A bocsánatkérős után új üzenet jelent meg a hirado.hu-n
A közmédia online felületén a független működés megteremtéséről szóló közlemény fogadja a látogatókat. A Kossuth Rádió frekvenciáján a Bartók Rádió adása szól, de már hírekkel kiegészítve.
Napokkal a keddi leállás után, szombaton részlegesen újraindult a hírszolgáltatás a közmédiában, de a Hirado.hu látogatóit továbbra is egy közlemény fogadja.
Az oldalon az áll, hogy a „független és hiteles közmédia megteremtésén dolgoznak”, amihez a látogatók türelmét kérik.
Az M1-en eközben továbbra sincsenek élő stúdióműsorok, a legfontosabb információkat a képernyő alján futó hírszalagon közlik.
A közmédia átmeneti vezetése szombaton a 24.hu kérdésére részletesen ismertette a jelenlegi működési rendet. Ebből kiderül, hogy a Kossuth Rádió frekvenciáján továbbra is a Bartók Rádió műsorfolyama hallható, de szombattól a Bartókon már híreket is közzétesznek, így ezek a Kossuth hallgatóihoz is eljutnak.
Az élő stúdióműsorok, valamint a közéleti és politikai háttérműsorok az átalakítás következő lépéseként fognak majd elindulni.
A Petőfi, a Dankó, a Nemzetiségi és a Nemzeti Sportrádió hírszolgáltatása a korábbi, megszokott formában ismét elérhető. A közlemény szerint az új hírstruktúrát a közszolgálatiság szakmai követelményeinek megfelelően fokozatosan állítják helyre.
Napokkal a keddi leállás után, szombaton részlegesen újraindult a hírszolgáltatás a közmédiában, de a Hirado.hu látogatóit továbbra is egy közlemény fogadja.
Az oldalon az áll, hogy a „független és hiteles közmédia megteremtésén dolgoznak”, amihez a látogatók türelmét kérik.
Az M1-en eközben továbbra sincsenek élő stúdióműsorok, a legfontosabb információkat a képernyő alján futó hírszalagon közlik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A DK-elnök Varju László: Magyar Péterről azt gondolom, hogy ma jobb országban élünk, mint két hónappal ezelőtt
A DK új elnöke a Népszavának adott interjúban értékelte a párt választási kudarcát. A politikus elismerte a taktikai hibákat, és a pártot egy gyógyulásra szoruló, törött lábú beteghez hasonlította.
Varju László, a Demokratikus Koalíció új elnöke a Népszavának adott interjúban beszélt a párt választási kudarcának okairól, a jelenlegi állapotukról és a jövőbeli terveikről. A DK valóságérzékelését firtató kérdésre, amely a 10 százalékosra becsült, de végül alig 1 százalékos eredményt vetette fel, Varju László azt mondta, a kampányban a mozgósítás volt a cél. „A kampányban mindannyiunknak arra kell felhívni a figyelmet, hogy gyertek, csináljuk, legyen meg a 10 százalékunk, dolgozzunk érte. Ez erről szólt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a kampánystáb adatokból indult ki a célkitűzésnél.
Állítása szerint a választás előtti utolsó két hétig reális esélyük volt a parlamenti bejutásra.
Azt is elmondta, hogy bár a legtöbb közvélemény-kutató nem mérte őket a bejutási küszöb fölé, ők a saját számaikra támaszkodtak. „Mi a saját számainkat és értékeléseinket vettük alapul. Ismétlem: ezek alapján parlamenti bejutásra esélyes pártként tekintettünk magunkra” – hangsúlyozta.
„Március elejéig szerintem megvolt a lehetőség arra, hogy a Demokratikus Koalíció parlamenti párt legyen. Tehát 5 százalék fölötti eredményt mértünk, és ennek megfelelő stratégiát alkalmaztunk.”
A kampányhajrában bekövetkezett összeomlás okaként azt jelölte meg, hogy a választók számára az Orbán-rendszer leváltása volt a legfontosabb, ezért a legerősebbnek tartott ellenzéki erőre szavaztak. Szerinte a DK szavazói a legerősebb ellenzéki erőt keresték. „Tizenöt éven keresztül arra tanítottuk a választókat, hogy a legesélyesebb, legerősebb ellenzéki pártra kell szavazni” – mondta. A kudarc másik okaként a pártok közötti együttműködés háttérbe szorulását említette, mivel szerinte mindent vitt a győzelemre esélyes párt. Úgy látja,
a Tisza Párt ugyanazt a módszert alkalmazta az ellenzéki oldalon, amivel korábban a Fidesz semmisítette meg a jobboldali riválisait.
A DK kampányával kapcsolatban elismerte, hogy követtek el hibákat. „Nem volt minden rendben. Taktikai hibákat követtünk el” – jelentette ki. Konkrét példaként említette a határon túli szavazók kérdésének felvetését.
„Sokan a szemünkre vetették, hogy miért hoztuk elő a határon túli szavazók kérdését. Ez nem volt szerencsés”
– ismerte el. Azt is hibának tartja, hogy bár rengeteget tettek a gyermekvédelem ügyében, annak politikai hasznát más aratta le. „Elrontottuk. Pontosan nem tudom, mit, de az egészen biztos, hogy más lett a nyertese” – tette hozzá.
Új elnöki szerepéről azt mondta, nem felszámolni vagy megmenteni akarja a pártot, hanem lehetőséget teremteni arra, hogy elindulhasson a következő választáson, képviselve a párt értékvilágát. „A DK a legeurópaibb pártként definiálható a legegyszerűbben. Az Európai Egyesült Államok megvalósítása érdekében felszólalva igazságosabb és szolidárisabb Magyarországot szeretnénk” – fogalmazott.
„Törött a lába. Gyógyulnia kell ahhoz, hogy bármilyen versenyen el tudjon indulni.”
A párt jelenlegi állapotát egy törött lábú beteghez hasonlította, hozzátéve, hogy a szervezet stabilizálása és a közösségekkel való kapcsolattartás most a legfontosabb feladat, szerinte a párt „gondolkodó fázisban van”.
Gyurcsány Ferenc szerepével kapcsolatban kijelentette, hogy bár beszélő viszonyban vannak, a volt pártelnök már nem vesz részt a DK politikájának alakításában. „Meghatározó politikus volt, de ő ebből a térből kilépett. Most nem ő határozza meg a DK politikáját, hanem az országos elnökség tagjai és azok a baloldali értelmiségiek, akik ma is itt vannak körülöttünk” – állította. Saját, 4 százalékos egyéni választási eredményét azzal magyarázta, hogy teljesen más politikai helyzet alakult ki, mint egy évvel korábban, amikor „egy évvel korábban több mint 50 százalékkal sikerült nyernem az időközi választáson”.
Magyar Péterről és a Tiszával való viszonyról azt mondta, nincs különösebb kapcsolatuk. Ugyanakkor pozitívan értékelte Magyar Péter tevékenységét.
„Magyar Péterről azt gondolom – nem róla, hanem arról, amit tesz –, hogy ma jobb országban élünk, mint két hónappal ezelőtt. Hála istennek!”
Hozzátette, a DK is a kormányváltásért dolgozott, és bízik a jogállamiság helyreállításában, különösen egy új, kétfordulós választási törvény elfogadásában. „Bízom abban, hogy újra kétfordulós választás lesz, és nem az a célja Magyar Péternek, hogy kétosztatú politikai rendszer jöjjön létre Magyarországon” – mondta.
Arra a felvetésre, hogy a rendszerváltás óta parlamentből kiesett párt nem jutott vissza, magabiztosan válaszolt. „Mert ez a DK. Mert mi meg tudjuk csinálni” – szögezte le. A párt anyagi helyzetéről elmondta, hogy a szerényebb lehetőségek miatt visszaköltöznek a párt legelső, Victor Hugo utcai irodájába. Bevételeiket az állami támogatás, a tagdíjak, a maradványok és a támogatói adományok jelentik. „Annyi pénzt használunk fel, amennyink van” – mondta.
A baloldali pártok esetleges egyesülésével kapcsolatban Varju László arra utalt, hogy a DK mára egyedüli szereplő maradt a baloldalon.
„Mára azonban eljutottunk abba az állapotba, hogy egyedüli pártként a DK van jelen a baloldalon. Ezt a helyzetet kell megerősíteni abban a tekintetben, hogy a DK a jövőben esélyes pártként tudjon indulni” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy ez más pártok beolvadását jelentené-e, kitérő választ adott. „Én nem mondok ilyet, nem biztatok senkit ilyesmire” – mondta, de hangsúlyozta, hogy a DK-nak kell valóságos alternatívát nyújtania a jobboldali pártokkal szemben.
Varju László, a Demokratikus Koalíció új elnöke a Népszavának adott interjúban beszélt a párt választási kudarcának okairól, a jelenlegi állapotukról és a jövőbeli terveikről. A DK valóságérzékelését firtató kérdésre, amely a 10 százalékosra becsült, de végül alig 1 százalékos eredményt vetette fel, Varju László azt mondta, a kampányban a mozgósítás volt a cél. „A kampányban mindannyiunknak arra kell felhívni a figyelmet, hogy gyertek, csináljuk, legyen meg a 10 százalékunk, dolgozzunk érte. Ez erről szólt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a kampánystáb adatokból indult ki a célkitűzésnél.
Állítása szerint a választás előtti utolsó két hétig reális esélyük volt a parlamenti bejutásra.
Azt is elmondta, hogy bár a legtöbb közvélemény-kutató nem mérte őket a bejutási küszöb fölé, ők a saját számaikra támaszkodtak. „Mi a saját számainkat és értékeléseinket vettük alapul. Ismétlem: ezek alapján parlamenti bejutásra esélyes pártként tekintettünk magunkra” – hangsúlyozta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a propagandistáknak üzent: Soha nem ültem helikopteren, elnöki lakosztályban sem aludtam
A miniszterelnök egy Facebook-posztban reagált a politikai luxusutazásokkal kapcsolatos vádakra. A bejegyzés azután született, hogy a kormányfő korábban bírálta Sulyok Tamás és Áder János államfői utazásainak költségeit.
Magyar Péter a Facebook-oldalán egy rövid bejegyzésben fordult a „propagandistákhoz”. Azt írta: „Soha nem ültem helikopteren, elnöki lakosztályban sem aludtam.”
A miniszterelnök a múlt heti, ankarai NATO-csúcstalálkozó után Törökországban maradt pihenni a fiaival, és szombat este a Redditen tartott „Kérdezz tőlem bármit” fórumot. A kormányszóvivői tájékoztató szerint a csúcsra menetrend szerinti, „fapados” járattal utazott.
Hozzátette, a pihenésüket és az utazásukat maga fizette, a posztot pedig azzal zárta, hogy „Lehet így is.”
Magyar bejegyzése azután érkezett, hogy az elmúlt napokban többször is bírálta Sulyok Tamás köztársasági elnököt és elődjét, Áder Jánost is az utazásaik során felhasznált közpénzek miatt. A kormányfő egyebek mellett azt állította, hogy Sulyok Tamás fia a honvédségi Falcon repülőgép fedélzetén utazott az államfő amerikai útján.
A Sándor-palota szombaton közölte, hogy az elnöki amerikai úthoz kapcsolódó családi költségeket megtérítették. Áder János volt államfő pedig csütörtökön jelezte, hogy perrel fenyegeti meg a miniszterelnököt a 2018-as amerikai útjáról tett állításai miatt.
Magyar Péter a Facebook-oldalán egy rövid bejegyzésben fordult a „propagandistákhoz”. Azt írta: „Soha nem ültem helikopteren, elnöki lakosztályban sem aludtam.”
A miniszterelnök a múlt heti, ankarai NATO-csúcstalálkozó után Törökországban maradt pihenni a fiaival, és szombat este a Redditen tartott „Kérdezz tőlem bármit” fórumot. A kormányszóvivői tájékoztató szerint a csúcsra menetrend szerinti, „fapados” járattal utazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Saját vezetőjének fizetett ki 412 millió forint közpénzt a tehetséggondozó
A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. megvásárolta saját szakmai vezetője, Orbán János Dénes több művének felhasználási jogait. A 2031-ig és 2032-ig szóló szerződéseket 2025 márciusa és 2026 áprilisa kötötték.
Több mint 412 millió forintért, vagyis körülbelül 1,16 millió euróért vásárolta meg a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. több szövegének felhasználási jogait saját szakmai vezetőjétől, Orbán János Dénestől. A részletek a szervezet honlapján közzétett, 5 millió forint feletti beszerzéseket listázó hivatalos dokumentumból derülnek ki.
A dokumentum szerint a társaság 2025 márciusa és 2026 áprilisa között több szerződésben vásárolt jogokat Orbán János Dénestől mint magánszemélytől. A megállapodások öt, illetve hat évre szólnak, végdátumuk pedig 2031 és 2032.
A szövegekre kifizetett 412 421 620 forintos összeg a kapcsolódó zenével együtt megközelíti a 480 millió forintot.
A megvásárolt jogok több műre vonatkoznak, köztük van az Erős János, Az Orfeum mágusa, a Hamupipőke, a Dankó Pista, az Oroszlánszerelem és A magyar Faust is. A listán szerepelnek olyan művek is, amelyek csaknem húsz évvel ezelőtt jelentek meg, a Búbocska első kiadása például 2005-ben volt.
A Kárpát-medencei Tehetséggondozó nyilvános beszerzési listáján más írótól vagy költőtől nem szerepel hasonló nagyságrendű jogvásárlás.
Az ügyletet különösen érzékennyé teszi, hogy az eladó, Orbán János Dénes egyben a vásárló szervezet szakmai vezetője is.
A szervezet önálló szakmai irányítóját a felügyelőbizottság ellenőrzi.
A Kárpát-medencei Tehetséggondozót 2015-ben alapították kormányzati kezdeményezésre, elsődleges feladataként az Előretolt Helyőrség Íróakadémia működtetését és a fiatal irodalmi tehetségek gondozását határozták meg. A szervezet már indulásakor több százmilliós, később milliárdos nagyságrendű állami támogatást kapott, miközben a független írószervezetek, mint a Szépírók Társasága vagy a József Attila Kör, forrásmegvonásokkal küzdöttek.
Orbán János Dénes neve korábban is felmerült már vitatott közpénzügyekkel kapcsolatban: a 444 írta meg, hogy az általa vezetett NKA-kollégium jelentős közpénzt juttatott egy olyan lapnak, amelynek tulajdonosához az írót tízmilliós magánadósság kötötte.
Orbán János Dénest, 2023-ban Kossuth-díjjal is kitüntették.
Több mint 412 millió forintért, vagyis körülbelül 1,16 millió euróért vásárolta meg a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. több szövegének felhasználási jogait saját szakmai vezetőjétől, Orbán János Dénestől. A részletek a szervezet honlapján közzétett, 5 millió forint feletti beszerzéseket listázó hivatalos dokumentumból derülnek ki.
A dokumentum szerint a társaság 2025 márciusa és 2026 áprilisa között több szerződésben vásárolt jogokat Orbán János Dénestől mint magánszemélytől. A megállapodások öt, illetve hat évre szólnak, végdátumuk pedig 2031 és 2032.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vörös riasztás Franciaországban: 26 millió embert érint a hőség, bezár az Eiffel-torony is
Franciaország 96 megyéjéből 37-ben a legmagasabb szintű hőségriasztás van érvényben a kánikula miatt. A július 5-én kezdődött hőhullám miatt a Tour de France vasárnapi szakaszát is le kellett rövidíteni.
Európa vörösbe borult: vasárnap Franciaország 96 megyéjéből 37-ben a legmagasabb fokú hőségriasztás lépett életbe, ami mintegy 26 millió embert érint. A július 5-én kezdődött és előrejelzések szerint legalább július 15-ig tartó hőhullám miatt Párizsban korábban zárnak a múzeumok és az Eiffel-torony, a nemzeti ünnep előestéjére, hétfőre tervezett hagyományos utcabálokat pedig lemondták – írja az Euronews.
A francia főváros két legismertebb múzeuma, a Louvre és a Musée d’Orsay is rövidített nyitvatartásra váltott. A Louvre péntektől hétfőig délután 4-kor zár, az Eiffel-torony pedig szombaton és vasárnap zárt be ugyanekkor.
Szombaton az ország délkeleti részén, Saint-Laurent-du-Pape településen 40,2 Celsius-fokot mértek.
A hőség a sportvilágot is próbára teszi. A szélsőséges körülmények miatt a Tour de France kerékpárverseny szervezői lerövidítették a vasárnapi, 9. szakaszt Malemort és Ussel között. A Cycling Weekly szerint a verseny történetében ez az első alkalom, hogy kifejezetten a forróság miatt hoztak ilyen döntést.
Az elmúlt napokban megszaporodtak az erdőtüzek is, amelyek az év eleje óta több mint 25 ezer hektárnyi területet pusztítottak el.
Emmanuel Macron francia elnök szerint a legtöbb tűzeset emberi mulasztásból ered, ahogy fogalmazott, a tüzek többsége „emberi tevékenységre vezethető vissza”.
A kontinens déli és nyugati részén egyszerre több fronton támad a hőség. Olaszországban is a harmadik hőhullámnál tartanak idén nyáron, ahol az átlaghőmérséklet folyamatosan 35 Celsius-fok körül mozog, a csúcsértékek pedig meghaladják a 40 fokot. A helyi előrejelzések egy „súlyos afrikai hőhullám” kezdetét jelzik, amely várhatóan július 20-a után is folytatódik.
Nagy-Britanniában is folytatódik a forróság, és az egészségügyi hatóságok szinte egész Angliára adtak ki riasztásokat.
A forró légtömeg északabbra is terjeszkedhet. A magyar HungaroMet szerint a jövő hét egész Európában izzasztó lesz, és a nagyon meleg levegő Dél-Skandináviára is rátelepedhet, ahol 30 fok feletti csúcsértékek is lehetnek.
Magyarországon is nagyrészt kánikula várható a jövő héten, de a hét közepén egy érkező magassági hidegcseppnek köszönhetően megnőhet a záporok, zivatarok kialakulási esélye.
Európa vörösbe borult: vasárnap Franciaország 96 megyéjéből 37-ben a legmagasabb fokú hőségriasztás lépett életbe, ami mintegy 26 millió embert érint. A július 5-én kezdődött és előrejelzések szerint legalább július 15-ig tartó hőhullám miatt Párizsban korábban zárnak a múzeumok és az Eiffel-torony, a nemzeti ünnep előestéjére, hétfőre tervezett hagyományos utcabálokat pedig lemondták – írja az Euronews.
A francia főváros két legismertebb múzeuma, a Louvre és a Musée d’Orsay is rövidített nyitvatartásra váltott. A Louvre péntektől hétfőig délután 4-kor zár, az Eiffel-torony pedig szombaton és vasárnap zárt be ugyanekkor.
Szombaton az ország délkeleti részén, Saint-Laurent-du-Pape településen 40,2 Celsius-fokot mértek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
