HÍREK
A Rovatból

Trumpék több száz embert kirúgtak Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hivataltól, majd hirtelen visszavonták a döntést

A Trump-kormányzat több mint 300 alkalmazottat küldött el az amerikai nukleáris fegyvereket felügyelő ügynökségtől, de másnap már visszavonták a döntést. Egy forrás szerint senki sem értette, milyen fontos munkát végeztek.


Csütörtök este a Trump-kormányzat több mint 300 embert elbocsátott a Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hivataltól (NNSA), amely az Egyesült Államok nukleáris fegyverállományának kezeléséért felel. Az intézkedés az Energiaügyi Minisztériumon belüli szélesebb körű leépítések része volt – erről több, az ügyet ismerő forrás számolt be a CNN-nek.

A döntést gyorsan és kevés tájékoztatás mellett hozták meg, ezért sok alkalmazott nem tudta, mi történik velük. Többen elvesztették a hozzáférésüket a munkahelyi e-mailjükhöz, és bizonytalanok voltak az állásukkal kapcsolatban. Egy névtelen forrás az NPR-nek azt mondta: „Senki sem tudja, hogy ki van kirúgva és ki nem.” Egy másik dolgozó arról beszélt, hogy lelkileg is megviselte az elbocsátás: „Összetört a szívem.”

Már másnap reggel megkezdődtek a visszavonások. A CNN-nek nyilatkozó források szerint a döntéshozók valószínűleg nem tudták, hogy az NNSA felelős az ország nukleáris fegyvereinek felügyeletéért. Egyikük azt mondta: „Senki sem szánt időt arra, hogy megértse, mit csinálunk, és hogy munkánk milyen fontos a nemzetbiztonság szempontjából.” A hivatal megbízott vezetője, Teresa Robbins arról tájékoztatta a munkatársakat, hogy azok a próbaidős alkalmazottak, akiket még nem bocsátottak el, már biztonságban vannak. Hozzátette:

„Jó esély van arra, hogy a legtöbb, vagy akár az összes próbaidős alkalmazott megtarthatja az állását.”

írja a The Economic Times.

Az Energiaügyi Minisztérium azonban tagadta, hogy több száz embert küldtek volna el. A szóvivő szerint „kevesebb mint 50 embert” bocsátottak el az NNSA-tól, és állítása szerint ők „elsősorban adminisztratív és irodai feladatokat láttak el.”

A történtek miatt több politikus is aggodalmát fejezte ki. Egy kongresszusi munkatárs a CNN-nek elmondta, hogy szenátorok találkoztak az energiaügyi miniszterrel, Chris Wrighttal, hogy megvitassák a helyzetet. Egyikük szerint „az amerikai nukleáris elrettentő erő a nemzet biztonságának és stabilitásának alapja – pont.” Egy másik forrás hozzátette: „Már az is rendkívül aggasztó kellene, hogy legyen, ha akár a legkisebb rést is ütjük ennek a fenntartásán.”

Az elbocsátások egy része alól kivételt képeztek azok a dolgozók, akik az országon belüli nukleáris fegyverszállításért felelős Office of Secure Transportation egységnél dolgoznak.

Az ő munkájuk szigorú biztonsági intézkedéseket igényel, ezért nem érintette őket a leépítés.

A tömeges elbocsátások egy szélesebb kormányzati leépítési program részei voltak. A Trump-kormányzat támogatta az Elon Musk által kezdeményezett Department of Government Efficiency (DOGE) nevű projektet, amelynek célja az állami költségvetés csökkentése volt. Kritikusai azonban úgy vélik, hogy a nukleáris fegyverek kezelésével foglalkozó szakemberek elbocsátása felelőtlen lépés. Az energiaügyi minisztérium politikai vezetői állítólag arra utasították a HR-osztályt, hogy a felmondások indoklásaként gyenge munkateljesítményt jelöljenek meg.

Az NNSA összesen 1800 alkalmazottal működik az ország különböző pontjain, és az elbocsátottak között olyanok is voltak, akik atomfegyvereket gyártó létesítményekben dolgoztak. Ők a fegyvereket építő vállalkozók munkáját felügyelték és ellenőrizték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
30 milliót is is fizethettek a gazdagok, hogy ártatlan civileket öljenek Szarajevó ostrománál – nyomozás indult az emberszafarik ügyében
A milánói ügyészség keresi azokat az olaszokat, akik a gyanú szerint a Balkán-háborúban pénzért vadásztak emberekre szórakozásból.


A milánói ügyészség hivatalos vizsgálatot indított az 1992 és 1996 közötti szarajevói ostrom idején feltételezett „sniper turizmus” ügyében – írja a The Guardian.

A hatóságok kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt nyomoznak olyan olasz állampolgárok után, akik a vádak szerint fizettek azért, hogy a város civil lakóira lőhessenek. Az eljárást egy milánói oknyomozó újságíró, Ezio Gavazzeni feljelentése, valamint Benjamina Karić, Szarajevó korábbi polgármesterének jelentése alapozta meg.

A gyanú szerint olasz, francia, német és más nyugati állampolgárok nagy összegeket, akár 30 millió forint értékben is fizettek a boszniai szerb erők katonáinak, hogy a Szarajevót körülvevő magaslatokról „szórakozásból” gyilkoljanak. A gyerekek megöléséért külön felárat számolhattak fel.

Feltételezések szerint a résztvevők Triesztben találkoztak, onnan Belgrádba utaztak, ahonnan a katonák kísérték őket a harcálláspontokra.

„Nem voltak politikai vagy vallási indítékaik. Gazdag emberek voltak, akik szórakozásból mentek oda. Olyan fegyverbolondokról beszélünk, akik talán lőtérre vagy szafarizni járnak Afrikába”

– nyilatkozta Gavazzeni, aki szerint a hatóságok a következő hetekben több, általa azonosított személyt is kihallgathatnak.

A vádakat a szerb veteránszervezetek határozottan tagadják. A boszniai kormány milánói konzulátusa teljes együttműködést ígért a hatóságoknak.

„Türelmetlenül várjuk, hogy kiderüljön az igazság egy ilyen kegyetlen ügyben, hogy lezárhassuk a történelem egy fejezetét. Bizonyos információk birtokában vagyok, amelyeket megosztok a nyomozókkal”

– nyilatkozta a milánói bosnyák konzulátus szóvivője.

A 2022-ben bemutatott „Sarajevo Safari” című szlovén dokumentumfilmben egy egykori szerb katona és egy vállalkozó is arról beszélt, hogy nyugatiak fizettek a civilekre való lövöldözésért. „A Sarajevo Safari volt a kiindulópont” – mondta Gavazzeni, aki a film megtekintése után vette fel a kapcsolatot a rendezővel, és kezdett mélyebb kutatásba. Egyik kulcsforrása egy volt boszniai hírszerző tiszt lett. A film bemutatója után, 2022 novemberében a bosznia-hercegovinai államügyészség is bejelentette, hogy eljárást indít az ügyben.

Az 1992 és 1996 között zajló ostrom a modern hadtörténet leghosszabb városostroma volt, amelyben 13 952 ember, köztük 5434 civil halt meg a folyamatos tüzérségi támadások és a mesterlövészek golyói által. A város fő közlekedési útvonala a „Mesterlövészek sikátora” (Sniper Alley) néven vált hírhedtté. A háború embertelenségének egyik szimbólumává vált Boško Brkić és Admira Ismić esete, akiket 1993-ban lőtt le egy mesterlövész, miközben egy hídon próbáltak átkelni a biztonságba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Rejtély a magyar légtérben: belga vadászrepülő és francia tanker húzott át felettünk szerdán
A vadászgép jeladója hét perc után némult el Ságvár közelében, a tanker viszont végig követhető maradt a polgári oldalakon. A mozgások illeszkedhetnek a Fekete-tenger környéki NATO-feladatokhoz és áttelepülésekhez.


Külföldi katonai gépek repkedtek szerdán Magyarország felett, és mozgásuk részben a polgári repüléskövető oldalakon is megjelent – írta a 24.hu. A rendelkezésre álló adatok szerint délelőtt a belga légierő egyik F-16-osa repült be a magyar légterébe. A Belgiumból érkező vadászgép délelőtt fél 10 körül észak felől lépte át a magyar határt, majd déli irányba fordult.

A gép útját a Balaton déli térségéig, Ságvárig lehetett követni, amikor is – 7 perccel a belépés után – kikapcsolták a jeladóit.

A belga vadászgéppel szinte egy időben Szentgotthárdnál egy másik nagy sebességű katonai gép is megjelent a légtérben. A Marseille felől érkező A330-243MRTT típusú tanker az azonosítatlan vadászgéphez nagyon közelítő útvonalra és magasságra állt be. Ekkor a vadászgép ADS-B adóját is kikapcsolták, csak a tanker jele maradt követhető. A gép Szeged felé haladt 7–8 ezer méteres magasságban. A francia gép később a bolgár légtérben tűnt fel, a belga F-16 viszont órákkal később sem jelent meg újra a nyomkövetőn.

A repülésekről a Honvédelmi Minisztérium azt közölte, hogy szerdán két belga F-16-os repülőgép hajtott végre átrepülést Magyarország felett az előzetesen benyújtott repülési terv és a repülési szabályok betartásával. A HM hangsúlyozta, hogy a külföldi katonai repülőgépek a magyar légteret minden esetben engedéllyel és érvényes repülési terv alapján használják.

A Marseille felől érkező A330-243MRTT nagy valószínűséggel a francia légierő Phénix tankerflottájának gépe lehetett, amely a Marseille térségében található Istres–Le Tubé légibázison települ. Ezek a gépek rendszeresen támogatnak NATO-missziókat a Fekete-tenger térségében, ami magyarázatot adhat a bolgár légtérben való későbbi megjelenésre. A belga F-16-osok 2025-ben is aktívan részt vettek NATO-feladatokban, miközben a flotta átáll az új F-35-ös típusra. Ez a modernizáció szintén indokolhatja a gyakoribb áttelepüléseket és a szövetségesekkel való közös gyakorlatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Mint az állat” – Orbán Viktort alaposan megizzasztotta egy kínai csirkeláb
A miniszterelnök jól megpakolta csípőssel az ebédjét, és azt is megfigyelte, hogy a szója jobban kihozza a csípősséget. Az ebéd után a fél kínai negyeddel szelfizett.


Azt eddig is tudtuk, hogy a miniszterelnök nagy rajongója a gasztronómiának, de eddig főleg a magyaros ételek terén, például a disznótoros fogások terén mutatta meg kedvenceit. Szerdán azonban Kőbányán ebédelt a kínai negyedben, és a videója alapján több helyi specialitást is megkóstolt.

A miniszterelnök csontnélküli csirkelábat rendelt, majd megpróbált beszédbe elegyedni az étterem egyik dolgozójával:

„Jó napot! Do you speak any Hungarian?” – kérdezte az angol és a magyar speciális keverékével Orbán, ami jött a meglepő, a kérdés lényegével ellentétes válasz: „Nem.”

A miniszterelnök ezután nem forszírozta tovább a témát.

Közben a tányérokkal alaposan telepakolt kormányfői asztal köré egyre többen gyűltek közös fotó reményében, egy másik ott ebédelő pedig aziránt érdeklődött, hogy Orbán étele csípős-e.

„Mint az állat”

– felelte a miniszterelnök, aki azt is megfigyelte, hogy „szójával keverve sokkal csípősebb”. Orbán az ebédet egy újabb adag szelfivel zárta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ezekből a bérekből mit lehet csinálni? Éhen halni! – A szociális szféra dolgozói tüntettek a Parlamentnél
„Az, hogy semmibe vesznek bennünket, talán még az alacsony bérnél is vérlázítóbb” – mondta az egyik demonstráló riporterünknek. Sokan másodállással egészítik ki a fizetésüket, mert amit kapnak, abból szerintük nem lehet megélni.


Szerda délelőtt a Parlament előtt tüntettek a szociális dolgozók, akik elégedetlenek a jövőre beígért 15 százalékos béremeléssel.

A demonstrációt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szervezte, amely szerint a 15 százalék méltánytalanul kevés ahhoz képest, hogy Orbán Viktor „átütő erejű bérrendezést” ígért korábban.

Mi is ott voltunk a szerdai tüntetésen, ahol a résztvevők elmondták, hogy a szociális gondozók, ápolók – nettó 200-300 ezer közötti – fizetése annyira kevés, hogy nem is tudnak megélni belőle. Riporterünk kérdésére, miszerint ebből a bérből mit lehet csinálni, az egyik demonstráló úgy válaszolt:

„Éhen halni! Ha nem lennének férjeink, családunk, akkor ebből a bérből egyedül megélni, gyereket nevelni, lakást fenntartani teljesen kizárt.”

Sokan éppen ezért másodállást vállalnak például éterfutárként, takarítóként, lángossütőként, pizzériában vagy dohányboltban, hogy ki tudják egészíteni a keresetüket. De az is jellemző, hogy az ápoló-gondozók jelentős része ugyanúgy betegápolást vagy idősgondozást végez másodállásban a privát szférában, vagy egy másik intézményben beugrósként.

„Ha mi felállunk, akkor az idősek otthonában az édesanyákat, a nagymamákat ki a franc fogja ellátni?”

– tette fel a kérdést az egyik tüntető, aki szerint minimum 50 százalékos emelés lenne az elfogadható.

Riporterünknek nyilatkozott egy jogásznő is, aki 30 éve dolgozik a közszférában, most 350 ezer forintot keres jogi tanácsadóként két munkahelyen. Emellett jelzőrendszeri koordinátorként és biztosítónál is dolgozik, ami napi 12-16 óra munkát jelent.

„Kiégés közeli állapotban vagyok. A legfájóbb, hogy megaláznak bennünket nap mint nap. Az a hozzáállás, hogy semmibe vesznek bennünket, talán még az alacsony bérnél is vérlázítóbb. Én is eljutottam odáig, hogy ha valami nem változik, akkor én fogok váltani, mert ezt tovább nem lehet így csinálni.”

Arra a kérdésre, hogy mi tartja őket a pályán, azt a választ kaptuk, hogy az elhivatottság, de már egyre kevésbé érzik azt, hogy megéri így dolgozniuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk