Tilos lesz jelezni, hol mérnek a rendőrök – kivennék ezt a funkciót a Waze szolgáltatásából
A franciáknál már több mint 10 éve érvényben van a tiltás, most a spanyol hatóságok is komoly bírsággal sújtanák azokat is, akik csoportokban osztják meg az ellenőrzések helyét.
A Spanyol Közlekedési Főigazgatóság (DGT) új törvénytervezete megtiltaná a Google Maps és a Waze számára, hogy valós időben jelezzék a rendőrségi ellenőrzőpontokat és a mobil sebességmérőket. A hatóság szerint ezek az értesítések megkönnyítik a szabályszegők dolgát, például az ittas vagy körözött sofőrök elkerülhetik az ellenőrzéseket.
A tervezet célja, hogy minden formában megakadályozzák a rendőrségi ellenőrzések helyének megosztását. Ez vonatkozna nemcsak a navigációs alkalmazásokra, hanem a közösségi médiára is.
A DGT szerint ez az intézkedés elengedhetetlen a közlekedésbiztonság javításához.
Franciaországban már 2012 óta érvényben van egy hasonló szabály. Ott az alkalmazások csak több kilométeres sugarú veszélyzónákat jelölhetnek meg, de nem tüntethetik fel pontosan a rendőrségi ellenőrzések helyét – írja a La Razón.
Spanyolországban a hatóságok már 2023-ban léptek fel olyan WhatsApp- és Telegram-csoportok ellen, amelyekben valós időben osztották meg az ellenőrzések helyét. Az Euro Weekly News szerint néhány ilyen csoport adminisztrátorát súlyos szabálysértés miatt jelentették fel a közbiztonsági törvény alapján.
A Spanyol Közlekedési Főigazgatóság (DGT) új törvénytervezete megtiltaná a Google Maps és a Waze számára, hogy valós időben jelezzék a rendőrségi ellenőrzőpontokat és a mobil sebességmérőket. A hatóság szerint ezek az értesítések megkönnyítik a szabályszegők dolgát, például az ittas vagy körözött sofőrök elkerülhetik az ellenőrzéseket.
A tervezet célja, hogy minden formában megakadályozzák a rendőrségi ellenőrzések helyének megosztását. Ez vonatkozna nemcsak a navigációs alkalmazásokra, hanem a közösségi médiára is.
A DGT szerint ez az intézkedés elengedhetetlen a közlekedésbiztonság javításához.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amerikában új szót találtak ki arra, amit Orbán a gazdasággal csinál, ráadásul Brüsszelre van utalva
A Wall Street Journal szerint a magyar kormány az EU zöld előírásaira alapozta az akkumulátor-stratégiát. A brüsszeli visszakozás és a gyenge kereslet miatt azonban a modell megbukhat.
„Magyarország miniszterelnöke, Bidenhez hasonlóan, nagyot fogadott a zöld autókra, és most azoktól az emberektől szorul segítségre, akiket imád gyűlölni” – ezzel a felütéssel illette a magyar gazdaságpolitikát a Wall Street Journal, amely
egy friss elemzésében megalkotta az „Orbánomics” kifejezést.
A lap szerint
a magyar kormány mindent az elektromos járművekre tett fel, és most az Európai Unió szabályozóira támaszkodik, hogy a befektetések megtérüljenek.
A januárban megjelent legfrissebb adatok szerint a 2025-ös GDP-növekedés még a gyenge 2024-esnél is elmaradt.
A magyar állam 2004 óta 871 millió dollár támogatást nyújtott autóipari szereplőknek, amihez 2018 óta több mint 2,57 milliárd dollárnyi „kifizetett vagy függőben lévő támogatás” társult az elektromos járművek akkumulátorgyárai, jellemzően kínai és dél-koreai cégek számára.
Az Éltető Andreától, a Világgazdasági Intézet munkatársától származó adatok alapján ez összességében több mint 3,44 milliárd dollárnyi állami támogatást jelent a zöldautó-iparnak egy olyan országban, amelynek GDP-je körülbelül 223 milliárd dollár.
A cikk szerint a kormányfőnek nagy szüksége van az EU szabályozóira ahhoz, hogy a magyarországi gyártású elektromos autók és akkumulátorok piacra kerülhessenek. A lap idézi is a 2030-ig szóló nemzeti akkumulátoripari stratégiáról szóló korábbi minisztériumi jelentést, amely szerint az EU „kényszerítette, vagyis »ösztönözte« az autóipart a környezetbarát elektromos technológiákra való átállásra, és milyen ösztönzőket kínált az elektromos járművek iránti piaci kereslet élénkítésére”.
Az európai autósok azonban továbbra sem lelkesednek az elektromos autókért, az EU pedig visszavonulni látszik a belső égésű motorok 2035-től tervezett tilalmától.
Eközben Franciaország újragondolja a városokra vonatkozó alacsony kibocsátású övezetekre vonatkozó kötelezettségeit, míg más országok csökkentették az elektromos közlekedésre való áttérés ösztönzőit. A lap szerint a vártnál gyengébb kereslet azt jelenti, hogy az elektromos autózásra építő magyar stratégia kátyúba juttatta a gazdaságot.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a magyar állami támogatáshoz a befektetőknek teljesíteniük kell az ígért foglalkoztatási szintet akkor is, ha nincs elegendő megbízásuk.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint ezek a feltételek „nem engedik, hogy a vállalatok természetes módon zsugorodjanak, ha a helyzet indokolja, hanem kénytelenek felhalmozni a munkaerőt”. Ez azért jelent problémát, mert leköti az erőforrásokat és a munkavállalókat, miközben az egész gazdaságot munkaerőhiány sújtja.
„Magyarország miniszterelnöke, Bidenhez hasonlóan, nagyot fogadott a zöld autókra, és most azoktól az emberektől szorul segítségre, akiket imád gyűlölni” – ezzel a felütéssel illette a magyar gazdaságpolitikát a Wall Street Journal, amely
egy friss elemzésében megalkotta az „Orbánomics” kifejezést.
A lap szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hála és köszönet a Fidesznek, hogy nem önt indítja a választókerületben” – összecsapott a fideszes Tasó László az ellenzéki polgármesterrel
Nyíradony polgármestere szerint a korábbi fideszes vezetés szabálytalanul használt fel uniós forrásokat. A városnak most egy ipari park miatt 550 milliót, más projektekből pedig 251 milliót kell visszafizetnie.
Egymilliárdos visszafizetési kötelezettség, költségvetési csalás gyanúja és egyre durvuló üzengetés árnyékolja be Nyíradony mindennapjait, miután a város ellenzéki polgármestere és a térség fideszes országgyűlési képviselője nyílt levélháborúba kezdett.
A vita azután robbant ki, hogy Szilágyi Zoltán polgármester közzétette: a városnak mintegy egymilliárd forintot kell visszafizetnie a korábbi, fideszes vezetés idején indított projektek szabálytalanságai miatt.
A hatalmas teher több tételből áll össze. A legnagyobb részét, mintegy 550 millió forintot egy ipari parkra kapott támogatás teszi ki, amit egy az egyben vissza kell fizetni. Emellett a jelenlegi városvezetés szerint további
251 millió forintot a korábbi önkormányzat a céltól eltérően, a város működési költségeire, például bérekre és közüzemi számlákra költött, és ezt az összeget soha nem pótolta vissza.
Az ipari parkra kapott támogatást azért kell teljes egészében visszafizetni, mert az önkormányzat nem teljesítette a feltételeket: a 48,8 hektáros terület több mint felét kellett volna birtokolnia tavaly december végéig, de a határidőre csupán 3 százalék volt a tulajdonában. A vita másik forró pontja a Művelődési Ház állapota. Míg Tasó László fideszes országgyűlési képviselő az épület pusztulásáért a jelenlegi vezetést hibáztatta, Szilágyi Zoltán polgármester szerint a kivitelező mulasztott, amit egy igazságügyi szakértő is megállapított. A cég elismerte a felelősségét, és pénzügyi biztosíték mellett vállalta a teljes helyreállítást.
Tasó László nyílt levélben támadt a városvezetésnek, szerinte az önkormányzat nem érdemel kormányzati segítséget.
Azt írta, a „városvezetők” a hivatalból a fedett és másoktól elzárt privát parkolóból, a kirúgott vezetők és dolgozók elfoglalt irodájából nézik nap mint nap, ahogyan tönkre megy, lerohad a vakolat, a falak és a többmilliós gőzölt parkettaburkolat. A vitatott pénzfelhasználást azzal magyarázta, hogy az a város működőképességét szolgálta: „Ezt a pénzt ideiglenesen munkabérre és járulékfizetésre, a sportcsarnok és uszoda működtetésére vagy mint ahogyan most is, közüzemi számlák kifizetésére használták fel, hogy a város működőképes maradjon. Amennyiben nem lesz újabb bevételi forrása a városnak, … akkor az önkormányzatnak meg vannak számlálva a hónapjai.”
Szilágyi Zoltán polgármester válaszában élesen bírálta a képviselő stílusát. „Mi nem fogjuk az ön stílusát felvenni. Nem fogunk személyeskedni. Tényeket és valóságot fogunk válaszolni” – írta, majd egyenesen bűncselekmény gyanúját vetette fel a támogatások elköltése miatt.
„Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a pályázatra leutalt pénzeket, támogatásokat … felhasználni bűncselekmény, amit úgy hívnak, hogy költségvetési csalás.
Szilágyi szerint „Ez már azáltal megvalósult, hogy a céltól eltérően másra használták fel a támogatást. De ehhez, ha hozzátesszük, hogy az elköltött 180 millió és 71 millió forintot soha ‘nem tették vissza’, akkor különösen igaz, hogy minimum a bűncselekmény gyanúja fennáll.
S tudja képviselő úr, hogy a pályázati támogatásból másra elköltött 251 millió forintot most ennek a városvezetésnek kell visszafizetni. Azt az összeget, amit az ön unokaöccse [Tasó Béla, korábbi fideszes polgármester - a szerk.] elköltött a rendeltetéstől eltérő célra. S ez önnek rendben van?”
– tette fel a kérdést a polgármester, aki azt is írta, hogy
„Hála és köszönet a Fidesznek, hogy nem önt indítja a választókerületben. Csak remélni tudjuk, hogy a város új országgyűlési képviselője magasabb színvonalat fog képviselni a jövőben, függetlenül attól, hogy melyik pártból kerül ki a személye.”
A kormány 2023 augusztusában beruházási célterületté nyilvánította a nyíradonyi ipari parkot. Korábbi sajtóhírek szerint a 2019 és 2024 közötti ciklusban a Tasó család érdekeltségei jelentős önkormányzati megrendeléseket nyertek el, a most vitatott, mintegy 250 millió forintos hiány miatt pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálódik. Az ügyre Hadházy Ákos független képviselő is reagált, aki szerint a nyíradonyi helyzet országos problémára világít rá.
„Szilágyi Zoltánék helyzete Nyíradonyban megmutatja kicsiben, mekkora kihívás lesz nagyban az egész országban egy szétlopott romhalmazt eltakarítani és újjáépíteni”
– kommentálta a Facebookon a vitát, melyet a 24.hu foglalt össze.
Ahogy korábban megírtuk, a körzetben 2026-ban már nem Tasó Lászlót indítják a kormánypártok.
Egymilliárdos visszafizetési kötelezettség, költségvetési csalás gyanúja és egyre durvuló üzengetés árnyékolja be Nyíradony mindennapjait, miután a város ellenzéki polgármestere és a térség fideszes országgyűlési képviselője nyílt levélháborúba kezdett.
A vita azután robbant ki, hogy Szilágyi Zoltán polgármester közzétette: a városnak mintegy egymilliárd forintot kell visszafizetnie a korábbi, fideszes vezetés idején indított projektek szabálytalanságai miatt.
A hatalmas teher több tételből áll össze. A legnagyobb részét, mintegy 550 millió forintot egy ipari parkra kapott támogatás teszi ki, amit egy az egyben vissza kell fizetni. Emellett a jelenlegi városvezetés szerint további
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Márciusra összeomolhat a pszichiátriai ellátás a Nyírő Gyula Intézetben, 15 orvos már felmondott
Az intézet 40 orvosa petíciót nyújtott be a kórház vezetésének és az Országos Kórházi Főigazgatóságnak. A vállalhatatlan munkateher miatt két osztály azonnali bezárását sürgetik.
„Márciusra a betegek ellátása ellehetetlenül” – ez a drámai figyelmeztetés áll abban a petícióban, amelyet a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet 40 orvosa írt alá, miután kevesebb mint két év alatt 15 pszichiáter szakorvos távozott az intézményből. A Telexhez eljutott dokumentum szerint
2024 márciusa és idén január 20-a között mondott fel a 15 szakember, a felmondási hullám pedig az utolsó negyedévben egyre intenzívebbé vált.
Többen jelenleg is a felmondási idejüket töltik, a petíció szerint az ő távozásukkal márciusra valóban összeomolhat a betegellátás.
A Nyírő Gyula Intézet a hazai pszichiátriai és addiktológiai ellátás országos központja, amely a Lipótmezőnek is nevezett egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2007-es bezárása után vált a terület szakmai centrumává.
Az intézmény 614 ágyának többségén, 496 ágyon lát el betegeket az egész országból, és kulcsszerepet játszik a szakorvosjelöltek képzésében is.
Az orvosok a petícióban a neuropszichiátriai és az A jelű pszichiátriai osztály azonnali bezárását, az intézet ellátási területének csökkentését, a szakorvosképzés jogszabályi feltételeinek biztosítását, valamint a korábban megszüntetett ápolói anyagi ösztönzők visszaépítését sürgetik. A dokumentum szerint
jelenleg öt osztályon – köztük az országban egyedülálló, súlyosan agresszív, ön- és közveszélyes betegeket ellátó emelt biztonságú pszichiátriai osztályon – is kevesebb szakorvos dolgozik az előírt minimumnál.
Különösen súlyos a helyzet a neuropszichiátriai osztályon, ahol a petíció szerint „tényleges orvosi jelenlét nincs”. A szakorvoshiány miatt a betegeket és a hozzátartozókat nem tudják a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatni, a hiányt pedig a rezidensekkel sem lehet pótolni, mert ők „önálló munkavégzésre nem oszthatók be”.
A dokumentum szerint
„a kilépő szakemberek magas számáért a felelősség az intézmény vezetőségét terheli”, amely a szakmai visszajelzésekre nem nyitott.
Mind a 15 szakorvos Ézsi Robin 2024 márciusában kezdődő főigazgatósága alatt hagyta ott az intézményt. Ézsi Robint tavaly január 15-én nevezték ki hivatalosan, végzettsége szerint azonban nem pszichiáter, hanem foglalkozás-egészségügyi szakorvos. A távozó orvosok kellemetlen, toxikus szervezeti kultúrára panaszkodtak. „A felső vezetők után távozott több főorvos, aztán a gyakorlottabb szakorvosok, de most már nagyon aggasztó a helyzet, mert fiatal szakorvosok mennek el, a rezidensek lázadoznak” – mondta az egyik távozott főorvos.
A Belügyminisztérium alá tartozó egészségügyi államtitkárság azt közölte, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság megkapta a petíciót, és „az abban megfogalmazott észrevételeket folyamatosan és körültekintően vizsgálja, valamint az abban szereplő szakmai és egyéb felvetésekkel érdemi módon foglalkozik”. Hozzátették, hogy az egyeztetések zajlanak, és szerintük „az érintett intézményben a betegellátás folyamatossága és biztonsága garantált, az ellátás zavartalanul, a hatályos szakmai és jogszabályi előírásoknak megfelelően történik.
„Márciusra a betegek ellátása ellehetetlenül” – ez a drámai figyelmeztetés áll abban a petícióban, amelyet a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet 40 orvosa írt alá, miután kevesebb mint két év alatt 15 pszichiáter szakorvos távozott az intézményből. A Telexhez eljutott dokumentum szerint
2024 márciusa és idén január 20-a között mondott fel a 15 szakember, a felmondási hullám pedig az utolsó negyedévben egyre intenzívebbé vált.
Többen jelenleg is a felmondási idejüket töltik, a petíció szerint az ő távozásukkal márciusra valóban összeomolhat a betegellátás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Különös választási matek a Kutyapárttól – a Fidesznek hozhat 2 mandátumot, aki a Tiszára szavaz
A kutyák szerint az MKKP az utolsó baloldali párt az országban, mert „a Demokratikus Koalíció elesett, miután összefogott Jakab Péterrel, és így összefogás 2.0-vá vált”.
Többet ér a rendszerváltás szempontjából a Magyar Kétfarkú Kutyapártra leadott szavazat, mintha a támogatóik a Tisza Pártra voksolnának – állítja az MKKP. Saját, nem részletezett számításaikkal azt vezették le, hogy ha a szavazóik mégis a Tiszát választanák, a Tisza Párt 3, a Fidesz pedig 2 extra mandátumhoz jutna. A párt egy pénteki háttérbeszélgetésen ismertette kampányterveit, ahol bejelentették, hogy önállóan indulnak az áprilisi választáson, és várhatóan 70-80 egyéni képviselőjelöltjük lesz – írta a 444.
Szabó Márton Csoki, a párt influenszerből lett szekértolója szerint
az MKKP az utolsó baloldali párt az országban, mert „a Demokratikus Koalíció elesett, miután összefogott Jakab Péterrel, és így összefogás 2.0-vá vált”.
Hozzátette, csak a Kutyapárt áll ki a kisebbségek mellett, képviseli a szolidaritást és a zöld ügyeket. „Nem félünk kiállni azok mellett az emberek mellett, akik nem feltétlenül hoznak szavazatokat” – fogalmazott. Az indulásukat azzal indokolta, hogy nem tud majd mindenki a Tiszára szavazni.
„Aki nem akar egy jobboldali, egy szélsőjobboldali és egy jobbközép pártból álló parlamentet, leszavazhat a kutyapártra, hogy a Tiszántúlon rekedt embereknek is legyen képviselete a parlamentben.”
A párt tavaly áprilisban jelentette be az önálló indulást, miután a Tisza Párt elutasította az együttműködést. Az MKKP országos listájának első öt helyezettje Nagy Dávid pártigazgató, Neulinger Ágnes, Sándor Balázs, Szin Richárd és dr. Pásztor Eszter. A két társelnök, Kovács Gergely és Döme Zsuzsanna nem szerepel a listán, mert nem kívánnak beülni a parlamentbe.
Nagy Dávid listavezető elmondta,
nem politikust, hanem embert juttatnának a parlamentbe, így a képviselőik között nem lesz pártfegyelem,
mindenki a saját értékei szerint szavazhat majd. Kijelentette, ha a párt nem jut be a parlamentbe, és a Tisza az ő szavazóik miatt nem váltja le a kormányt, a kormányváltás elmaradása miatt nem lesz lelkiismeret-furdalása. „Nincs olyan, hogy egy párt egy másik miatt nem nyer” – fogalmazott. A párt célja, hogy olyan döntésekre kényszerítse a politikai elitet, amelyekre maguktól nem lennének hajlandóak, és elsőként a leghátrányosabb helyzetűek helyzetét rendeznék.
A párt alapvetően Budapesten, Pest megyében és a városias körzetekben indít jelölteket, többek között Zuglóban is, Hadházy Ákos és a tiszás Velkey László György körzetében.
Választási programjukat szombaton mutatják be a párttagoknak, utána teszik nyilvánossá. A program főbb pontjai között szerepel az igazságosság, az átláthatóság és a fenntarthatóság, ezen belül a melegházasság engedélyezése, a kannabisz legalizálása, az egyszülős családok támogatása és egy országos demenciastratégia bevezetése.
Nagy szerint 200 ezer stabil szavazójuk mellett további 200 ezer olyan ember van, aki úgy érzi, elveszik a szavazata, ha az MKKP-t választja; őket akarják meggyőzni. A kampányuk részeként országjáró buszt indítanak, és több nagy akciót is terveznek, ilyen lesz például a március 15-i rendezvényük.
Többet ér a rendszerváltás szempontjából a Magyar Kétfarkú Kutyapártra leadott szavazat, mintha a támogatóik a Tisza Pártra voksolnának – állítja az MKKP. Saját, nem részletezett számításaikkal azt vezették le, hogy ha a szavazóik mégis a Tiszát választanák, a Tisza Párt 3, a Fidesz pedig 2 extra mandátumhoz jutna. A párt egy pénteki háttérbeszélgetésen ismertette kampányterveit, ahol bejelentették, hogy önállóan indulnak az áprilisi választáson, és várhatóan 70-80 egyéni képviselőjelöltjük lesz – írta a 444.
Szabó Márton Csoki, a párt influenszerből lett szekértolója szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
