HÍREK
A Rovatból

Elképesztően hosszú lehet Trump és Putyin alaszkai találkozója a Kreml szerint

A Kreml úgy számol, hogy az egyeztetés 6–7 órán át tarthat. A programban négyszemközti megbeszélés és üzleti ebéd is szerepel.


Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő akár 6–7 órán keresztül is tárgyalhat egymással – árulta el a Kreml szóvivője az orosz állami médiának, írja a CNN.

A RIA Novosztyi beszámolója szerint Dmitrij Peszkov úgy fogalmazott:

„Az orosz fél bízik abban, hogy a két vezető alaszkai találkozója eredményes lesz.”

Peszkov hozzátette, hogy a négyszemközti egyeztetéseken tanácsadók is jelen lesznek, de nem részletezte, kik.

A Kreml korábban jelezte, hogy a csúcstalálkozó elején tolmácsok segítik a feleket a négyszemközti beszélgetésben, majd üzleti ebéd mellett folytatják a megbeszéléseket.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin magyar idő szerint pénteken este 21:30-kor találkozik Alaszkában. A megbeszélésen részt vevők névsora alapján a háború lezárásán túl gazdasági kérdések is szóba kerülhetnek a két politikus között:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Hatvanpusztán a zebrákat és a robot fűnyírót is jobban őrzik, mint a vadászrepülőinket
A tiszás politikus azon akadt ki, hogy ismeretlenek minden különösebb erőfeszítés nélkül törtek be a kecskeméti katonai repülőtérre, ahonnan a MIG-29-es vadászgépekből szereltek ki alkatrészeket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 15.



Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, két héttel ezelőtt ismeretlenek jutottak be a kecskeméti katonai repülőtér területére. A tolvajok a hírek szerint egyszerűen átvágták a drótkerítést, majd senkitől sem zavartatva a MIG-29-es vadászgépek orrkúpjai alatti lokátortérből szereltek ki és vittek el alkatrészeket.

Az eset kapcsán péntek este megszólalt Magyar Péter is.

„Szalay-Bobrovniczky Kristóf annyira fogalmatlan mű-katona, hogy a kecskeméti katonai repülőtér védelmét sem tudja megszervezni, nemhogy egy egész országét” - írta a poszt elején a Tisza Párt vezetője.

„Addig, amíg ilyen emberekre bízza Orbán Viktor a haza védelmét, Magyarország tényleg veszélyben van. Hatvanpusztán a zebrákat és a robot fűnyírót is jobban őrzik, mint a vadászrepülőinket”

- tette hozzá a politikus.

„2025-ben egy állítólagos háborús veszélyhelyzetben egy katonai létesítményt úgy tudtak tolvajok kifosztani, hogy átvágták a drótkerítést és az ott tárolt harci eszközökből alkatrészeket szereltek ki anélkül, hogy ezt bárki észrevette volna. Ezután a repülőgép alkatrészekkel zavartalanul elsétáltak, mintha csak a piacon vásároltak volna be” - olvasható Magyar bejegyzésében.

Szerinte „Magyarország nem engedheti meg magának, hogy olyanok kezében legyen a haza védelme, akik azonnal megadnák magukat egy orosz támadás esetén, akik átjáróházat csinálnak a külügyminisztérium informatikai rendszeréből, és bolhapiaccá züllesztik a kecskeméti katonai repteret”.

Magyar Péter ezután három kérdést is feltett a történtekkel kapcsolatban: „Mikor mond le a honvédelmi miniszter? Hogyan fordulhatott elő, hogy egy katonai létesítményből MIG-29-es lokátoralkatrészeket lophattak el idegenek? Hol van a miniszterelnök akkor, amikor kifosztják az egyik magyar katonai létesítményünket?”

„Miközben a magyar vadászrepülő pilóták világhírűek, nemrég egy NATO-akcióban orosz vadászgépeket fogtak el, addig az Orbán-kormány alkalmatlansága miatt kilopják alólunk a harci eszközöket”

- zárta a bejegyzést a tiszás politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szívműtét közben ment el az áram 10 percre, az idős asszony nem élte túl
A Scunthorpe-i Központi Kórházban tíz percig nem volt áram, miközben a sebészek egy műtét közben keletkezett artériaszakadást próbáltak helyrehozni. A halottkém szerint a 77 éves nő nagy eséllyel túlélte volna az operációt, ha nincs a kimaradás.


Műtét közben meghalt egy 77 éves nő a Scunthorpe-i Központi Kórházban, miután egy váratlan áramszünet miatt az orvosok nem tudták azonnal befejezni a szívműtétet, írj az Independent. Jean Dye-t még 2020. szeptember 7-én műtötték szívbetegsége miatt, amikor hirtelen elment az áram, és a sebészek nem tudták használni a szükséges eszközöket – áll a halottkém jelentésében.

Az áramszünet akkor következett be, amikor az orvosok egy artériaszakadást próbáltak helyrehozni, ami a műtét közben alakult ki. A halottkém ezt „ritka, de ismert szövődménynek” nevezte.

A tíz percig tartó kimaradás miatt az orvoscsapat nem tudta használni az élő röntgenképeket, amelyek a sztentek – az ereket nyitva tartó hálós csövek – beültetéséhez kellettek. Amikor a szerelő megérkezett és helyreállította az áramellátást, befejezték a sztentek beültetését. A jelentés szerint azonban az asszony már „nem tért magához, és megállapították a halálát”.

Paul Smith vezető halottkém megállapítása szerint a beteg valószínűleg túlélte volna a beavatkozást, ha nincs az áramszünet.

„Az áramszünet egyértelmű oka nem derült ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy „valószínűleg a vezetékrendszer hibája okozta, de ezt nem sikerült a szükséges mértékben bizonyítani”. A jelentés szerint a kórház elektromos rendszere továbbra is aggodalomra adhat okot. „Véleményem szerint fennáll a kockázata annak, hogy a jövőben is történhetnek halálesetek, ha nem tesznek lépéseket” – fogalmazott a halottkém.

A helyszínen dolgozó személyzet nem tudta, mi okozta az áramszünetet, mert korábban nem tapasztaltak ilyet. Rögtön szakembert hívtak, aki helyreállította az áramot.

A vizsgálat több hasonló áramszünetet is talált országos szinten. „Ez nyilvánvalóan olyan dolog, ami megtörténhet, és meg is történik” – mondta Smith.

„Ha a személyzet tisztában lett volna az áramszünet pontos okával, és lett volna lehetőségük újraindítani a rendszert a szerelő nélkül – aki egy külön gépházba ment –, akkor a leállás ideje valószínűleg lényegesen rövidebb lett volna.”

A halottkém szerint „a jövőben is előfordulhatnak olyan esetek, amikor ezek az apró időbeli különbségek élet-halál kérdését jelentik”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Putyin gépe már az amerikai légtérben van, majdnem 200 ezren követik az útját
Az orosz elnök Magadanból indult, ahol egy halolajgyárat és egy amerikai emlékművet is felkeresett. Az anchorage-i reptéren várhatóan egy órával a légteret átlépés után száll le.


Rövidesen megkezdődik az alaszkai csúcstalálkozó, ahol Donald Trump és Vlagyimir Putyin személyesen ülnek le egyeztetni. A Flightradar alkalmazás adatai szerint közel 190 ezren követték élőben, ahogy az orosz elnök repülőgépe közeledik a célállomáshoz, vette észre az Index.

A Putyint szállító Tu–214PU típusú repülőgép nemrég belépett az Egyesült Államok légterébe, és várhatóan egy órán belül landol az anchorage-i repülőtéren. A gép Magadanból indult, ahol Putyin egy halolajgyárat és egy amerikai emlékművet is felkeresett, majd kezet fogott a helyi jégkorongcsapat fiatal tagjaival.

Az elnöki különgép farokrészén az orosz címer vagy az orosz elnöki zászló látható. A belső térből csak kevés felvétel nyilvános, ezekből azonban kiderül, hogy tanácsterem, dolgozószoba, hálószoba, edzőterem és ebédlő is található rajta, bőséges étel- és italkészlettel.

A fürdőszobában még aranyból készült WC is van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Valakinek kellett alkatrész valahová” - Szabó Zoltán volt vadászpilóta szerint egy MIG29-est nem lehet egy csavarhúzóval szétszedni
A már nem repülő, de műszakilag karbantartott gépek orrából a lokátor egyes részeit emelhették ki. A tolvajok módszere szakértelemre utalhat, a bázis fontos NATO-repülőtérnek számít.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 15.



A kecskeméti katonai bázison szokatlan lopás történt: a már nem használt MIG–29-es vadászrepülőkből szereltek ki alkatrészeket ismeretlenek. A Blikk értesülései szerint a tolvajok a kerítésen át jutottak be a szigorúan őrzött területre, és a hangárok előtt álló szovjet gyártmányú gépek orr részét rongálták meg. A rendőrség nyomozást indított, a Honvédelmi Minisztérium pedig közölte, hogy belső vizsgálat is zajlik.

A MIG–29-est 1986-ban mutatták be, és sokáig a világ egyik legjobb elfogó, valamint támadó vadászgépének tartották. Magyarország a típusból 28 darabot kapott, a szovjetek ezzel csökkentették adósságukat a rendszerváltás után. A gépek 1993 októberétől Kecskeméten teljesítettek szolgálatot. Műholdfelvételek szerint legalább négy ma is a hangárok előtt áll, bár évek óta nem repülnek, műszakilag karbantartják őket. A lap információi szerint ezekből emelhettek ki alkatrészeket a tolvajok, köztük a lokátor egyes elemeit.

Szabó Zoltán, ismertebb nevén Topi, aki évekig repült MIG–29-esen, elmondta: „van egy kúp, ami szintén nem annyira értékes és ott van a lokátor egység – ami a harci típusokban van, az egyszemélyesben, a két személyesben nincsen – ott az lokátor ami van, igazából az antenna ami van, egy parabola antenna”. Ezek a darabok azonban annyira speciálisak, hogy ha nem pótalkatrészként használják fel őket, szinte semmi értékük nincs.

„Magánvéleményem, hogy valakinek kellett alkatrész valahová”

- mondta az RTL Híradónak. A gépeket nem lehet egy csavarhúzóval szétszedni, ezért a leszerelés módja sokat elárulhat az elkövetőkről. „Ki, hogyan kezdett el bontani? Milyen alkatrészt vitt el? Először azt nézném meg én is – mert nem tudom, hogy milyen alkatrészt vittek el, azt hogyan szerelték le, azt lehet látni a leszerelésből, hogy azt szakember volt vagy nem szakember” – tette hozzá.

A rendőrség a nyomozás érdekére hivatkozva nem árult el több részletet. A Honvédelmi Minisztérium annyit közölt: a bázis védelméről szóló információk nem nyilvánosak, és „a honvédelmi miniszter belső vizsgálatot rendelt el az ügyben”.

Magyar Péter úgy fogalmazott: „Ha nem velünk történne és nem Magyarországon, akkor még azt is mondhatnám, hogy vicces, de az egy nagyon nagyon súlyos színt amikor a Magyar Honvédség állománya nem képes megvédeni a saját bázisait.”

A kecskeméti bázis a Magyar Honvédség egyik legfontosabb NATO-repülőtere, ahol a magyar légtér védelmét és NATO-feladatokat ellátó gépek állomásoznak. A kerítésen több figyelmeztető tábla is jelzi, hogy a területet kamerák figyelik. Bár több őrtornyot is látni, ezek üresnek tűntek, amíg a forgatás tizedik percében fegyveres katonák nem érkeztek a kerítés túloldalára. A Blikk szerint a betörés két hete történt, és mára a kerítésen már nem látszik sérülés.

A hangárok előtt álló vadászgépek a hetes kapuhoz vannak a legközelebb. Ha valóban a kerítésen át érkeztek, a tolvajok egy körülbelül ötven méterre lévő, fás-bokros részen mászhattak át a legkisebb feltűnéssel.

Az RTL riportját az esetről itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: