HÍREK
A Rovatból

Koronavírus: tizennégy napos szükségállapotot vezetnek be Csehországban

„A szükségállapot kihirdetése összhangban van az alkotmánnyal, mert más alapon hirdették ki, mint az eddigi szükségállapot” - közölte Alena Schillerová, a kormány alelnöke.


Tizennégy napos szükségállapotot hirdetett ki hétfőtől Csehországban a koronavírusjárvány miatt a kormány - közölték a cseh kabinet vasárnapi rendkívüli ülése utáni sajtótájékoztatón. Az új szükségállapot, amelynek kihirdetését a regionális elöljárók közösen kérték a kormánytól, hétfőn kezdődik, tehát gyakorlatilag azonnal, ahogy lejár a jelenlegi, október 5-e óta tartó szükségállapot.

Andrej Babis kormányfő szombaton kijelentette: a kormány elemzése szerint ez az eljárás összhangban van a cseh alkotmánnyal. Milos Vystrcil, a parlamenti felsőház elnöke és néhány jogász szerint viszont a kormány döntése megkerüli az alkotmányt és a parlament alsóházát is.

"A szükségállapot kihirdetése összhangban van az alkotmánnyal, mert más alapon hirdették ki, mint az eddigi szükségállapot"

- szögezte le Alena Schillerová, a kormány alelnöke, pénzügyminiszter újságírók előtt. Míg eddig a kormány a saját megítélése alapján hirdette ki a szükségállapotot, most ezt a regionális elöljárók kérték, mert arra a következtetésre jutottak, hogy a kezükben lévő eszközök nem elegendőek a probléma kezelésére - fejtette ki Schillerová.

"Örülök, hogy a józan ész győzedelmeskedett a politikai viták felett, mert a csehországi járványhelyzet valóban nem jó és egyre inkább terjed az agresszívabb brit mutáció" - mondta Babis újságíróknak. A kormányfő nyilvánosan köszönetet mondott a regionális elöljáróknak a konstruktív tárgyalásokért.

A cseh képviselőház csütörtökön elutasította a kormánynak azt a kérését, hogy hosszabbítsa meg 30 nappal a koronavírus miatt kihirdetett, vasárnap lejáró szükségállapotot. A döntés belpolitikai feszültséget és vitákat váltott ki.

A kormány és a 13 cseh régió önkormányzati vezetői, valamint a prágai főpolgármester egész hétvégén tárgyaltak a kialakult helyzet megoldásáról. A többségükben az ellenzékhez tartozó önkormányzati vezetők több követelést is megfogalmaztak, amelyekről a következő napokban tárgyalni fognak. A követelések egyike, hogy a kormány végre terjessze a parlament elé a járványellenes törvényjavaslatát, amelynek alapján a jövőben kezelni lehetne a mostanihoz hasonló helyzeteket, és nem kellene szükségállapotot kihirdetni. Babis megerősítette, hogy a kormány hétfői ülésén fog foglalkozni velük.

Karel Havlícek kormányfőhelyettes, ipari és kereskedelmi miniszter szerint a vállalkozók számára hétfőtől gyakorlatilag nem változik semmi, bizonyos kivételektől eltekintve továbbra is zárva maradnak az üzletek, a színházak, a mozik, és marad a kötelező maszkviselés a közlekedési eszközökön és a zárt termekben.

A regionális elöljárók kérésére viszont hétfőtől az állami hivatalok már a korábban szokásos módon állnak a lakosság rendelkezésére. Eddig a hivatalok csak hetente két napon néhány órára nyitottak ki.

A kormányfő megerősítette, hogy kedden találkozik a parlamenti pártok elnökeivel, hogy közösen próbáljanak megoldást találni a koronavírus-járvány okozta problémákra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók – Kiadós jégeső verte el Vas megyét: volt, ahol annyi esett, hogy fehér lepel borította a kerteket
Szerda este egy heves zivatarrendszer haladt át az országon, jelentős csapadékot hagyva maga után. Míg az ország keleti felén a víz hömpölygött az utcákon, Vas megyében és a Balaton környékén jég hullott az égből.


Szerda késő este egy heves zivatarrendszer robogott át az országon, amely sokfelé hozott kiadós esőt és látványos villámokat.

Az ország keleti felén, a Nyírségben és Debrecen környékén jött először az égi áldás, ott vízözönszerű esőzés kezdődött, az utcákon hömpölygött a víz.

Az Időkép beszámolója szerint

az Őrségben kiadós jég esett, Rátóton pedig a lehullott csapadék olyan vastag réteget képzett, hogy a kertek egy téli havazás nyomait mutatták. Körmenden is hasonló látványt nyújtott a lehullott jég.

A viharrendszer ezután a Balaton felé haladt tovább, a térségben szintén több helyen hullott jég.

Fotókon a nyugati jégeső:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk