Trükkösen venné el Putyin befagyasztott milliárdjait az EU, de ezt nemcsak Orbán Viktor ellenzi
Orbán Viktor már elindult Brüsszelbe, ahol holnap egy példátlan javaslatról döntenek. A terv az, hogy az Európai Unió egy 140 milliárd eurós „reparációs hitelt” nyújtana Ukrajnának, amelyet a Nyugaton befagyasztott orosz jegybanki vagyonra építenének.
A 140 milliárd euró nagyjából 53,8 billió forint. Hogy érzékeltessük az összeg nagyságát: ebből kijönne 11 Paks II. beruházás. Vagy ha valaki naponta 1 milliárd forintot költene a kölcsönből, 147 évig költhetné a pénzt. Ezzel az Európai Unió a számítások szerint két évig finanszírozhatná Ukrajnát, amely a jelenleginél jóval erősebb pozícióba kerülne Moszkvával szemben.
Technikailag Putyin pénzét az EU nem venné el, hanem a befagyasztott, mintegy 210 milliárd eurónyi orosz jegybanki vagyon készpénzegyenlegeire és hozamaira építve nyújtana egy nulla kamatozású, hosszú futamidejű hitelt. A tőke így papíron Oroszországé maradna, Ukrajnának pedig csak akkor kellene törlesztenie, ha Moszkva a háború után jóvátételt fizet. Az ötlet támogatói szerint ezzel az EU elkerülné a közvetlen vagyonelkobzás vádját, miközben azonnali és kiszámítható forrást teremtene. Orbán Viktor ezzel nem ért egyet. Brüsszelbe tartva a kormányzati gépen úgy fogalmazott:
A magyar miniszterelnök hozzátette: „ezt Magyarország soha, semmilyen körülmények között nem fogja támogatni.” Orbán Viktor szerint az oroszok erős válaszlépésekre készülnek, amiről már levelezett is Putyinnal. Azt kérdezte az orosz elnöktől, ezek a válaszlépések azokat is sújtják-e majd, akik nem támogatták a tervet. Putyin Orbán Viktor szerint azt válaszolta, „figyelembe fogják venni, hogy melyik tagállam hogyan foglalt állást.”
„Tehát mi magyarok levédtük magunkat” - állította a miniszterelnök.
A terv legnagyobb ellenzője azonban nem is Magyarország, hanem Belgium, aminek nyomós oka van erre: az orosz vagyon túlnyomó része, mintegy 190 milliárd euró a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzügyi szolgáltatónál van befagyasztva. A belga kormány attól tart, hogy egy esetleges orosz per vagy a szankciók jövőbeli feloldása esetén a pénzügyi és jogi kockázatokat nekik kellene viselniük.
„Ha a dolgok rosszul sülnek el, én nem vagyok képes, és nem is vagyok hajlandó egy hét leforgása alatt 140 milliárd eurót kifizetni” - tette hozzá.
Az is aggodalmat kelt, hogy a terv miatt a Fitch hitelminősítő máris negatív figyelőlistára tette a belga Euroclear elszámolóházat, ahol az orosz vagyon oroszlánrésze parkol.
Hogy miként halmozódott fel ekkora orosz vagyon éppen Belgiumban? Az orosz jegybank az inváziót megelőző években tudatosan törekedett devizatartalékainak növelésére és diverzifikálására, hogy a „Fortress Russia” (Erőd Oroszország) stratégia jegyében ellenállóvá tegye gazdaságát az esetleges nyugati szankciókkal szemben. Moszkva hatalmas mennyiségben vásárolt biztonságosnak ítélt európai államkötvényeket és egyéb értékpapírokat, amelyek fizikai értelemben nem Oroszországban, hanem a nemzetközi pénzpiacok központi elszámolóházainál pihentek.
A brüsszeli székhelyű Euroclear éppen egy ilyen kulcsfontosságú intézmény: a világ egyik legnagyobb értéktárjaként és elszámolóházaként funkcionál, amely a globális pénzügyi tranzakciók biztonságos lebonyolításáért és az eszközök őrzéséért felel. Amikor az orosz jegybank német, francia vagy más európai kötvényekbe fektette olaj- és gázbevételeit, ezek az értékpapírok digitális formában az Euroclear rendszereiben kerültek nyilvántartásba.
Amikor 2022 februárjában, Ukrajna megtámadását követően a G7-ek és az Európai Unió döntöttek az orosz jegybanki tartalékok befagyasztásáról, Moszkva elvesztette hozzáférését a nyugati pénzügyi rendszerben tárolt eszközeihez. A pénz nem tűnt el, és nem is utalták át sehová; egyszerűen blokkolták a számlákat.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ez a vagyon nem statikus. A befagyasztott kötvények folyamatosan lejárnak, kamatot fizetnek, az így keletkező készpénzállomány pedig az Euroclearnél halmozódik fel. Mivel a szankciók miatt ezeket az összegeket nem lehet kifizetni Oroszországnak, az elszámolóház kénytelen újra befektetni a készpénzt, ami a magas kamatkörnyezetben hatalmas profitot termelt.
Az Euroclear adatai szerint csak 2023-ban 4,4 milliárd eurónyi (kb. 1700 milliárd forintnyi) működési eredmény származott az orosz vagyon befektetéséből. A befagyasztás kezdete óta a rendszerben felhalmozódott extraprofit pedig mára meghaladja a 10-15 milliárd eurót.
A mostani uniós terv nem a 190 milliárdos alaptőkét akarja elvenni (az jogilag túl kockázatos lenne), hanem a jövőben keletkező, évi 3-5 milliárd eurós kamatbevételeket akarja „előrehozni”. Gyakorlatilag felvesznek egy 140 milliárdos hitelt most, és a következő 30-40 évben ebből az orosz kamatból törlesztenék – feltéve, hogy a szankciók érvényben maradnak.
Az igazi rizikó az, mi történik, ha a szankciók nem maradnak érvényben. Mivel a hitelt a jövőbeli, feltételezett orosz hozamokra alapoznák, a szankciók esetleges feloldása – akár egy békekötés, akár egy politikai vétó miatt – azonnal borítaná a pénzügyi dominót. Ha az orosz vagyon hozama elapad, a hitel visszafizetésének kötelezettsége áthárulhatna a garanciavállalókra, vagyis az Európai Unióra és a G7-országokra.
Az is növeli a bizonytalanságot, mi történik, ha Oroszország pert indít. A jogi csatatérré váló Euroclear stabilitása egész Belgium pénzügyi megítélését veszélyeztetné.
Márpedig a Kreml nemcsak Orbán Viktornak jelezte: kemény lépésekre készül. „Orosz tulajdon illegális lefoglalásáról beszélünk. Oroszul ezt egyszerűen lopásnak hívjuk” – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Moszkva jogi és gazdasági megtorlással fenyeget, beleértve az Oroszországban maradt nyugati cégek vagyonának lefoglalását. Az orosz jegybank már pert is indított Moszkvában az Euroclear ellen, és különböző orosz szereplők összesen akár 230 milliárd dolláros kárigényt is emlegetnek.
A terv támogatói: az Európai Bizottság, Németország, valamint a balti és északi államok azzal érvelnek, hogy a kiszámítható pénzügyi támogatás erősíti Kijev tárgyalási pozícióját és csökkenti Moszkva mozgásterét. A belga aggodalmakra válaszul Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy „nagyon erős szolidaritási mechanizmust” ígért, amely méltányosan osztja meg a terheket. „Minden tagállamunkat, de különösen Belgiumot is szeretnénk biztosítani arról, hogy a terheket igazságosan fogjuk megosztani, ahogy az európai szokás” – nyilatkozta.
Bár Orbán Viktor ellenzi a tervet, sokat nem tehet a megakadályozásáért. Az orosz vagyon befagyasztásával kapcsolatban ugyan Magyarországnak vétójoga volt, ezt a múlt héten megszüntették. A múlt héten egy rendkívüli eljárásban, határozatlan időre meghosszabbították az orosz jegybanki eszközök befagyasztását, így a jövőben nem lesz szükség félévente egyhangú döntésre.
A magyar miniszterelnök szerint ez nyílt jogsértés, amivel szemben Magyarország jogi lépéseket tesz majd, de ez a mostani döntést már nem befolyásolhatja. Várhatóan az Ukrajna megsegítésére kitalált pénzügyi mechanizmust is minősített többséggel fogadják el, vagyis ebben sem lehet majd vétózni, annak ellenére, hogy Orbán Viktor szerint „egy ilyen döntéshez is egyhangúság kell”.
