Csányi Sándor és Bojár Gábor homlokegyenest mást mond a milliárdosok adójáról
A Tisza Párt 1 százalékos vagyonadó-terve nyilvános vitát robbantott ki a legbefolyásosabb magyar üzletemberek között. Míg Bojár Gábor igazságosnak tartja, addig Csányi Sándor a koncepciót sem érti.
A Tisza Párt egymilliárd forint feletti vagyonokra kivetendő, 1 százalékos adóterve éles vitát váltott ki a magyar gazdasági élet legbefolyásosabb szereplői között. Míg Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója igazságosnak és vállalhatónak tartja a javaslatot, addig Csányi Sándor, az OTP elnöke nem érti a koncepciót, Zsiday Viktor befektetési szakember pedig a magyar cégek versenyhátrányától tart – írja a 444.hu a Tisza Párt programját bemutató cikkében.
Bojár Gábor szerint a vagyonadó a jelenlegi adórendszer igazságtalanságait kompenzálhatná.
„A jelenlegi adórendszer borzasztóan igazságtalan” – nyilatkozta az RTL Híradónak, hozzátéve, hogy az egy százalékos terhet a tehetőseknek ki kell bírniuk.
Ezzel szemben Csányi Sándor arról beszélt, hogy bár egy magasabb személyi jövedelemadót elfogadna, a vagyonadó elvét nem érti, mivel az ő jövedelme nagyrészt cégekbe kerül visszaforgatásra.
„A jövedelem nagyrészt, legalábbis az én esetemben, vállalatokba befektetésre került, és különböző személyi és jövedelemadókat, áfát generál” – fogalmazott. Ugyanakkor nyitva hagyta a kaput, mondván, el tud képzelni egy olyan vagyonadót, amit fairnek tartana.
Zsiday Viktor a versenyképességi kockázatokra hívta fel a figyelmet. Szerinte a teher a magyar tulajdonú cégeket sújtaná, miközben a külföldi tulajdonosok mentesülnének alóla.
„Ez a magyar közepes és közepesnél nagyobb cégeket hozza versenyhátrányba pont a külföldi tulajdonú cégekkel szemben” – mondta.
A vita tárgya a Tisza Párt javaslata, amely szerint az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrészekre vetnének ki évi 1 százalékos adót. A párt közölte, hogy a koncepció még nem végleges, a részletekről később adnak tájékoztatást.
A vagyonadó bevezetése Magyarországon jogilag is kényes terület. Az Alkotmánybíróság 2010-ben megsemmisítette a nagyértékű ingatlanokra kivetett vagyonadót, mert az értékelési módszereket és a jogbiztonságot aggályosnak találta. Bár a mostani javaslat eltér attól, a technikai buktatók hasonlóak lehetnek.
A következő lépés a Tisza Párttól várható, amelynek be kell mutatnia a vagyonadó részletes koncepcióját. A vita tétje, hogy a részletek ismeretében az „egy százalékos igazságosság” vagy az „egy százalékos versenyhátrány” nézőpontja erősödik-e fel.
A Tisza Párt egymilliárd forint feletti vagyonokra kivetendő, 1 százalékos adóterve éles vitát váltott ki a magyar gazdasági élet legbefolyásosabb szereplői között. Míg Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója igazságosnak és vállalhatónak tartja a javaslatot, addig Csányi Sándor, az OTP elnöke nem érti a koncepciót, Zsiday Viktor befektetési szakember pedig a magyar cégek versenyhátrányától tart – írja a 444.hu a Tisza Párt programját bemutató cikkében.
Bojár Gábor szerint a vagyonadó a jelenlegi adórendszer igazságtalanságait kompenzálhatná.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Máris hárommal több képviselői helyünk van
Az átjelentkező és a külföldi választók szavazatainak megszámlálása után három körzetben is fordított a Tisza. Erre reagált egy rövid üzenetben a pártelnök.
A Facebookon reagált arra Magyar Péter, hogy péntek este három újabb egyéni mandátumot szerzett a Tisza Párt. Miután elkezdték megszámolni az átjelentkező és a külföldi választók szavazatait, kiderült, hogy Pakson, Dombóváron és Nyírbátorban is a tiszás jelölt kapta a legtöbb voksot, nem pedig az addig vezető fideszes jelölt.
„Folyik a fennmaradó szavazatok összesítése, és máris hárommal több képviselői helyünk van. És még hol a vége…” - írta a rövid üzenet elején a jövendőbeli miniszterelnök. Hozzátette:
„Kezdődik az első szabad hétvége a rendszerváltás után.”
A Facebookon reagált arra Magyar Péter, hogy péntek este három újabb egyéni mandátumot szerzett a Tisza Párt. Miután elkezdték megszámolni az átjelentkező és a külföldi választók szavazatait, kiderült, hogy Pakson, Dombóváron és Nyírbátorban is a tiszás jelölt kapta a legtöbb voksot, nem pedig az addig vezető fideszes jelölt.
„Folyik a fennmaradó szavazatok összesítése, és máris hárommal több képviselői helyünk van. És még hol a vége…” - írta a rövid üzenet elején a jövendőbeli miniszterelnök. Hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Balázs a vereség után: Egy teljesen más stratégia mentén kellett volna menni
Orbán Balázs, a Fidesz kampányfőnöke a választási vereség után először adott interjút, amelyben elismerte, hogy rosszul mérték fel a helyzetet. A politikus szerint a pártnak mozgalommá kell válnia, és jelezte, hogy ellenzékben a „szabadságért való küzdelem” is a programjuk része lesz.
A Fidesz kampányfőnöke szerint a vereség egyik oka, hogy a társadalom többsége pesszimista volt, és az ellenfél egyszerűbb üzenetet fogalmazott meg. Orbán Balázs a leköszönő miniszterelnök politikai igazgatójaként a Mandinernek adott interjúban először beszélt a Fidesz–KDNP választási kudarcának hátteréről – írta a Telex. Elmondása szerint a kampányban azzal a kettősséggel szembesültek, hogy a társadalom 40 százaléka optimista, 60 százaléka viszont nem. A Fidesz ajánlata az volt, hogy bár a helyzet nem tökéletes, a dolgok sokkal rosszabbra is fordulhatnának. Ezzel szemben az ellenfél üzenete egyszerűbb volt.
„Az ellenfélnek az ajánlata pedig egyszerű volt, hogy változás következik, és az jobb lesz. És ezt az ajánlatot a választópolgároknak a többsége jobbnak tartotta most, mint a mi ajánlatunkat.”
Orbán Balázs önkritikusan arról is beszélt, hogy bár a kutatásaik alapján mindig láttak esélyt a győzelemre, utólag már másképp látja a helyzetet. „Valószínű, hogyha jobban a kutatások mélyére nézünk, vagy a mozgósítási tapasztalatok mélyére nézünk, akkor láthattuk volna, hogy egy ezzel ellentétes forgatókönyv is van, és akkor egy teljesen más stratégia mentén kellett volna menni” – fogalmazott. A kampányfőnök a jövőre nézve teljes megújulást sürgetett a Fideszben, amelynek szerinte mozgalommá kell válnia, és be kell vonnia nem hivatásos politikusokat is. Azt is kijelölte, milyen ellenzéki szerepre készülnek: ha az új kormány „autoriter-elnyomó törekvéseket” mutatna, akkor a szabadságért fognak küzdeni.
„És akkor a politikai programunk része, az a szabadságért való küzdelem is lesz, és az autoriter-elnyomó törekvésekkel szemben is fel fogunk lépni.”
Orbán Balázs megújulásról szóló felvetése nem előzmények nélküli, a párton belül a vereség után azonnal megindult a felelősségkeresés, Ferencz Orsolya miniszteri biztos egy gyűlésen távozásra szólította fel a Fideszen élősködőket. Később Király Nóra csepeli jelölt a párt gyűlöletkampányáért kért bocsánatot, azt a vereség egyik fő okának nevezve.
A Fidesz jövőbeli mozgásterét szűkíti, hogy a Tisza Párt kétharmados győzelmével a leköszönő házelnök szerint az új kormánynak semmiféle alkotmányos korlátja nem lesz az ország átalakítására. A választás végleges eredménye több napig formálódott, az átjelentkezők és külképviseleti szavazatok összesítése után a Tisza Párt több billegő körzetet is megnyert, tovább növelve mandátumaik számát.
A mostani önkritikus hangvétel éles váltás ahhoz képest, hogy Orbán Balázs pár héttel a választás előtt még arról beszélt, szerinte Magyar Péterre ráuntak az emberek, és a Fidesz mozgósítása fogja eldönteni a választást. A következő hetekben kiderül, kik ülnek be a Fidesz megújuló parlamenti frakciójába, és hogyan kezdődik meg a párton belüli, mozgalmi jellegűnek ígért átszerveződés. Ezzel párhuzamosan a Tisza Pártnak meg kell kezdenie a kormányalakítást, és beváltani a kampányban tett ígéreteit az elszámoltatásra és az intézményi változásokra.
A Fidesz kampányfőnöke szerint a vereség egyik oka, hogy a társadalom többsége pesszimista volt, és az ellenfél egyszerűbb üzenetet fogalmazott meg. Orbán Balázs a leköszönő miniszterelnök politikai igazgatójaként a Mandinernek adott interjúban először beszélt a Fidesz–KDNP választási kudarcának hátteréről – írta a Telex. Elmondása szerint a kampányban azzal a kettősséggel szembesültek, hogy a társadalom 40 százaléka optimista, 60 százaléka viszont nem. A Fidesz ajánlata az volt, hogy bár a helyzet nem tökéletes, a dolgok sokkal rosszabbra is fordulhatnának. Ezzel szemben az ellenfél üzenete egyszerűbb volt.
„Az ellenfélnek az ajánlata pedig egyszerű volt, hogy változás következik, és az jobb lesz. És ezt az ajánlatot a választópolgároknak a többsége jobbnak tartotta most, mint a mi ajánlatunkat.”
Orbán Balázs önkritikusan arról is beszélt, hogy bár a kutatásaik alapján mindig láttak esélyt a győzelemre, utólag már másképp látja a helyzetet. „Valószínű, hogyha jobban a kutatások mélyére nézünk, vagy a mozgósítási tapasztalatok mélyére nézünk, akkor láthattuk volna, hogy egy ezzel ellentétes forgatókönyv is van, és akkor egy teljesen más stratégia mentén kellett volna menni” – fogalmazott. A kampányfőnök a jövőre nézve teljes megújulást sürgetett a Fideszben, amelynek szerinte mozgalommá kell válnia, és be kell vonnia nem hivatásos politikusokat is. Azt is kijelölte, milyen ellenzéki szerepre készülnek: ha az új kormány „autoriter-elnyomó törekvéseket” mutatna, akkor a szabadságért fognak küzdeni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: A NÉBIH szerint 10 zebra van Hatvanpusztán, egy drónvideó csak négyet talált
Hadházy Ákos a NÉBIH hivatalos adatait kérdőjelezi meg a hatvanpusztai zebrákról egy friss drónvideó alapján. A politikus szerint az állatok egy részét megölhették, ezért állatkínzás miatt tenne feljelentést.
Hadházy Ákos állatorvosként egy, szerinte a közérdeklődésre is számot tartó állatvédelmi témájú hírt osztott meg. A politikus azt állítja: „A NÉBIH válasza szerint hivatalosan ugyanis megvan a tíz zebra Hatvanpuszta mellett, de a Kontroll drónvideósa csak négyet talált a helyszínen…” Elmondása szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a választásokat követően reagált az eltűnt hatvanpusztai zebrák sorsával kapcsolatos kérdésére.
„A kérdést azért tettem fel két hónapja (!), mert információim szerint az állatok egy részét exterminálták, egy másik részét pedig a belátástól védettebb, szűkebb karámba zárták”
– írta Hadházy.
A hatóság válasza szerinte látszólag megnyugtató, amelyből idézett is: „Hivatkozással megkeresésére, tájékoztatjuk, hogy a Válvölgye Vadásztársaság tulajdonában, illetve tartásában 10 zebra van: Zsebi, Pilla, Szuszi, Pizsi, Pulcsi, Bolka, Bendegúz, Tihamér, Lolka és Pacsi.
Az állatok tulajdonosa a kezdetektől a Válvölgye Vadásztársaság. A zebrák közül Pilla tartásának kezdete 2017. 05. 05., a Zsebi nevű zebráé 2025. 05. 18., az összes többi állaté 2024. 05. 31.” A politikus hozzáteszi, hogy a vadásztársaság Mészáros Lőrincé. A problémát Hadházy szerint az jelenti, hogy a Kontroll nevű lap drónvideót tett közzé, amelyen csak négy zebra látható egy, a parkon belül épített, kívülről nem látható karámban. Azt írja, megkérdezte az újságot, akik szerint alaposan átnézték a területet, de csak ennyi állatot láttak.
„Viszont megígérték, hogy hamarosan megnézik újra a szafari parkot” – tette hozzá. Hadházy Ákos felvázolta a további lépéseit is.
„Ha akkor sem találnak több zebrát, akkor az új belügyminiszter beiktatása után újra beadom az egyszer már elutasított feljelentést állatkínzás miatt: állatkínzásnak minősül ugyanis az olyan állat vadászata, amelyik nem szerepel a vadászati törvényben.”
A politikus szerint a NÉBIH levelében új információk is vannak: „ezek szerint Lőrinc külföldről hozatta a csíkos lovakat, másrészt az első (Pilla) már kilenc éve ott lakik Hatvanpuszta mellett…”
Hadházy Ákos állatorvosként egy, szerinte a közérdeklődésre is számot tartó állatvédelmi témájú hírt osztott meg. A politikus azt állítja: „A NÉBIH válasza szerint hivatalosan ugyanis megvan a tíz zebra Hatvanpuszta mellett, de a Kontroll drónvideósa csak négyet talált a helyszínen…” Elmondása szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a választásokat követően reagált az eltűnt hatvanpusztai zebrák sorsával kapcsolatos kérdésére.
„A kérdést azért tettem fel két hónapja (!), mert információim szerint az állatok egy részét exterminálták, egy másik részét pedig a belátástól védettebb, szűkebb karámba zárták”
– írta Hadházy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombaton dől el három billegő körzet sorsa, 143 mandátumot is szerezhet a Tisza
A külképviseleteken és az átjelentkezéssel szavazók voksait számolják ma össze három, eddig a Fidesz által vezetett körzetben. Az eredményeken múlik, hogy a Tisza Párt eléri-e a 143 fős mandátumszámot az új Országgyűlésben.
Ma dőlhet el, hogy a Tisza Pártnak 143 mandátuma lesz-e az Országgyűlésben, miután három, eddig a Fidesz által vezetett körzetben is megszámolják a külképviseleti és átjelentkezéses szavazatokat. Bár a különbségek ezer felettiek, a beérkező voksok már több helyen is fordulatot hoztak.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint még nem dőlt el a végeredmény a Hajdú-Bihar megyei 4-es választókerületben, ahol a fideszes Vitányi István alig több mint 1200 szavazattal vezet a tiszás Kovács Petra Judit előtt.
Hasonló a helyzet a Vas megyei 2-es választókerületben is, ahol a kormánypártok jelöltje, Ágh Péter 1269 szavazattal áll jobban Strompová Viktóriánál.
A harmadik billegő körzet a Győr-Moson-Sopron megyei 3-as, Csorna központú választókerület, ahol a 2022-ben még 70 százalék feletti eredménnyel nyerő Gyopáros Alpár most 1456 szavazattal vezet a Tisza agrárszakértője, Bóna Szabolcs előtt.
A szoros versenyek kimenetele egy hetet is várathat magára, ahogy arról a 24.hu is beszámolt.
A fordulat lehetősége nem légből kapott, a pénteki nap folyamán ugyanis több, korábban a Fidesz által szűken vezetett körzetben is a Tisza Párt jelöltje nyert az átjelentkezők és a külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálása után.
Erre utalt Magyar Péter, a párt elnöke is, aki már pénteken arról beszélt, hogy „máris hárommal több képviselői helyünk van”.
Az egyik ilyen fordulat Pakson történt, ahol Süli Jánost győzte le a tiszás Cseh Tamás.
A dombóvári körzetben szintén a Tisza jelöltje, Szijjártó Gábor fordított. Ezzel a Tisza Párt mandátumainak száma jelenleg 140 körül áll.
Ma dőlhet el, hogy a Tisza Pártnak 143 mandátuma lesz-e az Országgyűlésben, miután három, eddig a Fidesz által vezetett körzetben is megszámolják a külképviseleti és átjelentkezéses szavazatokat. Bár a különbségek ezer felettiek, a beérkező voksok már több helyen is fordulatot hoztak.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint még nem dőlt el a végeredmény a Hajdú-Bihar megyei 4-es választókerületben, ahol a fideszes Vitányi István alig több mint 1200 szavazattal vezet a tiszás Kovács Petra Judit előtt.
Hasonló a helyzet a Vas megyei 2-es választókerületben is, ahol a kormánypártok jelöltje, Ágh Péter 1269 szavazattal áll jobban Strompová Viktóriánál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
