HÍREK
A Rovatból

Óriási amerikai hadiflotta indult el Irán felé

Legutóbb a tavalyi, Irán elleni támadás alkalmával jelentek meg az amerikaiak a térségben. Donald Trump amerikai elnök egy interjúban egyértelművé tette, mi az a vörös vonal, amit Teherán nem léphet át. Kijelentette, ha Irán ismét a nukleáris fegyver felé mozdul, megismétlődhet a 2025-ös amerikai légicsapás.


A feszültség csütörtökön ismét a tetőfokára hágott a Közel-Keleten. Miközben Donald Trump amerikai elnök szerint egy amerikai „armada” tart a Perzsa-öböl felé, Teherán azt üzeni: „mindenével visszalő”, ha támadás éri.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön az Air Force One fedélzetén jelentette be, hogy egy amerikai haditengerészeti kötelék tart az Öböl térségébe, Irán áll a fókuszban.

Szavai szerint a következő napokban egy repülőgép-hordozó csapásmérő kötelék és más egységek is a Közel-Keletre érkeznek. Az amerikai sajtó arról ír, hogy az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót és kísérőit a Dél-kínai-tengerről irányították át a térségbe.

„Figyeljük Iránt” – mondta Trump, hozzátéve, hogy „nagy erő tart Irán felé”.

Az elnök ugyanakkor jelezte, hogy inkább elkerülné a konfliktust. „Inkább nem látnék semmit történni, de nagyon szorosan figyeljük őket. És lehet, hogy nem is kell bevetnünk… rengeteg hajó megy abba az irányba, csak arra az esetre, nagy flottilla megy abba az irányba, és majd meglátjuk, mi lesz” – fogalmazott.

Szerdán a CNBC-nek adott interjújában Trump a vörös vonalat is meghúzta Irán nukleáris programjával kapcsolatban. „Nem csinálhatják a nukleáris [programot]. Ha megteszik, megint meg fog történni” – mondta.

Az elnök 2025 júniusában végrehajtott amerikai légicsapásokra utalt Irán nukleáris létesítményei ellen, amikor Washington csatlakozott Izrael 12 napos, Irán elleni háborújához. Washington legutóbb a júniusi támadások előtt rendelt el jelentős katonai felvonulást a Közel-Keleten.

Korábban egy a The Wall Street Journalban megjelent véleménycikkében Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter figyelmeztette az Egyesült Államokat. „Hatalmas fegyveres erőinknek nincs fenntartásuk, hogy mindenünkkel visszalőjenek, ha ismét támadás ér bennünket” – írta. Aragcsi szerint a figyelmeztetése nem fenyegetés, „hanem egy valóság, amelyet szükségesnek érzek kifejezetten közölni, mert diplomataként és veteránként gyűlölöm a háborút”. Hozzátette, hogy egy totális összecsapás „bizonyosan elnyeli a tágabb régiót, és hatással lesz a világ minden táján élő hétköznapi emberekre”.

Trump bejelentése azt követően hangzott el, hogy a múlt héten látszólag visszakozott a katonai fenyegetéseitől. Az elnök azt állította, korábbi fenyegetései akadályozták meg, hogy az iráni hatóságok több mint 800 tüntetőt kivégezzenek. Iráni tisztviselők tagadták, hogy ilyen terveik lettek volna. A december végén kezdődött kormányellenes tüntetéseknek az iráni állami média szerint 3117 halálos áldozata volt, köztük 2427 civil és a biztonsági erők tagjai - írja az al-Dzsazíra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Végbelén szúrta a bika a híres matadort, Morante de la Pueblát Sevillában, kritikus napok állnak előtte
A 46 éves torreádor a negyedik bikával vívott küzdelme során sérült meg a hétfői viadalon. A több mint kétórás műtét során a végbélfalát és a súlyosan roncsolódott záróizmait is helyreállították.


Hétfőn szenvedett súlyos sérülést Morante de la Puebla, a „Matadorok királyaként” is emlegetett spanyol sztár. A 46 éves matador a legfrissebb képek szerint már ülve fogadja a látogatókat a sevillai Viamed Santa Ángela de la Cruz kórházban, és az állapota a hírek szerint „kedvezően” alakul. A matador a kórházi ágyán nyilatkozott is a történtekről.

„Ez volt kétségtelenül az a szarvszúrás, ami a legnagyobb fájdalmat okozta… Nagyon féltem”

– mondta Morante a spanyol sajtónak.

A látszólagos javulás ellenére a műtétet végző főorvos, Octavio Mulet óvatosságra intett, és közölte, hogy a következő tíz nap kritikus lesz. Ezalatt az idő alatt dől el, hogy a végbél és a záróizomzat komplex sérülései hogyan gyógyulnak, és elkerülhető-e egy újabb, komolyabb beavatkozás.

Mint ismert, Morante de la Puebla hétfőn, a sevillai bikaviadalon sérült meg súlyosan, amikor a negyedik bika felöklelte. Az állat görbe szarvának hegye egyenesen a matador végbelébe fúródott, teljesen átszakítva azt. A döbbent nézők szeme láttára négy másik matador vitte le a küzdőtérről a fenekét szorító, tántorgó férfit.

Azonnal az aréna orvosi központjába szállították, ahol egy több mint kétórás, bonyolult műtétet hajtottak végre rajta.

A hivatalos orvosi jelentés szerint a bika szarva egy 10 centiméteres sebet ejtett, amely egy másfél centiméteres perforációt okozott a végbél falán, és a záróizmokat is súlyosan roncsolta

– írta a spanyol Diario de Sevilla. A sebészeknek a végbélfalat és a záróizomzatot is helyre kellett állítaniuk.

Dr. Mulet szerint a következő napok döntik el, hogy a matador teste hogyan reagál a beavatkozásra, és elkerülhető-e a sztóma kialakítása. A sérülés súlyosságát jelzi, hogy Morante egy éjszakát az intenzív osztályon töltött, mielőtt átkerült a normál kórterembe.

A történtek drámaiságát növeli, hogy Morante éppen idén tavasszal, húsvét vasárnapján tért vissza diadalmasan a sevillai arénába, és a szakértők szerint kivételes formában versenyzett.

A kórházban azóta többek között meglátogatta Simón Casas, a bikaviadalok világának egyik legismertebb vállalkozója, aki egy közös fotó mellett úgy fogalmazott: „A torreádorok az egyetlen művészek, akik a vérükért cserébe jutnak el a dicsőségig”.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron Szijjártó Péternek: A szó, amit nem találtok, az a bocsánat
A színész-aktivista Instagram-sztoriban kommentálta a távozó külügyminiszter interjúját, és nem finomkodott. Szerinte a Fidesz lett az új DK.


Molnár Áron egy korlátozott ideig elérhető Instagram-történetben reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda esti, a Telexnek adott interjújára.

„Huh… ment a gulyásgerizés. Nem volt ott, nem hallott róla… A szó, amit nem találtok a Fideszben, az a bocsánat! Bocsánat, hogy átbasztuk a szavazóinkat. De nem, te még mindig nyomod az ukránellenes, felelősséghárítós propagandát. Csináld tovább! A Fidesz az új DK!”

– jelentette ki a színész-aktivista.

Szijjártó Péter a szerda este a Telexnek adott, több mint háromórás élő interjúban beszélt többek között arról, hogy külföldi beavatkozást sejt a választásba Ukrajna és „brüsszeli intézmények” részéről. Azt is kijelentette, hogy „már a feltételezést is sértőnek tartja”, hogy az oroszok „fognák” őt vagy Orbán Viktort. A Fidesz háborús tematikájú kampányával kapcsolatban arról beszélt, reméli, nem lesz katonai behívás, de egy „háborús világkorszak” közeledtét vetítette előre. A Lady MRD jachton való nyaralását baráti meghívásnak nevezte, és tagadta, hogy összefüggés lenne a tulajdonosok állami támogatásai és a vendéglátás között.

A Fidesz jövőjéről pedig úgy fogalmazott: „Az Orbán utáni Fidesznek biztosan nem én leszek a vezetője”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a friss lista: ezek voltak 2025 legnépszerűbb keresztnevei
Megjelent a 2025-ös hivatalos újszülöttkori utónévstatisztika. A fiúknál négy éve nincs változás az első helyen, a Dominik letaszíthatatlan a trónról. A lányoknál viszont helycsere történt az élen, mindössze 13 névadás döntött közöttük.


Megérkeztek a 2025-ös legnépszerűbb keresztnevek listái, melyek a fiúknál és a lányoknál is komoly mozgásokat hoztak: a Botond és a Szofia is bekerült a legszűkebb elitbe, miközben a trónon a fiúknál a Dominik megőrizte uralmát, a lányoknál pedig a Hanna egy év után visszavette a koronát a Lucától.

A hivatalos adatok szerint, melyeket a 24.hu összegzett, a tavalyi negatív születési rekord érezteti hatását a rangsoron: szűkült az olló a nevek között, és az eddigieknél kevesebb névadással is be lehetett kerülni a top 10-be.

A fiúknál a Dominik zsinórban negyedik éve végzett az élen, tavaly 1019 újszülött kapta ezt a nevet. A második helyet szintén stabilan őrzi 2022 óta az Olivér (984). A dobogó harmadik fokára azonban a Milán (853) lépett fel, letaszítva onnan a Leventét (820). A Milán népszerűsége folyamatosan nő, 2022-ben még csak a kilencedik volt.

Az ötödik helyre a Noel (813) tért vissza. A top 10 további sorrendje: hatodik a Marcell (806), hetedik a korábbi évek egyeduralkodója, a Bence (796), nyolcadik a Benett (757), kilencedik a szintén korábbi ezüstérmes Máté (751). A listát új belépőként a Botond (713) zárja.

A legnagyobb vesztes a Dániel, amely 2011 óta először szorult ki a tíz legnépszerűbb név közül.

A Zalán és az Ádám a 11. és 12. helyre csúszott, a Zenték viszont először kerültek be a top 20-ba.

A második utónévként választott nevek listáját a László (310) vezeti, őt követi az István (246) és a Zoltán (221).

A lányoknál a Hanna (743) és a Luca (730) cserélt helyet az élen, mindössze 13 névadás döntött közöttük. A harmadik helyen a Zoé (722) áll.

A negyedik helyre 2018 után tért vissza az Emma (672), az ötödik pedig a Léna (662) lett.

A statisztikák kezdete óta nem volt ilyen hátul az Anna, amely a hatodik helyre csúszott.

A hetedik helyen negyedik éve az Olívia (607) áll, őt követi a Kamilla (495) és a Lili (483). A top 10-be új névként a Szofia (453) került be.

Az élbolyból kiesett a korábban nyolcadik és kilencedik helyen álló Laura (345) és Alíz (428); előbbi a 18., utóbbi a 12. helyig esett vissza. A második utónevek között toronymagasan az Anna (312) a legnépszerűbb, megelőzve a Zoét (260) és a Rózát (238).

A részletes adatok a Belügyminisztérium hivatalos statisztikájából érhetők el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vezérkari főnök: Orbán Gáspár egy ideig részt vett a csádi misszió kormányzati tervezőcsoportjában
Böröndi Gábor vezérezredes egy interjúban beszélt a miniszterelnök fiának szerepéről a sokat vitatott afrikai katonai műveletben. Elismerte, hogy Orbán Gáspár részt vett a kormányzati tervezőcsoportban, de szerinte erőteljes túlzás, hogy ő vezette volna.


Olyan politikai térbe került a honvédség, ahol semmi keresnivalója – mondta a HVG-nek adott interjúban Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, aki szerint a honvédség vezetése megpróbálta kívül tartani a politikát. A csaknem három éve hivatalban lévő vezérezredes most először adott nagyinterjút független sajtóorgánumnak.

Böröndi Gábor eddigi hallgatását szakmai és emberi okokkal magyarázta. Álláspontja szerint egy vezérkari főnöknek nem önmagát, hanem a mögötte álló szervezetet kell megjelenítenie. Az interjú időzítését azzal indokolta, hogy a választási kampány lezárultával úgy tud megszólalni, hogy az kevésbé kerül politikai megítélés alá. Szerinte a Magyar Honvédség egy nemzeti intézmény, amely minden magyart szolgál.

„Aki az elmúlt időszakban kiállt a nyilvánosság elé, az óhatatlanul olyan politikai térbe került, ahol a katonának és a hadseregnek semmi keresnivalója” – jelentette ki.

Arra a felvetésre, hogy a kormány a kampány alatt belevitte a honvédelmet a politikai térbe, úgy reagált, hogy több szereplő kapcsán került a haderő a politikai térbe, ami hátrányosan befolyásolta a haderő megítélését és a szervezeten belüli kohéziót is. Orbán Viktor azon politikai feladatszabásával kapcsolatban, hogy a pártpolitikát ki kell vinni a hadseregből, azt mondta, erről a minisztert kell kérdezni.

„A honvédség vezetése megpróbálta kívül tartani a politikát, de látható, hogy az bizonyos szegmensekbe behatolt” – ismerte el.

Böröndi Gábor hozzátette, hogy emiatt tévesen politikai szerepet tulajdonítottak a honvédségnek. Állítása szerint a szakmai érdekeket akkor is képviselte, ha az nem volt népszerű.

A jövőjét firtató kérdésre, különösen arra, hogy elődje, Ruszin-Szendi Romulusz kerülhet a tárca élére, azt mondta, a munkáját a tevékenysége alapján kell megítélni. Az ő beosztásáról pedig a mindenkori politikai vezetés dönt. „Ebből a szempontból az ember nem ura a saját sorsának” – tette hozzá.

Egy korábbi, kiszivárgott beszédében elhangzott mondatára – „A legkorszerűbb eszközeink vannak, de fejben nem vagyunk még ott” – reflektálva elmondta, hogy a parancsnokoknak döntési jogköröket kellett adni, hogy mindenki merjen döntést hozni és felelősséget vállalni. Szerinte a rendszer sikeresen vizsgázott, de elismerte:

elindultunk egy úton, de az elején tartunk nagyon, ez a honvédség még nincs kész”.

A katonák leszerelésével kapcsolatban kifejtette, hogy a hivatás a külső körülmények miatt sosem lesz teljesen kiszámítható, de a képzéseket és a pihenőidőt tervezhetővé kell tenni. Cáfolta, hogy az új rendszer juttatásokat venne el; szerinte a korábbi pótlékok beépültek a fizetésbe, és új juttatások, például a rugalmas illetmény is megjelentek. A túlóra kivezetése állítása szerint nem jelentette a katonák korlátlan dolgoztatását.

A leszerelési kérelmekről elmondta, a veszélyhelyzet miatt csak közös megegyezéssel lehet távozni.

„Tízes nagyságrendben vannak olyanok, akik annak ellenére vannak rendszerben, hogy lejárt a szerződésük”

– közölte.

Hozzátette, hogy a leszerelni vágyók 99 százalékát elengedte, mert „semmi értelme olyan embert bent tartani, aki nem akar velünk együtt szolgálni”. Ugyanakkor a drága pénzen kiképzett, piacképes tudással rendelkező katonákat nem engedik el könnyen a rendszerből.

A csádi misszióról elmondta, hogy már a beosztásba kerülése előtt vizsgálták egy afrikai szerepvállalás lehetőségét, amelynek volt egy „katonai lába”. A körülmények és a biztonsági környezet azonban megváltoztak a francia és amerikai csapatok kivonulásával.

Azt is tagadta, hogy a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár tervezte és vezette volna a missziót.

„Orbán Gáspár százados úr egy ideig részt vett kormányzati tervezőcsoportban nagykövetekkel, szakemberekkel és tisztekkel. De hogy ő vezette volna, az erőteljes túlzás” – mondta.

Böröndi Gábor hozzátette, hogy a katonai tervezőcsoportot a helyettese, Kajári Ferenc altábornagy vezette.

(Ez azért is érdekes, mert Gulyás Gergely még a legutolsó kormányinfón is csak annyit válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen szerepe volt Orbán Gáspárnak a csádi misszió előkészítésében, hogy „Semmilyen”. Igaz, korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a 2024-es parlamenti meghallgatásán is arról beszélt, hogy Orbán Gáspár a miniszteri kabinetbe vezényelve részt vesz a misszió tervezésében.)

Böröndi szerint a csádi küldetés elmaradása mellett is adódnak lehetőségek tapasztalatot gyűjteni a jelenlegi missziókban és gyakorlatokon. Úgy fogalmazott: „Inkább van szó gyakorlásról: áttelepülésről, vezetési rendszerekről, kiképzésről, felkészítésről, együttműködésről.”

A védelmi kiadások irányairól azt állítja, katonaként nem a költségvetés felől közelít, hanem képességekben gondolkodik. Úgy fogalmazott, sok új eszköz érkezett, „de a nagy hatótávolságú légvédelem még hiányzik a rendszerből.” Állítása szerint az orosz–ukrán háború azt is mutatja, hogy folytatni kell „a logisztika megújítását és a kiber- és információs műveleti képesség kiépítését”. A katonai infrastruktúrára – mondta – a GDP 1,5 százalékának kellene jutnia, és most „azokra a létesítményekre helyeződött a hangsúly – Győr, Tata, Kecskemét, Hódmezővásárhely és Szolnok –, ahol megjelent az új technika és ahol nagyobb létszám vonul be.”

Elismerte, hogy „vannak olyan körletek, például a volt laktanyám, a debreceni, amelyekre ráférne a javítás”, de szerinte „az utóbbi nyolc évben sokat léptünk előre.”

A beszerzésekről szólva kijelentette: „A HIMARS rakétatüzérségi rendszer ügyében már történt elkötelezettség”, a nagy hatótávolságú légvédelemnél pedig „meglehetősen szűk a piac, az amerikai és az európai típus közül lehet választani.” A kisebb drónokkal szerinte „már jól ellátott a honvédség, sőt, épül a képesség több alakulatnál is.”

A drónháború fő tanulságaként azt emelte ki, hogy

„óriási saját dróngyártó-kapacitásra van szükség. Mert ami nincs ott nálad a harctéren, azt nem biztos, hogy megkapod máshonnan.”

A hamarosan felálló új kormány védelmi irányairól azt hangsúlyozta, hogy a honvédség átalakulóban van, „a változások alapját a Zrínyi programmal raktuk le.” Mint mondta,

„NATO-követelményekből fakadóan indult meg a Magyar Honvédség átalakítása.”

Azt tartja elsődlegesnek, hogy „ez a folyamat ne törjön meg”, teljesüljenek a NATO-vállalások, folytatódjanak a katonák életminőségét javító programok és az infrastrukturális fejlesztések. Szerinte „felelősségvállalás, a parancsnokok számára biztosított önállóság fenntartása szintén elsődleges”, nem az a lényeg, „hogy hibázik-e egy vezető, hanem hogy mit tanul belőle”, és „nem az a fontos, hogy mekkora egy gyakorlat, inkább azt kell nézni, hogy mit adnak a fejlődéshez – a tapasztalatokat pedig rakjuk vissza a rendszerbe.” Úgy fogalmazott: „De a legfontosabb, hogy a gondolkodásmód átformálása ne álljon meg.”

A teljes interjút a HVG oldalán lehet elolvasni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: