Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője szerdán benyújtott egy határozati javaslatot a parlamentnek, amelyben azt kezdeményezi, hogy a házaspárok tíz év házasság után kapjanak legalább 100 ezer forintot, majd minden további tíz év után ismételten megkapják ezt az összeget. „A hosszú házasságért járó elismerés bevezetéséről” című javaslat szerint a támogatás célja a házasság intézményének elismerése és megerősítése, írja a Telex.
A javaslat arra kéri a kormányt, hogy 2025. január 31-ig dolgozza ki a támogatás részletes szabályait.
A feltételek között szerepel, hogy a pénzösszeget Magyarországon kell elkölteni.
Dúró azzal indokolja a javaslatot, hogy a tartós házasságban élők támogatása hozzájárulhat a családi kapcsolatok megerősítéséhez, és úgy véli, hogy az ilyen szabályozás az Európai Unióban példaértékű lehetne.
„A családokat érő különböző hatások közepette fontos, hogy erősítsük a hagyományos emberi kapcsolatokat és elismerjük azokat, akik ezt az életformát választják és fenntartják” – áll a képviselő indoklásában.
Dúró és a Mi Hazánk Mozgalom már korábban is kiállt a hagyományos családmodell mellett, például amikor „A nők legnagyobb dicsősége az anyaság” kampányukkal az anyaság fontosságára hívták fel a figyelmet, illetve amikor üdvözölték, hogy az Alaptörvényben egyértelműen rögzítették a szülői szerepeket: az apa férfi, az anya nő.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője szerdán benyújtott egy határozati javaslatot a parlamentnek, amelyben azt kezdeményezi, hogy a házaspárok tíz év házasság után kapjanak legalább 100 ezer forintot, majd minden további tíz év után ismételten megkapják ezt az összeget. „A hosszú házasságért járó elismerés bevezetéséről” című javaslat szerint a támogatás célja a házasság intézményének elismerése és megerősítése, írja a Telex.
A javaslat arra kéri a kormányt, hogy 2025. január 31-ig dolgozza ki a támogatás részletes szabályait.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombaton délután többszázan gyűltek össze Budapesten, Lázár János minisztériuma előtt, hogy tiltakozzanak a fideszes politikus romákat érintő kijelentése miatt.
A szervezők azt üzenték: "Álljunk ki egymásért, mert egy ország vagyunk, egy közösség, egy nemzet... Mutassuk meg, hogy számunkra a cigány emberek nem „közmunkások”, nem „WC-takarítók”, és végképp nem bűnbakok vagy politikai jelszavak, hanem valódi emberek. Olyan emberek, mint bárki más".
A demonstárlók között közszereplők, művészek is jelen vannak.
Képgaléria: Így gyülekezett a tömeg
(A képekért kattints a fotóra)
A tiltakozást az váltotta ki, hogy Lázár János egy balatonalmádi fórumon arról beszélt, ha nincsenek migránsok a vasúti vécék takarítására, akkor fel kell tárni a „belső tartalékokat”, amely „a magyarországi cigányságot jelenti”. A miniszter a kijelentéseiért később bocsánatot kért, mondván: „Bocsánat érte, valóban sajnálom.” A kijelentést több ellenzéki párt és civil szervezet is élesen bírálta.
Szombaton délután többszázan gyűltek össze Budapesten, Lázár János minisztériuma előtt, hogy tiltakozzanak a fideszes politikus romákat érintő kijelentése miatt.
70 százalékos halálozású vírus Indiában – Kemenesi Gábor szerint nem ettől kell igazán félnünk
A WHO két aktív Nipah-fertőzöttről számolt be Indiában, akik egy beteget ápoltak. A magyar szakértő szerint a valódi veszélyt most az alacsony átoltottság miatt visszatérő kanyaró jelenti Európában.
Bár a Nipah-vírusról szóló hírek sokakban a koronavírus-járvány emlékét idézhetik, Kemenesi Gábor virológus szerint a helyzet egészen más, és a pánik helyett a tanulságokra érdemes összpontosítani. A szakértő a közösségi oldalán írt a helyzetről, miután a WHO friss tájékoztatása szerint
Indiában továbbra is két aktív fertőzöttet tartanak nyilván. Mindketten ápolók, akik egy Nipah-vírussal fertőzött beteget láttak el megfelelő védőfelszerelés nélkül. Egyikük állapota súlyos, a másikuk várhatóan felépül.
A virológus szerint két dolog máris leszögezhető: a vírus rendkívül ritka, és csak különleges körülmények között, nehezen terjed, például tüneteket mutató fertőzöttel való közvetlen érintkezés útján. A COVID-19 járványnál megszokott „mindennapi aktivitás” során nem képes fertőzni. Az ECDC január 29-i értékelése szerint is rendkívül alacsony a kockázat Európára nézve. A legrosszabb forgatókönyv esetén is legfeljebb behurcolt, egyedi esetek azonosítására kell figyelni.
A nehéz terjedés ellenére a vírust rendkívül komolyan veszik, mivel a halálozási arány 40-70 százalék között mozog. Egy ilyen beteg kezelése különleges ellátási körülményeket és fokozott óvatosságot igényel az egészségügyi dolgozóktól. A helyszínen eddig több mint 190 kontaktot azonosítottak, és mindannyiuk tesztje negatív lett. A környező országok, köztük Thaiföld és Nepál, elővigyázatosságból repülőtéri szűréseket vezettek be.
A WHO azért tartja a Nipah-vírust a kiemelt figyelmet érdemlő kórokozók között, mert évről évre megjelenik a világ egyik legnépesebb régiójában, rendkívül halálos, és egyelőre sem gyógyszer, sem vakcina nem áll rendelkezésre ellene. Pécsett például
olyan gyorsteszteket fejlesztenek, amelyekkel a kórházakban már a legelső gyanúnál ki lehet mutatni a vírust, hogy ezzel megakadályozzák a járványok korai terjedését.
A vírus természetes gazdaállatai a repülő rókák, a túlnépesedés okozta élőhely-csökkenés pedig növeli az emberekkel való érintkezés kockázatát.
Kemenesi Gábor szerint a legfőbb tanulság, hogy ne a hírek címéből ítélkezzünk, és ne minden vírusban lássuk egy újabb pandémia rémképét.
„Számos interjút adtam a héten és közös tanulság: MINDENKI a pandémiára reflektál amikor egy Nipah-esetekhez hasonló hír megjelenik”
– fogalmazott a szakember. Hozzátette, a folyamatos farkast kiáltásnak komoly ára lehet, ha tényleg baj lesz.
A virológust jelenleg egy másik, sokkal égetőbb probléma aggasztja jobban. „Virológusként engem most sokkal jobban aggaszt és elszomorít, hogy sorra veszítik el az országok a kanyaró mentességi státuszukat (legutóbb épp Nagy-Britannia). A kanyaró, melyet egy rendkívül hatékony és biztonságos vakcinával megelőzhetünk, a butaság miatt most visszatér és az alacsony átoltottság miatti visszatérése miatt minden gyermeket veszélyeztet ezekben az országokban.”
Bár a Nipah-vírusról szóló hírek sokakban a koronavírus-járvány emlékét idézhetik, Kemenesi Gábor virológus szerint a helyzet egészen más, és a pánik helyett a tanulságokra érdemes összpontosítani. A szakértő a közösségi oldalán írt a helyzetről, miután a WHO friss tájékoztatása szerint
Indiában továbbra is két aktív fertőzöttet tartanak nyilván. Mindketten ápolók, akik egy Nipah-vírussal fertőzött beteget láttak el megfelelő védőfelszerelés nélkül. Egyikük állapota súlyos, a másikuk várhatóan felépül.
A virológus szerint két dolog máris leszögezhető: a vírus rendkívül ritka, és csak különleges körülmények között, nehezen terjed, például tüneteket mutató fertőzöttel való közvetlen érintkezés útján. A COVID-19 járványnál megszokott „mindennapi aktivitás” során nem képes fertőzni. Az ECDC január 29-i értékelése szerint is rendkívül alacsony a kockázat Európára nézve. A legrosszabb forgatókönyv esetén is legfeljebb behurcolt, egyedi esetek azonosítására kell figyelni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombat délután 17 órától demonstrációt szerveztek Lázár János minisztériuma elé a cigányságra vonatkozó kijelentése miatt.
A szervezők felhívásukban azt írták:
"Álljunk ki cigány honfitársaink mellett!
Álljunk ki egymásért, mert egy ország vagyunk, egy közösség, egy nemzet.
Mutassuk meg együtt, hogy nem tűrjük tovább a megbélyegzést, a kirekesztést és az embertelen beszédet. Mutassuk meg, hogy számunkra a cigány emberek nem „közmunkások”, nem „WC-takarítók”, és végképp nem bűnbakok vagy politikai jelszavak, hanem valódi emberek. Olyan emberek, mint bárki más.
A cigányság nem egyenlő sztereotípiákkal. A cigány közösségen belül is vannak orvosok, ügyvédek, tanárok, művészek, dolgozó szülők, tanuló fiatalok – emberek, akik ugyanúgy tesznek ezért az országért, mint bárki más. Joguk van a tisztelethez, a méltósághoz és ahhoz, hogy emberként beszéljenek róluk.
Elfogadhatatlan, hogy bárki – különösen közéleti szereplők – megalázó, kirekesztő kijelentéseket tegyen honfitársainkról. Lázár Jánosnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie azokért a szavakért, amelyek sebeket okoztak, és tovább mélyítik a megosztottságot.
Elég volt. Elég volt a gyűlöletkeltésből, az egymás ellen fordításból. Itt az ideje, hogy kiálljunk egymás mellett, és megmutassuk: nem hagyjuk, hogy bárkit a származása miatt alázzanak meg.
Mutassuk meg együtt, hogy egyek vagyunk. Mert csak együtt van jövőnk" - üzenték.
Epstein végrendelete: barátnőjének gyémántgyűrűt szánt meglepő üzenettel, de a dollármilliói végül az áldozatokhoz kerülnek
Jeffrey Epstein a bizalmasait is bőkezűen ellátta volna a 2019-es végrendelete szerint. Ám a vagyont egy letéti alapba helyezték. Az eredeti vagyonból mára mindössze 127 millió dollár maradt.
Halála előtt mindössze két nappal írta alá Jeffrey Epstein azt a
végrendeletet, amelyben egy 33 karátos gyémántgyűrűt is fehérorosz barátnőjének szánt, egy sokatmondó, kézzel írt megjegyzéssel: „házasságra való tekintettel”.
A szexuális bűncselekmények miatt elítélt pénzember 2019. augusztus 8-án kelt dokumentumában 44 kedvezményezett között osztotta volna szét 288 millió dollárosra becsült vagyonát és nemzetközi ingatlanbirodalmát – írta a Blikk.
A lista élén Karyna Shuliak állt, akivel Epstein a hírek szerint nyolc-tíz éven át tartott fenn kapcsolatot. A nő nemcsak 50 millió dollárt, de egy sor luxusingatlant is örökölt volna, köztük a hírhedt Little Saint James nevű karibi szigetet, a New York-i városi házat, a Zorro Ranch birtokot, valamint a párizsi és floridai rezidenciákat.
A bőkezű listán mások is szerepeltek: Epstein ügyvédje, Darren Indyke és könyvelője, Richard Kahn fejenként 25-25 millió dollárt kapott volna. Ghislaine Maxwell, Epstein egykori bizalmasa, aki jelenleg 20 éves börtönbüntetését tölti szexuális emberkereskedelemért, 10 millió dollárt örökölt volna. Ugyanennyi járt volna Epstein testvérének, Mark Epsteinnek, és pilótájának, Larry Visoskinak is.
A mesés vagyonból azonban végül szinte semmi nem jutott a végrendeletben megnevezettekhez.
Epstein hagyatékát egy letéti alapba helyezték, amelyből elsősorban az áldozatok kártalanítását és a felmerülő jogi költségeket fedezik. Az eredeti vagyonból mára mindössze 127 millió dollár maradt.
Karyna Shuliak és Epstein kapcsolata csak a pénzember halála után kapott nyilvánosságot. A minszki származású nő 2009-ben érkezett az Egyesült Államokba, és kezdetben Epstein egyik munkatársának felesége volt. Hamarosan azonban romantikus viszonyba került Epsteinnel, aki a beszámolók szerint megszállottan figyelte és irányította őt, innen kapta az „ellenőr” becenevet. Shuliak volt az utolsó ember, aki telefonon beszélt Epsteinnel a halála előtt, és 11 nappal korábban személyesen is felkereste a börtönben, ahol a férfi a tárgyalására várt. A nő állítólag Epstein magánrepülőgépén utazott, amikor az FBI 2019 júliusában letartóztatta a New Jersey-i Teterboro repülőtéren.
A végrendelet részletei mellett az amerikai igazságügyi minisztérium a napokban hárommillió, az Epstein-ügyhöz köthető dokumentumot – köztük fotókat, videókat és e-maileket – hozott nyilvánosságra.
Ezekben András yorki herceg neve ismét előkerült. A fájlok között olyan képek is vannak, amelyeken Andrew egy földön fekvő nő fölé hajolva látható, miközben megérinti a hasát. Az e-mailek szoros kapcsolatra utalnak András herceg és Ghislaine Maxwell között. Sarah Ferguson, András korábbi felesége pedig egy levélben úgy jellemezte Epsteint, mint „a testvért, akit mindig is szeretett volna”.
Halála előtt mindössze két nappal írta alá Jeffrey Epstein azt a
végrendeletet, amelyben egy 33 karátos gyémántgyűrűt is fehérorosz barátnőjének szánt, egy sokatmondó, kézzel írt megjegyzéssel: „házasságra való tekintettel”.
A szexuális bűncselekmények miatt elítélt pénzember 2019. augusztus 8-án kelt dokumentumában 44 kedvezményezett között osztotta volna szét 288 millió dollárosra becsült vagyonát és nemzetközi ingatlanbirodalmát – írta a Blikk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
