HÍREK
A Rovatból

Donald Trump: A kedvencem az lenne, ha elvennénk Irán olaját

A merész terv a legtöbb iráni olajexport útvonalát jelentő Kharg-sziget elfoglalását jelentené. Az amerikai elnök ugyanakkor ezt csak egy lehetőségnek nevezte a sok közül.


Donald Trump felvetette, hogy az Egyesült Államok „elvehetné az olajat Irántól”, és akár a kulcsfontosságú Kharg-szigetet is elfoglalhatná. Az amerikai elnök egy vasárnapi interjúban beszélt erről a Financial Timesnak. Nem rejtette véka alá, hogy személy szerint mit tartana a legjobb megoldásnak.

„Őszintén szólva a kedvencem az lenne, ha elvennénk az olajat Irántól, de néhány buta ember odahaza az Egyesült Államokban azt mondja: »miért csinálod ezt?« Csakhogy ők buta emberek.”

A terv a legtöbb iráni olajexport útvonalát jelentő Kharg-sziget elfoglalását jelentené, bár Trump a lehetőségeket nyitva hagyta.

„Lehet, hogy elfoglaljuk a Kharg-szigetet, lehet, hogy nem. Sok lehetőségünk van.”

Hozzátette, hogy egy ilyen lépés hosszabb amerikai jelenlétet igényelne a szigeten, de úgy vélte, Iránnak nincs érdemi védelme a területen.

A fenyegetések ellenére Trump hangsúlyozta, hogy a pakisztáni közvetítőkön keresztül zajló tárgyalások jól haladnak. Ezt azzal támasztotta alá, hogy Irán „ajándékként” pakisztáni zászló alatt közlekedő olajtankereket enged át a Hormuzi-szoroson.

„Emlékeznek, mondtam, hogy ajándékot kapunk. És mindenki azt mondta: »Mi az ajándék? Baromság.« Amikor erről értesültek, befogták a szájukat, és a tárgyalások nagyon jól haladnak.”

Az elnök azt is állította, hogy Iránban már lezajlott a rezsimváltás, és a tárgyalópartnereik már „teljesen másik emberek”. Kitért az ország új legfőbb vezetőjének állapotára is.

„Vagy halott, vagy rendkívül rossz állapotban van. Egyáltalán nem hallottunk felőle. Eltűnt.”

Az elnök szavainak katonai nyomatékot ad, hogy a Pentagon elrendelte 10 ezer, terület elfoglalására és megtartására kiképzett katona telepítését a Közel-Keletre. Közülük mintegy 3500-an már pénteken megérkeztek, köztük nagyjából 2200 tengerészgyalogos. További 2200 tengerészgyalogos van úton, és a 82. Légideszant-hadosztályból is több ezer katonát vezényeltek a régióba.

A konfliktus az elmúlt napokban kiszélesedett. Pénteken egy szaúd-arábiai légibázis elleni támadásban 12 amerikai katona sebesült meg, és megrongálódott egy amerikai E-3 Sentry légtérellenőrző repülőgép. Emellett a jemeni húszi lázadók ballisztikus rakétát lőttek ki Izraelre, ami elemzők szerint tovább súlyosbíthatja a globális energiaválságot.

A katonai nyomásgyakorlással párhuzamosan zajlanak a közvetett tárgyalások is.

Trump április 6-i határidőt szabott Iránnak egy, a háborút lezáró megállapodás elfogadására, ellenkező esetben csapásokat helyezett kilátásba az ország energetikai szektora ellen.

A lehetséges katonai lépés megosztja a szakértőket. Támogatói szerint a kemény nyomásgyakorlás elengedhetetlen a Hormuzi-szoros megnyitásához és a tengeri szállítás biztosításához. A kritikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy egy idegen állam olajkészletének „elvétele” sértheti a nemzetközi jogot, és egy elhúzódó, súlyos amerikai veszteségekkel járó megszállásba torkollhat, ami tartós sokkot okozna az olajpiacon.

Teherán közben következetesen tagadja Trump több állítását. Kitartanak amellett, hogy Modzstaba Hamenei, az ország új legfőbb vezetője biztonságban van és jól van.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videó: Megfeneklett egy szállodahajó a Duna román-bolgár szakaszán, a folyó magyar részén 15 másik vesztegel
A Viking Ullur nevű hajó 186 utassal és 52 fős személyzettel akadt el a román–bolgár határszakaszon. Ezzel párhuzamosan a magyar szakaszon nagyjából 15 szállodahajó várakozik az alacsony vízállás miatt.


Zátonyra futott kedd hajnalban a svájci zászló alatt közlekedő Viking Ullur szállodahajó a Duna román–bolgár szakaszán, Vidintől mintegy 25 kilométerre - írja az MTI.

A fedélzeten 186 utas és 52 fős személyzet tartózkodott, amikor a hajó éjfél után, korlátozott látási viszonyok között a part közelében, a hajózóútvonalon kívül megfeneklett.

A jármű saját erejéből nem tudott kiszabadulni. A bolgár határrendészet csónakokkal kezdte meg az utasok kimentését, miközben a román hatóságok a hajó kiemelésének lehetőségeit vizsgálják. A baleset idején a Duna vízhozama a megszokott érték harmadát sem érte el.

Videón a hajó:

Mindeközben a Közlekedési és Beruházási Minisztérium arról számolt be, hogy nagyjából 15 szállodahajó vesztegel a Duna magyarországi szakaszán, és a teherhajók többsége is áll - olvasható a HVG a dunai vízszinttel kapcsolatos hírösszefoglalójában.

A hajózási hatóság nem korlátozza a közlekedést, a továbbhaladásról a kapitányok döntenek a közzétett vízállás- és gázlóadatok, valamint a hajójuk merülése alapján.

A baleset, és a fennakadások hátterében a rendkívüli aszály és a hetek óta tartó csapadékhiány áll. A folyó vízállása Budapesten és Bajánál is történelmi mélypontra süllyedt a napokban, a fővárosban szinte száraz lábbal be lehetett sétálni a Margit híd pilléreihez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter hat mondatban foglalta össze az „új Magyarország” alapértékeit
A miniszterelnök szerint egy új Magyarország született, ahol például a törvény nem önkény, a párt nem állam, a szabadság pedig nem elnyomás. Azután posztolt erről, hogy kedden az Országgyűlés döntött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról.


Magyar Péter miniszterelnök egy rövid, de sűrű bejegyzésben vázolta fel kormánya alapértékeit és az „új Magyarország” vízióját. A szerda reggeli Facebook-posztjában először is leszögezi, hogy „a törvény nem önkény”, majd azt, hogy „a szabadság nem elnyomás.”

A párt és az állam viszonyát úgy határozta meg, hogy „a párt nem az állam.” Az elszámoltatással kapcsolatban pedig kijelentette: „Az igazságtétel nem diktatúra.”

A közpénzek kezeléséről úgy fogalmazott: „A politika nem rablás.”

A nemzeti egységről szóló tézise szerint pedig „a haza minden magyaré.” Végül azt írta: „Isten hozott az új Magyarországon!”

Az Országgyűlés kedden szavazta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását, amely a kormányfő szerint Európa legerősebb ilyen intézménye lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szombattól drágul a taxizás Budapesten, új reptéri díjat is bevezetnek
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján augusztustól emelkednek a taxitarifák Budapesten. Az alapdíj 1300, a kilométerdíj 521 forint lesz, a reptéri fuvarokért pedig 800 forint pluszt kell fizetni.


Szombattól emelkednek a budapesti taxitarifák: az alapdíj 1300 forint, a kilométerdíj 521 forint, a percdíj 130 forint lesz, a reptéri fuvaroknál pedig új, 800 forintos díj lép életbe – így a reptéri alapdíj 2100 forint.

Augusztus 1-től az alapdíj 1100-ról 1300 forintra, a kilométerdíj 440-ről 521 forintra, a percdíj pedig 110-ről 130 forintra nő.

Emellett bevezetnek egy teljesen új, 800 forintos reptéri díjat is, így a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre tartó vagy onnan induló fuvaroknál az alapdíj gyakorlatilag 2100 forint lesz – írta az MTI.

A mostani emelésről a Fővárosi Közgyűlés június 26-i ülésén döntött, de a javaslatnak komoly előzményei voltak.

A testület május végén még nem szavazta meg a drágítást, akkor egy jóval nagyobb, 27 százalékos emelési tervet tettek le az asztalra, de a képviselők további egyeztetéseket kértek.

A főváros végül június 19-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre a rendeletmódosítást, amit elsősorban az elmúlt három év inflációs hatásaival és a megnövekedett költségekkel indokoltak. A végső megállapodás egy kompromisszum eredménye lett. A taxis érdekképviseletek és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy mérsékeltebb, nagyjából 18 százalékos emelést, valamint a reptéri pótdíj bevezetését javasolták. A fővárosi vezetés a költségek fedezésére és a kiszámítható hatósági ár fenntartására hivatkozva terjesztette elő a javaslatot, amelyet a közgyűlés végül elfogadott. A rendelet hatálybalépése után a BKK és a társhatóságok ellenőrzik a tarifák betartását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gajdos László rendkívüli készültséget rendelt el az aszály elleni védekezésben
Az élő környezetért felelős miniszter rendkívüli aszálykészültséget rendelt el Magyarországon. A vízügyi igazgatóság szakemberei az ország 74 százalékán rendkívüli védekezési fokozatban végzik a munkájukat.


„Rendkívüli készültséget rendeltem el az aszály elleni védekezésben!” – jelentette be egy szerdai Facebook-videóban Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter. A bejegyzése szerint az ország háromnegyedében súlyos a vízhiány, ezért a legmagasabb fokozatú riadókészültséget léptették életbe. A döntés célja, hogy a vízügyi ágazat „az azonnali beavatkozásokat és a szükséges intézkedéseket hatékonyabban, gyorsabban” tudja elvégezni.

„Az ország háromnegyedében súlyos a vízhiány, ezért a legmagasabb fokozatú riadókészültséget léptettük életbe” – írta a videó mellé a miniszter.

A videóban a döntés hátterét is ismertette. Közlése szerint „Magyarország 84 vízhiánykezelési körzetéből 66-ban a jogszabályban előírt 3-as határérték felett van az aszályindex.” A rendkívüli készültség elrendelése Gajdos szerint azt jelenti, hogy „a vízügyi igazgatóság szakemberei az ország 74 százalékán rendkívüli védekezési fokozatban végzik majd az aszály elleni védekezést.”

A bejelentést hetek óta súlyosbodó, kritikussá váló vízhiány előzte meg. A helyzet súlyosságát a nagy folyók vízállása is jelezte: a Duna vízszintje kedden történelmi mélypontra süllyedt Budapesten.

A rendkívül alacsony vízállás miatt a Margit híd pilléreihez szinte száraz lábbal be lehetett sétálni.

Ezzel párhuzamosan a Velencei-tó helyzete is drámaivá vált, ahol a hatóságok vészforgatókönyvet dolgoztak ki, és felkészültek a halállomány mentőhalászattal való kimentésére is.

Gajdos László július elején egy új klímatörvény kidolgozását is bejelentette, amely a gazdaság és a társadalom szereplői számára is kijelölné a felelősséget a klímavédelem területén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk