Új himnusza van az országnak, eléggé megosztja az embereket, sokan kiakadtak az új változat miatt Szlovákiában

Váratlan jelenet zavarta meg a Mandiner szerda esti klubestjét, ahol Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendég. Miközben a választási kampányról és világpolitikai kérdésekről esett szó, egy férfi a közönség soraiból hirtelen felugrott a színpadra a kormányfő mellé, hogy aláírást és közös fotót kérjen tőle. Az esetről maga Orbán Viktor osztott meg felvételt a Facebook-oldalán.

A férfi sietséggel indokolta a rendhagyó akciót, mondván, nem tudja kivárni az esemény végét. Példáján felbuzdulva egy nő is elindult a színpad felé a telefonjával, őt azonban visszaültették azzal, hogy várják meg az utolsó kérdést, utána lesz lehetőség a közös képekre.

- írja a HVG.

Az est politikai részében a miniszterelnök a kormány teljesítményét értékelte. „Az elmúlt négy évben száz százalék fölött teljesítettünk” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a választási ígéreteiket nemcsak betartották, de túl is teljesítették azokat. Példaként említette a kétgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét és a 14. havi nyugdíj bevezetését, amelyek eredetileg nem is szerepeltek a tervekben. A közelgő választásokkal kapcsolatban a mozgósítás fontosságát hangsúlyozta. „A jó hír az, ha melózunk, nyerünk, ha nem melózunk, nem nyerünk” – fogalmazott a kormányfő.

Nem hátrál a Fővárosi Törvényszék a kormánnyal szemben a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A Telex úgy tudja, hogy

A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva ugyanis rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás esetében „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”. A jogszabály azt is előírja, hogy rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”.

A lap szerint a bíróság a végzésben jelezte, hogy alkotmányossági aggályai merültek fel a rendelettel szemben, amely szerintük több alapelvet is sért.

A testület azt is jelezte, hogy fontolóra veszi előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az Európai Unió Bíróságánál is, mert a szolidaritási hozzájárulás intézménye, valamint a hivatkozott kormányrendelet is ellentétes lehet uniós jogi rendelkezésekkel és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával.

Mindezek alapján a bíróság felhívta a feleket, hogy 15 napon belül nyújtsanak be előkészítő iratot az alkotmányossági és az uniós jogi kérdésekről.

A főváros és a kormány közötti vita a szolidaritási hozzájárulásról évek óta tart. 2025-ben a Fővárosi Törvényszék már adott ideiglenes jogvédelmet Budapestnek, a Kúria pedig novemberben a főváros számára kedvező ítéletet hagyott helyben a 2023-as inkasszó ügyében. Az Alkotmánybíróság idén január 20-án nem találta alaptörvény-ellenesnek a szolidaritási hozzájárulás intézményét, ami után a kormány a vitát lezártnak tekintette, a főváros azonban jelezte, hogy folytatja a pereskedést. Ezután érkezett a kormányrendelet, ami a vészhelyzetre hivatkozva tett volna pontot a perek végére.

A rendelkezést számos jogász bírálta, szerintük egy jogállamban nem fordulhat elő olyan, hogy a kormány egy rendelettel megmondja az elvileg független bíróságnak, hogy mit tegyen.

Karácsony Gergely már csütörtök délután azt írta, hogy "egy nap alatt megbukott a kormány jogtipró rendelete", ekkor még a főpolgármesternek sem volt tudomása arról, hogy a Fővárosi Törvényszék a jogszabály ellenére is megtartja a per következő ülését.

"Bíztató jel, hogy a nyilvánvalóan alkotmányellenes, az európai joggal szemben álló kormányrendeletnek lehet is, kell is ellentartani, lehet bízni az igazságszolgáltatás még megmaradt függetlenségében, ezt jelzi, hogy a Szigetszentmiklós által indított pert a kormányrendelet ellenére sem szüntette meg a bíróság" - írta a Budapest Környéki Törvényszék döntésére reagálva, amellyel ebben a cikkben foglalkoztunk:

Gyászol a magyar kézilabda, 42 éves korában elhunyt Gyáfrás Dávid. A Veszprém egykori játékosa közel két éven át küzdött a rákkal, felépüléséért az egész sportág szorított. A halálhírét február 5-én a Szolnok Hangja nevű Facebook-oldal is közzétette.

„Nyugodj békében, Dávid. Emléked örökre megőrizzük. Élete utolsó mérkőzését sajnos elvesztette Gyáfrás Dávid, az egykori kiváló kézilabdázó. Soha nem feledünk…” – írták a bejegyzésben.

A sportoló kálváriája 2024 márciusában egy ártatlannak tűnő vállfájdalommal kezdődött, ekkor derült ki, hogy szervezetét megtámadta a rák. Állapota szeptemberre rosszabbodott, gyógyulását egy 32 millió forint értékű németországi terápiával remélték – írta a Blikk. Bár eleinte a természetes gyógymódokat részesítette előnyben és ellenezte a kemoterápiát, a betegség súlyosbodása miatt végül a németországi kezelés mellett döntött.

A betegség hírére a kézilabda-társadalom példátlan összefogásba kezdett. Luxemburgi klubja, a Handball Bieles gyűjtést indított és jótékonysági mérkőzést szervezett érte. Korábbi csapata, a Veszprém is segítő kezet nyújtott. „A Veszprém Handball Club egy, a csapat által dedikált mezt ajánlott fel, hogy ezzel is hozzájáruljunk Dávid gyógyulásához. Sok erőt és kitartást a felépüléshez! Hajrá, Dávid!” – közölte akkor a magyar klub.

Gyáfrás Dávid 2024 decemberében egy interjúban maga is beszélt a küzdelméről. „Most is egy vizsgálatról jövök, mert sajnos bevizesedett a lábam” – mesélte luxemburgi otthonából, majd a támogatásról is szót ejtett. „Amikor megtudtam, hogy a barátaim titokban gyűjtést szerveztek a részemre, amelybe bevontak tévécsatornákat, újságokat, közösségi felületeteket, nagyon meghatott. Ráadásul, hogy mindez Magyarországra is eljutott, és volt csapatom, a Veszprém is támogat, nagyon mélyen megérintett, és olyan erőt adott, amire gondolni sem mertem volna.” Azt is elmondta, a családja jelenti számára a legnagyobb támaszt: „Hihetetlen sok segítséget kapok az ismerősöktől, a családomtól, feleségemtől, Renátától és a 11 éves kisfiamtól, Bendegúztól. Rengetegen érdeklődnek, hívnak, írnak, mióta megtudták, hogy mi van velem, már csak miattuk is elmondhatom, hogy nem félek semmitől.”

Gyáfrás Dávid a Veszprém után játszott Komlón, Nyíregyházán és Győrben is, majd 2007-ben Luxemburgba szerződött, ahol több csapatban is megfordult, a 2016/17-es idényben a helyi bajnokság gólkirálya lett. Visszavonulása után, 2021-től a Handball Bieles felnőttcsapatának vezetőedzőjeként dolgozott. Klubja is megemlékezett róla: „Mély fájdalommal értesültünk szeretett Davidünk halálhíréről. Dávid, sokunk számára te nem csupán kézilabdázó vagy edző voltál, hanem kolléga is. Egy kolléga, akire mindig számíthattunk, aki mindig kiállt a csapatáért és a 'fiaiért', és akire támaszkodhattunk.”

Magyar Péter a közösségi oldalán fejtette ki véleményét a külföldön élő magyarok szavazásáról.

Azt írta, hogy

A TISZA Párt alelnöke úgy fogalmazott, több százezer olyan honfitársunk él külföldön, akik nem adhatják le a szavazatukat levélben. Állítása szerint:

„Ők azok, akik csak szabadnapok, pénz és a családtól elrabolt idő árán élhetnek alapvető jogaikkal. Ők azok, akik a külképviseleti szavazóhelyiségek fájóan alacsony száma miatt sokszor egész napos utazásra kényszerülnek. És ha el is jutnak a külképviseletre, ott zsúfoltság és végeláthatatlan sorban állás várja őket.”

Magyar Péter szerint ez nem maradhat így. Mint írta, a választójog nem kiváltság, hanem alapjog. „A külföldön élő magyarok a nemzet elidegeníthetetlen részei, a közügyek alakításába való beleszólás joga őket is megilleti” – jelentette ki. Éppen ezért közölte, hogy felszólítják a döntéshozókat a külképviseleti szavazóhelyiségek számának növelésére. Konkrét javaslatuk szerint minden külföldi településen létre kellene jönnie egy szavazóhelynek 100 regisztrált választó után, majd minden további 1000 regisztrált fő után újabbaknak. A TISZA Párt elnöke szerint ők olyan rendszert akarnak, amelyben a választójog gyakorlása nem „hivatali akadálypálya”. Álláspontja szerint a külképviseleti szavazás nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy. Posztját a „Szavazz haza!” felhívással zárta.

A petíció ITT található.

A magyar választási szabályozás különbséget tesz a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok között aszerint, hogy van-e magyarországi lakcímük. Akiknek nincs, azok levélben szavazhatnak, míg a magyarországi lakcímmel rendelkezők csak személyesen, a külképviseleteken adhatják le voksukat. Ez a keretrendszer hosszú ideje vita tárgyát képezi a választójog egyenlősége szempontjából. A 2022-es országgyűlési választáson a legtöbben Londonban voksoltak, ahol 8138-an szerepeltek a névjegyzékben, és 6951-en szavaztak is.

A külképviseleti szavazás megszervezése a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladata, a választási eljárásért pedig a Nemzeti Választási Iroda felel. A kormány a 2024-es EP- és önkormányzati választások idején 147 külképviseleti szavazóhelyről beszélt, amit a kritikusok szerint több országban még mindig kevés a valós igényekhez képest. Sulyok Tamás köztársasági elnök a következő országgyűlési választást 2026. április 12-ére tűzte ki. A TISZA Párt – melynek elnöke és európai parlamenti képviselője a posztot jegyző Magyar Péter – „Szavazz haza!” néven indított kampányt a helyzet megváltoztatásáért.