prcikk: Több mint 6000 haláleset megelőzhető lett volna a koronavírus negyedik és ötödik hullámában | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Több mint 6000 haláleset megelőzhető lett volna a koronavírus negyedik és ötödik hullámában

A szakértők szerint a teljes oltottság sokak életét megmenthette volna.


Összesen 6097 haláleset lett volna megelőzhető a koronavírus tavaly őszi negyedik (delta) hullámában és az ötödik (omikron) hullám januári felfutó szakaszában, ha az elhunyt oltatlan fertőzöttek teljesen, vagyis emlékeztető oltással együtt be lettek volna oltva – állapította meg egy magyar tanulmány, amit hét szakértő jegyez.

„A védőoltások jelentősége a 18 éven felüli népesség COVID-19-cel összefüggő megbetegedési és halálozási kockázatának csökkentésében Magyarországon, 2021. augusztus 16. és 2022. február 6. között” címmel, a Népegészségügy című folyóiratban megjelent tanulmányban a koronavírus megbetegedési, újrafertőződési és halálozási arányainak különbségét vizsgálták az oltatlanok és az emlékeztető oltással is beoltottak esetében.

A Portfolio szemléje alapján 365 670 regisztrált fertőzött adatait vették górcső alá, akik közül 2,2%, vagyis 8089 fő hunyt el. A teljesen oltottak között a fenti időszakban 111 756 megbetedés és 1251 haláleset történt, míg az oltatlanok körében 253 914 megbetegedés és 6838 haláleset. A szakértők arra jutottak, hogy

a negyedik hullámban 16-szor nagyobb valószínűséggel betegedtek meg 18-69 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 70 év felettiek körében ez a kockázat 8-14-szeres volt), és 32-szer nagyobb eséllyel hunytak el a 18-79 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 80 év felettiek körében ez a kockázat 17-szeres volt).

Az ötödik hullám idején a megbetegedési kockázatokban csökkent a különbség a negyedik hullámhoz képest, de minden korcsoportban igazolható az oltással összefüggő kockázatcsökkenés a tanulmány szerint.

A teljesen oltottak relatív halálozási kockázata az oltatlanokhoz viszonyítva 2021. november elejétől 2022. január közepéig nem érte el a 10%-ot, az időszak nagy részében 5% körül mozgott. Ezt követően is csupán 20–24%-a volt ez az arány. A szakértők vizsgálata szerint

ha az oltatlanokat teljesen beoltották volna a vizsgált időszakban, és az életkoron túl más eltérés nem lett volna a jellemzőikben, akkor 6626 fertőzött helyett csak 529-en haltak volna meg közülük.

Megállapították, hogy a koronavírussal összefüggő halálozás kockázatát a teljes oltottság a delta-hullám idején 90–95%-kal, az omikron-hullám során pedig 80% körül csökkentette.

A tanulmány szerzői szerint az idei őszi járványhullámra való felkészülést időben el kellene kezdeni, beleértve az immunizációs stratégia és az oltásokra való ösztönzés módszertanának átgondolását is. Mint írják, a harmadik oltás után is számítani kell a védettség szintjének csökkenésére, jellemzően négy hónap elteltével, ezért az idős, több krónikus alapbetegséggel, immunhiánnyal élő betegek számára a harmadik oltás után 4–6 hónappal a negyedik oltási dózis megfontolandó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Azonnal megteszem” – egy kiszivárgott hangfelvétel szerint Szijjártó a moszkvai nagykövetségen át juttatott volna el egy EU-s iratot Lavrovnak
Az irat Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak kompromisszumos részleteit tartalmazta, az átadást pedig a szövetségesek tudta nélkül tervezték.


„Nem lehet a kettőt szétválasztani” – Szijjártó Péter ezzel a mondattal utalt Orbán Viktor kettős, magyar miniszterelnöki és európai uniós soros elnöki szerepére, miközben orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett egy titokban szervezett Orbán–Putyin-találkozóról.

A VSquare által megszerzett újabb

hangfelvételek tanúsága szerint a magyar külügyminiszter rendszeresen és részletesen tájékoztatta az orosz felet az EU belső vitáiról, sőt, felajánlotta, hogy egy uniós dokumentumot a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül juttat el hozzájuk.

A 2023 és 2025 között rögzített beszélgetésekből kiderül, hogy Szijjártó 2024. július 2-án, közvetlenül Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij kijevi találkozója után hívta Lavrovot, hogy egyeztessen egy esetleges moszkvai vizitről a közelgő NATO-csúcs előtt. A magyar külügyminiszter azt tudakolta, Vlagyimir Putyin fogadná-e Orbánt úgy, hogy a találkozónak az uniós elnökség is súlyt ad. A megbeszélést a szövetségesek elől eltitkolták, és amikor létrejött, Putyin az EU képviselőjeként mutatta be a magyar miniszterelnököt, amit Brüsszel azonnal cáfolt.

A felvételek szerint Lavrov egy uniós dokumentumot is kért az ukrán csatlakozási kompromisszumról, amire Szijjártó így reagált:

„Azonnal megteszem. Elküldöm a moszkvai nagykövetségemre, a nagykövetem továbbítja a kabinetfőnöködnek, és onnantól a rendelkezésedre áll.”

A napvilágra került részletek rávilágítanak a magyar–szlovák koordinációra is az orosz energiaügyekben. 2025 júniusában a két ország együtt blokkolta az EU 18. szankciós csomagját. Szijjártó egy hívásban arról tájékoztatta Lavrovot, hogy küzdenek a Bizottság „hülye, idióta javaslata” ellen, és kérte, hogy az oroszok hosszabbítsák meg azt az elnöki rendeletet, amely lehetővé teszi az OTP Bankon keresztüli gázfizetéseket.

A történet egyik kulcsmomentuma a 2023. decemberi EU-csúcs volt, ahol Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól döntöttek. Orbán Viktor a szavazás idejére elhagyta a termet, lehetővé téve a döntés elfogadását. Szijjártó a szünetben hívta Lavrovot, aki a magyar taktikát hallva megjegyezte: „Néha a jó szándékú, nyílt zsarolás a legjobb megoldás.”

A kisebbségi jogok kérdése is állandó téma volt. Egy 2024. júniusi beszélgetésben a magyar külügyminiszter az ukrajnai orosz kisebbség ügyét is beemelte a vitába, mondván: „egy nap a ti kisebbségetek, másnap a miénk.” Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő a VSquare-nek erről úgy nyilatkozott: „Hányingerem van attól, ahogy Szijjártó az agresszorral arról beszél, miként gyakoroljanak nyomást Ukrajnára.” Az ukrán külügyminiszter korábban a magyar fél viselkedését egyfajta „szolgalelkű beszámolásnak” nevezte az orosz patrónusok felé.

A magyar kormány a korábbi kiszivárgásokra azzal reagált, hogy a beszélgetésekben semmi meglepő nincs.

Szijjártó Péter szerint „ugyanazt mondom nyilvánosan, mint telefonon”, Gulyás Gergely pedig a történteket „teljesen természetes beszélgetésnek” minősítette. Ezzel szemben Jeszenszky Géza volt külügyminiszter a két fél közötti hangnemet a kommunista korszakot idéző „szervilisnek” tartotta, egy szakmai konferencián pedig felmerült, hogy a magyar külügyminiszter viselkedése kimerítheti a kémkedés fogalmát.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova a lehallgatásokat a Nyugat beavatkozásaként értékelte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orosz propagandisták jelentek meg Magyar Péter országjárásán – meg is szólította őket
A Tisza Párt elnöke országjárásának kiskunlacházi állomásán angolul is megszólította a helyszínen lévő orosz tudósítókat. A politikus a magyar szuverenitást hangsúlyozta, miközben a közönség a „ruszkik, haza!” rigmust skandálta.


Szerdán Kiskunlacházán folytatta országjárását Magyar Péter, ahol a Tisza Párt elnöke az orosz propagandának is üzenetet küldött. A helyszínen orosz tudósítók is megjelentek, akiket Magyar Péter külön is köszöntött.

A Tisza Párt elnöke angolul fordult a tudósítókhoz, akiknek magyarra fordítva azt mondta:

„Köszönöm, hogy eljöttek, élvezzék a magyarországi szabadságot és a rendszerváltást is!”

A beszéd ezen pontján a tömeg a „ruszkik, haza!” skandálásába kezdett.

Ezt követően Magyar Péter magyarul folytatta, közvetlenül az orosz sajtó munkatársaihoz szólva.

„Van egy rossz hírem, uram, gondolom, van önnel tolmács. A magyar történelmet nem Moszkvában írják, nem is Brüsszelben, nem is Washingtonban, hanem itt, a magyar utcákon, magyar tereken, magyar emberek írják.”

- mondta Magyar.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
J.D. Vance egy nappal tovább marad Budapesten, emiatt csütörtökön a reptérre is alig lehet majd kijutni
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csütörtökre jelentős korlátozásokat jelentett be a Liszt Ferenc-repülőtér környékén. A 100E és 200E buszokat akár 30-40 percre is megállíthatják, ezalatt a terminálok megközelíthetetlenek lesznek.


Csütörtökön is lezárásokra kell számítani J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatása miatt, a Budapesti Közlekedési Központ közleménye szerint a reptéri buszokat akár 30-40 percre is megállíthatják.

A közlekedési vállalat azt írja, csütörtökön a repülőtér környékén várhatók korlátozások, amelyek a 100E és a 200E járatokat is érintik.

A BKK szerint ezalatt nem lehet megközelíteni a repteret, emiatt hosszabb menetidőre kell számítani, érdemes a megszokottnál korábban útnak indulni.

Az amerikai alelnök és felesége kedden érkezett Budapestre, a delegációt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta. A látogatás miatt a hatóságok már előre jelentős, dinamikus útlezárásokat és komoly fennakadásokat helyeztek kilátásba.

A közlemény szerint szerdán napközben elsősorban a Zugligeti út–Béla király út–Istenhegyi út–Szent Orbán tér–Orbánhegyi út–Stromfeld Aurél út–Apor Vilmos tér–Jagelló út–Hegyalja út–BAH csomópont–Budaörsi út–Villányi út útvonalat érintik a korlátozások.

A belvárosban egész nap számítani kell kisebb korlátozásokra.

A közúti lezárásokról részletes információk a police.hu weboldalon találhatók, a közösségi közlekedés változásait pedig a BKK Info felületein érdemes követni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fordulat Nagy Mártonék botrányában: nem az NGM szervezte a miniszter és munkatársai ausztriai kiruccanását
A bíróságon derült ki, hogy nem a Nemzetgazdasági Minisztérium, hanem az Államadósság Kezelő Központ szervezte a Fertő tavi utat. A minisztérium jogi képviselője a Transparency International által indított perben állt elő az új információval.
F. O. - szmo.hu
2026. április 08.



Újabb fordulatot vett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és munkatársainak meghiúsult, Fertő tavi kiruccanásának ügye: egy bírósági tárgyaláson a minisztérium jogi képviselője szerint a luxushétvégét nem a Nemzetgazdasági Minisztérium, hanem az Államadósság Kezelő Központ szervezte. Az információ múlt szerdán, a Transparency International által indított per tárgyalásán hangzott el, miután a minisztérium korábban nem válaszolt a civil szervezet közérdekű adatigénylésére.

Az ügy február 13-án robbant ki, amikor a 444 stábja az osztrák oldalon található hotelnél szembesítette a szolgálati autójával érkező Nagy Mártont. A miniszter akkor azt állította, a sajtó megjelenése hiúsította meg a régóta tervezett eseményt.

„Szétvert egy olyan meetinget, amit az embereimmel több mint egy éve szerveztünk, hogy megbeszéljük, hogy a gazdasági minisztériumnak mik a legfontosabb feladatai” – mondta a helyszínen.

Nagy Márton akkor hangsúlyozta, hogy a szervezés a tárcához köthető, a költségeket pedig mindenki maga állta volna. „Az NGM szervezte le és az NGM dolgozói a magán pénzükből fizették ezt.”

Az eset után Vajda Zoltán MSZP-s képviselő is írásban kérdezett rá a miniszternél a kiruccanás részleteire. A tárca nevében Fónagy János államtitkár válaszolt, aki a történteket egy munkaidőn túli, saját költséges, kötetlen beszélgetésként írta le.

„Miniszter úr 2026. február 13-án munkaidőn túl, saját költségen közvetlen munkatársaival szándékozott kötetlen beszélgetés céljából találkozni.

Kérdésként megfogalmazott állításai minden alapot nélkülöznek” – állt a hivatalos válaszban.

Ezzel párhuzamosan a Transparency International is kilenc kérdésből álló adatigénylést nyújtott be, hogy kiderüljön, ki és miért döntött a külföldi helyszín mellett, hány főre, mennyiért és milyen feltételekkel foglaltak szállást, illetve mekkora bánatpénzt kellett fizetni a lemondás miatt. Mivel a minisztérium nem válaszolt, a szervezet bírósághoz fordult.

A múlt szerdai tárgyaláson a minisztérium ügyvédje azzal érvelt, hogy a tárcánál mindössze egy naptárbejegyzés létezik az útról, és nem ők az adatkezelők.

„Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. intézte az adatigényléssel érintett foglalást, tehát az adatok kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt.”

A bírósági jegyzőkönyv szerint ezt a jogi képviselő mondta. Az is kiderült, hogy a minisztérium vezetői mellett az Államadósság Kezelő Központ vezetője, Hoffmann Mihály is a tervezett résztvevők között volt.

Bár a miniszter szolgálati autóval érkezett, a minisztérium a többi résztvevő utazásával kapcsolatos kérdést azzal zárta le, hogy ők végül meg sem jelentek. Az új fejlemények után a Transparency International az Államadósság Kezelő Központhoz fordult kérdéseivel, mivel továbbra sem tisztázott, hogy a több millió forintos utat pontosan ki és miből finanszírozta volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET: