Trump túl messzire mehetett: sorra fordítanak hátat neki európai szélsőjobbos szövetségesei
Váratlan törésvonalak rajzolódtak ki az európai szélsőjobboldalon: a Donald Trumphoz eddig lojálisnak tartott pártok sorra hátrálnak ki mögüle, miután a venezuelai elnök elrablása és a Grönland megszerzésére tett fenyegetések felkorbácsolták a közhangulatot, írja a Bloomberg.
A januári események azonban felgyorsították a távolodást.
Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője már tavaly úgy nyilatkozott, nem szeretné, ha Európa „bármely nagyhatalom alárendeltjévé” válna. Most ennél is tovább ment: a venezuelai beavatkozást azért bírálta, mert az bevallottan „elősegíti az amerikai olajcégek gazdasági érdekeit”, a Grönland elfoglalásával kapcsolatos fenyegetést pedig „egy európai ország szuverenitásának közvetlen megkérdőjelezésének” nevezte.
Németországban az AfD mindkét társelnöke nyíltan bírálta az amerikai külpolitikát. Alice Weidel szerint
Társa, Tino Chrupalla pedig elutasította Trump „vadnyugati módszereit”.
Nagy-Britanniában Nigel Farage, a Reform UK vezetője is szembefordult az amerikai elnökkel a bejelentett vámok miatt. „Nem mindig értünk egyet az amerikai kormánnyal, és ebben az esetben különösen nem. Ezek a vámok károsak lesznek számunkra” – mondta.
A skandináv szélsőjobboldali pártok többsége már 2025-ben, az első grönlandi fenyegetések után szembefordult Amerikával. Újdonság viszont, hogy a korábban lojális Kelet-Európában is megjelent a kritika. Milan Uhrík, a Szlovákiában harmadik helyen álló Republika vezetője egy televíziós interjúban ítélte el az USA agresszív külpolitikáját.
– tette fel a kérdést.
Még a Trumppal baráti viszonyt ápoló olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni is elítélte a Grönland megszerzéséről szóló nyilatkozatokat. A magyar kormány részéről nem érkezett semmilyen kritika Trump agressziójára vonatkozóan.
(via)