HÍREK
A Rovatból

Trump lefújta az Irán elleni csapásokat, de a békét kemény feltételekhez kötötte

Az amerikai elnök szombat este jelentette be, hogy mégsem indítanak újabb támadást Irán ellen. Ennek feltétele azonban a Hormuzi-szoros megnyitása és az iráni nukleáris program leállítása.


Donald Trump amerikai elnök egy szombat esti bejelentésben közölte, hogy lefújta az Irán elleni, hétvégére tervezett katonai csapásokat, de a döntést egyértelmű feltételekhez kötötte. Az elnök a Truth Social nevű közösségi oldalán azt írta, a támadástól akkor tekint el, ha „gyorsan sikerül megállapodni” Iránnal. Éppen akkor jelentette be ezt, amikor az amerikai sajtóban már napok óta keringtek hírek egy újabb, minden eddiginél intenzívebb támadási hullámról – írja a BBC.

A megállapodásnak két kulcseleme lenne: a Hormuzi-szoros azonnali és teljes megnyitása, valamint „Irán nukleáris fenyegetésének” megszüntetése.

Trump szerint a döntést Izraellel közösen hozták meg. Posztjában arról is írt, hogy a megállapodás keretei már körvonalazódtak. Az elnök korábban, egy pénteki kabinetülésen még jóval harciasabb hangot ütött meg, amikor a sajtó jelenlétében kijelentette:

„Nagyon keményen fogjuk ütni őket [az irániakat]. Egy ponton azt fogják mondani: »Egyszerűen nem bírjuk tovább.»”

Az amerikai kormány szombaton biztonsági figyelmeztetést adott ki, amelyben a Közel-Keleten tartózkodó amerikaiakat fokozott óvatosságra és arra kérte, készüljenek fel járattörlésekre és esetleges utazási fennakadásokra. Az Axios hírportál szerint a bejelentés előtt nem sokkal Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös telefonon fejezte ki aggodalmát Trumpnak a lehetséges csapások miatt.

A háború február végén kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael csapásokat indított Irán ellen, amire Teherán napokkal később a Hormuzi-szoros lezárásával válaszolt. A konfliktus során korábban már előfordult, hogy az elnök minden előkészület után lefújta az akciót.

A felek között áprilisban egy átmeneti tűzszünet is életbe lépett, ami akkor látványos, 14 százalékos esést hozott az olajárban, de júniusra ez a megállapodás is összeomlott. A harcok azóta újra kiújultak, a mostani, feltételekhez kötött feszültségcsökkentő ajánlat pedig ismét bizonytalanná teszi a konfliktus kimenetelét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Teljes megsemmisülés felé haladunk” – Lázár János már tavaly elismerte, hogy hibázott a kormány
A volt miniszter 2025 decemberében egy parlamenti bizottsági meghallgatáson beszélt a súlyos vízhiányról. Elárulta, hogy a probléma súlyával a kormányon belül is tisztában vannak, de nincs döntés arról, hogy mit is akarnak kezdeni vele.


Vasárnap délutánra mínusz 133 centiméterre süllyedt a Duna vízállása Paksnál, ami miatt a Paksi Atomerőmű négy blokkjából hármat már le kellett állítani. Az alacsony vízállás miatt az erőmű biztonságos hűtése nem megoldható. Hétfőn minden bizonnyal teljesen leáll az erőmű.

A kialakult energiakrízisben a Fidesz azzal vádolja a Tisza-kormányt, hogy nem készültek fel időben erre a helyzetre, míg Magyar Péter nem győzi hangsúlyozni, hogy azért tartunk most itt, mert az Orbán-kormány nem tette meg a szükséges megelőző intézkedéseket.

Erre egyébként Orbán Viktor egykori minisztere, Lázár János is rávilágított még tavaly decemberben, amikor egy parlamenti bizottságon elismerte a kormány mulasztását.

Erről most a Tisza Párt egyik képviselője, Csőszi Attila tett közzé egy videót emlékeztetőül a Facebookon.

A decemberben készült felvételen Lázár Keresztes László Lóránt, az LMP akkori társelnökének vízgazdálkodási stratégiát firtató kérdésére reagálva beszélt kendőzetlen őszinteséggel.

„Önnek abban teljesen igaza van, hogy az az őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön, ez egy tarthatatlan dolog”

– ismerte el.

Azt is elárulta, hogy a probléma súlyával a kormányon belül is tisztában vannak. „Megosztom önnel azt a kormányzati titkot, hogy rendkívül sok szó esik erről kormányzati körökben. (…) Ma az Alföldön 200 milliméter víz hiányzik a földekről.”

Drámai képet festett már az akkori kilátásokról is:

„Teljes megsemmisülés felé haladunk. Olyan földrajzi, olyan természeti jelenségek vannak, amelyek brutális aggodalomra adnak okot. Az ön számai teljesen korrektek, a vízhiány brutális valóságot jelent, és azt tudom mondani, hogy nincs igazából eldöntve, hogy mit akarunk”

A 2022-es történelmi aszály már megmutatta a magyar vízgazdálkodás sérülékenységét, amikor a Velencei-tó kiszáradásának veszélye és a mezőgazdasági katasztrófa az egész országot sokkolta. Lázár János már 2022-ben is elismerte a hiányosságokat, amikor az öntözésfejlesztés elmaradását „az elmúlt 30 év legnagyobb elszalasztott lehetőségének” nevezte, ezzel a saját kormányzati ciklusaira is utalva.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiadta a Miniszterelnökség: 107 nem nyilvános határozatot fogadott el az Orbán-kormány a választás után
Egy közérdekű adatigénylésből derült ki, hogy az Orbán-kabinet a kormányváltás előtt szinte minden munkanapra hozott egy a nyilvánosság elől elzárt döntést. Ezek közül 11 darab kifejezetten titkos minősítést kapott, így akár 90 évig is rejtve maradhat.


Gyakorlatilag nem telt el úgy munkanap az év eleje és a május 9-i kormányváltás között, hogy az Orbán-kormány ne hozott volna olyan döntést, amit aztán elzárt a nyilvánosság elől.

Összesen 107 ilyen határozatot fogadtak el a kampányhajrában és a választás utáni hetekben, miközben ugyanebben az időszakban 136 nyilvános határozatuk jelent meg a Magyar Közlönyben

– derült ki a Miniszterelnökség által kiadott statisztikából, amit a hvg.hu közérdekű adatigénylésben kért ki.

A 107 nem publikus döntés három típusra oszlik: 70 darab úgynevezett kétezres, 26 darab négyezres és 11 darab kifejezetten titkosított, háromezres kormányhatározat volt. Ez utóbbiak a legsúlyosabb kategóriát jelentik, mivel tartalmuk „nemzeti minősített adat”.

Ezeket a határozatokat akár 30 évre is titkosíthatják, de a minősítés kétszer meghosszabbítható, így a döntések akár 90 évre is rejtve maradhatnak a nyilvánosság elől.

Ezzel szemben a májusban hivatalba lépett Tisza-kormány eddig egyetlenegy titkos, háromezres határozatot sem hozott, és a másik két kategóriából is jóval kevesebbet: egy darab kétezrest és hét darab négyezrest fogadtak el. A statisztikából az is látszik, hogy

az Orbán-kormányok alatt a titkosítási kedv folyamatosan nőtt: a NER 16 évének rekordja a 2021-es év volt, 38 darab háromezres döntéssel.

A nem nyilvános kormánydöntések gyakorlata nem új keletű, és a korábbi ciklusokból kiderült, hogy ezeken keresztül gyakran jelentős közpénzek sorsáról rendelkeztek. A Transparency International Magyarország többéves pereskedés után jutott hozzá 42 darab, 2021 és 2023 között született kétezres kormányhatározathoz, amelyekből kiderült, hogy az Orbán-kormány több mint 160 milliárd forint sorsáról döntött a nyilvánosság kizárásával. A kiperelt határozatok szerint több alapítvány és szervezet támogatásáról döntöttek, köztük közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal.

Az új, Magyar Péter vezette kormány az átláthatóság ígéretével lépett hivatalba, és több lépést is tett a korábbi titkosítások feloldására. Bejelentették például, hogy feloldanák a Budapest–Belgrád-vasútvonal szerződéseinek záradékát, bár ehhez a kínai fél beleegyezése is szükséges. Ugyanakkor az új kabinet sem idegenkedik teljesen ettől az eszköztől: az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága nemrég 26 évre rendelte el a Szijjártó Péter volt külügyminiszter BYD-hez való távozását vizsgáló ülés jegyzőkönyvének titkosítását, ami élénk vitákat váltott ki a politikai életben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Új Híradó indul a TV2-n Pachmann Péterrel, egy 10 éve megszüntetett műsor is visszatér
A TV2 ma este indítja el a megújult Híradóját, és ezzel együtt visszahozza a képernyőre az Aktív című magazinműsort is. Utóbbit Czippán Anett, Gelencsér Tímea és Iszak Eszter vezeti majd.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 03.



A TV2 hivatalos közleménye szerint

Hétfőn este 18 órától új néven és formában, TV2 Híradóként jelentkezik a csatorna hírműsora, amely a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel várja a nézőket. A műsort a 21. századi televíziózás modern látványvilágával, dinamikus tempóval és innovatív vizuális megoldásokkal, például kiterjesztett valóság használatával készítik a TV2 hivatalos közleménye szerint.

A hétköznap esti Híradó két új műsorvezetője a csatornához visszatérő Pachmann Péter és a hírműsorban most debütáló Szedmák Zita lesz.

Hétvégén a korábban riporterként dolgozó Ambrus István és Farkas Fanni színművész-műsorvezető párosa köszönti a nézőket, a reggeli kiadásokat pedig Fenyvesi Zoltán vezeti majd. A korábbi híradós műsorvezetők képernyős munkája mától megszűnik, a csatorna szakértelmüknek megfelelő más munkaköröket ajánlott fel nekik.

Tíz év után visszatér az Aktív is, amely hétfőtől szombatig, közvetlenül a Híradó után kerül adásba. A magazinműsort Czippán Anett, Gelencsér Tímea és Iszak Eszter vezeti.

A tartalmi megújulás részeként a csatorna új szabályzatot is bevezetett. Vaszily Miklós, a TV2 Csoport elnök-vezérigazgatója a változásokkal kapcsolatban elmondta: „Az arculat megújítása mellett a hírműsorok tartalmi újjáépítése is lezajlott.

Kialakításra került egy Etikai és Működési Kódex, ami nemcsak a vállalat működését, hanem a hírszerkesztők mindennapi munkáját is szabályozza, egyértelmű iránymutatást adva.”

A Híradó és az Aktív adásait a tv2play.hu oldalon lehet majd visszanézni.

Júniusban derült ki, hogy a TV2 levédette a „TV2 Híradó” nevet, ami jelezte, hogy a Tények márkanevet kivezetik. A sajtó már hetekkel ezelőtt megszellőztette Pachmann Péter visszatérését is. Nemrég pedig arról is írtunk, hogy a csatorna az Aktív című műsort is tervezi újraéleszteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Forró hetünk lesz: szerdán tetőzik a 42 fokos hőség, hétvégéig nem lesz enyhülés
A hét legforróbb napjai szerdán és csütörtökön jönnek, amikor 42 fokig is melegedhet a levegő. Enyhülést csak a pénteken érkező szélforduló hozhat, de még hétvégén is 30 fok felett alakul a hőmérséklet.


Még nem enyhít a szorításából a perzselő hőség, sőt tovább fokozódik a kánikula. A hét közepén érhetjük el a csúcspontot, amikor helyenként akár 42 fokig forrósodhat fel a levegő, szombattól viszont már némi enyhülés jön - derül ki a >HungaroMet előrejelzéséből.

Hétfőn már elérhetjük a 40 fokot - a napos időt legfeljebb kevés gomolyfelhő zavarja. Az Északi-középhegységben és az ország középső részén azonban magasabbra törhetnek a felhők, amelyekből zápor, sőt zivatar is kialakulhat.

A zivatarveszély miatt Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves és Nógrád megyére elsőfokú, citromsárga figyelmeztetést adtak ki.

A hőség miatt szinte az egész országra harmadfokú, piros figyelmeztetés van érvényben. Csupán Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben mérsékelték a figyelmeztetést másodfokúra.

Estére a forróság 25 és 31 fok közé szelídül, éjszaka pedig 17 és 23 fok közötti minimumokra lehet számítani.

A kánikula kedden is folytatódik, akkor 37 és 41 fok közötti csúcsértékek várhatók, legfeljebb az Észak-Dunántúlon, Sopron térségében élénkülhet meg a déli szél.

A hét legforróbb napjainak a szerda és a csütörtök ígérkezik, amikor a hőmérséklet elérheti a 38-42 fokot is.

Csütörtökön a nap második felében főként északon és északnyugaton már kialakulhatnak záporok, zivatarok, estétől pedig a szél északi, északnyugati irányba fordul és megélénkül, zivatarok környezetében viharos lökések is lehetnek.

Pénteken a délies szél egyre nagyobb területen északiasra fordul és megerősödik, elszórtan záporok, zivatarok is előfordulhatnak.

Ekkor már nagy lesz a hőmérsékleti kontraszt az országon belül: míg északnyugaton 31 fok körül alakulhat a csúcs, délkeleten még kitart a 41 fokos forróság.

A hétvégén folytatódik a lassú enyhülés: szombaton 30 és 36, vasárnap pedig 29 és 36 fok között alakul a legmagasabb nappali hőmérséklet, miközben továbbra is előfordulhatnak záporok és zivatarok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk