ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Új munkahely 2020-ban? Van ötletünk, miben gondolkozz!

Az új év új lehetőséget tartogathat - ha eddig halogattad, hogy új munka után nézz, most talán érdemes rászánnod magad a váltásra. Mutatunk pár lehetőséget!


Ma már gyakran nem egyértelmű, hogy egy-egy elnevezés milyen munkát takar, holott lehet, ha kicsit a fogalmak mögé nézel kiderül, hogy éppen ez az, amit keresel. A technika fejlődésével a munka világa is átalakult és új foglalkozásokra lett szükség, sok munkakör pedig jelentősen átalakult, új tartalommal töltődött. Nemrég ennek kapcsán nálunk is kitölthettetek egy kvízt, ahol választ kaphattatok arra, milyen munka való nektek.

Most még jobban bemutatjuk nektek ezeket a talán kevésbé ismert állásokat. Jó hír, hogy mindháromban közös, hogy rendszeresen keresnek is ilyen pozíciókra új embereket - érdemes körülnézned az aktuális álláshirdetések között.

Aki contact centerben kezdi tanácsadóként, az komoly karriert futhat be

A contact center tanácsadó telefonon keresztül tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel. Elsőként csak megkereséseket, hívásokat indít, később azonban minél jobban betanul a munkába, már a bejövő hívásokat is kezeli, segít a bankszámlával és hitelekkel kapcsolatos kérdések megválaszolásában.

Horváth Erika Bianka is ebben a pozícióban kezdett, fél évvel később már mentorként segítette a belépő, új kollégákat, majd pedig contact center értékesítést támogató munkakörbe került. Korábban a vendéglátásban dolgozott, de szeretett volna egy, a közgazdász végzettségéhez közelebb álló munkát végezni és érdekelték a pénzügyek, így került az OTP Bankhoz. „Nincs szükség speciális végzettségre. Az első két hét olyan volt, mint egy tantermi oktatás, minden banki alapismeretet átadtak A-tól Zs-ig, hogy az első hívásainkat el tudjuk indítani. Ezekre épült rá később minden specifikus banki termék és a vizsgák elvégzése után bonyolíthattam le ezekkel kapcsolatos hívásokat is. Mindent biztosított az OTP Bank, ezen felül jártam értékesítési tréningre és kommunikációs tréningre is, ami segített az emberek, személyiségtípusok megismerésében is” – meséli.

A képzés miatt mindenkinek ajánlja a munkát, pályakezdőknek is, de elsősorban olyanoknak, akik szívesen segítenének másoknak. Ugródeszkának is kiváló lehet a pozíció, hiszen nagyon sokrétű előrelépési lehetőség van, ahogy Erika példája is mutatja.

Ő az értékesítés támogató pozíció felé lépett tovább, de csapatában arra is volt példa, hogy valakit inkább a szakmai oktatás vonzott és cégen belül azon a területen helyezkedett el.

„Nem mondom, hogy minden nap könnyű, de jó úgy hazamenni a nap végén, hogy az ügyfelek azt mondják, – még ha először is beszéltünk - hogy nagyon örülnek, amiért velem beszélgethettek és rendszeresen kérnek hozzám valamilyen céges melléket vagy számot, mert legközelebb is tőlem szeretnének tanácsot, segítséget kérni. Ezt mindig elismerésként kezelem és motivációt ad” – meséli, amikor arról kérdezzük, mit szeret legjobban a munkájában.

Fiókvezetővé is válhatsz, ha egy bankfiókban kezdesz dolgozni

Míg a contact center tanácsadónak közvetlen kapcsolata nincs az ügyfelekkel, csak telefonon keresztül beszélnek, addig a bankfióki ügyintéző az, aki a bankon belül, szemtől-szemben ül az ügyfelekkel. Éppen ezért ebben a munkakörben is nagyon fontos, hogy szeress kommunikálni és emberekkel foglalkozni. Ez tetszett meg az állásban Szathmári Anett Ibolyának is, aki korábban a postán dolgozott. Mivel jól bánik az emberekkel, élvezte az ügyfelekkel való munkát és új impulzusokra vágyott, jelentkezett az OTP Bankhoz. Mikor felvették, egy hathetes beillesztő képzés várt rá, ahol megismerte a szakma alapjait.

A vizsgák után bekerült egy bankfiókba, emellett különböző oktatásokkal, tréningekkel lehetősége volt a folyamatos fejlődésre.

Az általános képzés elvégzése után mindenki számlavezető alapmunkatársként kezdi, majd folyamatosan tanulja ki az értékesítést és válik számlavezető munkatárssá, majd befektetési munkatárssá, de innen akár eljuthat a csoportvezetői, osztályvezetői, fiókvezetői szintre is. Ha pedig valaki nem szeretne fiókban dolgozni, vagy már úgy érzi, hogy ott kiteljesedett, a bank központjában lehetősége van specializálódni. Aki szorgalmas, az a vezetők segítségével gyorsan tud fejlődni és előrébb jutni a karrierjében.

Anett alapvetően értékesítéssel foglalkozik, de csoportvezetővé előlépve arra is figyel, hogy a többiek is jó értékesítők legyenek, stratégiákat dolgoznak ki a vezetőtársakkal és részt vesz a kreatív folyamatokban is. Elmondása szerint ezt a részét élvezi a legjobban, de ugyanígy fontos számára az ügyfelekkel való törődés.

„Jó érzés, amikor leül elém egy ügyfél és azt veszem észre, hogy, nem igazán tudja, hogyan intézze a saját pénzügyeit, de amikor elbúcsúzunk, tényleg látom rajta az elégedettséget és a megkönnyebbülést - mondja. – „Itt tényleg tudsz segíteni, hiszen elég nyomasztó, ha valakinek nincsenek rendben az anyagi dolgai, míg van olyan is, akinek arra van szüksége, hogy felhívják a figyelmét arra, miként marad több pénze, hol lesz a megtakarítása jobb helyen. Ez a mi dolgunk és sokszor tanítani is kell az ügyfelet bizonyos dolgok használatára. Ehhez türelem kell és az, hogy jól tudd átadni az információkat.”

Hol találkozhatsz ilyen álláshirdetésekkel?

Ha a sztorikat olvasva úgy érzed, hogy valamelyik munka épp neked való lenne és szívesen kipróbálnád magad egy új munkakörben, akkor minden esélyed megvan rá, hogy ez sikerüljön. Keresd fel az OTP Bank Karrieroldalát, ahol rendszeresen találsz álláshirdetéseket akár a contact center tanácsadói, akár a bankfióki ügyintézői, akár az agilis coach pozíciókhoz.

Mit csinál egy agilis coach?

Ahogy változik egy-egy szervezet felépítése, úgy születnek újabb és újabb munkakörök is. Ilyen új szakma az agilis coach is, akinek az a feladata, hogy a rá bízott csapatokat támogassa az agilis működésben. Hogy ez pontosan miről is szól, arról Pankotai Balázzsal beszélgettünk, aki maga is agilis coach-ként dolgozik. Balázs korábban a HR területen vezetőfejlesztéssel és szervezeti kultúraváltással foglalkozott, és amikor cégen belül lehetősége nyílt megpályázni az agilis coach pozíciót, jelentkezett, mert egy új, izgalmas területnek tartotta.

Az agilis módszertan a szoftverfejlesztés világából jön, és egy olyan hatékony folyamatszervezési mód, amely közben nem feledkezik meg az emberekről és a közösségről sem.

„Úgy szokták mondani, hogy az agilitás őre az agilis coach. Nem véletlenül szerepel a nevében a coach kifejezés is, hiszen az egyes személyek jóllétéről is gondoskodni kell, meghallani a problémáikat, igyekezni támogatást nyújtani számukra, figyelni a csapatdinamikát és visszajelzést adni a működésükre” - meséli munkájáról Balázs.

Miután sikeresen pályázott, agilis módszertani és szerepköri képzéseken vett részt. Emellett a szakterületeket is meg kellett ismernie, azaz elmélyednie az általa támogatott csapatok munkájában. Ehhez nagyon sokat beszélgetett a csoportjában lévő emberekkel, hogy pontosan tudja, mivel is foglalkoznak. A képzéseken túl hónapokon keresztül mentori támogatást is kapott.

„Amikor idekerültem, ismeretlen volt minden és mindenki, de nagyon megszerettem, hogy közel lehetek az üzlethez. Izgalmas ott lenni, ahol a dolgok történnek. Olyanoknak ajánlanám ezt a munkát, akik szeretik a pörgős munkavégzést, szeretnek minél közelebb lenni az üzlethez, ahol valós ügyfélérték-teremtés történik. Emellett olyanoknak, akikben megvan mind a szisztematikusság, mind az empátia, hiszen a csapatokat és az embereket meg kell érteni és úgy támogatni, ahogy arra nekik a legjobban szükségük van. Fontos a kreativitás is, mert nincs egy bevált recept, a legjobb, ha az agilis coach a csapathoz illeszkedve tudja ezt a módszertant képviselni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A Bridgerton sminkese most elárult néhány komoly beauty-titkot a forgatásról – köztük azt is, mitől olyan hibátlan Sophie bőre
Nic Collins, a sorozat sminkmestere, végre megmutatta, hogyan érik el Sophie Baek irigylésre méltó, ragyogó bőrét. A trükk egy egyszerű keverési technika.


A szereplők ragyogása nem csak kosztüm kérdése: a Bridgerton 4. évadában Sophie Baek hibátlan bőre mögött fegyelmezett előkészítés, visszafogott textúrák és egy profi keverési trükk áll – közvetlenül a sorozat sminkfőnökétől. A Netflix nemrég tette elérhetővé a sorozat negyedik évadának első négy epizódját, amely Benedict Bridgerton és az új hősnő, Sophie Baek történetére fókuszál. A Daily Mail szerint a karakter szépsége a történetmesélés szerves része, ami a két világ közötti különbséget is hangsúlyozza.

Nic Collins, a sorozat haj- és sminktervezője elárulta, Sophie sminkjét szándékosan visszafogottra tervezték.

„A kedvenc részem Sophie megjelenésének megalkotásában az egész »lenti« világ felépítése volt, és annak biztosítása, hogy egyértelmű különbség legyen a két világ között.

Sophie sminkjének nagyon természetesnek és letisztultnak kellett lennie ahhoz képest, ahogyan a »fenti« szereplőket látjuk” – magyarázta a szakember.

A friss hatás elérése már jóval az alapozó felvitele előtt elkezdődött. „A bőrelőkészítés nagy része volt a reggeli rutinnak. A legtöbb napon nagyon korán voltak a sminkes hívások, ezért

egyenesen a hűtőből kivett cryo golyókat használtunk egy nyirokelvezető masszázshoz, hogy felébresszük az arcot. Ez egy annyira egyszerű dolog, de valóban meghatározza, hogyan néz ki a bőr egész nap”

– mondta Collins. Ezt követte a hidratálás egy Caudalie Beauty Elixir permettel és egy réteg Tatcha Dewy Skin Creammel. „Együtt hibátlan, »belülről ragyogó« alapot hoztak létre, ami azt jelentette, hogy a természetes smink erőfeszítés nélkülinek és valódinak tűnt a kamerán. Az egész arról szól, hogy megteremtsük azt a finom ragyogást, ami egyáltalán nem tűnik sminknek.”

Sophie legdrámaibb sminkje a maszkabálon látható, ahol az arcának nagy részét maszk takarja. „Mivel az arcának nagy része takarásban volt, igazán arra koncentráltam, hogy a szemek és az ajkak kiugorjanak.

Lágy definíciót adtunk a szemek köré, az ajkakat pedig hidratáltan és ragyogóan tartottuk”

– részletezte a sminkes. Az ajkak különösen központi szerepet kaptak. „Yerinnek már eleve gyönyörű ajkai vannak, ezért csak egy áttetsző színnel emeltem ki őket.”

A kulisszák mögött azonban akadtak nehézségek, különösen a maszkok helyén tartásával. „Határozottan alábecsültük, milyen trükkös lesz a maszkot pont jónak beállítani. Egy kis komédiává vált a forgatáson” – nevetett Collins.

Ahogy a szezon halad előre, Sophie sminkje is finoman átalakul, követve érzelmi útját.

„Annyit elárulhatok, hogy Sophie sminkje valóban átalakul a szezon során, követve a karakterívét.

A megjelenése tükrözi, hol tart érzelmileg, de ez mind nagyon finom. Apró változásokat fogtok észrevenni a színben, az intenzitásban és a ragyogásban, ahogy a magabiztossága nő.”

Ami pedig a tökéletes bőrt illeti, Collins egyetlen bevált technikára esküdött.

„A kedvenc módszerem a gyönyörű bőr létrehozására Sophie-n az volt, hogy összekevertem az alapozót egy ragyogásfokozó primerrel.”

Ezt a kombinációt a „hibátlan, természetes bőrhöz minden alkalommal bevethető” párosnak nevezett.

Via Daily Mail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Hidegzuhany az Ozempic-kúra után: ezért jönnek vissza a leadott kilók kamatostul - mutatjuk a megoldást
Sokan a végső megoldást látták az Ozempicben, most pedig tehetetlenül nézik, ahogy visszajönnek a kilók. Egy spanyol orvos elmagyarázza a sokkoló biológiai okot és a lehetséges kiutat.


A fogyás gyors lehet, a visszahízás még gyorsabb – ez a hidegzuhany vár azokra, akik abbahagyják a népszerű Ozempic vagy Mounjaro injekciókat. A leadott kilók akár 80-90 százaléka is visszakúszhat, és velük együtt a korábban elért egészségügyi előnyök is semmivé válnak.

Egy friss, januári oxfordi kutatás szerint a gyógyszer elhagyása után a visszahízás üteme havonta akár 0,8 kilogrammot is elérhet.

A jelenség mögött egyszerű biológia áll. Dr. Gontrand López-Nava, a madridi HM Sanchinarro Egyetemi Kórház Endoszkópos Bariátriai Egységének igazgatója szerint a gyógyszerek az agy étvágyközpontjában fejtik ki hatásukat. „Ezek a GLP-1 gyógyszerek közvetlenül az agyban hatnak, blokkolva az étvágyat és a jóllakottságot jelző áramköröket. De ez a blokk csak addig működik, amíg a gyógyszert szedik” – magyarázta a szakértő. Amint a kezelés véget ér, az agy visszatér a régi működéséhez: a páciensek újra éhesnek érzik magukat, a jóllakottság érzése csökken, és rájönnek, hogy a szokásaik valójában nem változtak meg.

A visszahízás mértéke sokkoló. Dr. López-Nava a The British Medical Journalban megjelent metaanalízisre hivatkozva állítja, hogy a leadott súly 80-90 százaléka visszajön. Ezt támasztja alá a STEP 1 kísérlet kiterjesztett vizsgálata is, amely szerint

a gyógyszert elhagyók egy éven belül a leadott súly kétharmadát szedték vissza.

A legrosszabb pedig nem is a mérleg által mutatott szám. „A visszahízással a kardiometabolikus előnyök is eltűnnek” – figyelmeztet Dr. López-Nava, utalva arra, hogy a vércukor-, koleszterin- és vérnyomásértékek is visszaromolnak a kiinduló szintre.

A szakértő szerint a valódi megoldás a szokások megváltoztatása. „A megoldás egyik fele az, hogy segítünk a pácienseknek kontrollálni az éhséget, akár gyógyszerrel, akár endoszkópos bariátriai eljárásokkal. A másik fele viszont a bariátriai pszichológia és a táplálkozástudomány, mert a páciensek így tudják valóban megváltoztatni az életmódjukat és az ételhez fűződő viszonyukat” – hangsúlyozza Dr. López-Nava. A cél, hogy az evés ne az érzelmek – szorongás, gyász vagy ünneplés – levezetésére szolgáljon. Dán kutatások azt is kimutatták, hogy

a gyógyszeres kezelés melletti rendszeres, közepes vagy erős intenzitású testmozgás nemcsak az anyagcserét javítja, de a gyógyszer elhagyása után is segíthet mérsékelni a visszahízást.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyógyszeres kezelés hatalmas előrelépés, de önmagában csak egy mankó. Az elhízás krónikus betegség, nem az akaraterő hiánya, kezelése pedig nem egyetlen recept felírásával, hanem egy életre szóló tervvel lehetséges. Ez magában foglalja az orvosi, táplálkozási és pszichológiai támogatást, és a gyógyszereket is kizárólag orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni.

Via ¡HOLA!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Itt a krónikus hazudozók lebuktatásának új, alattomos módszere – kiderült, mit árul el a szenvedély
Egy friss brit kutatás trükkös, de zseniális módszert dolgozott ki a notórius hazudozók kiszűrésére: nem azt figyeli, mit mondanak, hanem hogyan.


A hazugságkutatás a kommunikációpszichológia Szent Grálja. Mindenki hazudik – ezt rég tudjuk, de nem mindegy, milyen gyakran, és milyen típusban. Van az apró, szociálisan elfogadott hazugság: „Nagyon jól áll ez az ing!”, „Sajnálom, aznap nem érek rá…” Ezek a kis füllentések valójában kenegetik az emberi kapcsolatokat. A másik véglet viszont a krónikus hazudozó:

aki úgy és olyan gyakran ferdít, hogy már-már a valóság is csak egy lehetőség neki a sok közül.

Ők azok, akiknek a szavában már senki sem bízik, és akikkel kapcsolatban egyre inkább az a kérdés: mitől ilyen kórosan allergiásak az igazságra?

Most a University of Portsmouth kutatói – élükön Sharon Leel pszichológussal – egy újfajta kísérleti módszert dolgoztak ki arra, hogy a krónikus hazudozók mikor és hogyan buknak le. A módszer neve: az Ördög ügyvédje-teszt. Az alapötlet annyira egyszerű, hogy szinte fáj: kérj meg valakit, hogy előbb érveljen a saját véleménye mellett, majd érveljen az ellenkezője mellett is. És nézd meg, mikor mondja szenvedélyesebben. Na, ott lesz az igazság.

Nem mindegy, milyen hazugságról beszélünk

A klasszikus hazugságvizsgálatok – például a poligráf vagy a szemmozgás-elemzés – mindig azt feltételezték, hogy valaki vagy igazat mond, vagy nem. A Portsmouth-i kutatás viszont egy finomabb réteghez nyúlt: az identitás szintjén lévő véleményhazugságokhoz, azaz ahhoz, amikor valaki a politikai, erkölcsi vagy társadalmi nézeteiről nem mond igazat. Tipikus helyzet: beszélgetsz valakivel, nem ismered jól, és a téma átcsúszik kényes terepre – mondjuk politikára. Először csak óvatosan puhatolózol, majd esetleg bele is mész egy kis hazugságba, nehogy összezördüljetek. De vajon ki az, aki csak udvariasságból „csúszik meg”, és ki az, aki alaptermészeténél fogva hajlamos a hazugságra?

Az ördög ügyvédje: egy új hazugságcsapda

Leel és munkatársai 170 résztvevővel dolgoztak, akiket videós Zoom-interjúkon keresztül kérdeztek meg véleményes kérdésekről – például, hogy bízhatunk-e a kormányban, vagy hogy a közterületi kamerák megsértik-e a magánszférát. A résztvevőket két csoportra osztották: egyik fele mondhatott igazat, a másiknak viszont hazudnia kellett.

Ezután mindenkitől azt kérték, hogy mondja el az álláspontját, majd érveljen az ellentétes nézőpont mellett is, mintha ő is azt vallaná.

Később megkérték őket, értékeljék, mennyit hazudtak, és mennyire gondolták, hogy az interjúztató elhitte nekik.

Az interjúkat hang- és videófelvétel alapján értékelték: hány érvet tudtak felsorakoztatni, mennyire voltak világosak, eredetiek, szenvedélyesek, és mennyire tűnt az egész hitelesnek. A legérdekesebb mérőszám: a szenvedély – azaz az, hogy valaki mennyire hisz abban, amit mond. Ez lett a legfontosabb különbség a hazudozók és az igazmondók között.

A lebukás kulcsa: a szenvedély hiánya

A kutatás azt találta, hogy a krónikus hazudozók meglepően simán eljátsszák az ördög ügyvédjét – tehát könnyen és folyékonyan tudnak az ellenkező vélemény mellett érvelni. Az igazmondóknak ez sokkal nehezebben ment, különösen akkor, ha részletes, példákkal alátámasztott magyarázatot kellett adniuk.

A különbség ott jelent meg igazán, amikor a szenvedélyességet mérték. A hazudozók, amikor nem az igazi nézetüket mondták, látványosan elvesztették a lendületüket. Nem világosan, nem meggyőzően, és legfőképp: nem szenvedéllyel beszéltek. Ahogy a kutatók fogalmaztak:

„Ha valaki olyan véleményt mond, amit igazán vall, abba szenvedélyt is visz. A hazudozók viszont, akik nem hisznek abban, amit mondanak, nem mutatnak szenvedélyt.”

A leglátványosabb különbségek akkor jelentkeztek, amikor bővebb kifejtést kértek: ilyenkor a krónikus hazudozók még inkább lebuktak – nem volt elég az ékesszólás, ha hiányzott mögüle az elhivatottság.

Így ismerhetsz fel te is egy hazudozót

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem kell többé mikrokifejezéseket figyelned, nem kell szemmozgást vagy gesztusokat elemezned – elég, ha hallgatod, ahogy a másik beszél.

A szenvedély az, ami nem hamisítható: ha valaki igazat mond, az felizzik. A hangja, a testtartása, a szóhasználata is átmegy egy másik regiszterbe.

Ha pedig kényszerből a másik oldal mellett kell érvelnie, egyből megtorpan, dadogni kezd, ismétli magát, vagy unott lesz. A szenvedély nem hazudik.

Éppen ezért a kutatás azt is javasolja, hogy ha tudni akarod, mit gondol valaki valójában – például egy párkapcsolat elején –, csak kérd meg, hogy játsszon ördög ügyvédjét. Érveljen az ellenkező vélemény mellett is. És csak figyelj: hol lobban fel a láng. Mert ott lesz az igazság.

A Leel-féle tanulmány új korszakot nyithat a hazugságkutatásban: nem a szándékos lebuktatásról szól, hanem arról, hogyan kényszeríthető ki az igazság egy olyan helyzetben, ahol nem lehet hazudni. Mert nem a konkrét tények érdekelnek, hanem az, hogy valaki miben hisz igazán. És erre nem feltétlenül az a válasz, amit mond – hanem az, ahogyan mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk