HÍREK
A Rovatból

Továbbra sem felelnek meg a demokratikus követelményeknek a magyar választások egy civil jelentés szerint

Átláthatatlan kampányfinanszírozás, átrajzolt választókerületek, szavazatvásárlás, voksturizmus és a kormánypártok által leuralt kampány - többek között ezekről esik szó a Magyar civil választási jelentésben.


A magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik – derül ki a választásokkal foglalkozó hazai szervezetek közös jelentéséből. A Magyar civil választási jelentés az európai parlamenti és önkormányzati választások feltételeit és lebonyolítási körülményeit elemzi, közel ezer szavazatszámláló személyes tapasztalataira építve.

A 20k, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és az Unhack Democracy közös és magyar szervezetek által először végzett választási elemzésének legfontosabb megállapítása, hogy

az elmúlt évtizedek rendszeres nemzetközi választási megfigyelői jelenléte, a nemzetközi demokratikus normákra és szerződéses kötelezettségekre hivatkozó ajánlások ellenére a magyarországi választások számos ponton továbbra sem felelnek meg a demokratikus követelményeknek.

Mint írják, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet elmúlt tíz évben, három különböző választási megfigyelői missziója által tett összesen mintegy 100 ajánlás közül tíznél kevesebbet, a kiemelt fontosságú ajánlások közül pedig egyetlenegyet sem valósított meg Magyarország.

A jelentés legfőbb megállapítása a következők:

  • A választási jogszabályok kizárólag a kormánypártok által megszavazott módosításának időzítése alkotmányos aggályokat vet fel.
  • A választási kampányt országos szinten a kormánypártok jelentős láthatósági fölénye jellemezte, amelyben jelentős volt az állami források aránya és harmadik szereplők résztvétele. Az állam és a kormánypártok összefonódása különösen nagy anyagi fölényt biztosított a kormánypártoknak, ami jelentősen torzította a választópolgárok kiegyensúlyozott tájékozódását és a politikai versenyt.
  • Önkormányzati szinten is több településen volt megfigyelhető a helyi erőforrások bevonása a kampányba a regnáló vezetés javára, továbbá egyes településeken a választóknak anyagi juttatással vagy annak ígéretével a választási eljárásban való részvételre buzdítása.
  • A helyi, nemzetiségi és EP-választásokhoz kapcsolódó kampányköltéseknek nincs törvényi felső korlátja, és a kampányfinanszírozás továbbra is átláthatatlan.
  • A választási és szavazatszámláló bizottságokra egyaránt jellemző, hogy választott tagjaikat politikai testület választja meg, a tagok ki- és megválasztásának szempontjai nem átláthatóak.
  • Továbbra sincsenek biztosítva egyenlő feltételek a külföldön tartózkodó választók választójogának gyakorlására: a magyarországi lakcímmel rendelkezők csak külképviseleteken, míg magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak.
  • Több településen bíróság állapította meg, hogy az önkormányzati egyéni választókerületek kialakítása jogsértően, gyanú szerint valamelyik félnek előnyt biztosító módon történt.
  • A szuverenitásvédelmi törvénnyel felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal és a Büntető Törvénykönyvnek a választásokhoz kapcsolódó módosítása dermesztően hathat az alapvető jogaikat gyakorolni szándékozó polgárokra, civil szervezetekre és a médiára. Ez torzítja a demokratikus közéletet és közbeszédet.
  • A kormánypártok kommunikációja igen hangsúlyosan, szinte kizárólagosan jelent meg a kormánypárti médiumokban. A közösségi médiában kormánypárti hirdetők a teljes ellenzéki oldal sokszorosát, európai szinten is kimagasló összeget költöttek hirdetésekre úgy, hogy abban a magyar aktuálpolitikai eseményeket a Fidesz narratívája szerint keretezik.
  • Változatlanul fennálló jelenség a szavazatvásárlás, a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítása és a voksturizmus. Továbbra is előfordul a szavazók szavazatszámláló bizottsági tagok általi befolyásolása, különösen a mozgóurnás szavazás során az idősotthonokban.
  • A magyar jogrendszerben az állampolgári választási megfigyelésre továbbra sincs jogi lehetőség. Az állampolgári választási megfigyelés tiltása egyrészt indokolatlan, másrészt a választásokba vetett közbizalmat gyengítheti.

  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Elzárást is kaphat Ruszin-Szendi Romulusz a fegyverügye miatt – állítja az ügyvéd
    Szabálysértést követhetett el a Tisza Párt politikusa, amikor fegyverrel jelent meg egy rendezvényen. Magyar Péter szerint azonban nem eljárás alá kellene vonni, hanem kiemelt védelmet biztosítani neki.


    Május 8-án egy szeghalmi rendezvényen fegyverrel az oldalán jelent meg Ruszin-Szendi Romulusz. A Tisza Párt honvédelmi szakértőjének ügyét hamar felkapta a kormányzati sajtó, még Orbán Viktor is többször megszólalt az ügyben, kiemelve: a politikai kultúrában nincs helye a fegyvereknek.

    Gulyás Gergely miniszter szerint Ruszin-Szendi ezzel szabálysértést követett el. A rendőrség eljárást indított a volt vezérkari főnök ellen, akinek az ATV információ szerint visszavonták fegyverviselési engedélyét is.

    Az RTL Híradójának nyilatkozó ügyvéd szerint Ruszi-Szendi Romulusz szabálysértést követhetett el, de bűncselekményt nem.

    „A gyülekezési jogról szóló törvény szerint a gyülekezésre elmenni, onnan eljönni, illetve ott tartózkodni fegyverrel tilos”

    – mondta el a csatornának Szendrői Dávid. Ez akkor is így van, ha az illetőnek van érvényes fegyvertartási engedélye. Hozzátette:

    „A szabálysértési eljárásról szóló törvény szerint közérdekű munkával, pénzbírsággal, illetve szabálysértési elzárással számolhat az, aki szabálysértést követ el.”

    Magyar Péter az esetre úgy reagált: Egy normális országban a volt vezérkari főnöktől nem elveszik a fegyverviselési engedélyét, hanem kiemelt védelmet biztosítanak neki.

    Az RTL riportja a fegyverügyről

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    Magyar Péter: Politikai okokból váltották le az OMSZ regionális igazgatóját
    Egy szalonnasütésen készült kép miatt bukhatta el állását az észak-magyarországi mentős vezető. Magyar Péter szerint a döntés mögött politikai bosszú áll.


    „Tisztogatás a mentőknél. Egészen elképesztő, hová süllyedt az orbáni maffia! Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója nyilvánvalóan politikai okokból azonnali hatállyal leváltotta dr. Kádár Balázst az OMSZ észak-magyarországi regionális igazgatói pozíciójából” – írta Facebook-posztjában Magyar Péter.

    A politikus szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook oldalára”.

    A bejegyzésben Magyar részletesen ismertette Kádár Balázs szakmai életútját. Azt írta róla, hogy gyerekkora óta mentőorvosnak készült, egyetemi évei alatt mentőápolóként, majd mentőtisztként dolgozott, később pedig mentőorvos lett. Több vezetői pozíciót is betöltött, két szakvizsgája van, PhD és MSc diplomával rendelkezik, és négy különböző mentéssel foglalkozó tankönyvet szerkesztett. Májusban a mentők napján főigazgatói kitüntetésben részesült.

    „Szeptember 6-án szombaton, két mentésügyért elkötelezett barátjával szalonnát sütött a nyaralójában. Erről fotót készítettek, melyet ’Földön, vízen, levegőben, újra!’ címmel kiposztolt. Ezt követő héten keddre berendelték Csató Gábor főigazgatóhoz, aki azonnali hatállyal visszavonta a vezetői megbízását” – fogalmazott Magyar.

    Posztjában azt is írta, hogy Kádár 2019 óta vezette az észak-magyarországi régiót, ahol a munkát példásan végezték, soha nem érkezett rá panasz, fegyelmi ügye sem volt. A felmentése után Miskolcon folytatja munkáját kivonuló mentőorvosként.

    „Kedves Balázs, az egész ország nevében köszönjük az eddigi szolgálatodat! Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”

    – zárta bejegyzését Magyar Péter.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Kihallgatták a gyermekvédelmi visszaélésekről beszélő volt intézményvezetőt, aki szerint magas rangú politikusokig érnek a szálak
    A volt igazgató szerint évekkel ezelőtt is jelentették a visszaéléseket, mégis hallgattak. Most három és fél órán át faggatták a nyomozók.


    Tanúként hallgatta meg csütörtökön a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája Kuslits Gábort, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi igazgatóját – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

    A civil szervezet szerint Kuslits a múlt héten egy interjúban megrázó részleteket osztott meg a gyermekvédelmi szakellátásban tapasztalt súlyos problémákról, és az állami gondozásban élő gyerekek kizsákmányolásáról. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság erre reagálva feljelentést tett ellene rágalmazás és a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt.

    A TASZ szerint Kuslits Gábor erről az eljárásról eddig semmilyen hivatalos értesítést nem kapott. A mostani, három és fél órás meghallgatás sem erről szólt, hanem egy másik ügy miatt idézték be.

    A meghallgatás középpontjában a Szőlő utcai javítóintézet korábbi vezetője, Juhász Péter Pál állt, akinek emberkereskedelmi ügyéről Kuslits az interjúban szintén beszélt. A Válasz Online-nak elmondta, hogy már tíz évvel ezelőtt, majd 2020-ban újra jelezték a rendőrség felé: egy gyermekotthon elől autóval vitték el a kizsákmányolt gyerekeket.

    2020-ban a helyszínre érkező, rendőrként fellépő férfi azt közölte velük, hogy tisztában vannak Juhászék tevékenységével, és fedett nyomozás zajlik az ügyben. Ezután titoktartási nyilatkozatot írattak alá vele.

    Kuslits ezt a nyilatkozatot csütörtökön bemutatta a nyomozóknak, akik a TASZ szerint meglepődtek rajta. A meghallgatást ettől függetlenül folytatták.

    „Kuslits Gábor ügye azért különösen fontos, hogy végre ne a gyermekvédelmi rendszerben bántalmazott gyermekekért kiálló szakembereket fenyegessék az állami szervek, hanem a kiszolgáltatott, államra bízott gyermekeket védjék meg, és az ellenük szörnyű bűncselekményeket elkövetőket vonják büntetőeljárás alá”

    – mondta Boros Ilona, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának vezetője.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Névvel és arccal listázzák az újságírókat a Digitális Polgári Körök offline találkozóján
    Orbán Viktor Facebook-videójában feltűnt egy tábla, amin újságírók neve és fotója látható. A feliratok szerint Zebra-díjra is „jelölik” őket.


    Szombaton tartják a Digitális Polgári Körök első országos találkozóját, amit Orbán Viktor még augusztus elején jelentett be Digitális honfoglalás – A gyűlés címmel. A rendezvény helyszíne a Papp László Budapest Sportaréna lesz.

    A miniszterelnök csütörtökön egy videót tett közzé a Facebook-oldalán, amelyben az előkészületekbe lehet bepillantani. A felvételen, a 13. másodpercnél egy különös tábla tűnik fel, amit egy szervező visz keresztül az arénán.

    A táblán két nagy felirat látható: „TOP álhírgyárosok” és „Te kinek adnál ZEBRA-díjat?”. Alatta különböző szerkesztőségek szerint csoportosítva jelennek meg újságírók nevei és arcképei. Bár a videó minősége nem engedi, hogy minden név jól olvasható legyen, az egyértelműen kivehető, hogy a 444, a Telex, a Magyar Hang, a Direkt36, a Partizán, a 24.hu, a HVG, az RTL és a Népszava is szerepel a táblán. A Telex olvasói képén viszont az újságírók is jól láthatóak, akik között ott van többek között Gulyás Márton, Gulyás Balázs vagy a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter is.

    A videó hátterében a Fűrész című horrorfilm zenéje szól. A felvételből az is kiderül, hogy a Szuverenitásvédelmi Digitális Polgári Kör standjánál egy szerencsekereket lehet megpörgetni, amin többek között Donald Trump, Ursula Von der Leyen, Magyar Péter, Bóka János és Szijjártó Péter neve olvasható.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: