelynek tartalmát Rogán Antal határozhatja meg.


A kamatadó után ahhoz hasonló mértékű újabb adót is kell fizetni a magánszemélyeknek a kamatnyereségük után. Ezzel további előnyt kapnak az állampapírok, amelyek hozama már eddig is adómentes volt. A bankoknak ráadásul még kötelezően reklámozni is kell az állampapírokon elérhető hozamokat – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Szerda este megjelent rendeletében újabb adóval sújtotta a kamatjövedelmeket a kormány.

Az új rendelkezés szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a magánszemélyeknek 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján kamatjövedelemnek számító (a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett) összeg után.

Ezt a terhet a 15 százalékos kamatadón felül kell megfizetni. (Az értékpapírok eladásából származó árfolyamnyereséget és az osztalékot eddig is terhelte a szocho.)

A július 1-én hatályba lépő szabály nem vonatkozik az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre, a magyar állampapírok hozamára pedig azért nem, mert arra nem kell kamatadót fizetni.

A 13 százalékos szochót nem minden kamatadó köteles jövedelem után kell megfizetni. A fizetési kötelezettség az alábbiak szerint alakul a veszélyhelyzet fennállta alatt:

  • a banki betétek, fizetési számlák kamatjövedelme esetében a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra,
  • lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára,
  • nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapírok (kötvények, befektetési jegyek) kamatjövedelme esetén a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára,
  • a magánszemélyt teljes egészében a rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre, ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (például a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges (ilyenkor az szja alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének, a nyereményalapnak az 1,18-szorosa),
  • a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés szja-törvény szerinti kamatjövedelemként megszerzett biztosítói teljesítésére,
  • a rendelet hatálybalépésétől nyújtott tagi kölcsön kamatára.

    A szocho kiterjesztésével a költségvetés nem csupán többletbevételhez jut, hanem a befektetőket még jobban a magyar állampapírok vásárlására sarkallja. Ezek hozama már eddig is adómentes volt, és mivel szochót sem kell utánuk fizetni, a hozamelőnyük még nagyobb lesz a többi befektetési lehetőséghez képest.

    Erre ráerősít még egy másik új rendelet, amely szerint a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek 2023. október 1. és 2023. december 31. napja között egy alkalommal figyelemfelhívó értesítést kell küldeniük a náluk bankszámla szerződéssel rendelkező magánszemélyek számára.

    A figyelemfelhívó értesítésben a hitelintézetnek számítással, áttekinthető táblázatos formában be kell mutatnia, hogy a meghatározott referencia-időszakban mekkora hozamot érhetett volna el, aki 100 000 forintért, 500 000 forintért és 1 000 000 forintért a magyar állam által kibocsátott, magánszemélyek által is megvásárolható állampapírt vásárolt vagy jegyzett és folyamatosan tartott.

    A figyelemfelhívó értesítésben a 2022. október 1-jén a legutoljára kibocsátott és vásárolható vagy jegyezhető Diszkont Kincstárjegy, a lakossági állampapíroknál a Kincstári Takarékjegy és Bónusz állampapír közül pedig típusonként legalább egynek be kell mutatni az elérhető hozamát.

    A Bank360.hu ismeretetése szerint a hitelintézetnek a figyelemfelhívásban a felsorolt összegekre azt is be kell mutatnia, hogy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a háztartások által elhelyezett forintbetétek átlagos évesített kamatlábával az ügyfél mekkora kamatot érhetett volna el.

    Az értesítő tartalmát és formáját Rogán Antal általános politikai koordinációért felelős miniszter határozza meg.

  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Magyar Péter: Orbán kirúgja Polt Pétert, és Tuzson Bence lesz a legfőbb ügyész
    Polt Péternek 2028-ig tart a megbízatása. A Tisza Párt vezetője korábban még arról írt, hogy Szájer József lehet a poszt várományosa.


    „Orbán rövidesen kirúgja a haverját, Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek 2028-ig tartott volna a megbízatása” - írta szombat délután Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt vezetője azt is megnevezte, aki tudomása szerint Poltot követheti a posztján.

    „A korábbi hírekkel ellentétben nem Szájer Józsefet, hanem Tuzson Bence jelenlegi alibi igazságügyi minisztert helyezi Orbán a számára és a Nemzeti Együttbűnözés Rendszere számára életbe vágó pozícióba.”

    „Polt kirúgása egyrészt Pintér Sándor belügyminiszter teljes elszigetelődését mutatja, másrészt azt is, hogy a bukás előtt álló miniszterelnök már a legközelebbi erős embereitől is tart és igyekszik a választás előtt minden fontos pozícióba új, zsarolható és így irányítható szereplőket helyezni” - tette hozzá Magyar.

    „Az nyilván fel sem merül, hogy Polt Péter a feleségének a Nemzeti Bank kirablásában való esetleges felelőssége miatt távozik megalázó módon, a megbízatásának lejárta lelőtt.

    Tuzson Bencének és a kapkodva kinevezésre kerülő további Orbán-janicsároknak azt üzenem, hogy ne tervezzenek hosszú távra” - zárja a bejegyzést a politikus.

    Magyar Péter decemberben még arról posztolt, hogy értesülései szerint Szájer József lehet a következő legfőbb ügyész:


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    HÍREK
    A Rovatból
    Pogátsa Zoltán: Ha kilépnénk az EU-ból, Orbán presztízse az észak-macedón miniszterelnökének szintjére csökkenne
    A közgazdász szerint a magyar EU-tagság gazdasági előnyökkel jár, és a kormányfő befolyása is csökkenne, ha az ország hátat fordítana az uniónak.


    Pogátsa Zoltán közgazdász a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor nem akarja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból. Úgy véli, a kormányfő számára is előnyös, ha az ország az unió tagja marad.

    A közgazdász azzal indokolta ezt, hogy a kínai befektetők is azért jönnek Magyarországra, mert így elkerülhetik az európai importvámokat. Hasonló okokból jelentek meg a német autógyártók is: nemcsak az olcsó munkaerő miatt, hanem azért is, mert innen vámok és kvóták nélkül lehet árut szállítani az unió más tagállamaiba, ráadásul határellenőrzés sincs.

    Pogátsa úgy fogalmazott:

    „Ha kilépnénk az EU-ból, Orbán presztízse az észak-macedón miniszterelnökének szintjére csökkenne.” Hozzátette: „Márpedig ki tudja ma megmondani internetes keresés nélkül, hogy ki a macedón miniszterelnök?”

    A beszélgetésben szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. Pogátsa szerint erre belátható időn belül nincs esély, mivel senki nem gondolkodik abban, hogy egy háborús ország belépjen az EU-ba. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ő maga a világot járva még nem találkozott „nemet váltó” óvodással sem, miközben ez a téma korábban fontos szerepet kapott a magyar közbeszédben. Úgy fogalmazott: „Az előbbiekkel kapcsolatos állítások legfeljebb blöffnek tekinthetők.”

    A gazdasági kilátásokat is értékelte. Szerinte az egymillió új munkahely programja kifulladt. Véleménye szerint előrelépni csak intenzív gazdaságpolitikai eszközökkel lehetne, ha a magyar munkavállalók magasabb hozzáadott értékű állásokban dolgoznának. Ehhez azonban humántőke-fejlesztésre lenne szükség: jó minőségű oktatásra, egészségügyre és infrastruktúrára. Mint mondta, „valamilyen rejtélyes okból Orbán amióta kormányon van nem akar csinálni” ilyen fejlesztéseket.

    Pogátsa azt is megemlítette, hogy a magyar gazdaság jelenleg nem éli fénykorát: az idei első negyedéves GDP-adat elmaradt a várakozásoktól.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Kezdődik a balatoni rémálom: máris lerobbant a Tópart IC, leszállították az utasokat
    Szombat délelőtt már két Tópart IC is lerobbant, az utasokat Szabadbattyánnál leszállították. A MÁV szerint műszaki hiba okozza a 30–70 perces késéseket.


    Szombat délelőtt több nehézség is adódott a balatoni vasúti közlekedésben. A MÁV közlése szerint

    a Nagykanizsáról 9:19-kor a Déli pályaudvarra induló Tópart InterCity (IC 857) műszaki ok miatt 30–35 perces késéssel közlekedik.

    Később a másik irányba tartó járatnál is probléma lépett fel.

    A Déli pályaudvarról 11:35-kor Nagykanizsára induló Tópart InterCity (IC 844) Székesfehérvártól 50–70 perces késéssel közlekedik, szintén járműhiba miatt

    – írta a vasúttársaság a honlapján.

    A 24.hu egyik olvasója arról számolt be, hogy Szabadbattyánnál leszállították az utasokat a vonatról.

    A tapolcai sebesvonat sem úszta meg a műszaki problémákat: ott mentesítő autóbuszokat kellett beállítani a járat pótlására.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Videó: ukrán drónhajó semmisített meg egy orosz vadászgépet
    A támadásról készült videón jól látszik a végzetes találat pillanata. A rakétát egy titkos ukrán egység indította.
    Maier Vilmos - szmo.hu
    2025. május 03.



    Az ukrán védelmi hírszerzés különleges egysége, a 13. csoport egy drónhajóról indított rakétával csapott le egy orosz Szu–30-as vadászgépre Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette a DIU. A támadásról videó is készült, amelyen jól látható a találat, valamint a lángba borult roncs zuhanása is.

    A közlemény szerint a támadáshoz egy R–73-as légiharc-rakétával felszerelt ukrán drónhajót (USV) használtak. A rakéta eltalálta a gépet, amely a levegőben kigyulladt, majd a tengerbe zuhant.

    „Történelmi csapást hajtottak végre a 13. csoport, a DIU különleges egységének katonái, egy felszíni platformról indított rakétával. Az agresszor orosz állam többcélú vadászgépe, amelynek becsült költsége mintegy 50 millió dollár, a levegőben lángba borult, és végül a tengerbe zuhant, egyenesen a kegyetlen Neptun birodalmának fenekére”

    – olvasható az ukrán hírszerzés közleményében.

    Az Ukrainska Pravda emlékeztetett: a DIU tavaly hivatalosan bejelentette, hogy megkezdte az infravörös irányítású, szovjet gyártmányú R–73-as rakéták integrálását a Magura típusú drónhajókra. Ez a fejlesztés már tavaly decemberben is sikeres volt, amikor két orosz Mi–8-as helikoptert semmisítettek meg vele.

    (via Blikk)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: