Túró rudi, pálinka, Pick szalámi? Mi hiányzik leginkább a magyaroknak külföldön?

Ismerős az érzés, hogy külföldön járva – pláne hosszabb időt ott töltve – hiányozni kezdenek bizonyos megszokott ízek, amiket valahogy nem pótol semmi? A magyar gasztronómia már csak ilyen, van benne sok olyan specialitás, ami más nemzeteknél valahogy nem ugyanolyan, netán merőben szokatlan. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon mi az, ami igazán jellegzetes a magyar finomságokban? Mi hiányozna leginkább külföldön? Vagy mivel ismertetnénk meg szívesen külföldi barátokat, ismerősöket?

A sztereotip elképzelés Magyarországról, hogy mindent csípősen, de minimum paprikásan fogyasztunk – pedig biztosan van élet a paprikán túl is. De vajon milyen ínyencségeket pakolnánk a bőröndbe egy külföldi út előtt? Először Budapesten kérdeztünk erről járókelőket, és a válaszok hasonlóak voltak: túró rudi, magyar fehér kenyér, kolbász, szalámi, pálinka, fűszerek, köztük persze paprika.

Egy videós körkapcsolásban próbáltunk meg utánajárni.

Eszter Pilisszentkereszten nőtt fel, most fotósként dolgozik Hollandiában. Ahogy meséli, neki nagyon hiányzik a hegyek látványa, az érzés, hogy felér a hegytetőre – mert hát a holland síkság meglehetősen egységes képet mutat. Egy másik furcsaság, amit megtapasztalt Hollandiában, hogy ott nem esznek mákot, nem is nagyon gondolják, hogy a konyhába való lenne, nem is lehet kapni, itthonról kell magával vinnie. Amikor egyszer Eszter mákos tésztával kínálta barátait, furán néztek rá, nem is nagyon ettek belőle.

Sándor projektmenedzser, Londonban élve azt éli meg kihívásként, hogy nem lehet csak úgy összefutni spontán a barátokkal, felvetni, hogy félóra múlva igyunk meg valamit, mert akkora a város, hogy nagyobb szervezést igényel egymás útjainak keresztezése. Pedig most már annyi magyar él Londonban, hogy könnyű magyar szót hallani a városban, pláne, ha betéved az ember a magyar boltba.

A szalámi, kolbász, füstölt áru már csak azért is fontos számára, mert felidézi gyermekkorát: a házuk közelében volt a Pick gyár egyik épülete, az utcában ezért gyakran lehetett füstölt kolbászillatot érezni.

A marketingmenedzserként dolgozó Kati a németországi Karlsfeldben leginkább a családját hiányolja, főleg most, hogy a koronavírus-járvány miatt bonyolultabb lett megoldani az utazásokat. Pedig ha itthon járnak, akkor az édesanyja rendszerint bepakol nekik több napra elegendő magyaros ételt, amiket a gyermekei is nagyon megkedveltek. Nem mintha nem próbálkozna magyar fogásokkal, még német barátokat is szívesen megkínál egy-egy klasszikussal, mint a húsleves, vagy csirkepaprikás, esetleg aszaltszilvával töltött hús, amit a németek már csak azért is különösnek tartottak, mert nincsenek hozzászokva, hogy az édes és a sós íz keveredik egy fogáson belül.

Krisztina Los Angelesben bírósági tolmács, és az egyik legfőbb hiányérzete a kultúrával függ össze: Budapesten élve azt szokta meg, hogy rengeteg színházi program, mozielőadás, és még számos egyéb lehetőség közül választhatott, de most egy monumentális nagyvárosban él, ahol a lakosságszám pont akkora, mint Magyarországé összesen, és emiatt nehezebb megtapasztalni a pezsgő kulturális életet.

Ha édesanyja egy évben egyszer egy hónapra meglátogatja őket, akkor végigeszik a magyaros menüsort, ilyenkor mindig van például töltött káposzta, úgy elkészítve, ahogy azt szülővárosában, Nyíregyházán megszokta.

Ági esküvőszervező Melbourne-ban, 9 éve ott él. Azt mondja, szerencsés, hogy külföldi párja eltöltött hosszabb időt Magyarországon, így megbarátkozott a magyar ízekkel, és kimondottan szereti, ha ilyen fogások kerülnek terítékre. Ausztráliában különösen hosszúra nyúlt a pandémia miatti lezárás, amit rákényszerítette Ágiékat arra, hogy többet főzzenek otthon, férjének pedig nagy kedvence lett a csirkepaprikás nokedlivel. Mert a hazai ízek azért hiányoznak ott a többezer kilométeres távolságban. A nokedlit már a barátaikkal is megkedveltették, olyannyira, hogy többeknek kellett már nokedliszaggatót ajándékba vinni, ha Magyarországon jártak.

Barbara egy nagy könyvvizsgáló cég munkatársaként került a Bahamákra, ahonnan évente egyszer tud hazalátogatni, ezért elsősorban a családját és a barátait hiányolja – de vannak magyar ízek is, amik hiányoznak neki, már csak azért is, mert bizonyos hozzávalókat nem tud beszerezni jelenlegi lakhelyén.

A helyi specialitások némileg kárpótolják: egyik kedvelt elfoglaltsága lett az, hogy magának fogja meg a halat szigonnyal az óceánból, majd megsüti.

Milyen magyar specialitás receptjét küldte be Ági egy helyi élelmiszerlánc újságjába, amit aztán meg is jelentettek? És mi az a magyar termék, amit már rendszeresen megrendelnek Katitól a barátok, hogy vigyen nekik feltétlen, ha újra itthon jár? És mit pakolnak be rendszerint a külföldön élő magyarok a bőröndbe, ha Magyarországon járnak és hazaindulnak? Kiderül a videónkból!