HÍREK
A Rovatból

The New York Times: Az oroszok már érzik az ukrajnai háború árát

Emelkedésnek indultak az árak, a készpénz iránti kereslet 58-szorosára nőtt, és egész iparágak kerülhetnek bajba a technológiai korlátozások miatt.


Az S7, Oroszország második legnagyobb légitársasága felfüggesztette összes Európába irányuló járatát, reagálva arra, hogy egyre több ország zárja le a légterét az orosz gépek előtt. A New York Times szerint véget érhetnek az orosz középosztály által megszokott olcsó és könnyű nyugati utazások, és ez csak egyetlen szelete annak, hogyan változhat meg a hétköznapi élet Oroszországban a nyugati szankciók hatására.

A lap szerint az orosz közösségi médiában olyan fotók terjednek, amelyek azt mutatják, hogyan változnak az árcédulákon szereplő árak a boltokban.

Oroszország egyik legnagyobb elektronikai kiskereskedője, a DNS a beszerzési nehézségek miatt máris 30 százalékos áremelésre kényszerült.

Pedig még életbe sem léptek az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által bejelentett korlátozások.

Az emberek megrohanták a bankautomatákat, a készpénz iránti kereslet 58-szorosára nőtt, miközben a rubel történelmi mélységbe került a dollárral szemben. Míg néhány hete egy dollár 74 rubelt ért, szombaton már 84-et kértek érte. A hitelminősítő intézetek egymás után minősítik le Oroszországot, a közgazdászok pedig fokozott inflációra, nagyobb tőkekiáramlásra és lassabb növekedésre figyelmeztetnek.

Meginoghatnak a bankok is. Büntetőintézkedések sújtják például a két legnagyobb orosz bankot, a Szberbankot és a VTB-t. A döntés értelmében amerikai cégek nem üzletelhetnek a Szberbankkal, amely nem használhat dollárt a tranzakcióihoz. Ennél is súlyosabb büntetéssel sújtották a VTB-t: a bank valamennyi amerikai pénzintézetnél lévő számláját befagyasztották és felkerült a legszigorúbban szankcionáltak listájára, az SDN-re, ez valószínűleg elriasztja a külföldi cégeket is a VTB-vel való közösködéstől.

Az is felmerült, hogy az orosz bankokat elvágják a világon több mint 11 ezer pénzintézet által használt globális pénzátutalási rendszertől, a SWIFT-től.

A kitiltással gyakorlatilag kizárnák az országot a nemzetközi kereskedelemből.

Elemzők szerint a bankokat sújtó tilalmak azonnali zavart okozhatnak az orosz gazdaságban, de ezek hosszabb távon kezelhetők lesznek. Ezzel szemben a technológiai korlátozások által egyes orosz iparágak fennmaradása is veszélybe kerülhet.

A mostani szankciók érzékenyen érinthetik például az orosz gazdaság fontos ágazatait, köztük a bányászatot, a fémipart, a távközlést és a szállítást.

Az Egyesült Államok exporttilalmat rendelt el több katonai, szállítási és űrkutatási célokra felhasználható technológiára is. Bár egyes technológiákat megpróbálhatnak Kínából pótolni, de amerikai tisztségviselők szerint a kínai cégek nem másolták le a legfejlettebb amerikai termékeket.

Moszkva ugyanakkor a világ negyedik legnagyobb, 631 milliárd dolláros devizatartalékával rendelkezik.

Ez Oroszország 17 hónapnyi exportbevételének felel meg, vagyis nagyon hosszú ideig képesek lehetnek finanszírozni az exportkiesésből fakadó veszteségeket.

És egyelőre nincs szó az orosz energiaexport leállításáról, amely Oroszország gazdaságának fő pillére, mert Európa energiaellátása függ tőle.

Oroszország naponta 5 millió hordónyi nyersolajat és 2,5 millió hordónyi finomított kőolajipari terméket exportál, ez adja a globális olajkereskedelem közel tíz százalékát. És külföldre ad el napi 650 millió köbméternyi földgázt is, ebből nagyjából 230 millió köbmétert Európának.

Tavaly az utolsó negyedévben Oroszországnak 18,5 milliárd dollár bevétele volt a kőolaj exportjából, és 20,8 milliárd dollár a földgázéból. A földgáz tette ki a teljes orosz export 14%-át.

Ha azonban elakadna a szállítás, az már nyáron is komoly problémákat okozna Európában, nem is beszélve a téli időszakról. Ezt pedig egyetlen európai vezető sem szeretné megkockáztatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trump új feltételhez kötné, hogy Amerika segítséget nyújtson egy megtámadott NATO-tagállamnak
Az Egyesült Államok elnöke azt mérlegeli, hogy csak a megfelelő védelmi kiadásokat teljesítő országok számíthatnának amerikai katonai támogatásra egy támadás esetén.


Donald Trump ismét olyan javaslatokat fogalmazott meg a NATO-val kapcsolatban, amelyek jelentős változásokat hozhatnak a szövetség működésében. Az NBC News értesülései szerint a volt amerikai elnök és tanácsadói olyan intézkedési politikát mérlegelnek, amely az Egyesült Államok katonai segítségét a szövetséges országok védelmi kiadásaihoz kötné. Ennek értelmében az USA

csak azoknak az országoknak nyújtana támogatást egy ellenséges támadás esetén, amelyek teljesítik a NATO által előírt 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási küszöböt.

Az elképzelés jelentős változást eredményezhet a NATO működésében, mivel az 5. cikkely kimondja, hogy egy tagállam elleni támadás a szövetség egészét érinti. Az amerikai vezetésben felmerült az is, hogy az Egyesült Államok kizárólag azokkal az országokkal folytasson közös hadgyakorlatokat, amelyek teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzést. Emellett fontolgatják az amerikai csapatok átcsoportosítását olyan NATO-tagállamokba, amelyek megfelelnek ezeknek a feltételeknek.

Donald Trump már korábban is többször bírálta a NATO-tagországokat, amiért szerinte sokan nem költenek eleget védelmükre. Az elmúlt időszakban már 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célkitűzést is javasolt, bár ezt jelenleg az Egyesült Államok sem teljesíti. A NATO legfrissebb adatai szerint 2023-ban 23 tagállam érte el a 2 százalékos küszöböt, közülük öt ország – Észtország, Görögország, Lettország, Lengyelország és az USA – a 3 százalékot is túllépte.

Trump korábbi elnöki ciklusa alatt már felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok kilépjen a NATO-ból, valamint megkérdőjelezte az 5. cikkely jelentőségét országa számára. Az 5. cikkelyt eddig mindössze egyszer alkalmazták, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Ruttkay Zsófia a FUCK NER pólóról: Nem tudom szó nélkül hagyni, ami a filmszakmában zajlik
A forgatókönyvírót a díszbemutatóra kétszer is meghívták, végül elment, de pólójával jelezte a véleményét. Szerinte a Hunyadi költségvetése ötven magyar nagyjátékfilm árának felelne meg.


Ahogy már hírt adtunk róla, Ruttkay Zsófia egy „FUCK NER” feliratú pólóban jelent meg a Müpa színpadán a Hunyadi sorozat díszbemutatóján. A forgatókönyvíró egy évig dolgozott a produkción, de 2020-ban, a Színház- és Filmművészeti Egyetem elfoglalásakor kiszállt belőle.

A Telex kérdésére elmondta, hogy nem tartotta különösebben erős gesztusnak a póló viselését.

„Lehetett volna ennél erősebb is. Inkább ez egy jelzés volt, hogy nem értek egyet azzal, ahogyan jelenleg zajlanak a dolgok Magyarországon”

– fogalmazott.

Először nem tervezte, hogy részt vesz az eseményen, de mivel kétszer is felhívták, végül elment. „Én meg azt gondoltam, jó, akkor elmegyek, de nem tudom szó nélkül hagyni mindazt, ami a filmszakmában zajlik, illetve nem csak ott, mindenhol.”

Ruttkay évekkel ezelőtt kezdett dolgozni a Hunyadin, miután a Kanadában élő magyar producer, Robert Lantos megkereste. Akkor még úgy gondolta, hogy Lantos korábbi közös munkái David Cronenberggel és Atom Egoyannal garanciát jelentenek. „Majd szép lassan kezdett el beszivárogni a valóság, és egyre több olyan dolog jött elő a munkában, amiket már nem tudtam tolerálni” – mondta.

Azt is kiemelte, hogy a Hunyadi az első olyan munkája volt hosszú idő után, amelyért fizetést is kapott, mivel férjével, Pálfi Györggyel általában szinte ingyen dolgoznak a filmjeiken. Hozzátette, hogy a produkció költségvetése nagyjából ötven magyar nagyjátékfilm büdzséjének felel meg.

A pólója vegyes reakciókat váltott ki: egyesek rosszallóan néztek rá, míg ismerőseitől és szakmabeliektől támogató pillantásokat kapott.

A politikai vezetők egy elhatárolt VIP-részlegen tartózkodtak, ahová ő is bemehetett volna, de ezt nem tartotta megfelelő lépésnek. „Lett volna lehetőségem bemenni oda is, de azt gondoltam, ez a fajta trollkodás távol áll tőlem” – mondta a lapnak.

Ahogy már írtunk róla, a Hunyadi-sorozat, nemzetközi címén Rise of the Raven, a magyar televíziózás egyik legnagyobb szabású produkciója, amelynek költségvetése meghaladta a 20 milliárd forintot. A Nemzeti Filmintézet (NFI) tájékoztatása szerint 2021-es bejelentése óta több mint 4,6 milliárd forint pótlólagos állami támogatást kapott a sorozat. A teljes költségvetés így már bőven meghaladja a 20 milliárd forintot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Sára és családja maga fizette a magángépes Maldív-szigeteki luxusutat, állítja a 4iG
Az interneten elérhető árak alapján egy ilyen repülőgép óránként több mint 4 millió forintba kerülhet, és a Maldív-szigetekről Budapestig tartó, körülbelül 9 órás út így akár 40 millió forintba is kerülhetett.


Március elsején a 444.hu fotósa a Liszt Ferenc repülőtéren készített képeket, amelyeken Orbán Sára, a miniszterelnök lánya és családja, valamint Jászai Gellért, a 4iG vezetője egy magánrepülőből szállnak ki. A gép a Maldív-szigetekről érkezett Budapestre.

A történet pikantériája, hogy Jászai Gellért Magyarország egyik leggazdagabb, kormányközeli üzletembere, aki jelentős állami forrásokhoz jutott vállalatával. A Direkt36 tényfeltáró portál szerint a 4iG 72 milliárd forint állami támogatást kapott a Széchenyi Alapokon keresztül, és az állam 320 milliárd forinttal támogatta a Vodafone felvásárlását is.

Jászai az elmúlt hónapokban többször is együtt utazott Orbán Viktorral, például január végén Abu-Dzabiba és korábban az Egyesült Államokba, ahol Donald Trumppal és Elon Muskkal is találkozott. Február végén pedig Szijjártó Péter javaslatára a köztársasági elnök rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti címet adományozott neki.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a közös utazás elfogadhatatlan, mert szerinte összeférhetetlen, hogy egy kormányközeli üzletember és a miniszterelnök családja együtt nyaraljon.

„Nyilvánvaló, hogy ez egy teljesen elfogadhatatlan történet” – mondta Hadházy az RTL Híradójának.

A 4iG közleményben reagált a felvetésekre, és határozottan cáfolta, hogy Jászai Gellért finanszírozta volna Orbán Sára és családja nyaralását.

„Minden család saját maga fedezte az utazás költségeit”

– írták. Az OTP korábbi közlése szerint a magángépet piaci áron bérelték.

Az interneten elérhető árak alapján egy ilyen repülőgép óránként több mint 4 millió forintba kerülhet, és a Maldív-szigetekről Budapestig tartó, körülbelül 9 órás út így akár 40 millió forintba is kerülhetett. A repülőtéren készült képek szerint az utasok egy exkluzív privát szigeten tölthették a nyaralást, ahol egy két hálószobás villa éjszakánként több mint kétmillió forintba kerül.

Orbán Sára cégének 2023-ban 8 millió forint adózott nyeresége volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
EU-csúcs: Orbán Viktor egyedül vétózott, 26 tagállam állt Ukrajna támogatása mellé
Magyarország egyedüliként nem támogatta az Ukrajnának szánt katonai segítséget, de az EU védelmi tervét minden tagállam elfogadta.


Az Európai Unió 27 tagállamából 26 egyetértett abban, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt megvétózta. Ennek ellenére az Eurologus értesülései szerint a többi ország a brüsszeli uniós csúcstalálkozó végén kiadhat egy közös nyilatkozatot a szándékaikról.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont egy másik javaslatot is tett, amely arról szól, hogy

az uniós tagállamok jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat. Ezt már mind a 27 ország elfogadta.

A kedden bemutatott „Rearm Europe Plan” (Európa újbóli felfegyverzésének terve) szerint az EU országai a következő négy évben akár 800 milliárd eurót is fordíthatnának közös és nemzeti védelmi fejlesztésekre.

A terv részeként az unió 150 milliárd euró hitelt biztosítana a tagállamoknak olyan katonai rendszerek fejlesztésére, mint a lég- és rakétavédelem, a tüzérségi eszközök, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek.

Von der Leyen szerint, ha az EU országai átlagosan a GDP-jük 1,5 százalékával növelnék a védelmi kiadásaikat, akkor ebből 650 milliárd euró jönne össze négy év alatt, amit a 150 milliárdos uniós hitellel kiegészítve érnék el a 800 milliárd eurós célt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: