„Terrorizálja a rendes magyar embereket” – Lánczi Tamás kiakadt a 444 riporterére
A Szuverenitásvédelmi Hivatal volt vezetőjét sörözés közben kérdezték a jövőbeli terveiről. Lánczi a konkrét válaszok helyett a sajtó szerepéről kezdett vitatkozni az újságíróval.
Lánczi Tamás, a nemrég megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal volt vezetője zaklatásként és „terrorizálásként” élte meg, hogy a 444 újságírója kérdéseket tett fel neki. A politológust kedden, sörözés közben szólították meg a jövőbeli terveiről.
A 444.hu által közzétett videó tanúsága szerint Lánczi ahelyett, hogy válaszolt volna, hosszasan vitatkozott a riporterrel a sajtó feladatáról, illetve a gödi akkumulátorgyárról is.
Lánczi végig azt fájlalta, hogy a portál az ő megélése szerint nem a hatalmon lévőkkel foglalkozik, ami a dolga lenne, hanem őt terrorizálja, „mint minden rendes magyar embert”.
Arra az eredeti kérdésre nem volt hajlandó reagálni, hogy a választási vereséget követően mihez fog kezdeni.
A kérdést egy „semmi köze hozzá” mondattal zárta rövidre,
és azt sem akarta elárulni, hogy a Fidesz közelében tervez-e elhelyezkedni.
„Tudja, mi járult hozzá leginkább a választási vereséghez? Hogy nem tudtuk elég hatékonyan megmutatni, hogy önök kicsodák és az önökhöz hasonló úgynevezett sajtó valójában propagandatermékek.
Nem voltunk elég hatékonyak, ezt önkritikusan mondhatom” – mondta Lánczi Tamás a Jókai téren készített beszélgetés során.
A választások után felálló új parlament a Tisza Párt javaslatára, 135 igen szavazattal döntött a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről, amelyet Lánczi Tamás vezetett. A hivatal bírálói szerint az intézmény politikai célból igyekezett nyomást gyakorolni a kormánytól független szervezetekre és sajtótermékekre.
A hivatal a felszámolásának napján egy különös fotósorozattal búcsúzott, amelyen az üres irodákat, köztük egy vécét is bemutattak.
Nem sokkal a hivatal felszámolása előtt vita alakult ki Lánczi személye körül, miután csatlakozott a Bajtársak Digitális Polgári Körhöz, amelyet Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter alapított. Kritikusai szerint ezzel megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, Lánczi azonban azzal védekezett, hogy a szervezet nem párt, hanem egy polgári kör.
A TELJES VIDEÓ
Lánczi Tamás, a nemrég megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal volt vezetője zaklatásként és „terrorizálásként” élte meg, hogy a 444 újságírója kérdéseket tett fel neki. A politológust kedden, sörözés közben szólították meg a jövőbeli terveiről.
A 444.hu által közzétett videó tanúsága szerint Lánczi ahelyett, hogy válaszolt volna, hosszasan vitatkozott a riporterrel a sajtó feladatáról, illetve a gödi akkumulátorgyárról is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tilos belépni a kiszáradt Duna-mederbe, elárulták, hogy miért
A közműszolgáltató szerint a szabaddá vált mederszakaszok egy része a főváros több mint kétmillió lakosának ivóvízellátását biztosító vízbázisokhoz tartozik. Ez a kulcsfontosságú ivóvízforrás nagyon sérülékeny.
A Fővárosi Vízművek közleményben figyelmeztetett a Duna rekordalacsony vízállása miatt kialakult veszélyekre.
A közműtársaság szerint a most megközelíthetővé vált mederszakaszok egy része a főváros több mint kétmillió lakosának ivóvízellátását biztosító, sérülékeny vízbázisokhoz tartozik.
A Vízművek jogszabályokra hivatkozva kérik, hogy ezeket a területeket senki ne keresse fel, mert azok a kritikus infrastruktúra kiemelten védendő részei.
„Kérünk mindenkit, hogy a szabaddá vált Duna-medret ne tekintse kirándulási, sportolási vagy turisztikai célpontnak, és semmilyen körülmények között ne lépjen be a vízbázisvédelmi területekre!” - áll közleményben
A Fővárosi Vízművek közleményének közvetlen előzménye, hogy a Duna budapesti vízállása kedd reggelre történelmi mélypontra, 31 centiméterre süllyedt, ami megdöntötte a 2018-as negatív rekordot is. A nap folyamán a vízszint tovább apadt, 28-30 centiméter közötti értékeket is mértek.
A Duna budapesti vízállása kedd reggelre történelmi mélypontra, 31 centiméterre süllyedt, ami megdöntötte a 2018-as negatív rekordot is.
A rendkívüli aszály miatt a folyó medrének hatalmas területei kerültek szárazra, ami az elmúlt napokban sokakat vonzott a partra. A szolgáltató erre a jelenségre reagált a közleménnyel, mivel a látogatók tudtukon kívül a főváros ivóvízellátása szempontjából kritikus, védett területekre is beléphettek.
A Fővárosi Vízművek közleményben figyelmeztetett a Duna rekordalacsony vízállása miatt kialakult veszélyekre.
A közműtársaság szerint a most megközelíthetővé vált mederszakaszok egy része a főváros több mint kétmillió lakosának ivóvízellátását biztosító, sérülékeny vízbázisokhoz tartozik.
A Vízművek jogszabályokra hivatkozva kérik, hogy ezeket a területeket senki ne keresse fel, mert azok a kritikus infrastruktúra kiemelten védendő részei.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Várkonyi Andrea Tóth Ildikó hitelességét bírálta, de egy olyan történetre hivatkozott, amely nem is tőle származik, és egy másik verziójáról fotó és videó készült
Várkonyi Andrea szerint nonszensz, hogy helikopterrel emeltek be hozzájuk egy széfet. Erről az esetről azonban nem Tóth Ildikó számolt be, hanem a sajtó, és darut írtak, a műveletről pedig fotó és videó is készült.
Várkonyi Andrea most először szólalt meg Tóth Ildikó állításaival kapcsolatban, a Blikknek azt mondta, nemcsak, hogy nem ismeri az üzletasszonyt, de szórakoztatónak is tartja a róla elhangzottakat.
Várkonyi szerint Tóth Ildikó kijelentései a saját hitelességét kérdőjelezik meg, különösen a helikopterrel beemelt széf története.
Várkonyi Andrea a lapnak úgy fogalmazott:
„Rendkívül szórakoztatóak az állításai, például, amikor azt mondja, hogy a házunkba helikopterrel eresztettek le egy széfet. Ez nyilvánvalóan teljes nonszensz, hiszen lakott területen ilyenre nem adnak engedélyt.”
Csakhogy Tóth Ildikó ilyet nem állított. 2021-ben a 24.hu valóban megemlítette azt, hogy Mészáros Lőrincék budai házába kívülről emeltek be egy páncélszekrényt, azonban nem helikopterrel, hanem egy nagyméretű daruval. Ez nem az újság értesülése volt, és a fülest - valószínűleg - nem is Tóth Ildikótól kapták, hanem
a széfet szállító cég ezzel hirdette magát Facebookon.
A videó a cikkek megjelenése után eltűnt. De a jelenetről a fotó még megtalálható különböző hírportálokon.
Egyébként Tóth Ildikó a 24.hu-nak adott interjújában annyit mondott Várkonyi Andreáról, hogy régebben egy fodrászhoz jártak, csodálta is őt, intelligensnek tartja, és nem érti, Várkonyi miért azt az utat választotta, amin most jár.
Várkonyi Andrea most először szólalt meg Tóth Ildikó állításaival kapcsolatban, a Blikknek azt mondta, nemcsak, hogy nem ismeri az üzletasszonyt, de szórakoztatónak is tartja a róla elhangzottakat.
Várkonyi szerint Tóth Ildikó kijelentései a saját hitelességét kérdőjelezik meg, különösen a helikopterrel beemelt széf története.
Várkonyi Andrea a lapnak úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter már 18 órát beszélt a parlamentben, Lázár János csak a szavazások 19 százalékán vett részt - Új weboldalon követheted a parlamenti statisztikákat
A K-Monitor összesítése szerint a fideszes politikus a legpasszívabb képviselő a szavazásokon való részvétel alapján. A kimutatás a ciklus első két és fél hónapjának adatait dolgozza fel.
A K-Monitor nevű civil szervezet összegezte az új Országgyűlés statisztikáit: Az Országgyűlés az alakuló ülése óta eltelt két és fél hónapban 21 napot ülésezett és 29 törvényről szavazott.
Egyéni szinten is összeszámolták az adatokat, ebből az derül ki, hogy a felszólalási csúcsot egyelőre
Magyar Péter miniszterelnök tartja, aki 133 felszólalása során összesen 18 óra 35 percet beszélt a képviselők előtt.
A legtöbbet beszélő ellenzéki képviselők: Rétvári Bence (Fidesz-KDNP), Toroczkai László (Mi Hazánk) és Apáti István (Mi Hazánk) voltak, mindannyian több mint 4 óránál, és 40-nél is több felszólalásnál járnak.
A 199 képviselők közül 182-en már legalább egyszer szót kértek a ciklus kezdete óta.
A K-Monitor összesítése szerint a legkevesebbszer Lázár János nyomott gombot, aki a szavazásoknak kevesebb, mint 19 százalékán vett részt.
Az adatokból az a meglepő információ is látszik, hogy a törvényalkotási tempó elmarad a 2010-estől, akkor ugyanebben az időszakban több mint 50 törvényt fogadott el a parlament.
A kimutatások a szervezet kísérleti Parlamonitor nevű új alkalmazásából származnak, amely a parlament.hu adatait dolgozza fel, és teszi kereshetővé a képviselői felszólalásokat, akár videófelvételekkel együtt.
A K-Monitor nevű civil szervezet összegezte az új Országgyűlés statisztikáit: Az Országgyűlés az alakuló ülése óta eltelt két és fél hónapban 21 napot ülésezett és 29 törvényről szavazott.
Egyéni szinten is összeszámolták az adatokat, ebből az derül ki, hogy a felszólalási csúcsot egyelőre
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rendkívüli bejelentéseket tett Magyar Péter a paksi leállásról, az energiahelyzetről és a vízhiányról
A miniszterelnök szerint az energiaellátás biztonságban van, akár a teljes paksi erőmű kiesése esetén is. A kormány azonban mérlegeli, hogy korlátozásokat vezessen be egyes ipari fogyasztók esetében.
Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli bejelentéseket tett szerda az extrém időjárás miatt bekövetkezett váratlan eseményekről, és azok kormányzati kezeléséről.
Bejelentette, hogy a Duna rekordalacsony vízállása miatt megkezdték a paksi atomerőmű harmadik blokkjának leállítását.
A miniszterelnök szerint a folyó vízszintje Paksnál „mínusz 118 cm esett”, ami miatt a szakemberek „ma délután megkezdték a harmadik blokk leállítását”. Ez a lépés „a 2000 megawatt teljesítményből mintegy 750 megawatt kiesést jelent”. Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta: „Szeretném világossá tenni, nincs szó üzemzavarról, tervezett leállítás történik.”
Közölte, hogy az atomerőmű vezetése ilyen helyzetben előre meghatározott biztonsági szabályok szerint jár el. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium, a Paksi Atomerőmű, a Mavir és az MVM folyamatosan együttműködik, és óráról órára értékelik a helyzetet.
Magyar Péter leszögezte, hogy „Magyarország villamos energia ellátása biztonságban van.” Hozzátette, az ország szerinte 3600-3800 megawatt importkapacitással rendelkezik, ezért egy esetleges teljes paksi kiesés sem veszélyezteti a lakosság ellátását.
Mindazonáltal bejelentette, hogy ma megkezdte működését az Energiaellátási Műveleti Egység, amelynek feladata, hogy minden lehetséges forgatókönyvre felkészüljön. Ennek részeként egy rotációs krízisterv is készül, amely azt rögzíti, mely nagy közületi és ipari fogyasztóknak kell szükség esetén csökkenteni a fogyasztásukat.
„A szabály egyértelmű. Csak a nagyfogyasztók, ipari cégek azok, amelyek fogyasztása szükség esetén és ideiglenesen korlátozható.”
Hangsúlyozta, hogy a kórházak és szociális intézmények nem szerepelhetnek a korlátozásra kerülő fogyasztók között. A lakosságtól azt kérte, hogy aki teheti, a nagyobb fogyasztását időzítse napközbenre, amikor a naperőművek teljes kapacitással működnek, az esti órákban pedig fogyasszon kevesebbet.
Másik bejelentése szerint a következő napokban hőkupola alakul ki az ország felett, ezért csütörtök 0:00-tól harmadfokú hőségriasztás lép életbe.
„A kormány a Védelmi Igazgatási Hivatallal folyamatosan értékeli a helyzetet”, az állami szervek pedig teljes készültségben dolgoznak. A miniszterelnök szerint a hőség legsúlyosabb következménye az aszály és a folyók rekordalacsony vízállása.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy az aszály az ivóvízellátást is veszélyeztetheti. A problémás településeket felmérik, a Nemzeti Vízművek és a Magyar Honvédség pedig felkészült a tározók feltöltésére és a lajtoskocsis vízellátásra.
Az élő környezetért felelős miniszter csütörtökön egyeztet a víziközmű szolgáltatókkal, hogy véglegesítsék azon nagyipari fogyasztók listáját, amelyek fogyasztása korlátozható. „Az ivóvíz ellátás biztonsága természetesen minden területen elsőbséget élvez” – mondta.
A közlekedésben kivonják a forgalomból a korábbi hőhullám idején meghibásodott motorvonatokat, a kórházakban folytatódik a klímaberendezések javítása, a szociális intézmények pedig mobil hűtőberendezésekkel készülnek.
A videót azzal zárta: „Megvédjük a magyar emberek egészségét és biztonságát, biztosítjuk az ország működését, és persze elkezdjük helyrehozni mindazt, amit 16 év mulasztása maga után hagyott.”
Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli bejelentéseket tett szerda az extrém időjárás miatt bekövetkezett váratlan eseményekről, és azok kormányzati kezeléséről.
Bejelentette, hogy a Duna rekordalacsony vízállása miatt megkezdték a paksi atomerőmű harmadik blokkjának leállítását.
A miniszterelnök szerint a folyó vízszintje Paksnál „mínusz 118 cm esett”, ami miatt a szakemberek „ma délután megkezdték a harmadik blokk leállítását”. Ez a lépés „a 2000 megawatt teljesítményből mintegy 750 megawatt kiesést jelent”. Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta: „Szeretném világossá tenni, nincs szó üzemzavarról, tervezett leállítás történik.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
