KULT
A Rovatból

Testileg és lelkileg is csupaszra vetkőzött a sikerért – Az 50 éves Angelina Jolie 10 legfontosabb filmje

Drogfüggő, leszbikus szupermodell, irányításmániás szociopata, forrónacis kalandor, legyűrhetetlen akciósztár, szimpatikus Disney-gonosz, aranytorkú operaénekes, elismert rendező, Angelina Jolie.


Hollywood egyik legnagyobb sztárja volt a 2000-es években, s bár már ritkábban látni a vásznon (mivel főként a rendezői karrierjére összpontosít), a neve továbbra is tömegeket vonz a mozikba, vagy a képernyők elé. A showbiznisz adott volt a számára, hiszen édesapja, Jon Voight Oscar-díjas színész, aki már Angelina születése előtt olyan filmekben tűnt fel, mint az Éjféli cowboy, A 22-es csapdája, a Gyilkos túra vagy Az Odessa ügyirat. S mivel Voight „becsempészte” az akkor hétéves kislányát 1982-es Lookin’ to Get Out című vígjátékába, Jolie is belekóstolhatott a szakmába. A később csodaszép nővé érő lányt először videóklipekben használták (Lenny Kravitz, Antonello Venditti, Meat Loaf, The Lemonheads stb.), majd a nyilvánvaló tehetsége révén sikerült megvetnie a lábát a játékfilmek világában is, sőt igen gyorsan a csúcsra ért. Nem mindennapos karrierje 10 legfontosabb állomását gyűjtöttük össze.

Kifutó a semmibe (1998)

Bár korábban már szerepelt néhány filmben (pl. Adatrablók, Kis tüzek, Istent játszva), mégis ez a tévéfilm indította el igazán a pályáját. Nem véletlenül, hiszen Michael Cristofer rendező a szupermodell Gia Carangiról szóló életrajzi drámájában Jolie csodálatos alakítást mutatott be, pedig nem volt könnyű dolga. A drogfüggő, leszbikus és fiatalon elhunyt Giáról szóló film meztelenkedést, merész szexjeleneteket és mély drámai alakítást követeltek tőle, Angelina pedig testileg és lelkileg is csupaszra vetkőzött, hogy a közönség elé tárhassa egy sebzett ember személyiségét és démonait. Alakítását Emmy-jelöléssel és Golden Globe-díjjal jutalmazták (bár ekkor már volt egy Golden Globe-jelölése, méghozzá az 1998-as, George Wallace című minisorozat mellékszerepéért).

A csontember (1999)

Az első nagyobb mozis főszerep. A Kifutó a semmibe minden bizonnyal Phillip Noyce krimi-thrillerjének alkotóit is lenyűgözte, mivel felkérték Jolie-t, hogy játssza el Denzel Washington partnereként A csontember női főszerepét. Ez a film mutatta őt be a szélesebb közönségnek először, amely ráadásul később szert tett némi kultstátuszra is. Szolid siker volt a mozikban, de arra mindenképpen jó volt, hogy Angie elinduljon az A-liga felé vezető úton.

Észvesztő (1999)

Nem is kellett sokat várni a még nagyobb szakmai dobásra. James Mangold drámájában a céltalan tinédzser, Susanna (Winona Ryder) egy öngyilkossági kísérlet után a Claymoore nevű elmegyógyintézetbe kerül, ahol megismerkedik egy problémás nőkből álló csoporttal, akik erős hatást gyakorolnak az életére. Angelina játssza a szociopata Lisa Rowe-t, aki a többi beteget írányítja, és pokollá teszi az ápolók életét. Az alakítása pedig annyira lenyűgözte az újságírókat és a szakmát egyaránt, hogy 2000 márciusában, mindössze 24 évesen megkapta a legjobb női mellékszereplőnek járó Golden Globe mellett az Oscar-díjat is. (Mondjuk az átadón egy kisebb botrányt okozott azzal, amikor a köszönőbeszédében azt mondta: "Nagyon szerelmes vagyok most a fivérembe.") Innentől viszont nem volt megállás.

Lara Croft: Tomb Raider (2001)

Válogatásunkba természetesen nem azért került be Simon West Tomb Raidere, mert olyan jó film lenne (nem az), hanem mert igen fontos állomása volt Jolie karrierjének. 26 évesen ráosztották ugyanis a kultikus videójáték alapján készült, és az év egyik legnagyobb hollywoodi blockbusterének szánt film főszerepét. S bár manapság nem készül úgy videójáték-adaptáció, hogy a rajongók ne hisztiznének a szerintük rossz casting miatt, Angelina kiválasztása okán nem nagyon lehetett hallani berzenkedőket. Bár 2000-ben Nicolas Cage oldalán már kaszált a Tolvajtempóval, de a Tomb Raider csinált belőle akciósztárt, amely szerepkört a későbbiekben többször is a magáévá tette: pl. Wanted, Salt ügynök, Akik az életemre törnek.

Mr. és Mrs. Smith (2005)

A fenti akciófilmes felsorolásból természetesen kihagytuk a legfontosabbat, a 2005-ös Mr. és Mrs. Smith-t, amely több szót érdemel, hiszen több szempontból is fontos volt Jolie-nak. Egyrészt néhány év sikertelenség után ismét egy széles körben népszerűvé váló filmmel tudott kasszasikert aratni, másrészt a forgatás összehozta őt Brad Pitt-tel, akivel aztán több mint 11 éven keresztül Hollywood legcsillogóbb sztárpárja voltak. A válásuk sem volt semmi, de az már egy másik történet. Mindenesetre a Mr. és Mrs. Smith sokak kedvence lett, amelyből 2024-ben készült egy kiváló sorozatverzió is.

Elcserélt életek (2008)

Angelinát az évek során érték olyan vádak, hogy az Észvesztőért kapott Oscar-díja csak a csillagok ritka együttállásának, vagy egy szerencsés véletlennek köszönhető, és igazából ő nem is jó színésznő. Azóta csak az akciófilmjeivel és a bulvársztorijaival tudta felhívni magára a figyelmet, nem pedig az alakításaival. No, ezekre a hangokra cáfolt rá Angie 2008-ban, amikor kijött Clint Eastwood rendezése, az Elcserélt életek, amely egy olyan, Christine nevű nőről szólt, akinek a kisfia eltűnik, a rendőrség azonban egy másik gyereket próbál rátukmálni, hogy csillapítsák a közvéleményt. Christine persze nem hajlandó elfogadni az álgyereket, és folytatja a kutatást az igazi után. A később kemény thrillerbe hajló krimi-dráma egyrészt filmként is Jolie egyik legjobbja, másrészt megkapta érte a második Oscar-jelölését 2009-ben. Ezúttal viszont nem ő lett a befutó, a díjat végül Kate Winslet vihette haza A felolvasóért.

Demóna (2014)

Az Elcserélt életek (és az ugyanabban az évben készült Wanted) után Jolie kezdett eltávolodni a színészkedéstől (öt év alatt csupán két filmet forgatott le, a Salt ügynököt és Az utazót), és inkább az induló rendezői karrierjére koncentrált. 2011-ben jött ki a direktori debütje, a Magyarországon forgatott A vér és méz földjén, amely nem talált hátba veregetésre semmilyen fronton. 2014-ben így Jolie visszatért színészként (is), méghozzá az év egyik és a karrierjének legnagyobb sikerfilmjében, a Disney Hamupipőkéjének látványos spin-offjában, a Demónában, amely majd’ 760 millió dollárt gyűjtött a mozikból. Úgy tűnt, megvan még Jolie star powerje.

Rendíthetetlen (2014)

2014-ben azonban nemcsak színészként, hanem direktorként is nagyot gurított, a csalódást keltő A vér és méz földjén után ugyanis második rendezését, a Rendíthetetlen című háborús filmet már a vállára emelte a szakma. A valós történeten alapuló sztori főhőse az olimpikon Louis Zamperini, aki a II. világháborúban egy majdnem halálos repülőgép-szerencsétlenség után két társával együtt 47 napot töltött egy tutajon, mielőtt a japán haditengerészet elfogta, és egy hadifogolytáborba szállította. A Rendíthetetlent három Oscar-díjra jelölték, és számos más prominens filmes díjat kapott, ráadásul a mozikban is sikeres volt: 115,6 milliót kaszált csak az Egyesült Államokban.

First They Killed My Father (2017)

2015-ben jött ki Jolie harmadik rendezése, A tengernél, amelyben ő és a férje, Brad Pitt alakították a főszerepeket. A kamaradráma-szerűség azonban ismét csalódást keltő volt, ráadásul egy évvel később szakítottak Pitt-tel, amely után Angie ismét évekig nem vállalt el színészi szerepet, szóval nem ez az időszak volt a legboldogabb a számára. 2017-ben azonban kijött a First They Killed My Father című félig életrajzi drámával, amelyben a kambodzsai író és emberi jogi aktivista Loung Ung elmeséli a gyerekkorában a Vörös Khmer rezsim alatt elszenvedett borzalmakat, és ami ismét sokat javított a rendezői renoméján. Például idegen nyelvű filmként jelölték a 2018-as Golden Globe-on, BAFTA-n és Critics Choice-on is.

Maria (2024)

Bár négy év kihagyás után, 2019 és 2021 között újra aktív volt színészként (Demóna – A sötétség úrnője, Jöjj velem, Akik az életemre törnek), az Örökkévalókkal pedig jó nagyot szippantott a Marvel Mozis Univerzumból is, ezután újfent három évre kivonta magát a forgalomból, hogy 2024-ben ismét egyszerre térjen vissza rendezőként (a Without Blood című háborús drámája Salma Hayekkel állítólag nem sikerült rosszul) és színészként is, utóbbi kapcsán Pablo Larraín híres nőkről szóló életrajzi trilógiájának (Jackie, Spencer) harmadik darabjában alakította az operaénekes Maria Callast. S bár az Oscar-jelöltek közé végül nem került be idén, megkapta érte a hetedik Golden Globe-jelölését (a fent felsoroltakon kívül a 2007-es Hatalmas szívért, az Elcserélt életekért és a 2010-es Az utazóért is nominálták) a legjobb drámai női főszereplők közt. Legközelebb pedig Alice Winocour (Ígérem, hogy visszatérek) francia-amerikai koprodukcióban készülő drámájában (Couture) láthatjuk, illetve erősen rebesgetik a Demóna 3-at is…


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Véresre kaparta a falat a 27 éves Soós Imre, mégis öngyilkosságnak zárták le a halálát
A Jászai Mari-díjas színészt 1957-ben feleségével együtt találták holtan egy budai lakásban, gázmérgezés végzett velük. A helyszíni nyomok és egy későbbi ügynöki jelentés azonban idegenkezűségre utalnak.


Egy 27 éves filmsztár, akit egy ország imádott, és akinek a nevét a cannes-i filmfesztivál után a nemzetközi sajtó is megjegyezte, holtan fekszik egy budai lakás teakonyhájában. A levegő sűrű a gáztól. A hivatalos közlemény szerint Soós Imre és felesége, dr. Perjési Hedvig 1957. június 20-án önkezével vetett véget életének. A kortársak és a későbbi nyomok azonban egy egészen más, sötétebb történetet mesélnek: a színész körmei véresek voltak, az ajtót, a küszöböt és a falat kaparta, mintha utolsó erejével is menekülni próbált volna. Ma, születésének 96. évfordulóján, február 12-én az ő pályája és máig lezáratlan tragédiája elevenedik fel.

Ki volt ez a fiatalember, aki ilyen rövid idő alatt a magyar filmtörténet kultikus alakjává vált?

Soós Imre 1930. február 12-én született Balmazújvároson. A legenda szerint a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, ahol mezítláb, elementáris erővel szavalta Petőfit. Ezzel az ösztönös, mégis fegyelmezett játékkal, jellegzetes, fátyolos hangjával robbant be a köztudatba. Pályája üstökösként ívelt felfelé: 1952 és 1955 között a Debreceni Csokonai Színház, majd haláláig a budapesti Madách Színház tagja volt.

1954-ben, mindössze 24 évesen Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Olyan klasszikus szerepekben bizonyított, mint Shakespeare Rómeója vagy Benedek a Sok hűhó semmiért-ből.

A filmvászon tette országosan ismertté. Olyan alkotásokban játszott, mint a Talpalatnyi föld, a Lúdas Matyi és a Liliomfi. A csúcsot és a nemzetközi áttörés lehetőségét Fábri Zoltán 1955-ös remekműve, a Körhinta hozta el. A filmben Törőcsik Marival alkotott párosa a magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb kettőse. A film ikonikus táncjelenete a felszabadulás és a szerelem szimbólumává vált.

A Körhintát 1956-ban a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába is beválogatták, ahol a fiatal francia kritikus, François Truffaut is lelkendezve írt róla. Törőcsik Mari évtizedekkel később egy rövid mondattal utalt a forgatáson szövődött különleges kapcsolatra: „…kicsit egymásba is szerettek.”

A sikerek mögött azonban egyre mélyülő belső vívódás húzódott. A Rákosi-korszak kultúrpolitikája ráerőltette a „paraszti hős” skatulyáját, amiből kétségbeesetten próbált kitörni. Az 1956-os forradalom utáni légkör, szerelme, Ferrari Violetta disszidálása és a szakmai mellőzöttség érzése idegösszeomláshoz vezettek.

A János Kórházban kezelték, itt ismerkedett meg a nála tíz évvel idősebb orvossal, dr. Perjési Hedviggel, akit hamarosan feleségül vett. Ez a kapcsolat pecsételte meg a sorsát.

A hivatalos verzió, amit a Népszabadság 1957. június 22-i száma is közölt, egyértelmű volt: „…holtan találták Soós Imre 27 éves színművészt és feleségét… a rendőri bizottság megállapította, hogy … világítógázzal öngyilkos lett.” A lakás belülről volt bezárva. Az Index által feltárt későbbi visszaemlékezések és dokumentumok azonban rémisztő részleteket tártak fel.

A helyszínen egy cédulát találtak, amelyen állítólag ez állt: „Anyu, ne bántsatok senkit, én vagyok a gyilkos.” A mondatot Perjési Hedvig testvére idézte fel. Egy, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött ügynöki jelentés még sötétebb képet fest a nőről, aki a jelentés szerint korábban már megpróbálta megölni előző vőlegényét.

„Már régen az öngyilkosság volt a mániája… Altatót fecskendezett vőlegényébe, de annak volt annyi ereje, hogy a kinyitott gázcsapot elzárja” – áll a dokumentumban.

A jelek arra utalnak, hogy a felesége beadott neki valamilyen szert, majd megnyitotta a gázcsapot. Soós Imre felébredhetett a kábultságból, és utolsó erejével próbált menekülni, de a bezárt ajtón már nem jutott ki. A gondos, teljes körű vizsgálat elmaradt, a halálesetet gyorsan lezárták kettős öngyilkosságként. Soós Imre sírja a Farkasréti temetőben található, a Nemzeti Sírkert részeként védelem alatt áll. Rövid, de annál fényesebb pályája, a Körhinta nemzetközi sikere és halálának máig tisztázatlan körülményei legendává tették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Az Északi-sarkvidéken tanult meg járni, gyerekkora óta jogilag siket volt, és a sírkövén is a fingással poénkodik – Leslie Nielsen ma lenne 100 éves
Erőszakos apja elől menekült a kanadai légierőhöz, és csak 62 évesen lett világhírű, miután drámai színészként képtelen volt befutni.


Leslie William Nielsen éppen 100 évvel ezelőtt, 1926. február 11-én született Kanadában, Saskatchewan tartomány Regina nevű városában. Édesanyja, Mabel Elizabeth Davies Walesből emigrált Kanadába, édesapja, Ingvard Eversen Nielsen pedig dán származású rendőr volt a Kanadai Királyi Lovasrendőrségnél. Volt egy bátjya is, Erik Nielsen, aki hosszú ideig kanadai parlamenti képviselő, kabinetminiszter, 1984-től 1986-ig pedig Kanada miniszterelnök-helyettese volt. Nielsen a gyermekkorát az Északi-sarkvidéken töltötte, mivel az apja ott szolgált. Egyszer elmesélte, hogy ott is tanult meg járni. A családfő, Ingvard állítólag erőszakos ember volt, gyakran verte a feleségét és a fiait is.

Leslie, hogy elmeneküljön a bántalmazásokkal teli gyerekkorából, 17 évesen belépett a Kanadai Királyi Légierőbe, annak ellenére, hogy jogilag siket volt, már gyerekkora óta hallókészüléket kellett viselnie.

„Nagyon nehéz színésznek lenni, mivel minden attól függ, hogy a megfelelő szöveget mondd a megfelelő időben, te viszont nem hallod a jelzéseket. El sem tudom mondani, hányszor kellett volna azt kérdeznem, hogy »Mi?«, ha nem lett volna hallókészülékem. Tehát ez a szerkentyű életmentő, és lehetővé teszi, hogy gyakoroljam a mesterségemet” – nyilatkozta erről egyszer Nielsen.

A második világháború alatt egyébként légi lövészként szolgált repülős bevetéseken. A háború után aztán a torontói Lorne Greene Academy of Radio Arts színművészeti akadémiára iratkozott be. A tanulmányai alatt ösztöndíjat kapott a New York-i Neighborhood Playhouse színházba, ahol színpadi és zenei tanulmányokat folytatott, mielőtt 1950-ben megkapta első komolyabb televíziós szerepét a Studio One című antológiasorozat egyik epizódjában.

Nem hajthatott fogatot

Az ötvenes évek elején számos kisebb szerepet kapott jóképű statisztaként, mellékszereplőként. Mivel már akkor is kiváló orgánuma volt, dokumentumfilmekben és reklámokban működött még közre narrátorként, hogy megkeresse a megélhetéshez szükséges pénzt. Ő azonban ennél többre vágyott, arról álmodozott, hogy Hollywood nagy nevű sztárja lesz. 1956-ban aztán kapott egy kis szerepet első játékfilmjében, a The Vagabond King című romantikus musicalben. A film bukás volt, de a producer, Nicholas Nayfack megkedvelte a fiatal és jóképű Nielsent, és felajánlotta neki, hogy beválogatja egy éppen készülő sci-fibe, a Tiltott bolygóba (1956). Nielsen természetesen kapva kapott az alkalmon, s ő lett az egyik főszereplő. A film (Shakespeare A vihara az űrben, ami valójában forradalmi volt, a Star Trek előfutárának tekintik) pedig nagy sikert aratott. Annyira, hogy Nielsen is népszerű lett, így szerződést kapott az MGM-nél.

Több évnyi kisebb szerepek és színészi küzdelmek után végre nevet szerzett magának. Pár évvel később nagyon szeretett volna szerepelni a Ben-Hurban (1959), így jelentkezett a meghallgatásra is, Messala szerepére, de nem járt sikerrel, Stephen Boyd lett a befutó. Ekkorra az MGM-mel kötött szerződése lejárt, így már szabadon dolgozhatott máshol, és így is tett.

Az 1960-as évektől kezdve a filmek iránti lelkesedése alábbhagyott, már sokkal szórakoztatóbbnak találta a tévés munkákat, ezért feladta az álmát, hogy hollywoodi sztár legyen, és inkább a képernyőkre költözött.
Akkoriban számos tévésorozatban szerepelt, például az Alfred Hitchcock bemutatjában, A szökevényben, a Peyton Place-ben vagy a The Wild Wild Westben. Ám ezekben is mindig mellékszerepekben tűnt fel, soha nem lehetett ő a főhős. Visszatért oda, ahol az ötvenes évek elején kezdte, a kisebb és másodlagos szerepekhez, csak most már a vászon helyett a tévében.

Hülyeség komolyan

Nielsent addig komoly drámai színészként tartották számon, ráadásul jóképű is volt, csupán nem kapott olyan szerepeket, amelyekkel bizonyíthatta volna a tehetségét és rátermettségét. 1969-ben aztán elcsípett egy főszerepet a The Bold Ones: The Protectors című kemény és nyers zsarusorozatban, ami azonban nem tartott sokáig, mindössze hét rész után levették a műsorról. A hetvenes években így visszatért a kisebb szerepekhez olyan sorozatokban, mint a San Francisco utcáin, a M.A.S.H., a Hawaii Five-O, a Kojak, a Kung Fu, a S.W.A.T., sőt, 1971-ben és 1975-ben a Columbóban is feltűnt. S persze azért akadtak mozifilmek is, például az évtized egyik népszerű katasztrófafilmje, a Poszeidon katasztrófa (1972), az 1977-es Az állatok napja (amiben többek között villámlások közepette félmeztelenül harcol egy medvével) vagy a Lángoló város (1979).

Majd 1980-ban jött a nagy áttörés! Egy testvérpár, David és Jerry Zucker, valamint írótársuk, Jim Abrahams (azaz a ZAZ trió) 1977-ben nagy sikert arattak a The Kentucky Fried Movie című vígjátékukkal, ezért egy újabb szokatlan komédiával akartak előállni. Akkoriban népszerűek voltak az Airport-filmek, ők pedig át szerették volna dolgozni a kevéssé ismert, 1957-es katasztrófadarabot, a Zero Hour!-t, méghozzá a sajátos abszurd humorukkal nyakon öntve.

Ebből született meg az 1980-as Airplane!, amelyben talán a film legemlékezetesebb karakterét éppen Leslie Nielsen játszotta az orvos Dr. Rumackként.

Zuckerék azért választották őt erre a tőle eddig felettébb szokatlan vígjátéki szerepre, mert olyan nagyszerű drámai színész volt, s úgy gondolták, széles körben nem ismert, de azért felismerhető arcokkal elhitethetik a nézőkkel, hogy az Airplane! komoly katasztrófafilmnek tűnik, és a hangulata is az, a poénok pedig sokkal nagyobbat ütnek, ha drámai színészek komoly, rezzenéstelen arccal mondják el azokat. A tervük bejött, az Airplane! új műfajt teremtett a komédián belül.

A paródiák fapofa királya

Nielsen pedig rákapott a vígjáték ízére, és sikerült később ebből karriert csinálnia. Ennek köszönhető az is, hogy manapság az egyik legnagyobb nevettetőként emlékezünk rá. A ZAZ trió 1982-ben előállt a Nagyon különleges ügyosztály című sorozattal, amelyben Leslie Nielsen játszotta Frank Drebin (a magyar szinkronban Drebil) detektívfelügyelőt, egy kifejezetten Nielsen számára megalkotott szerepet. Az Airplane!-től eltérően azonban a Nagyon különleges ügyosztály nem volt nagy siker a tévében. Csupán hat epizódot forgattak belőle, és ezek közül csak négy került adásba, mielőtt az ABC csatorna kaszálta a szériát. Aztán később levetítették az utolsó két részt is.

„Ez az a fajta humor, ami nem való a televízióba, mert oda kellett figyelni rá” – magyarázta később Nielsen a sikertelenség okát, utalva arra, hogy a televíziózás már akkoriban is csupán háttértevékenység volt, az emberek általában más dolgot csináltak közben.

Szerencsére a Nagyon különleges ügyosztály mégis kifizetődő lett, hiszen valami sokkal nagyobb született belőle később. A Paramount ugyanis megszerezte a sorozat VHS-forgalmazási jogait, és 1985-ben kiadta mind a hat epizódot. A kazetták nagy sikert arattak, a stúdió ezért felkereste Zuckeréket, hogy kérnek még ebből. Így végül 1988-ban megjelent a Csupasz pisztoly, az elkaszált tévésorozat egész estés filmváltozata.

Nielsen természetesen visszatért Frank Drebinként, s ez lett az első főszerepe egy mozifilmben több mint 30 év után. A közönség zabálta a Csupasz pisztolyt, ez a fajta humor a moziban sokkal nagyobb sikert aratott, nagyobbat az Airplane!-nél is. Nielsen pedig évtizedeken át tartó küzdelem után, 62 évesen végre világsztár lett.

Ezt követően a stúdiók kifejezetten Nielsen főszereplésével készülő paródiafilmeket rendeltek, így született meg a kilencvenes évek paródiafilmes őrülete. Jött a Bújj, bújj, ördög! (1990), a Csupasz pisztoly 2 ½ (1991), a Csupasz pisztoly 33 1/3 (1994), a Drakula halott és élvezi (1995), a Drágám, add az életed! (1996), a Sziki-szökevény (1998) vagy a Horrorra akadva harmadik (2003) és negyedik (2006) része.

Nielsent ugyanakkor a való életben sem lehetett komolyan venni. Például mindig felbukkant a világ különböző talk show-iban kedvenc poénjával, egy egyszerű fingógéppel, amelyet az interjú közepén sütött el általában.

Sosem állt le, világszerte milliókat nevettetett meg egészen a 2010-es, 84 éves korában bekövetkezett haláláig.

Szellentéssel a sírba

Nielsen összesen négyszer házasodott: Monica Boyer éjszakai klubénekesnővel 1950 és 1956 között voltak házasok, Alisande Ullmannal 1958 és 1973 között, Bobbye Brooks Oliverrel 1981-től 1983-ig, végül Barbaree Earllel 2001-től Leslie haláláig. Két lánya született a második, egyben leghosszabb házasságából: Thea és Maura. A kései éveiben Barbaree-vel az arizonai Paradise Valley-ben és a floridai Fort Lauderdale-ben éltek.

2010 novemberében Nielsen rosszul lett, így a Fort Lauderdale-ben található Holy Cross Kórházba szállították. November 28-án a színész unokaöccse, Doug a Winnipeg-i CJOB rádióállomásnak elmondta, hogy a nagybátyja 84 éves korában, a családja és a barátai körében örökre elaludt, a halálát tüdőgyulladás okozta, keleti parti idő szerint délután 5:30 körül. Nielsen holttestét a Fort Lauderdale-i Evergreen temetőben helyezték végső nyugalomra 2010. december 7-én, amelynek során elsüthette utolsó poénját: a síremlékére ugyanis még korábban a „Let 'er rip”, azaz „Ereszd ki!” feliratot választotta (az eredeti angol szöveg több szinten is megállja a helyét, hiszen a fingós poén mellett arra is utalhat, hogy hagyják őt nyugodni). A temetésen természetesen a Csupasz pisztoly zenéje szólt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Még nincs vége A Nagy Ő-nek: a finálé után kibeszélőműsor indul, Kiara Lord is visszatér
Az utolsó adás után a párkereső műsor főszereplői utoljára gyűlnek össze, hogy egymás szemébe mondják az igazságot. Kiderül az is, milyen kapcsolatban van a forgatások óta Stohl András a végső választottjával.


Péntek este véget ér A Nagy Ő legújabb évada, a nézők pedig végre megtudják, hogy a népszerű színész-műsorvezető, Stohl András kit választ: Kiara Lordot vagy Kiss Krisztát.

Az utolsó epizód után azonnal indul a kibeszélőműsor, amelyben a főszereplők együtt idézik fel a forgatások legemlékezetesebb pillanatait és a végső döntésig vezető utat.

A műsor lehetőséget ad arra is, hogy a párjelöltek és Stohl András egymás szemébe mondják az igazságot. A beszélgetéseket a realityhez hasonlóan Lékai-Kiss Ramóna vezeti majd, a nagy Ő mellett pedig Kiara, Kriszta, Böbe és Gina térnek vissza egy utolsó közös szereplésre.

Az előzetesből kiderül, hogy a hölgyek nem fognak finomkodni egymással. Böbe például elmondja, hogyan élte meg a sárga rózsás incidenst, és kiderül az is, hogy Kiara megsajnálta-e őt az ellopott randi miatt. A nézők arra is választ kapnak, mi lehetett volna András és Gina között, ha a szőkeség megnyílik a férfinak. Kiderül, melyik nővel kapcsolatban ismeri el Stohl András, hogy rengeteg hibát követett el vele szemben, és még csak észre sem vette, hogy hibázik.

A színész-műsorvezető azt is elárulja majd, milyen kapcsolatban van a forgatások óta a választottjával, akit a péntek esti fináléban fog megnevezni.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Imádtad a Stranger Things-et? A Duffer Brothers most előjött egy új, nagyon nyugtalanító sorozattal
Új sorozatukban a menyasszonyt egyetlen, kegyetlen kérdés gyötri az oltár felé menet. A Netflix hátborzongató előzetese szerint a válasz egy rémálomba taszít. Mutatjuk a videót.


Volt már olyan borzalmas érzésed, hogy valami szörnyűség leselkedik rád a sarkon túl? Pontosan erről szól a Netflix legújabb, nyolcrészes horrorja, a Something Very Bad Is Going To Happen, magyarul valószínűleg a Nagyon rossz előérzetem van címmel megy majd, amelynek mind a 8 epizódja március 26-án érkezik. A főszerepben Camila Morrone és Adam DiMarco látható, a kreatív felügyeletet pedig a Stranger Things alkotói, a Duffer fivérek biztosítják – írta a LADbible.

A történet egy fiatal pár esküvője körül bonyolódik, ahol a menyasszony, Rachel egyre inkább retteg attól, hogy élete legrosszabb döntését készül meghozni.

A sorozatot a házasság Carrie-jeként és Rosemary gyermekeként emlegetik, ami egy fokozódó paranoiára épülő pszichológiai horrort ígér. Az első, egyperces előzetes ezt a nyomasztó hangulatot erősíti: miközben a menyasszony az oltár felé vonul, a képeket nyugtalanító látomások, torz, vészjósló mosolyok és különböző szereplők ismételt bocsánatkérései szakítják meg. A feszültség a csúcspontjára ér, amikor egy hang felteszi a kérdést: „Biztos vagy benne, hogy ő az igazi?”.

A sorozat mögött Haley Z. Boston áll alkotóként, a rendezői székben pedig a Baby Reindeer egyik rendezője, Weronika Tofilska mellett Axelle Carolyn és Lisa Brühlmann is helyet foglalt.

„Imádom a horrort. Teljesen természetes közeg számomra: így dolgozom fel a saját érzelmeimet, érzéseimet, és így értem meg a világot is.” – nyilatkozta Boston a Netflix Tudum nevű magazinjának. Hozzátette, a horror szerinte lehetővé teszi a tabunak számító érzések felfedezését.

„Szerintem a horror lehetőséget ad arra, hogy tabunak számító érzéseket is megvizsgáljunk, és ezeknek a félelmeknek valódi formát, igazi súlyt adjunk.”

Az alkotó azt is elárulta, hogy az ihletet egy gyerekkori beszélgetés adta az anyjával. „Amikor gyerek voltam, anyukám azt mondta nekem: „Csak arra kell figyelned, hogy ne a rossz emberhez menj feleségül”

– mondta, majd elárulta: „A sorozat arról a félelemről szól, hogy az ember a rossz emberhez megy”

A rettegő menyasszonyt Camila Morrone, vőlegényét pedig Adam DiMarco alakítja. A szereplőgárdában olyan nevek is feltűnnek, mint Jennifer Jason Leigh, Ted Levine, Jeff Wilbusch, Karla Crome és Gus Birney. A közönség első reakciói alapján nagy az érdeklődés.

„A cím és a főszereplők korábbi munkái alapján egy hangulatos, pszichológiai thrillerre vagy egy sötét presztízsdrámára számítok” – írta egy kommentelő.

„Ennek az előzetesnek komoly esküvői horror energiája van. Nézni fogom” – fogalmazott egy másik, míg egy harmadik hozzátette: „Na, ez valami izgalmas és borzongató. Alig várom, hogy lássam.”

A gyártásért a Duffer fivérek cége, az Upside Down Pictures felelt, a Baby Reindeer-ből ismert Weronika Tofilska pedig a nyolc epizódból négyet rendezett. Aki kíváncsi, jelölje be a naptárában március 26-át – ez az esküvő garantáltan nem a boldog befejezésről fog szólni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk