HÍREK
A Rovatból

Iránytű: Egyértelmű a kormányváltó hangulat, a biztos választási résztvevők között 42 százalékkal első a Tisza, a 18-29 évesek körében a Fidesz gyengült

Az intézet kutatása szerint a biztos szavazók körében a Tisza 42, a Fidesz 32 százalékon áll. A kormánypártok az ország nyolc régiójából már csak kettőben vezetnek.


Nem egyetlen pillanatfelvétel, hanem egy ötezer fős, három hónapon átívelő kutatás rajzol képet a politikai erőviszonyokról az év végén. Ebből az derül ki, hogy az ellenzéki Tisza Párt magabiztos előnnyel bír a biztos szavazók körében, miközben a kormánypártok bázisa bizonyos demográfiai csoportokban továbbra is rendíthetetlen.

Az Iránytű Intézet szeptember és november között, összesen 5000 fő telefonos megkérdezésével mérte fel a pártok támogatottságát.

Az intézet szerint az adatsor azért tesz lehetővé „mélyebb megértést a pártokkal kapcsolatban”, mert nem egyetlen időpontot rögzít, hanem három hónap adatait összesíti – írta a Népszava, amelyhez elsőként jutott el az elemzés.

A választási részvételüket biztosra ígérők körében a Tisza Párt 42 százalékkal áll az élen, míg a Fidesz-KDNP 10 százalékpontos lemaradással, 32 százalékon követi.

A két nagy tömb mögött a Mi Hazánk Mozgalom a harmadik erő 5 százalékkal, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3, a Demokratikus Koalíció pedig 2 százalékon áll ebben az összevetésben. Az egyéb pártokat a választók 1 százaléka támogatná, míg a biztos szavazók 15 százaléka nem tudott dönteni, vagy nem árulta el preferenciáját.

Pék Szabolcs, az intézet vezető elemzője szerint

„a társadalom abszolút többsége kormányváltást szeretne”.

A szakértő kiemelte, hogy a megkérdezettek mintegy hattizede igényli ezt, ami a Tisza-táboron is túlnyúlik. „Ez azt sugallja, hogy még a Tiszának is lehetnek tartalékai. A kormány maradását óhajtók aránya viszont megegyezik a Fidesz-tábor méretével, így egyelőre nem látszik honnan tudna kapitalizálni a kormánypárt” – hangsúlyozta az elemző.

Az ország nyolc régiójából hatban Magyar Péter pártja vezet, a Fidesz-KDNP csupán két területen tudta megőrizni fölényét.

Az Észak-Alföldön a kormánypártok 37 százalékon állnak a Tisza 32 százalékával szemben, és a Dél-Dunántúlon is a Fidesz vezet 36 százalékkal a 33 százalékos ellenzéki párttal szemben. Ezekben a térségekben egyik kis párt sem éri el az 5 százalékos küszöböt. Budapesten és Pest megyében ugyanakkor jelentős, kétszámjegyű az ellenzéki előny: a fővárosban 42-26, Pest megyében pedig 45-27 az arány a Tisza javára.

A településszerkezetet vizsgálva látható, hogy a községekben a különbség hibahatáron belüli, a Fidesz 36 százalékához a Tisza 32 százalékkal zárkózott fel.

A megyei jogú városokban viszont a Fidesz hátránya behozhatatlannak tűnik, itt 42-28 az állás a Tisza javára, sőt a kis- és középvárosokban is átvette a vezetést az ellenzéki párt. A vidéki adatokat Pék Szabolcs a településszerkezettel indokolta: „Ennek magyarázata az lehet, hogy ezeken a vidékeken több az aprófalvas körzet, ami kedvez a Fidesznek.” Hozzátette: „Egy példát kiemelve: a baranyai 4-es választókerületben például 174 település van. Ezeket az országrészeket a településszerkezet miatt rendkívül erőforrás igényes »lejárni«, így Magyar Péter dolga is nehezebb.”

A demográfiai adatok alapján a generációs szakadék tovább mélyült. A 18-29 évesek körében a Fidesz támogatottsága 12 százalékra csökkent, míg a Tisza Párté 60 százalékra nőtt.

A 65 év felettieknél fordított a helyzet: ott a Fidesz 46 százalékkal dominál, a Tisza pedig 25 százalékon áll, bár az ellenzéki párt tavasz óta itt is közel 7 százalékot javított. Iskolázottság szerint a nyolc általánost végzetteknél a Fidesz 27 százalékponttal vezet, a diplomásoknál viszont 50-20-ra fordul az arány a Tisza javára.

A választási aktivitás terén a Tisza Párt szavazói mutatkoznak elkötelezettebbnek: 93 százalékuk tervezi, hogy mindenképpen az urnákhoz járul, míg a kormánypárti szavazóknak csak 86 százaléka állítja ezt biztosra.

A Mi Hazánk szavazóinak aktivitása jelentősen elmarad a két nagy tömbtől, csupán 76 százalékos. Az elemző szerint a kormánypárt mozgástere korlátozott. „Ha győzni akarnak, akkor a fiatalabb, városi, iskolázott, középrétegekben kellene erősödniük, de ezeket a csoportokat teljesen maga mellé tudta állítani a Tisza. Úgyhogy itt nem igazán látok mozgásteret a kormánypárt számára” – fogalmazott Pék Szabolcs.

A mostani adatok értelmezéséhez hozzátartozik, hogy más intézetek mérései decemberben árnyaltabb képet mutattak. Az IDEA Intézet a hónap elején szintén a Tisza stabil előnyét és hárompárti parlamentet vetített előre. Ezzel szemben a 21 Kutatóközpont november végi adatai a különbség szűkülését jelezték – Tisza 47, Fidesz 40 százalék a döntötteknél –, amit elemzők részben a kormány által bejelentett jóléti intézkedéseknek, például a nyugdíj-kiegészítésnek és a családi adókedvezményeknek tulajdonítottak. A kormánypárti sajtóban októberben idézett Magyar Társadalomkutató pedig még Fidesz-vezetést mért az aktív pártválasztók körében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Varga Judit mindössze három szóval reagált arra, hogy Orbán Viktor vele példálózott
Orbán Viktor a kormány és az ország viszonyát Varga Judit és Magyar Péter bántalmazó kapcsolatához hasonlította. Varga Judit egy mindössze háromszavas, rejtélyes mondattal reagált a volt miniszterelnök bejegyzésére.


„A kormány lassan bántalmazó kapcsolatban lesz az egész országgal. Úgy is mondhatom, hogy ma az ország a Varga Judit” – írta ki közösségi-oldalára szombaton Orbán Viktor korábbi miniszterelnök. A szöveg mellé Orbán azt is odaírta: „Team Judit”.

A Telex kérdésére a politikai szerepvállalástól visszavonult volt igazságügyi miniszter mindössze három szóval reagált: „Mindig van kiút.”

Varga Judit ugyanezt az üzenetet fűzte ahhoz a kapcsolati erőszakról szóló kisfilmhez is, amelyet a lemondása után tett közzé a közösségi oldalán.

A volt igazságügyi miniszter 2024-ben állította azt, hogy házasságuk alatt Magyar fizikailag és verbálisan is bántalmazta. Magyar Péter ezeket a vádakat korábban úgy kommentálta, hogy azok „totálisan abszurdak és minden valóságalapot nélkülöznek”, és szerinte a lejárató információkat Rogán Antal és a „suttogó propaganda” terjeszti róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Stumpf István: A korrupció bizonyos elemei még a miniszterelnök asztaláig is elértek
Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere a Fidesz kampányának egybites üzeneteit és a fiatalság elpártolását is a bukás okai között sorolta.


„Megbukott a NER rendszere, véget ért az Orbán-rendszer” – jelentette ki Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, aki az április 12-i „súlyos vereség” után értékelte a helyzetet, és a Fidesz működésének alapjait kérdőjelezte meg.

A volt miniszter szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének bukását egyfajta morális válság is okozta. „A becsületesen és tisztességesen dolgozó individualizmus polgári erényét elnyomta a kivagyiságon alapuló kalmári közszellem” – mondta.

Stumpf arról beszélt, hogy „a korrupció bizonyos elemei még a miniszterelnök dolgozószobájának asztaláig is elértek.”

Szerinte a Fidesz már 2022 után elvesztette erkölcsi vezető szerepét, a párton belül pedig „megszűnt a visszacsatolás”, miközben a társadalom nehezen viselte a klientúra túlkapásait.

A belső működési problémák között említette a generációs feszültséget és azt, hogy a vezetők kiválasztásánál a szakmai szempontok háttérbe szorultak. „A túlzott lojalitáson alapuló szempontok felülírták a szakmai elemeket” – fogalmazott a korábbi miniszter, aki egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztosként is dolgozott.

A választási kampányt is bírálta, amely szerinte „kontraproduktív volt, egybites üzenetekkel”.

A politikai pozicionálás kudarcáról azt mondta: „Nem tudtuk megakadályozni, hogy a Tisza a jövőt, mi pedig a múltat jelentsük.”

Stumpf szerint a középosztály fellázadt, mert féltette a státuszát, a Z generációt pedig a párt nem tudta kezelni.

A kiutat a helyi közösségek – értelmiségiek, gazdák, vállalkozók – visszahódításában és a „nemzeti tőkés osztály” bevonásában látja, mert ahogy mondta, „nem hagyunk senkit az útszélén”. A feladat szerinte most az, hogy megállítsák „a józan ész trónfosztását”, és eljöjjön „a cselekvő optimizmus ideje”.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a Nemzeti Levéltár kirúgott vezetője, elárulta, miért tárgyalt a miniszter háta mögött
Szabó Csaba elismerte, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve kereste meg a Tudományos és Technológiai Minisztériumot. Lépéséről nem tájékoztatta a fenntartó minisztert, Tarr Zoltánt, aki bizalomvesztésre hivatkozva vonta vissza a megbízatását.


„Hibáztam, de így is méltánytalan a felmentésem” – mondta Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár menesztett főigazgatója, aki most először beszélt részletesen a történtekről. A levéltár vezetőjének megbízatását Tarr Zoltán miniszter vonta vissza bizalomvesztésre hivatkozva, mert Szabó a fenntartót megkerülve kezdeményezte az intézmény fenntartói státuszának megváltoztatását.

Szabó a HVG-nek elmondta, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve úgy gondolta, az iratőrzés a Tudományos és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért kereste meg a tárca vezetőjét, Tanács Zoltánt. Elismerte, hogy eljárási hibát követett el, amikor erről nem tájékoztatta a fenntartó Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot.

A menesztés gyorsaságáról elmondta: „néhány perc alatt lezajlott az egész, nem volt mód magyarázatra.” Hozzátette, nem fog pereskedni, és még nem döntötte el, hogy levéltárosként folytatja-e egy új vezetés alatt.

Tarr Zoltán miniszter szerint „nem volt bölcs döntés a főigazgatótól, hogy a háta mögött tárgyalni kezdett a fenntartóváltásról.”

Arra a kérdésre, hogy nem volt-e eltúlzott a retorzió, úgy válaszolt: „világossá kell tenni, hogy a rossz döntéseknek következményei vannak.”

A menesztett vezető egy nyolcpontos szakmai programot is kidolgozott, amely az intézmény modernizálását célozta. Ebben szerepelt többek között a mesterséges intelligencia bevonása a levéltári munkába, egy átmeneti levéltár létrehozása a közigazgatási iratok számára, valamint a levéltárban őrzött adatok, például a vízgazdálkodással kapcsolatos információk hasznosítása a kormányzati döntéshozatalban.

Politikai kötődését firtató kérdésre úgy reagált: „a magánvéleményemet soha nem vittem be az intézménybe, és nem pártpolitikai érdekek, hanem a neveltetésemből fakadó értékek mentén élek.”

Szabó Csaba az intézmény súlyos működési gondjaira is felhívta a figyelmet. A levéltár 2018-as, Szentháromság téri épületéből való kiköltözése után az iratok elhelyezése csak részben oldódott meg. „10 kilométer iratot a Magyar Nemzeti Múzeum XI. kerületi Daróczi úti raktárbázisán helyeztek el ideiglenesen. A fennmaradó nyolc kilométer iratot az Országos Levéltárnak kellett átvennie, ezzel pedig teljesen betelt a szabad raktárkapacitás.”

„Ma már nem tudunk átvenni iratokat, nem tudunk megfelelni a jogszabályi kötelezettségünknek” – mondta a helyzetről.

Elmondása szerint 2020-ban elkészült egy új raktárbázis terve, amely mintegy 15 milliárd forintból felépíthető lenne, és 50 évre garantálná a kormányszervek iratainak megőrzését.

A személyi döntésen túl a levéltári rendszer több súlyos problémája is megoldásra vár. Az alacsony bérek miatti feszültség, az országos és a vidéki levéltárak közötti ellentétek, valamint a raktározási gondok kezelése már az új vezetés feladata lesz. Az utód személye egyelőre nem ismert. A minisztérium hétfő délutánra hívta össze az országos és megyei levéltárak vezetőit tájékoztatásra.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Semmi kedvem megváltozni” – mondta Orbán Viktor, miután ismét ő lett a Fidesz elnöke
A Fidesz ismét megválasztott elnöke azt mondta, nem érdekli sem a dicsőség, sem a hírnév, vagyona sincs, van viszont egy jó életrajza, és azt nem fogja a végén elrontani.


A Fidesz-kongresszuson újra megválasztották Orbán Viktort a párt elnökének.

Az elnök elmondta, hogy a Fideszre és a KDNP-re is úgy gondolt, mik akik készek évtizedet áldozni arra, hogy megteremtsék a szuverén Magyarországot. Szerinte a 22 évben arra vártak és azért dolgoztak, hogy a „történelem ura” megadja a kormányzati hatalmat, amivel ezt megteremthetik a „rajongva szeretett hazánknak”.

2010-ben azt érezte, hogy ez lesz Magyarország utolsó esélye erre, mielőtt „elnyelné a nyugati globalista liberális világ feneketlen bendője”. Úgy vélte, hogy ehhez 20 évre lesz szükség, de közbejött a Covid-járvány, a háború és a migráns-invázió is. 16 évig a többség jól harcolt, de a végén a többség letette a fegyvert.

Beszélt arról is, hogy az ellenfeleket ismeri, és tudja, hogy Magyarországra milyen jövő vár: „jönnek az idegenek, és kizsebelik Magyarországot” - közölte.

Köszönő beszédében azt is közölte, hogy tudja, hogy most jönnie kell a fiataloknak. Ezért csak egy évre kérte a megbízást. Becsületbeli ügynek tartotta, hogy a vereeség után lemondott, de ebben a helyzetben nem áll félre. Elnökként úgy akarja átadni a pártot a fiataloknak, hogy az majd a győzelemre legyen esélyes. Ezt a munkát el is fogom végezni - tette hozzá.

"Én nem árulok, ti meg nem vesztek velem zsákbamacskát. Tudjátok, hogy semmi kedvem megváltozni". Nem tesz fordulatot, nem fog "herebere partikra" járni, nem festi magát másnak, és fiatalabb sem akar lenni - közölte. "Örülük, hogy sikerült 63 éves koromig elvergődnöm" - mondta.

Nem hátrál meg, "kuruc vagyok" és csak a nemzeti politika érdekeli. Sem a pénz, sem a nemzetközi elismerés nem csábítja. Szolgálni akarja a hazáját. Nem érdekli a dicsőség, a hírnév, vagyona sincs, de van egy jó életrajza, és azt nem fogja a végén elrontani - közölte.

A kongresszus megválasztott a négy alelnököt is. Orbán Viktorra 729-en szavaztak, nyolcan nem voksoltak. Gál Kinga 701 szavatot kapott, Bóka János 711-et, Gyopáros Alpár 717-et, Kreicsi Bálint 701-et, így ők lettek az elalelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk