Tisza Párt: Nagy Mártonék a jegybank feje fölött egyezkedtek Washingtonban, súlyosan sérülhet az MNB függetlensége

Hat évvel a pályázat elszámolásának benyújtása után 400 ezer forintot és annak kamatait követeli Navracsics Tibor minisztériuma a háromszáz lelkes Balaton-felvidéki Mencshelytől, ahol évek óta nem jut pénz útfelújításra sem – írta meg a 24.hu.

A minisztérium négy számlát kifogásol azzal az indokkal, hogy a támogatói okirat ezekkel a „költségekkel kapcsolatos támogatási célt” nem tartalmazott. A legnagyobb, 150 ezer forintos tétel egy födémszerkezeti vizsgálatról szólt, de szerepel a listán egy tervezéshez kapcsolódó környezetvédelmi vizsgálatról és egy állapotfelmérésről szóló számla is, valamint egy alig több mint 50 ezer forintos munkaruha-vásárlás.

A falu anyagi helyzetét jól érzékelteti a polgármester:

– mondta Szabó Zoltán.

Mencshely 2017-ben nyert kevesebb mint 20 millió forintot a többfunkciós községháza helyreállítására, mert az épület északnyugati sarka megsüllyedt, és a tető, a nyílászárók cseréje, valamint a hőszigetelés is időszerűvé vált.

Az önkormányzati ügyek később kerültek át a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz.

A falu jegyzője, Weller-Jakus Tamás abszurdnak tartja, hogy a tárca hat év után vizsgálta felül az egyszer már elfogadott elszámolást. „A törvény szerint öt év az általános elévülési határidő. Ha valaki ennyi idő alatt nem tud lezárni egy pályázatot, az öt év után ne jöjjön ide, hogy, bocsi, de fizessél még ennyit” – érvelt a jegyző.

A követelés a legkisebb önkormányzatokat sújtó filléres gondok sorába illeszkedik. Mencshely éves költségvetése kevesebb mint 50 millió forint, ennek legnagyobb része a működésre és a kötelező feladatokra megy el, a falunak gyakorlatilag nincs pénzügyi mozgástere. A község hiába pályázik, negyedszerre sem kapott támogatást útfelújításra. A polgármester szerint nem egyedi esetről van szó.

– vélekedik Szabó Zoltán.

A település annyira kicsi, hogy önálló hivatala nincs is, a nagyvázsonyi közös önkormányzati hivatal alá tartozik. A falu központjában évek óta bezárt a kocsma és a bolt, miközben az ingatlanárak elszálltak: egy 180 négyzetméteres házat 84 millióért kínálnak, és nem kiugró az egymillió forint fölötti négyzetméterár sem. Az elnéptelenedés is nagy probléma: a fiatalokat elszívja Veszprém, a házakat megvásárlók pedig többnyire nem laknak a faluban.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a 24.hu megkeresésére azt írta, a méltányos és arányos eljárásokat fontosnak tartják, főleg a kisebb, forráshiánnyal küzdő települések esetében. Hozzátették azonban, hogy a hatályos jogszabályok és a pályázati feltételek betartása ennél is fontosabb. Ezért ha az ellenőrzések közben szabálytalanságot találnak, a jogszabályban meghatározott módon járnak el, ami a támogatások részleges vagy teljes visszakövetelését is jelentheti.

Szijjártó Péter lett a Budapest Honvéd elnöke, a csapatnak pedig egy új szponzornak köszönhetően a következő négy évben több százmillió forintos nagyságrendben megnő a költségvetési mozgástere – írta a Telex a futballklub hétfői budapesti rendezvényén elhangzottak alapján.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint itt van az ideje annak, hogy a Budapest Honvéd a magyar és a nemzetközi futballvilágban is visszafoglalja azt a pozíciót, amelyet megérdemel, és így a csapatot újra mindenkinek komolyan kelljen vennie.

Szijjártó Péter szerint ennek három fontos feltétele van. Az első, hogy négymilliárd forint értékű beruházási programot indítanak a kormány támogatásával, aminek része a sportcsarnok, illetve az akadémia felújítása és működtetése.

– jelentette be.

A miniszter a harmadik ponttal kapcsolatban helytelennek nevezte, hogy a klubnak eddig nem volt főszponzora, de elmondta, hogy ez most megváltozik. „A Vulcan Shield Globallal tegnap aláírtuk a szerződést, így ez azt jelenti, hogy a következő négy évre több százmillió forintos nagyságrendben megnő a klub költségvetési mozgástere és pénzügyi ereje” – közölte.

Leisztinger Tamás, a klub tulajdonosa úgy döntött, hogy maga mellé állít egy öttagú elnökséget. „Az ember nem rendelkezik végtelen idővel és végtelen kapcsolatrendszerrel sem” – indokolta a döntést.

Múlt pénteken megírtuk, hogy a külügyminiszter a washingtoni tárgyalások előtt szokásához híven futni indult: akkor a Bayern München logójával díszített melegítőfelső volt rajta.

Százmillió forintot meghaladó támogatást kapott Fásy Ádám családjának frissen alapított cége a kulturális és innovációs miniszter, Hankó Balázs saját keretéből – számolt be róla az RTL Híradó. A közpénzt a Zsam-Art Kft. a „Munkácsy Művészeti Misszió égisze alatt megvalósuló vándorkiállításhoz kapcsolódó projekt kivitelezésére” nyerte el. Hogy ez pontosan mit takar, azt sem a minisztérium, sem Fásy Ádám nem árulta el.

A cégadatbázis szerint a ZSAM-ART Production Kft.-t idén februárban alapították, tulajdonosai a mulatós sztár felesége, Fásyné Gurzó Mária és lánya, Fásy Zsüliett.

Fásy Ádám régóta kampányol a kormány mellett, és gyakran feltűnik a Fidesz rendezvényein. 2021-ben Orbán Viktor egy mulatós kampánynótával búcsúztatta az évet, amiben Fásy is énekelt: ez volt az elhíresült „Piros volt a paradicsom, nem sárga; Magyarország előre megy, nem hátra." Az idei Békemeneten az EDDA frontembere, Pataky Attila mellett vonult az első sorban, ahol a kormányfőről úgy nyilatkozott: „Nekünk Orbán Viktor az irányadó. Én nagyon tisztelem a miniszterelnök urat és mindenkinek meg kell hajolni.” Szerinte a miniszterelnök feltette Magyarországot a világtérképre, és „olyan kommunikációs és más tettei vannak, hogy csak jót, és nem akar rosszat az országnak.”

A Fásy Mulató és szépségversenyek tulajdonosa tavaly augusztus 20-án állami elismerést is kapott, a Hankó Balázs vezette minisztérium a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozatával tüntette ki.

Fásy évek óta a Munkácsy Alapítvány elnöke, ebben a minőségében vett részt a festő Honfoglalás című művéről szóló vándorkiállítás júniusi, győri megnyitóján is. A család cégének most odaítélt 101 millió forintos támogatás kiemelkedő, hiszen Hankó Balázs évi 544 millió forintos keretéből idén ez volt a legnagyobb összeg, amit egyetlen kedvezményezettnek ítéltek oda.

A Híradó megkereste a minisztériumot és Fásy Ádámékat is, de adásukig egyik féltől sem kaptak választ arra, hogy milyen szempontok alapján döntöttek a támogatásról, és pontosan mire költik a közpénzt.

A kormány nemrégiben előállt egy törvényjavaslattal, amely januártól lehetővé tenné a fizetett petesejt-donációt Magyarországon, a donorok a tervek szerint a minimálbér kétszeresét kaphatnák. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség rendezvényén beszélt a javaslatról. Az államtitkár szerint a lépés célja, hogy a magyar nőknek ne kelljen külföldre, például Csehországba vagy Szlovákiába utazniuk ezért a beavatkozásért.

– fogalmazott Takács.

A kormány a meddőségkezelés 2020-as államosítását sikertörténetként kommunikálja. Az államtitkár azt állította, azóta két és félszer annyi kezelési ciklus indult, és a megszületett babák száma több mint a duplájára nőtt. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint míg az államosítás előtt évente 1500 lombikbébi született, 2024-re ez a szám elérte a 3000-et.

A meddőségi magánklinikák államosítását a kormány korábban azzal indokolta, hogy a magánintézetekben sok a szabálytalanság, és nem lehet tudni, mi lesz a be nem ültetett embriókkal. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy 2017-es nyilatkozatában arról beszélt, az államosítással azt akarják megakadályozni, hogy „a magzati korukat élő magyar emberekkel kísérletezzenek, legyilkolják őket, lefagyasszák, kidobják őket, és a szöveteiket felhasználják ipari célra (…) A magánbiznisz helyett az állami kontroll világába kell áthelyezni ezeket az eljárásokat”.

Kaáli Nagy Géza professzor, a korábbi Kaáli Intézet alapítója a Népszavának azt mondta, a megszületett babák számának növekedése nem az államosításnak, hanem a 2020 óta elérhető bőkezűbb finanszírozásnak köszönhető. A szakember szerint a jelenlegi hazai meddőségi kezelés hatékonysága messze nem ad okot a dicsekvésre.

Kaáli szerint a rossz mutató oka, hogy a jogszabály nem veszi figyelembe a biológiai törvényeket: bár a kezeléseket 45 éves korig finanszírozzák, 40 év felett a nőknek már donorpetesejtre lenne szükségük a sikerhez. A saját petesejtes eljárás esélye ebben a korban jó esetben is csak egy százalék, míg anonim donorpetesejttel már az első beavatkozásnál 70 százalékos eredményességet lehet elérni.

A petesejt-donáció eddigi tiltása mögött Kaáli Nagy Géza a kormány és a katolikus egyház viszonyát sejti, mivel az egyház elutasítja a lombikprogramot, különösen az idegen petesejt beültetését.

Kaáli szerint a mostani törvénymódosítási javaslat időzítése nem véletlen: a kormány a választásokhoz közeledve próbálja sikeresnek beállítani a meddőség elleni küzdelmet, és ezért hajlandó szembemenni az egyház tanításaival is, hogy megnyerje a több mint félmilliósra tehető érintett választói réteg szimpátiáját.

A jogszabályváltozás önmagában azonban kevés, mivel a meddőségi centrumok súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. Kaáli Nagy Géza felidézte, hogy Takács Péter maga is elismerte egy korábbi nyilatkozatában:

A pontos adatokhoz való hozzáférés egyébként nehézkes, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis nem gyűjt vagy nem tesz közzé nyilvános adatokat a lombikbébik születéséről, ellentétben az Európai Unió legtöbb tagállamával.