HÍREK
A Rovatból

Trump túl messzire mehetett: sorra fordítanak hátat neki európai szélsőjobbos szövetségesei

A venezuelai elnök elrablása és a grönlandi fenyegetés kiverte a biztosítékot. Még a legkeményebb európai szövetségesei is nyíltan ellene fordultak.


Váratlan törésvonalak rajzolódtak ki az európai szélsőjobboldalon: a Donald Trumphoz eddig lojálisnak tartott pártok sorra hátrálnak ki mögüle, miután a venezuelai elnök elrablása és a Grönland megszerzésére tett fenyegetések felkorbácsolták a közhangulatot, írja a Bloomberg.

Bár a Trump-kormányzat nemzetbiztonsági stratégiájában kiemelt szerepet szánt az európai szélsőjobboldali pártoknak, ez a kapcsolat egyre terhesebbé vált számukra. A folyamat nem új, már 2025-ben is megfigyelhető volt, hogy a Trumppal szimpatizáló populisták politikailag nehéz helyzetbe kerültek, Kanadában és Ausztráliában például jelentősen csökkent a népszerűségük és választásokat is vesztettek.

A januári események azonban felgyorsították a távolodást.

Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője már tavaly úgy nyilatkozott, nem szeretné, ha Európa „bármely nagyhatalom alárendeltjévé” válna. Most ennél is tovább ment: a venezuelai beavatkozást azért bírálta, mert az bevallottan „elősegíti az amerikai olajcégek gazdasági érdekeit”, a Grönland elfoglalásával kapcsolatos fenyegetést pedig „egy európai ország szuverenitásának közvetlen megkérdőjelezésének” nevezte.

Németországban az AfD mindkét társelnöke nyíltan bírálta az amerikai külpolitikát. Alice Weidel szerint

„Trump megsértette egyik alapvető kampányígéretét, nevezetesen azt, hogy nem avatkozik be más országok ügyeibe”.

Társa, Tino Chrupalla pedig elutasította Trump „vadnyugati módszereit”.

Nagy-Britanniában Nigel Farage, a Reform UK vezetője is szembefordult az amerikai elnökkel a bejelentett vámok miatt. „Nem mindig értünk egyet az amerikai kormánnyal, és ebben az esetben különösen nem. Ezek a vámok károsak lesznek számunkra” – mondta.

A skandináv szélsőjobboldali pártok többsége már 2025-ben, az első grönlandi fenyegetések után szembefordult Amerikával. Újdonság viszont, hogy a korábban lojális Kelet-Európában is megjelent a kritika. Milan Uhrík, a Szlovákiában harmadik helyen álló Republika vezetője egy televíziós interjúban ítélte el az USA agresszív külpolitikáját.

„Ki látott már olyan esetet, hogy egy ország kommandósai elrabolták egy másik ország elnökét? Hova jutnánk, ha a nemzetközi konfliktusokat ilyen módon oldanák meg?”

– tette fel a kérdést.

Még a Trumppal baráti viszonyt ápoló olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni is elítélte a Grönland megszerzéséről szóló nyilatkozatokat. A magyar kormány részéről nem érkezett semmilyen kritika Trump agressziójára vonatkozóan.

(via)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Emelkedett a Duna vízszintje, már 9 centire vagyunk a vasárnapi mélyponttól
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán adott tájékoztatást a Duna vízállásának javulásáról. Gajdos László szerint Paksnál 3 centit emelkedett a vízszint tegnap óta.


Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.

„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”

A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.

A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Csődbe ment az utazási iroda, ami nemrég SMS-ben közölte az ügyfelekkel, hogy nem tudja hazahozni őket
Fizetésképtelenséget jelentett a bolgár bejegyzésű Robinson Tours utazási iroda. A károsult magyar utasoknak az Axiom Insurance nevű bolgár biztosítónál kell benyújtaniuk a kárigényüket, angolul.


Fizetésképtelenséget jelentett a bolgár bejegyzésű Robinson Tours, amely felszámolási eljárás megindítását kérte maga ellen a Szófiai Városi Bíróságtól – írja a turizmus.com. A cég levélben értesítette partnereit és utasait a döntésről, amelyet a kereslet visszaesésével, a magas üzemanyagárakkal és a fapados légitársaságok piaci magatartásával indokoltak.

A cég közleménye részletesen leírja, hová jutottak pénzügyileg: „A ROBINSON TOURS EOOD. már nem rendelkezik a szükséges pénzügyi eszközökkel… ezért […] kérelem lett benyújtva […] a felszámolási eljárás megindítására.”

Az érintett magyar utasoknak a kártérítési igényüket a cég bolgár biztosítójánál, az Axiom Insurance Company AD-nél kell benyújtaniuk. A kárbejelentést angolul, e-mailben tehetik meg, csatolva a foglalási és fizetési bizonylatokat, valamint megadva a bankszámlaszámukat IBAN-formátumban a visszatérítéshez.

A botrány múlt szombaton robbant ki, amikor az utazási iroda SMS-ben értesítette több ügyfelét, hogy a vasárnapra tervezett bulgáriai útjukat nem tudják elindítani, vagy a hazajutást nem tudják megoldani. Az indoklás nem volt egységes, egyeseknek a szállodák túltelítettségével, másoknak a charterjáratokkal kapcsolatos problémákkal magyarázták a lemondást.

Az eset miatt több, már kint tartózkodó nyaraló repülő helyett busszal volt kénytelen hazatérni.

A most csődöt jelentő Robinson Tours egy Bulgáriában bejegyzett cég, amely határon átnyúló szolgáltatóként működött a magyar piacon, emiatt zajlik a kártalanítási eljárás is a bolgár jogszabályok szerint, a bolgár biztosítón keresztül.

Korábban egy magyar bejegyzésű, nagy múltú utazási iroda működött Robinson Tours néven. Az a cég a koronavírus-járvány okozta válság miatt 2020-ban szüntette be a tevékenységét.

A márkanév 2021-ben tért vissza a piacra, de már a most fizetésképtelenséget jelentő bolgár vállalkozás üzemeltetésében.

Azonban az ügyben a Budapest Főváros Kormányhivatala is jelezte, hogy figyelemmel kísérik a helyzetet.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
15 év után először havazott Új-Zéland fővárosában, energiahiány jöhet
Egy antarktiszi hidegfront miatt esett hó Wellingtonban, amire 15 éve nem volt példa. Az országos hálózatirányító szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és péntekre energiahiányt jelzett.


Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.

Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.

„Hó Wellingtonban?! Elképesztő! Így aztán tényleg más lett a napom” – írta egy felhasználó. Egy másik kommentelő a közös élményt emelte ki: „Annyira jó ez a lelkesedés. Az irodám ablakához mentem, és a szemközti épület minden ablaka tele volt nézelődőkkel.”

A Déli-szigeten fekvő Dunedinben az iskolákból is hazaküldték a diákokat a havazás miatt.

A helyiek kihasználták a lehetőséget, többen snowboardoztak az utcákon, egy síelő pedig levideózta, ahogy lesiklik a Guinness World Records szerint a világ legmeredekebb utcáján, a dunedini Baldwin Streeten.

„Azt szeretem Dunedinben, hogy évente talán kétszer esik másfél centi hó, és mindenki teljesen megőrül” – jegyezte meg egy helyi a közösségi médiában.

Szerda reggelre a Déli-sziget három pontján -9 Celsius-fokot mértek, több főutat lezártak. Christchurch tengerpartját, a New Brighton Beachet is vékony hóréteg fedte, a helyi repülőtéren pedig egy járatnak meg kellett szakítania a leszállást a viharos szél és az eső miatt.

A rendőrség több olyan esethez vonult ki, ahol autók csúsztak le a jeges utakról, ezért arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, ne induljon útnak.

Az országos meteorológiai szolgálat, a MetService szerint bár szerdán átmenetileg enyhül az idő, csütörtök reggelre több helyen is az év eddigi leghidegebb napja jöhet.

Az országos hálózatirányító, a Transpower szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és arra figyelmeztetett, hogy péntek reggel akár energiahiány is kialakulhat.

Az, hogy Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban tengerszintig havazzon, rendkívül ritka esemény. Legutóbb 2011 augusztusában, egy rendkívüli hideghullám idején fordult elő hasonló.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk