HÍREK
A Rovatból

Titkosszolgálat: egymilliárddal több pénz érkezett külföldről az ellenzékhez, mint amennyiről eddig tudni lehetett

A Nemzeti Információs Központ kiderítette, hogy egy svájci alapítványtól is kapott 900 milliót egy ellenzéki portált működtető cég.

Link másolása

A korábban ismertté váltnál nagyobb, négymilliárd forintot meghaladó összeget utalt Magyarországra az Action for Democracy (AD) - áll abban a Nemzeti Információs Központ (NIK) által készített tájékoztatóban, amelyet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján publikáltak szerda reggel.

A NIK értékelése szerint a külföldi politikai szervezet által Magyarországra utalt támogatás a választások befolyásolását szolgálta.

"Ez egyértelműen Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti"

- olvasható a Kovács Zoltán András dandártábornok, NIK-főigazgató által január 24-i dátummal küldött átiratban.

A tájékoztatás szerint az amerikai szervezet által nyújtott támogatás végösszege 3 174 076 395 forint, ami mintegy 160 millióval több a korábbi tájékoztatásban szereplő adatnál; az összeget a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM), az Edemokrácia Műhely Egyesületnek, valamint öt gazdasági társaságnak utalták át.

Az utalások 34 százalékát, csaknem 1,1 milliárd forintnyit az Ez a lényeg portált működtető Oraculum 2020 Kft. kapta. Ugyanakkor "a cég egy másik, az AD-val azonos célokkal működő svájci alapítványtól további mintegy 900 millió forintot kapott".

A beérkező források és a továbbutalások nagyságrendje alapján az MMM, az Oraculum 2020 Kft. és a Datadat-cégcsoport a külföldről érkező támogatások koordinátorai.

A megbízott cégek profilja alapján valószínűsíthető, hogy a külföldről származó forrásokat alapvetően a magyar választók véleményének, illetve a választások eredményének befolyásolására használhatták fel - olvasható a dokumentumban, amely szerint az e pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek "megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is".

Az átirat megemlíti: a hatályos magyar jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a cégek a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták, ám a jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata, az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az Állami Számvevőszék, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik, ezért a NIK átadja ezeknek a szerveknek a rendelkezésre álló pénzforgalmi adatokat.

Különösen figyelemreméltónak nevezik a dokumentumban, hogy "az alapítók a diaszpórában élő magyarság voksolásának elősegítését jelenítették meg fő céljuknak, ami nem felel meg a valóságnak". Ehelyett az összegek jelentős részét a magyar választások közvetlen, magyarországi befolyásolására használhatták fel - írják.

A bejegyzési dokumentáció kitöltése során az alapítók jelezték, hogy nagy összegű (25 ezer dollár feletti) támogatások is érkezni fognak az AD számlájára, ami - az időközben ismertté vált, alacsony adományozószám mellett - megkérdőjelezi azt az állítást, hogy az AD alapvetően mikroadományokra építette pénzügyi forrásait. A bejegyzés napjáig az AD már több száz millió forintot elutalt az említett magyar szervezetek és cégek számára, amihez "a realitásokat nélkülöző mikroadomány-gyűjtői tevékenységet kellett volna folytatnia". Ez azt valószínűsíti, hogy az AD-t eleve felépített pénzügyi háttérrel, célhoz kötötten hozták létre - fogalmaznak a dokumentumban.

Az átirat szerint "az AD külföldi háttere kapcsán - a szövetségesi környezetet tiszteletben tartó, titkosszolgálati információk beszerzése és felhasználása nélkül is - megállapítható, hogy a szervezet mögött az amerikai Demokrata Párthoz közvetlenül kapcsolódó személyek állnak; az AD nyilvántartásba vételénél eljáró ügyvédi iroda is deklaráltan ezek közé tartozik".

A nemzetbiztonsági bizottság november 17-én kezdeményezte a titokgazdánál a külföldi pártadományokról velük ismertetett információk nyilvánosságra hozatalát. A hat nappal később publikált adatok még azt tartalmazták, hogy az Action for Democracy 1,8 milliárd forintot utalt az MMM-nek, valamint további 1,15 milliárdot vállalkozásoknak.

Múlt pénteken jelentette be Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, hogy ismét kezdeményezte "a választások befolyásolására érkezett külföldi pénzekről" készült nemzetbiztonsági bizottsági jelentés titkosításának feloldását, mivel "új fejlemények láttak napvilágot a dollárbaloldal ügyében" a nemzetbiztonsági bizottság aznapi ülésén. A magyar választások befolyásolására több pénz érkezett külföldről, és egyre inkább tisztul a kép a hazai baloldali és liberális szereplőket illetően is - fogalmazott akkor a közösségi oldalán.

Sas Zoltán, nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerdán a közösségi oldalán arról írt, hogy "újabb adatok kerültek a nyilvánosság elé a külföldi pártfinanszírozás ügyével kapcsolatosan" a testület honlapján. Az ellenzéki politikus az MTI-hez is eljuttatott bejegyzésében utalt arra: ismét kérte a titokgazdától, hogy oldja fel az iratok titkosságát, vagyis a nemzetbiztonsági bizottság döntésének megfelelően vizsgálja meg, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni azokból az információkból, amelyeket a testület tagjai előtt múlt pénteken ismertetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Tudtam, hogy ez egy borzalmasan rossz házasság, de hogy fizikai erőszakra kerülne sor, azt nem” – Gulyás Gergely megszólalt a Magyar-Varga házasságról
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közelről ismerte a pár életét, de nem volt tudomása azokról a jelenetekről, amit Varga Judit korábban Hajdú Péter műsorában állított.

Link másolása

A volt igazságügyi miniszter, Varga Judit március végén arról beszélt a Hajdú Péternek adott interjúban, hogy lelkileg bántalmazta őt Magyar Péter, és olyan is előfordult, hogy terhesen nekilökte egy ajtónak.

Ugyanakkor Varga azt is elismerte: előfordult, hogy megütötte volt férjét.

„Nem fogok meglepődni, hogyha Péter, aki folyamatosan bizonyítékokat gyártott ezek szerint, esetleg én meg amikor elkezdtem üvöltözni, ideges voltam, esetleg még mondjuk pofon vágtam, erről ő majd elkezd írni.”

– mondta korábban a volt igazságügyi miniszter.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és Magyar Péter kapcsolatáról először április elején beszélt a Telexnek.

Magyar Péter volt felesége március végén egy hosszú bejegyzésben írta meg, hogy mit élt át a házasságuk alatt és mit gondol exférjéről és mostani fenyegetéseiről.

Magyar akkor hozta nyilvánosságra az ismert hangfelvételt, amire Varga Judit így reagált:

"Szerintem ez a hangfelvétel a haza megmentésével kufárkodó, ezt hamisan a zászlajára tűző ember végtelen romlottságáról szól."

Varga leírta azt is, hogy 2023 márciusában, amikor már javában zajlott a válásuk, egy szombat este a volt férje azt mondta, hogy ha elhagyja, akkor feljelenti őt a Központi Nyomozó Főügyészségen és hangfelvételekkel fogja bizonyítani az állításait.

Nehéz azt a lelkiállapotot visszaadni, miben lehet ilyenkor egy háromgyerekes anya, akit a saját konyhájában, az alvó gyerekei mellett az akkori házastársa ilyesmivel fenyeget (és még mennyi más aljasságot, lelki terrort alkalmazott, arra nincsenek szavak!). Mind a mai napig a fülemben cseng például, ahogy mondja „Válj el, ha akarsz. Takarodj. A ház és a gyerekek maradnak.”

- írta korábban Varga Judit.

A volt igazságügyi miniszter felidézte azt is, hogy amikor Dezső András, a HVG újságírója megkereste Pétert a rendőrségi jegyzőkönyv ügyében, Péter egy ideges üzenetet küldött neki, amiben arra akarta rávenni, hogy állítsa le őket és tisztázza, hogy „semmilyen erőszak nem történt egy szokásos házastársi vitán kívül”.

„Harmadszor sem engedtem a fenyetőzésének, erre sem válaszoltam semmit. Amikor kiraktam a kapcsolati erőszakos videót a Facebookra, úgy, hogy meg sem szólítottam benne, nagyon bepöccent és újra megfenyegetett. Nem voltam tehát meglepődve. Számítottam rá. De amit tett, az döbbenet. Arra nincsenek szavak” – írta Varga Judit a közösségi oldalán.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely az RTL kérdésére elmondta:

„Azt tudtam, hogy ez egy borzalmasan rossz házasság, de hogy ezen belül fizikai erőszakra kerülne sor, azt nem.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Oroszország megfenyegette Lengyelországot: „mindenképpen célponttá válnak”
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozott a Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumokról.

Link másolása

A 24.hu számolt be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek tett nyilatkozatáról, hogy katonai célponttá válnak Oroszország számára a NATO-országok állandó jelleggel Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumai.

„Kétségtelen, hogy a NATO közös nukleáris missziói gyakorlatának kiterjesztése – függetlenül attól, hogy mely ország, vagy országok csatlakoznak a ebben a gyakorlatban már részt vevőkhöz – egyértelműen destabilizáló jellegű. Tényleges fenyegetést jelent”

– nyilatkozott a külügyminiszter-helyettes.

A diplomata szerint a NATO-országok közös nukleáris misszióinak közeledése az határhoz felerősíti az Oroszországi Föderációt érő fenyegetést. „Nem is beszélve az állandó telepítésről, amiről a forrófejűek Varsóban szintén elkezdtek beszélni”

– mondta Rjabkov.

„Ezért mindazoknak a politikusoknak, akik most lelkesen tárgyalnak egy ilyen tervről Lengyelországban és annak határain túl, meg kell érteniük: az ilyen irányú elmozdulások nem növelik Lengyelország biztonságát, maguk az objektumok pedig mindenképpen célponttá válnak. A katonai tervezésünkben pedig előtérbe kerülnek”

– tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter-helyettes „alakuló történetnek” nevezte a NATO nukleáris létesítményeinek lengyelországi telepítéséről szóló vitát. Hangsúlyozta, hogy Moszkva figyelemmel kíséri, ahogy

„a lengyel végrehajtó hatalom különböző elemei, és nem csak azok, miként alakítják ezt a témát belső diskurzusukban”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondása szerint az orosz hadsereg megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek.

Rjabkov és Peszkov arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva kijelentette: hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal.

Az RBK című orosz napilap szerint atomfegyverek lengyelországi telepítéséről már évek óta folynak a tárgyalások, a lengyel védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy már 2015-ben tervezték a taktikai nukleáris fegyverek külföldi telepítését előirányzó NATO-programhoz (Nuclear Sharing) való csatlakozást.

2022 őszén Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium akkori helyettes szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog atomfegyvereket telepíteni olyan országokba, amelyek 1997 után csatlakoztak a NATO-hoz, amelybe Lengyelország is beletartozik (1999-ben lett tag).

A vita azzal robbant ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly tavasszal bejelentette: atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint „a nukleáris fegyver lengyelországi telepítésére vonatkozó kérés csak egy dologgal fenyeget: azzal, hogy az ilyen fegyvert használni fogják”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A valaha volt legdrágább híd épülhet meg – az az üzletember építheti, akinek luxusjachtján Szijjártó Péter pihent
A magyar kormány több mint 300 milliárd forintot szán az új mohácsi Duna-hídra.

Link másolása

A Duna Aszfalt, vagyis Szíjj László cége építheti meg hazánk legdrágább hídját – írja az RTL. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tenderén a Duna Aszfalt mellett a Strabag Építő Kft.-től és a Swietelsky Magyarország Kft. indult még.

Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly decemberben jelentette be, hogy mintegy 300-320 milliárd forintból épülhet meg a mohácsi híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat.

Az érdekesség ebben, hogy Szíjj László cége az elmúlt években egymás után több közbeszerzést nyert el, de még a koronavírus-járvány alatt is rekordévet tudott zárni a Duna Aszfalt, hétmilliárd forintos osztalékot hozva a tulajdonosnak.

A Híradó még 2020 szeptemberében arról számolt be, hogy a Duna Aszfalt építheti a Kalocsát az M6-os autópályával összekötő utat és a hozzá tartozó Duna-hidat. A nagyobbik kormánypárt akkor azt kommunikálta, hogy szerintük semmilyen aggály nincs abban, ha épp azé a vállalkozóé lett a munka, akinek jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint 3 millió forintért kelt el az árverésre bocsátott napszemüvege
Egy Facebook-videóban Magyar Péternek feltették azt a kérdést Dombóváron az országjárás közben, hogy hol van a napszemüveg. Magyar azt válaszolta, hogy elkelt.

Link másolása

Már korábban írtunk róla, hogy Magyar Péter jótékonysági célra ajánlotta fel a hírhedt napszemüvegét. Mint ismert, Menczer Tamás volt külügyi államtitkár, a Fidesz kommunikációs igazgatója korábban azzal támadta Magyart, hogy amit a politikus visel, az egy női napszemüveg.

A licit 10 ezer forintról indult, utána Magyar egy kommentben jelezte, már 1,2 milliónál tart az ár, ami később tovább emelkedett. Elérte a 2 millió, majd a 2,2 millió forintot.

Ezek után a hvg.hu szúrta ki egy Facebook-videóban, hogy Magyar Péternek feltették azt a kérdést Dombóváron az országjárás közben, hogy

„Hol van a szemüvege?”.

„Most nincs rá szükség” – válaszolta a politikus, majd a közösségi oldalára kikerült videón azt is hozzátette:

„3 millióért elkelt.”

Az alábbi videón 2:04-től hangzik el ez a mondat.

A lap szerint a befolyó összeget egy Debrecen környéki nehéz sorsú, többgyermekes család fogja megkapni anyák napján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk