Titkosszolgálat: egymilliárddal több pénz érkezett külföldről az ellenzékhez, mint amennyiről eddig tudni lehetett

A Válasz Online szerint Mészáros Lőrinchez köthető cégek ma már közel 70 százalékos befolyással rendelkeznek az MBH Bankban, amely több mint 2 millió ügyfelet és több száz bankfiókot szolgál ki országszerte. Az állam ezzel szemben mára csak 20 százalékos tulajdonrészt tart meg a pénzintézetben – derült ki a lap elemzéséből.

Az MBH Bank nem a semmiből jött létre. 2020-ban indult el az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadása, aminek eredményeként megalapították a Magyar Bankholding Zrt.-t. A tulajdonosok ebbe a társaságba helyezték át a banki részvényeiket.

A Takarék-csoport óriási tőkével szállt be a holdingba. Ez nagyrészt abból a 136 milliárd forintból származott, amit a kormány még 2013-ban biztosított a szétaprózódott takarékszövetkezeti rendszer egységesítésére. Az összeg nagyrészt állampapírban pihent, és a kamatokkal együtt 2020-ra 188 milliárdra nőtt. Ez adta a Takarék-csoport értékének jelentős részét, aminek köszönhetően 37,69 százalékos részesedést kapott az MBH elődjében.

Csak a Budapest Bank után került hozzá 30,35 százalék, így a Takarék-csoport mögötti közpénz után nem járt részesedés. Pedig ha a Takarék-csoporthoz tartozó pénz után is megillette volna az államot tulajdonrész, akkor most körülbelül 55 százalékos állami tulajdonról beszélhetnénk.

A Válasz Online szerint a megoldás az volt, hogy a 188 milliárd forintot nem részesedésként, hanem kötvényként kezelték. A 2021-es törvénymódosítás kötelezte a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét, hogy a nála lévő összeget a Magyar Bankholding által kibocsátott, 2042-ben lejáró kötvényekbe fektesse.

Ez azt jelentette, hogy az állam nem kapott tulajdonrészt, hanem csak egy hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalás maradt nála – miközben a Mészáros Lőrinchez köthető cégek többségi irányítást szereztek az MBH Bankban.

A Válasz Online-nak nyilatkozó pénzügyi szakértő szerint viszont lenne lehetőség arra, hogy az állam visszaszerezze a pénzt. Szerinte ha módosítanák a vonatkozó jogszabályokat, a takarékintegrációra szánt támogatás újra az államhoz kerülhetne, mivel az eredeti cél, az integráció időközben teljesült.

A föld alatti építmények tervével folytatta a hatvanpusztai birtok bemutatását Hadházy Ákos.

– írja legújabb posztjában a független országgyűlési képviselő, aki azt is elárulta, hogy

„Ha valaki tudja, ez mit jelent, írja meg nekem kérem. Csak tippelni tudok, lehet, hogy ott pácolják a miniszterelnöki bendőbe szánt húsokat?” – fogalmaz.

Hadházy szerint a garázsok mellett van egy föld alatti „raktár” is. Ugyanitt a konyha alatt van egy italraktár és egy hűtőkamra is.

A poszt szerint a „Rezidenciát”, a „Vendégházat” és a garázsokat összekötő folyosó a tervek szerint is 30 centis vasbetonnal védett. A „Műhelylak” alatti pincerendszerben három, egyenként 14 nm-es fagyasztószoba is van.

– sorolja a képviselő.

– fogalmaz a képviselő, aki nemcsak a terveket, hanem néhány újabb fotót is megosztott a Rezidenciának nevezett volt tisztilakot és a szerényen „Vendégháznak” nevezett kastélyt összekötő folyosó elkészült állapotáról, valamint a „Műhelylak” alatti pincerendszer építkezéséről.

Mint azt mi is megírtuk: kedden óriási katonai díszszemlét rendeztek Pekingben, a kínai-japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából. Az eseményen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető is részt vett. Magyarországot pedig Szijjártó Péter képviselte az eseményen.

A 444.hu szúrta ki, hogy a magyar külügyminiszterről egy igen érdekes fotó is készült. A képen Hszi Csin-ping, Putyin és Kim Dzsongun vonul legelő, az utolsó sorban jobb oldalon pedig feltűnik Szijjártó Péter is.

Fotó: Xinhua/Kremlin Press Office/Anadolu via Getty Images

A katonai parádé sem volt semmi, arról itt lehet képeket nézegetni:

Az emberiség ismét választás előtt áll: béke vagy háború, párbeszéd vagy konfrontáció, együttműködés vagy a másik rovására zajló küzdelem – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő kedden Pekingben, a kínai-japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemlén.

Az esemény alkalmából fekete Mao-zubbonyt viselő kínai elnök a Mennyei Béke kapujának mellvédjéről szólva hangsúlyozta: emlékezzünk a történelemre, tiszteljük a mártírokat, őrizzük a békét és tekintsünk a jövőbe.

Hszi szerint a kínai nép japán agresszió elleni háborúja rendkívül nehéz küzdelem volt. A Kínai Kommunista Párt kezdeményezésére létrejött nemzeti egységfront zászlaja alatt a kínaiak jelentős áldozatokat vállaltak, és a modern időkben először arattak teljes győzelmet a külföldi megszállók felett.

Hangsúlyozta: a történelem arra figyelmeztet, hogy az emberiség sorsa összefonódik. A közös biztonság megőrzése, a háborús okok felszámolása és a tragédiák megismétlődésének elkerülése csak akkor lehetséges, ha az országok és népek egyenlőként kezelik egymást, békében élnek, és kölcsönösen támogatják egymást.

Hszi Csin-ping szerint a kínai nemzet nem hátrál meg az erőszakkal szemben, és saját erejére támaszkodva áll helyt a történelemben. Felidézte, hogy a japán agresszió idején a kínaiak a túlélésért, a megújulásért és az igazságért harcoltak. Hozzátette: Kína ma is a békés fejlődés útját követi, és más népekkel együtt építi az emberiség közös jövőjének közösségét.

A kínai elnök beszédét azzal zárta, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a párt és a nép megbízható ereje marad. Felszólította a hadsereget a szuverenitás és a területi integritás védelmére, valamint arra, hogy járuljon hozzá a kínai nemzet felemelkedéséhez és a világbéke előmozdításához.

Hszi Csin-ping hangsúlyozta: a kínai nemzet nagy felemelkedése megállíthatatlan, az emberiség békéjének és fejlődésének ügye pedig biztos jövő előtt áll.

Ezután megkezdődött a katonai díszszemle, amelyen bemutatták Kína legújabb haditechnikai eszközeit.

A felvonuláson cirkálórakéták (ChangJian-20A, ChangJian-1000, YingJi-18C), hiperszonikus rakéták (YingJi-21, DongFeng-17, DongFeng-26D) és interkontinentális ballisztikus rakéták (JuLang-3, DongFeng-61, DongFeng-31, DongFeng-5C) vonultak fel. Kína első alkalommal vonultatta fel teljes körűen a szárazföldi, tengeri és légi indítású fegyvereket magában foglaló nukleáris triádot. A díszszemlén megjelentek a H-6N, H-6K és H-6J típusú stratégiai bombázók, valamint a J-16D, J-20 és J-35A vadászgépek is. A programot J-10-es repülőgépek légi bemutatója zárta, amelyek 14 színes füstcsíkot húztak az égre, a japánellenes háború 14 évére és az 1,4 milliárd kínai ember nemzeti felemelkedésért folytatott törekvéseire utalva.

A parádét Hszi Csin-ping két oldalán Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető tekintette meg. A külföldi vendégek mellett jelen voltak a Kínai Kommunista Párt jelenlegi és nyugalmazott vezető politikusai is. Magyarországot Szijjártó Péter képviselte az eseményen – Robert Ficóval együtt mindössze ketten voltak ott az Európai Unió politikusai közül.

A parádé a béke iránti elkötelezettséget jelképző 80 ezer galamb elengedésével zárult.

(via MTI)