Nem fért bele a keresztény-konzervatív értékekbe elvált nőként, ezért cenzúrázták a műsort amiben szerepelt – állítja Tóth Gabi, aki szerint a közmédia 2023 karácsonyán egy vele forgatott műsort nem adott le teljes egészében.
Az énekesnő monológjának az a lényege, hogy szeretne rámutatni, nemcsak a liberális embereket érte cenzúra a tegnap részlegesen lekapcsolt közmédiában, hanem másokat is, például őt.
Elmondása szerint 2023 nyarán forgatták vele az Az ünnepelt című műsort, amit karácsonykor ígértek leadni, ám az ígért időpontban végül csak néhány dalt tűztek műsorra a teljes adás helyett.
Tóth Gabi állítása szerint később megtudta a döntés okát. Valaki, akit nem nevezett meg
„Elmondta nekem, hogy a felső vezetőség nem adja le, mert nem férek bele a konzervatív-keresztény értékekbe azután, hogy elváltam” – fogalmazott a videóban.
Az énekesnő hangsúlyozta, hogy annak ellenére cenzúrázták, hogy akkor már nyíltan vállalta, hogy Fidesz-szimpatizáns.
Hozzátette, a műsort azóta sem sikerült megszereznie, noha a közreműködők mind megkapták a honoráriumukat.
A jelenlegi változásokkal kapcsolatban elmondta, örülne egy cenzúramentes közmédiának, ugyanakkor attól tart, hogy a jövőben azokat fogják félreállítani, akik nem a Tiszát támogatják.
A korábban havi 1 milliós fizetésért a Fidesz-frakció alkalmazásában álló énekesnő a tavaszi választások után jelentette be, hogy egy időre visszavonul a nyilvánosságtól.
Nem fért bele a keresztény-konzervatív értékekbe elvált nőként, ezért cenzúrázták a műsort amiben szerepelt – állítja Tóth Gabi, aki szerint a közmédia 2023 karácsonyán egy vele forgatott műsort nem adott le teljes egészében.
Az énekesnő monológjának az a lényege, hogy szeretne rámutatni, nemcsak a liberális embereket érte cenzúra a tegnap részlegesen lekapcsolt közmédiában, hanem másokat is, például őt.
Elmondása szerint 2023 nyarán forgatták vele az Az ünnepelt című műsort, amit karácsonykor ígértek leadni, ám az ígért időpontban végül csak néhány dalt tűztek műsorra a teljes adás helyett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapitány István kirúgta Szijjártó Péter két kulcsemberét is
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerdán visszahívta a HIPA és a HEPA vezérigazgatóit. A beruházások ösztönzéséért és az exportfejlesztésért felelős ügynökségek korábban a Szijjártó vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartoztak.
Szerdán visszahívta tisztségéből Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatóit – írja a Telex.
A döntés értelmében távozik a HEPA éléről Bihari Katalin, valamint a HIPA-t eddig irányító Joó István is.
Az előző kormányzati ciklusokban mindkét intézmény a Külgazdasági és Külügyminisztérium, vagyis Szijjártó Péter felügyelete alá tartozott. A csúcsminisztérium szétválasztása után azonban a felügyelet a Kapitány vezette Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz került.
A HEPA feladata a magyar cégek külpiaci aktivitásának segítése, míg a HIPA a külföldi vállalatok magyarországi befektetéseit egyengeti, és az elmúlt években főként nagy gyáripari beruházások támogatásáról volt ismert.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium egyelőre nem nevezte meg, hogy kik fogják vezetni az ügynökségeket a jövőben.
Hétfőn Kapitány menesztette az EXIM Bank és a MEHIB vezérigazgatóját, kedden az MVM két vezetőjét is felmentette.
Szerdán visszahívta tisztségéből Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatóit – írja a Telex.
A döntés értelmében távozik a HEPA éléről Bihari Katalin, valamint a HIPA-t eddig irányító Joó István is.
Az előző kormányzati ciklusokban mindkét intézmény a Külgazdasági és Külügyminisztérium, vagyis Szijjártó Péter felügyelete alá tartozott. A csúcsminisztérium szétválasztása után azonban a felügyelet a Kapitány vezette Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Kezet fogtunk Trumppal, sőt, még gratulált is
A miniszterelnök szerint a „propaganda hazugságaival” ellentétben kezet fogtak az amerikai elnökkel. A kormányfő a bejegyzésben a Fidesz parlamenti bojkottjára és az Alaptörvény-módosítás körüli vitára is kitért.
Magyar Péter Ankarából jelentkezett be a másfél napos NATO-csúcs után, amelyet Törökországban tartottak. A miniszterelnök sikeresnek értékelte a találkozót, ahol első alkalommal képviselhette Magyarországot kormányfőként.
„A legfontosabb feladat az volt, hogy tudjuk demonstrálni a NATO egységét, hiszen voltak repedések az utóbbi hónapokban, évben. És most ez egy nagyon jó hangulatú NATO-csúcs volt, mindenki teljesítette a vállalásait” – mondta.
A tagállamok növelik a védelmi kiadásaikat, ezzel „sikerült megerősíteni a világ legfontosabb, legerősebb politikai és védelmi közösségének az egységét”. Magyarország a vállalások alapján 2035-ig a GDP 5 százalékára növeli a védelmi kiadásait, de a miniszterelnök szerint ennek egy része civil célokra is használható, például útépítésre vagy egészségügyi kapacitásbővítésre, ami „jó a magyar gazdaságnak is, és jó a magyar embereknek is”.
A kormányfő beszámolt róla, hogy számos NATO-tagállam vezetőjével egyeztetett, köztük a finn elnökkel, az albán miniszterelnökkel és a német kancellárral. Megismerkedett az amerikai elnökkel, Donald Trumppal is.
„A propaganda hazugságával ellentétben még kezet is fogtunk, sőt még gratulált, és egyébként mindenkivel nyilván kezet fog ilyenkor az ember. Lehet, hogy ez a propagandistáknak újdonság, engem úgy tanítottak, hogy bemutatkozik az ember, főleg, hogyha olyan helyre megy, ahol vannak még számára ismeretlenek”
– tette hozzá.
A miniszterelnök jelezte, hogy amíg ő a csúcson tárgyalt, otthon kormányülés zajlott, amelynek eredményeiről Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel egyeztet, és csütörtökön várható részletes tájékoztatás a döntésekről. Kitért a hazai parlamenti eseményekre is.
„Tegnap este történt egy érdekes dolog a magyar parlamentben, azt még elmondom nektek, jót nevettem rajta, mert nagy dirrel-durral látszott, hogy a Fidesz obstruálni akarta az országgyűlés munkáját”
– mondta Magyar.
Ez azt jelenti, hogy addig akartak beszélni, hogy hajnalig tartson a vita az Alaptörvény 17. módosításáról.
„De hát pechükre a Tisza frakció nagyon kitartó volt, ők végig ott voltak, és hát a fideszesek egyre kevesebben voltak, és valamikor este 11 óra körül így látszott, hogy elfáradtak és feladták”
– fogalmazott, hozzátéve, a Fidesz ezután taktikát váltott, és bejelentették, hogy bojkottálják az ülést.
A kormányfő ironikusan megjegyezte, reméli, a Fidesz „Stop Önkény” néven tervezett tüntetése sikeresebb lesz, mint a korábbi, 20 fős megmozdulásuk.
Hangsúlyozta, hogy „mindenki szabadon gyakorolhatja a demokratikus jogait, ez egy demokratikus kormány, Magyarországból jogállam van, úgyhogy akinek kedve van tüntetni, az tüntet, akinek beszélni van kedve a magyar Parlamentben, az beszél”.
A videó végén Magyar megjegyzi, hogy nyugat-balkáni és nyugat-európai partnerekkel, valamint a kanadai és a norvég miniszterelnökkel is tárgyalt magyar befektetési lehetőségekről. Bejelentette, hogy a következő napokat a fiaival tölti Antalyában, de a munka nem áll meg, közben folyamatosan egyeztet.
Magyar Péter Ankarából jelentkezett be a másfél napos NATO-csúcs után, amelyet Törökországban tartottak. A miniszterelnök sikeresnek értékelte a találkozót, ahol első alkalommal képviselhette Magyarországot kormányfőként.
„A legfontosabb feladat az volt, hogy tudjuk demonstrálni a NATO egységét, hiszen voltak repedések az utóbbi hónapokban, évben. És most ez egy nagyon jó hangulatú NATO-csúcs volt, mindenki teljesítette a vállalásait” – mondta.
A tagállamok növelik a védelmi kiadásaikat, ezzel „sikerült megerősíteni a világ legfontosabb, legerősebb politikai és védelmi közösségének az egységét”. Magyarország a vállalások alapján 2035-ig a GDP 5 százalékára növeli a védelmi kiadásait, de a miniszterelnök szerint ennek egy része civil célokra is használható, például útépítésre vagy egészségügyi kapacitásbővítésre, ami „jó a magyar gazdaságnak is, és jó a magyar embereknek is”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csak augusztusban megy szabadságra Magyar Péter és a kormány, így Tusványosra sem tudnak menni
A kabinet közlése szerint a kormány és a Tisza-frakció tagjai a teljes nyáron dolgoznak majd. Az egyetlen kivételt az augusztus 10. és 20. közötti tíz nap jelenti, amikor szabadságon lesznek.
A kormány és a Tisza-frakció tagjai a teljes nyarat munkával töltik, ezért nem is vesznek részt a másfél hét múlva kezdődő tusnádfürdői fesztiválon. A kabinet a Telexnek küldött tájékoztatásában közölte, a nyári munkavégzés alól egyetlen időszak jelent kivételt.
A közlemény szerint a miniszterelnök „korábbi tájékoztatása szerint a magyar kormány és a Tisza-frakció munkával tölti a teljes nyarat – beleértve a tusnádfürdői fesztivál időszakát is –, ez alól csak az augusztus 10. és 20. közötti időszak jelent kivételt”.
A döntés értelmében nemcsak a miniszterelnök, de a kormány és a Tisza-frakció egy tagja sem megy el Tusványosra, így a korábban felmerült lehetőség is elúszott, hogy a fesztiválon nyilvános vita legyen a Tisza és a Fidesz politikusai között.
Magyar Péter emellett a Tisza Párthoz közeli, homoródfürdői Közösségi Párbeszéd Táborba sem látogat el.
A párbeszédre korábban mutatkozott némi esély, a fideszes Németh Zsolt ugyanis arról beszélt, hogy az idei rendezvényt párbeszédközpontúbbá tennék.
Ennek jegyében „a mostani kormányzati garnitúrát” is meghívnák.
A lehetséges meghívottak között név szerint említette Tarr Zoltán nemzetpolitikáért felelős minisztert, Heidl György államtitkárt és Kollai István nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt. A kormány mostani bejelentésével azonban biztossá vált, hogy ebből nem lesz semmi.
A július 21. és 26. között zajló fesztivál programjának egyetlen biztos pontja változatlan: a hagyományoknak megfelelően Orbán Viktor ismét beszédet mond majd Tusnádfürdőn.
A kormány és a Tisza-frakció tagjai a teljes nyarat munkával töltik, ezért nem is vesznek részt a másfél hét múlva kezdődő tusnádfürdői fesztiválon. A kabinet a Telexnek küldött tájékoztatásában közölte, a nyári munkavégzés alól egyetlen időszak jelent kivételt.
A közlemény szerint a miniszterelnök „korábbi tájékoztatása szerint a magyar kormány és a Tisza-frakció munkával tölti a teljes nyarat – beleértve a tusnádfürdői fesztivál időszakát is –, ez alól csak az augusztus 10. és 20. közötti időszak jelent kivételt”.
A döntés értelmében nemcsak a miniszterelnök, de a kormány és a Tisza-frakció egy tagja sem megy el Tusványosra, így a korábban felmerült lehetőség is elúszott, hogy a fesztiválon nyilvános vita legyen a Tisza és a Fidesz politikusai között.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pénzügyminisztérium: A választás előtti osztogatás dobta meg a költségvetési hiányt, ami kormányváltás nélkül több mint a duplája lett volna a tervezettnek
A Pénzügyminisztérium átvilágította a költségvetést, becslésük szerint a 2026-os hiány kormányváltás nélkül a tervezett 3,7 százalék helyett 8,3 százalék lett volna, ennek jelentős része „kampányintézkedésekhez” kötődik a PM szerint. A kormány augusztus végéig nyújtja be a módosított büdzsét és az új hiánycélt.
A Pénzügyminisztérium szerdai közleménye szerint a 2026-os költségvetést az előző Parlament ugyan 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el, de az új kormány által elvégzett átvilágítás alapján kormányváltás nélkül a hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna.
A költségvetési hiány azt jelenti, hogy az állam egy adott időszakban többet költ, mint amennyi bevétele keletkezik. A hiányt általában nem forintban, hanem a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP-hez) viszonyítva szokták megadni, mert így szemléletesebb, hogy pontosan mennyivel költekezte túl magát egy ország az alapvető gazdasági lehetőségeihez képest. Ha egy ország túl sokat költ, akkor hiteleket vesz fel, nő az államadóssága.
Az Európai Unióval kötött megállapodás és az eddigi kormányzati intézkedések nyomán az idei évre további intézkedések nélkül várható hiányt a GDP 7,5 százalékára sikerült mérsékelni, ami még mindig több mint a duplája a törvényben eredetileg szereplő célnak.
A tervezett és a valós pálya közötti, GDP-arányosan 3,1 százalékpontos eltérés legnagyobb része politikai döntésekhez kötődik a Pénzügyminisztérium szerint.
A hiányt 1,3 százalékponttal növelik azok a gyakran csak „választási osztogatásként” emlegetett kampányintézkedések, amelyek nem szerepeltek a költségvetési tervben, ezen belül a 14. havi nyugdíj bevezetése és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása együttesen 0,4 százalékponttal járulnak hozzá az emelkedéshez.
További 0,9 százalékpontot tesznek ki az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások, többek között a 35 éves útkoncesszió többletköltsége és a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés. Az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő CO2-kvótaadó és kiegészítő bányajáradék közel 0,5 százalékponttal, a vártnál gyengébb gazdasági pálya pedig 0,3 százalékponttal rontja az egyenleget.
Az elmúlt hetek részletes átvilágítása ezeken felül további, a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiánynövelő tételt tárt fel, például az önkormányzati egyenleg romlását, az N7 állami hadiipari cég terven felüli költéseit és az egészségügy megnövekedett hiányát.
Az uniós forrásokról kötött megállapodás nettó hatása idén a GDP 0,5 százalékával csökkenti a hiányt.
Az RRF keretében érkező 6,5 milliárd euró támogatás önmagában 1,2 százalékponttal javítana az egyenleget, azonban a 3,5 milliárd eurós kedvezményes RRF-hitelből finanszírozott, kormányzati szektoron kívülre irányuló transzferek – mint a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése, valamint az IRIS2 és AI Gigafactories EU-programokkal kapcsolatos kiadások – 0,6 százalékponttal rontják azt.
Az augusztusban esedékes tőkeemelések miatt átmenetileg 1,7 milliárd eurós finanszírozási igény jelentkezik, amelyre hétfőn az Államadósság Kezelő Központ egy 3 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátással készült fel.
A kormány augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést és új hiánycélt határoz meg, október végéig pedig benyújtja a 2027-es büdzsét - írja a minisztérium, ami közölte, hogy így nézne ki a 2027-es költségvetési hiány további intézkedések nélkül:
A Pénzügyminisztérium szerdai közleménye szerint a 2026-os költségvetést az előző Parlament ugyan 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el, de az új kormány által elvégzett átvilágítás alapján kormányváltás nélkül a hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna.
A költségvetési hiány azt jelenti, hogy az állam egy adott időszakban többet költ, mint amennyi bevétele keletkezik. A hiányt általában nem forintban, hanem a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP-hez) viszonyítva szokták megadni, mert így szemléletesebb, hogy pontosan mennyivel költekezte túl magát egy ország az alapvető gazdasági lehetőségeihez képest. Ha egy ország túl sokat költ, akkor hiteleket vesz fel, nő az államadóssága.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
