HÍREK
A Rovatból

Megatüntetések mellé gazdasági háború – Bojkottal üzennek Erdogannak Törökországban

Százezrek tüntetnek Törökországban a börtönbe zárt isztambuli polgármesterért és más célokért. A tiltakozók kormányközeli kávézó-, étterem- és boltláncokat is bojkottálnak.


Özgür Özel, a török Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője heti rendszerességű tüntetésekre és szélesebb gazdasági bojkott betartására szólította fel híveit. A politikus az isztambuli polgármester, Ekrem İmamoğlu melletti – egyben Erdoğan rendszere elleni – demonstráción beszélt, több százezer ember előtt.

Özel számos céget megnevezett, mint a bojkott célpontját, köztük a Doğuş-csoportot, amely több iparágban is jelen van, például az építőiparban, a médiában, az energetikában és az ingatlanszektorban. A vállalat kb. 200 éttermet és szórakozóhelyet működtet, köztük az isztambuli Soho House-t. Ugyancsak ehhez a csoporthoz tartozik az NTV televíziócsatorna, amely kormánypárti irányvonalat követ. Özel így fogalmazott: „A Doğuş Group a föld alá kerül, mert retteg ettől az összefogástól.”

A politikus a Salt Bae néven ismert török séf, Nusret Gökçe étteremláncát is a bojkottált cégek között említette.

Gökçe éttermei közül a londoni egységben akár 320 ezer forintot is elkérnek egy adag steakért. Özel azt mondta: „Nem vásárolunk olyan cégektől, akik az NTV-n hirdetnek. Nem nézzük az NTV-t. És nem megyünk be a Nusr-Et étterembe.”

A CHP vezetője arra is felszólította a török vállalatokat, hogy ne hirdessenek olyan médiumokban, amelyek csak korlátozottan számolnak be a tüntetésekről, és amelyek Erdoğan álláspontjával összhangban „erőszakos mozgalomként” mutatják be a demonstrációkat.

A tiltakozások Erdoğan talán legnagyobb riválisa, Ekrem İmamoğlu fővárosi polgármester letartóztatása után kezdődtek.

A tüntetők naponta gyűltek össze az isztambuli városháza környékén, ahol több alkalommal összetűzésbe keveredtek a rendőrökkel. Az ellenzéki párt később arra kérte híveit, hogy hagyjanak fel az éjszakai demonstrációkkal, ugyanakkor a tiltakozások más helyszíneken tovább folytatódtak.

Ez már nemcsak Isztambul polgármesterének elengedéséről, hanem jóval többről szól

A mozgalomhoz több politikai párt, diákszervezet és civil csoport is csatlakozott. A követelések között szerepel a demokratikus jogok visszaállítása, a kurd politikus, Selahattin Demirtaş szabadon engedése, a megélhetési válság kezelése és az igazságszolgáltatás függetlensége is. Jogvédő szervezetek szerint az elmúlt tíz napban számos diákvezetőt tartóztattak le, és tanári, valamint textilipari szakszervezetek tagjai szintén házi őrizetbe kerültek.

A bojkott hatására kormánypárti szavazók is akcióba léptek: több helyen sorban állva fotózkodtak a kormányközeli cégnek tartott Espressolab előtt, illetve olyan könyvesboltokban vásároltak, amelyek szintén szerepelnek a CHP tiltólistáján. A bojkottált cégeket felsoroló weboldalt a hatóságok nem sokkal az indulása után elérhetetlenné tették.

Recep Tayyip Erdoğan elnök bírálta a kezdeményezést, és azt mondta: „Nem engedhetjük, hogy felelőtlen politikusok tönkretegyék a kereskedőket, csődbe vigyék az iparosokat és aláássák a vállalkozókat ezekkel az akciókkal.”

A tüntetések ideje alatt a kormány meghosszabbította az Eid al-Fitr muszlim ünnep nyilvános munkaszüneti időszakát. Az elmúlt tizenkét napban több mint 1900 embert tartóztattak le, és az ellenzék szerint az isztambuli börtönök megteltek, ezért sok tüntetőt más településekre szállítottak. Ankarában is tartottak demonstrációt, ott a médiahatóság, a RTÜK épülete előtt tiltakoztak az ellenzéki csatornákra kiszabott élő közvetítési tilalmak miatt.

(The Guardian)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Új korszak jön a rendőrségnél: több rendőrt az utcára és kevesebb bírságot ígér az új főkapitány
Mecser Tamás, a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi vezetője egy teljesen új szemléletet ígért a parlamenti meghallgatásán. A célja egy olyan testület, ahová a fiatalok toborzás nélkül is szívesen jelentkeznek.


„Nem beszédre van szükség, hanem intézkedésekre” – ezzel a mondattal vázolta fel programját Mecser Tamás országos rendőrfőkapitány-jelölt a szerdai parlamenti meghallgatásán, ahol a Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság 7 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta a kinevezését, számolt be róla a Telex.

A korábbi kormánypártok képviselői egyértelműen a jelölt mellett álltak ki: Simicskó István (KDNP) szerint Mecser „egy nagyon jó választás a főkapitányi posztra”, míg Takács Árpád (Fidesz) úgy fogalmazott: „Tamás egy vérbeli zsaru”. A bizottság tiszás tagjai sem ellenezték a kinevezést, egyedül Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője tartózkodott a szavazáson.

Mecser Tamás egy emberközpontú, a modern világhoz alkalmazkodó és decentralizáltan működő rendőrség képét vázolta fel. Kiemelte a helyi kapitányságok szerepének megerősítését, mivel szerinte „a legtöbb állampolgár a kapitányságokkal találkozik”.

Vidéki tapasztalataira hivatkozva arról beszélt, hogy az aprófalvakban és a városokban is nagyobb rendőri jelenlétre van igény.

Mecser szerint a vezetésnek közelebb kell kerülnie az állományhoz, és véget kell vetni annak a korszaknak, amikor az Országos Rendőr-főkapitányság egyfajta „távoli galaxis volt”.

A konkrét tervei között szerepel a rendőrségi járművek állapotának javítása, egy új képzési rendszer kialakítása, valamint a tömeges bírságolás gyakorlatának felülvizsgálata. Ezzel kapcsolatban megjegyezte:

„Számomra mindig volt egy furcsa üzenete annak, hogy mennyit bírságoltunk”.

A főkapitány kitért a Terrorelhárítási Központ jövőjére is, elmondva, hogy már voltak egyeztetések a szervezet átalakításáról, és a maga részéről nagyra becsüli a TEK-esek képességeit, akikre valamilyen formában szükség van. A határvédelemmel kapcsolatban jelezte, több határvadászt szeretne a rendőrök között látni.

„Ha valami igazán fájt a munka során, ha hatalmi gőggel találkoztam vezető részéről” – mondta a vezetői kultúráról.

Mecser Tamás az állomány helyzetével kapcsolatban kritikusan fogalmazott, mondván, a humánerőforrás-kérdés sokáig nem volt előtérben, ami oda vezetett, hogy „kiöregedett, megöregedett a csapat”, az átlagéletkor pedig megközelítette az ötven évet.

A bűnözéssel szembeni fellépésről pedig kijelentette: „Odacsapni, ahova oda kell”,

amit nemcsak fokozott rendőri jelenléttel, hanem a jogszabályok módosításával is el kell érni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor elárulta, mikor megy a foci-vb-re, és azt is, hogy meddig marad az Egyesült Államokban
A Fidesz elnöke hat napot marad az Egyesült Államokban a tervei szerint. Ez alatt a három legfontosabb meccset tekinti meg a labdarúgó-világbajnokságon.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 17.



Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott szerdán Brüsszelben Orbán Viktor. A Fidesz elnöke először állt külföldi újságírók elé az április választási vereség óta. A politikai témákat követően a 24.hu arról kérdezte, hogy mikor utazik az Egyesült Államokba, ahol már lassan egy hete tart a labdarúgó-világbajnokság.

„Van jegyem, igen. Megyek” – felelte a volt miniszterelnök. Azt is elárulta, hogy a két elődöntőre és a döntőre van belépője.

Ez azt jelenti, hogy július 14-én Dallasban, majd másnap Atlantában nézi meg az elődöntőt. A döntőt július 19-én rendezik New Yorkban.

Amikor az újságíró arról kérdezte Orbánt, hogy a meccsek után marad-e még pihenni az Egyesült Államokban, azt mondta, hogy „hat nap alatt megjárom”.

„Mind a két kezem tele van munkával”

-– zárta a témát Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Fidesz szerint súlyos tévedés a védett üzemanyagár kivezetése
A frakció azt javasolja, hogy a védett üzemanyagár ne szűnjön meg, hanem árplafonként maradjon érvényben. Magyar Péter miniszterelnök szerda este jelentette be, hogy a kormány kezdeményezi a kivezetést.


A Fidesz parlamenti frakciója szerint súlyos tévedés a védett üzemanyagár kivezetése. A képviselőcsoport úgy látja, nincs semmilyen garancia arra, hogy a törékeny világgazdasági helyzetben az üzemanyagár nem emelkedik meg gyorsan újra.

A frakció az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt javasolta, hogy

a védett üzemanyagár intézményét ne vezessék ki, hanem alakítsák át. Azt szeretnék, hogy a most érvényes védett ár árplafonként maradjon meg.

Az ellenzéki frakció szerint a kormány a védett ár kivezetésével újabb választási ígéretet szeg meg. Mint írták: „Magyar Péter 480 forintos benzinárral kampányolt, a jövedéki adó csökkentését ígérte, de most az Orbán-kormány által bevezetett védett árat is megszünteti”.

A közlemény szerint a védett üzemanyagár az elmúlt négy hónapban több millió magyar családot óvott meg jelentős kiadásoktól. A frakció szerint jó hír a magyar családoknak és a magyar gazdaságnak, hogy az olaj hordónkénti világpiaci ára az elmúlt napokban újra 80 dollár környékére süllyedt.

Magyar Péter miniszterelnök szerda este jelentette be, hogy a kormány kezdeményezi a védett üzemanyagár kivezetését. A bejelentés szerint erre azért kerülhet sor, mert a héten várhatóan már 10-15 forinttal a védett ár alá csökken az üzemanyagok ára a töltőállomásokon.

Az előző kormány idén március 10-i hatállyal vezette be az úgynevezett védett árat. A szabályozás szerint a magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező járművek a 95-ös benzint maximum 595 forint/liter, a gázolajat pedig maximum 615 forint/liter áron tankolhatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Europion: Csak minden második fideszes hiszi el Orbán Viktornak, hogy egy év múlva távozik
A friss felmérés szerint a Fidesz-szavazók mindössze 49 százaléka hiszi el, hogy Orbán Viktor egy év múlva valóban átadja a párt vezetését. A teljes népességen belül még nagyobb a szkepticizmus.


A Fidesz-szavazók kevesebb mint fele hiszi csak el Orbán Viktornak, hogy egy év múlva valóban átadja a párt vezetését, és a többség a beígért megújulás jeleit sem látja – derül ki az Europion kedden felvett reprezentatív felméréséből. A HVG számára készült kutatás szerint a párt hétvégi kongresszusa nem győzte meg az embereket arról, hogy a Fidesz valóban a változás útjára lépett.

A megkérdezettek 42 százaléka szerint a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás útjára lépnie, és további 15 százalék szerint is inkább kudarc volt a próbálkozás.

A pártpreferenciák alapján mély a szakadék: míg a Tisza Párt áprilisi szavazóinak 78 százaléka szerint a Fidesznek egyáltalán nem sikerült a megújulás, addig a Fidesz akkori támogatóinak csupán 6 százaléka vélekedik így. Ugyanakkor a fideszeseknek is mindössze 16 százaléka érzi úgy, hogy a párt teljes mértékben elindult a változás felé.

A kongresszuson Orbán Viktor egy évre kért és kapott elnöki felhatalmazást, amit azzal indokolt, hogy jövőre átadná a vezetést a fiatalabb generációnak. A teljes népesség 49 százaléka azonban nem számít arra, hogy ez valóban megtörténik, és csupán 27 százalék hisz az ígéretben. A Fidesz-szavazók körében is alig magasabb, 49 százalékos azok aránya, akik elhiszik neki, hogy egy év múlva hátrébb lép a fiatalok javára.

„Nem ezek az első olyan ügyek a választások óta, amikor azt lehet látni, hogy az áprilisban még a Fideszre szavazók sokkal kritikusabban állnak a volt kormánypárthoz, mint azt a választást megelőző időszakban tapasztalni lehetett” – kommentálta az adatokat Bojár Ábel, az Europion kutatási igazgatója.

A kongresszus alaphangját Magyar Péter adta meg, aki szombaton dokumentumokat mutatott be arról, hogy az Orbán-kormány Vitnyéd közelében tervezett menekülttábort létrehozni, noha ezt a nyilvánosság előtt következetesen tagadta. A felmérés szerint a válaszadók 47 százaléka tartja jelentősnek az ügyet, míg Orbánék magyarázatát, miszerint ez csak egy trükk volt az Európai Unió megtévesztésére, a társadalom relatív többsége (48 százalék) nem tartja hihetőnek. A Fidesz-szavazók 56 százaléka tartja hihetőnek a magyarázatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk